Az ukrajnai háború, a kiugró infláció, valamint az energiaárak robbanása ellenére sem kell áruhiánnyal számolni, de az előfordulhat, hogy bizonyos gyártók meghatározott termékeit átmenetileg más gyártók cikkei helyettesítik – fejtette ki Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország elnök-ügyvezetője. Aki hozzátette: a SPAR a lehetőségeihez mérten elkötelezetten dolgozik az infláció csökkentéséért, miközben továbbra sem áll le a fejlesztésekkel.
– Az elmúlt fél év a SPAR-nál is az inflációról szólt, és sajnos valószínűleg a következő hónapok is arról fognak szólni, hogy miként reagál erre a fogyasztó. Akinél egyértelműen látszik, hogy nagyon keresi azt, hogy a saját pénztárcájához mérten mit tud vásárolni. Meglepő módon a két véglet megy jól. Az egyik oldalon a többség az akciókat figyeli és a saját márkás termékeket, az olcsóbb cikkeket vásárolva lefelé vált. A másik oldalon, érdekes módon egyébként, a felső szegmens köszöni, jól van. Amellett, hogy a szupermarket szintjén nehéz az igazán prémium szegmensről beszélni, de azért azt mondhatjuk, hogy ami nálunk a legfelső kategóriát jellemzi, az jól tartja magát. Ennek két okát látom. Az egyik a jutalomfunkció, mert azért az ember a nehezebb időszakban is szereti magát kényeztetni. Így, miközben azt mondja, hogy nem engedhetem meg magamnak minden nap azt, amit szeretnék, szombaton vagy vasárnap mégis igyekszik megvenni azt.
Másrészt, amiről már nagyon sokszor hallani, hogy a gasztronómiában, az éttermekben erőteljesen csökken a vendégszám. Akik onnan kiesnek, alapvetően az átlagosnál jobban élő emberek, akik most megjelentek a szupermarket piacon, ahol elsősorban azokat a legmagasabb minőségű alapanyagokat, élelmiszereket keresik, amelyekkel az éttermi élményt pótolják. Emellett az is markáns újdonság, hogy két terméktípust egyáltalán nem érint a mostani ár drágulás: egyrészt az egészségestudatos, főként a – cukor, glutén stb. -, „mentes” élelmiszereket, másrészt az állateledelt. Mert aki valamilyen szempontból elkezdett egészségtudatosan étkezni, az nem változtat rajta, miközben a kis kedvencek is egyre fontosabbak.
– Mindez azt jelenti, hogy az alsóbb árfekvésű termékek iránt megnövekedett kereslet hatására, most többet rendelnek a saját márkás termékekből?
– Igen, a saját márkát tekintve a mennyiségben is fejlődni tudunk, miközben az egyéb termékek értékesítési mennyisége, ha nem is szignifikánsan, de azért csökken. Az emberek ugyanis az átlagos, márkás termékekből jellemzően kevesebbet vásárolnak. A saját márkás termékeink mennyiségi növekedésével zökkenőmentesen lépést tartanak a gyártók, bizonyos piaci zavarokat csak a hatósági ársapkás terméknél tapasztalhatunk.
– Az ukrajnai háborúhoz is kötődően egyre többször vetődik fel az általános élelmiszerhiány rémképe. Mennyire látja ezt valós veszélynek?
– Én azt gondolom, hogy általános áruellátási gondok nem lesznek az alapvető élelmiszerekből. Az általánosságban fontos termékekből tehát nem kell hiánnyal számolni. Más kérdés, hogy már ma is az a gyakorlat, hogy ha egy meghatározott termékből 100 egységet rendelünk, nem feltétlenül kapjuk meg a teljes mennyiséget, legfeljebb a 92, vagy 93 százalékát. Ez az arány egy-két évvel ezelőtt még jellemzően 95 fölött volt. Igaz, azóta a piacok és így a beszállítók helyzete rendkívül gyorsan változik a háború és az energiaársokk miatt. De még ez sem jelenti azt, hogy mondjuk a liszt hiánycikk lesz két hónapig. Az persze előfordulhat, hogy egy adott gyártónak van egy adott problémája, de a többi gyártó biztosan helyettesíteni tudja ezt a terméket. Így tehát nem kell általános termékhiánnyal számolni, de egy-egy termékszegmens esetében előfordulhat, hogy valamelyik gyártó egy vagy két meghatározott cikke nem lesz ott a piacon. Emellett azt is látni, hogy egy ilyen válsághelyzet mindenkit a cikkszám racionalizálásra késztet, vagyis aki eddig gyártott, mondjuk 10 fajta ízben vagy illatban egy terméket, az lehet, hogy most csak kevesebbel jelenik meg a piacon, mert ezzel optimalizálja a csomagolóanyag beszerzését és a gyártási kapacitását.
