Kezdőlap Világgazdaság Adóssághegy, munkanélküliség - Sötét felhők Kalifornia felett
No menu items!

Adóssághegy, munkanélküliség – Sötét felhők Kalifornia felett

A legnépesebb amerikai állam sikere biztosíthatja Amerika világgazdasági elsőbbségének megőrzését. Kalifornia azonban szerkezeti problémákkal és egyre növekvő adósságheggyel birkózik. Egyikről sem a koronavírus-válság tehet csupán.

Világcégek és nincstelenek állama

Kalifornia állam – nagy a baj?

Kalifornia az innováció szinonimája. Egy sor sikercég, például az Apple, a Disney és a Google otthona. 3100 milliárd dollár éves GDP-vel a világ ötödik legnagyobb gazdasága. De sok mutató elkeserítő:

  • A munkanélküliség 11 százalékkal jóval a 7,9 százalékos országos átlag felett van. Az állástalan amerikaiak 16,4 százaléka a napfény-államban él.
  • A 40 millió lakos 18,2 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Arányaiban a legtöbb az USA államai közül.
  • Az államadósság 54,3 milliárd dollár és évente 150 millióval nő. Ehhez jön a települések 400 milliárdos adósághegye.

A gazdasági válságot hozó idei év tovább rontott a helyzeten. De a pandémia csak a válság katalizátora és nem a motorja. A magas munkanélküliségnek és a növekvő szegénységnek drámai kihatásai vannak: mindennapos tüntetések az állam nagyobb városaiban, rasszista-antirasszista tüntetések, támadások, rendőrségi túlkapások, rendőség elleni megmozdulások. Mindez minden idők lepusztítóbb erdőtüzével, az áldozatait változatlan intenzitással szedő korona-vírussal és olyan rossz légszennyezettségi adatokkal párosult, hogy az eddig alkalmazott skála már nem alkalmas a mérésre. Csak a Los Angeles-i szórakoztatóiparban 650.000 munkahely szűnt meg egy év alatt. Az összes álláshely harmada! Egyre több kaliforniai gyártású filmet és sorozatot az államon kívül készítenek.

A fizetésből semmire sem futja

A klisé szerint, akik azért érkeznek Kaliforniába, hogy a filmiparban próbáljanak szerencsét, pincérként tartják fenn magukat, amíg a felfedezésükre várnak. De a gasztronómiában egyre nehezebb megélni. 10 év alatt 800 ezerrel, 1,8 millióra emelkedett azoknak a száma, akik egy úgynevezett ’low-paying service job’-bal, tehát egy rosszul fizetett állással kénytelenek beérni. Az év eleje óta további 374 ezerrel nőtt a számuk.

Sátorban a bicikliút mentén Forrás/Kép: Dan Simon

A legtöbb ilyen álláshely Los Angelesben és San Franciscoban van. Abban a két városban, ahol világviszonylatban a legmagasabbak közé tartoznak a megélhetési költségek. Ezért egyre többen azok közül is élelmiszerosztáson állnak sorba és házból lakókocsiparkba költöznek, vagy parkban sátraznak, akiknek van munkájuk van.

Az amerikai hajléktalanok 30 százaléka Kaliforniában él!

Hajléktalan tábor, Santa Rosa, Kalifornia. Kép/Forrás:pressdemocrat.com

Elvándorló munkahelyek

A tavaly 231 milliárd dolláros bevétellel az USA legnagyobb gyógyszerkonszernje előlépett McKesson, amelyik idén egy korona-oltás kifejlesztésével biztosította a jövőjét 2019-ben San Franciscóból a texasi Irvingbe helyezte át a központját. Sokadig volt a sorban. Az amerikai államok és városok között éles verseny folyik a sikeres cégekért.  Csak a McKesson  távozásával több tízezer jól fizető álláshely váltott államot. A visszhang mégis kicsi volt. A McKesson nem olyan ismert, mint a Facebook, a Google és a Disney. Az álláshelyek megszűnése azonban a statisztikákban is szignifikáns romlást hozott.

Az adatfeldolgozásban a világelsők közé tartozó Palantir szintén tavaly költözött Palo Altoból Denverbe. Az Uber, az Apple és a Tesla központja ugyan továbbra is Kaliforniában van. Viszont mindhárom cégnek sok embert foglalkoztató egysége van Texasban, az ottani hagyományosan republikánus vezetés legnagyobb örömére és a Kaliforniát régóta kormányzó demokraták legnagyobb bosszúságára.

Az elmúlt 10 évben összesen 13 ezer cég fordított hátat Kaliforniának. Többségük a szomszédos államokba, Arizonába, Coloradoba és Nevadába költözött.

Utópiából megfizethetetlen realitás

San Diego

A magasan kvalifikált és jól fizető állások többsége a három metropoliszban van: San Francisco a technológiai, Los Angeles a szórakoztatóipari, San Diego pedig a biotechnológiai cégek fővárosa. Ebben a három városban dolgozik a legtöbb szegénységi küszöb alatt tengődő kaliforniai is. Takarítók, építőipari munkások, pincérek, kertészek – a tehetős középosztály életét könnyítik meg.

A felső középosztály és a szegények közötti réteg, az alsó középosztály szinte teljesen eltűnt. Érthető, hogy a kétkezi munkások, aki ehhez az utóbbi réteghez tartoznának, elköltöztek Kaliforniából. San Franciscoban 100 ezer dollár feletti éves jövedelem kell egy átlagosan havi 3 ezer dollárba kerülő kétszobás bérlakáshoz. A texasi Irvingben, a McKesson új székhelyén a feléből házat lehet bérelni. Egy átlagosan évi 50.000 dollárt kereső, középfokú végzettséggel rendelkező szakmunkás, tehát az alsó középosztály tipikus tagja, ha teheti, oda költözik.

San Francisco

Egy nyári felmérésből kiderül, hogy még a sikeres cégek jól kereső alkalmazottainak 40 százaléka is szívesen elköltözne a méregdrága Szilícium-völgyből. A vezető netes konszernek, amelyek az elmúlt hónapokban meggyőződtek róla, hogy a