– Mi a helyzet a hatósági áras termékek esetében?
– Ez egy nagyon nehéz kihívás a kereskedelemnek, amely egyértelműen a hatósági árszabályozás vesztese, mert a gyártók – elég, ha az élelmiszerek esetében kiugró, már 30 százalékos inflációra gondolunk -, folyamatosan emelik az árakat. Vagyis mi nagyjából 30 százalékkal drágábban vesszük ezeket a termékeket, miközben ugyanannyiért kell árusítanunk, mint amit a hatósági ár már jó ideje meghatároz. Mindebből a fogyasztó csak a mennyiségi korlátozásokat látja, de azt nem tudja, hogy ez csak a SPAR részéről, havi szinten milliárdos nagyságrendű befektetést – vagy másképp szólva veszteséget – jelent, mert ennyivel csökken az eredményünk. Ezt a terhet nem tudjuk és nem is akarjuk áthárítani, mert az valljuk, hogy a mi dolgunk is az, hogy a saját eszközeinkkel megpróbáljuk minél jobban megfékezni a jelenlegi inflációt.
– Említette, hogy az élelmiszerek esetében az általános 20 százalékos inflációt meghaladó, 30 százalékos inflációról beszélhetünk. Milyen sűrűn kell az áremelés eszközéhez nyúlniuk?
– Amíg az elmúlt években negyedéves vagy akár féléves ármegállapodásokat tudtunk elérni, most már az is komoly eredmény, ha havi ármegállapodást tudunk kötni. Ezt is figyelembe vesszük a különféle akciók meghirdetésénél. De a mai infláció mellett egyértelmű, hogy bizonyos termékek esetében akkor adjuk a tavalyi áron a terméket, ha 20-30-50 százalék kedvezményt tudunk biztosítani a vevőnek.
– A pandémia idején, a hatóságilag szabályozott nyitvatartás kapcsán azt mondta, hogy minden plusz óra nyitvatartás javítja az eredményességet. Ma is így van ez?
– Nem feltétlenül, mert azóta nagyot változott a helyzet. A kereskedelemnek ugyan nincs extraprofitja, de már van extraprofitadója: a tavalyi nyereségünk 80 százalékát most az ősszel újra be kell fizetni. Emellett minket is érint az energiaárak drasztikus emelkedése, amihez a vásárlóerő csökkenése miatt a kereslet visszaesése is társul.
A hagyományos boltok nyitvatartási idején mégsem változtattunk a megszokotthoz képest – mert például a Balaton partján télen ezt mindig rövidítjük. Viszont sok helyen vannak már olyan gyorsétterem-jellegű egységeink, ahol racionalizáljuk a nyitva tartást. Természetesen folyamatosan figyeljük az energiafelhasználást és most elsősorban a hűtőinket racionalizáltuk: a hűtőket már korábban elláttuk ajtóval és most voltak hűtőszám csökkentések is. Az új üzleteink már a környezettudatos technológiákkal – hőszivattyúval és napelemmel felszerelve – nyitnak, miközben mindenütt átnéztük a sütési programjainkat is, mert nagyon sok nálunk a helyben sütött pékáru. Ennek kapcsán tárgyaltuk a beszállítóinkkal is, hogy miként lehet a technológiát úgy módosítani, hogy rövidebb sütési idő mellett is azonos élvezeti értékű termékeket kapjunk.
– Egyre többet hallani, hogy a mostani helyzetben sokfelé létszámleépítésekkel kell számolni. Az Önök esetében mennyire igaz ez?
– Nálunk teljesen más a helyzet, mert létszámhiányban is vagyunk. A nagyjából 14 ezer fős állományunk mellett még jelen pillanatban is közel ötszáz főt keresünk. Már csak azért is, mert a SPAR ebben az embert próbáló helyzetben sem állt le a fejlesztésekkel. Elsősorban a franchise vonalon terjeszkedünk, és néhány boltot 400 négyzetméter alapterületen is nyitottunk. Emellett pedig, amikor sikerült felmentést szereznünk a plázatörvény alól, akkor a nagyobb saját áruházak megnyitását is felvállaltuk. De rendkívül körültekintően terjeszkedünk és a jelenlegi állás szerint, a beruházásokat tekintve 2023 biztosan nem lesz kiugró esztendő. Ugyanakkor amit eddig elterveztünk, azt mind meg fogjuk csinálni.
Érsek M. Zoltán
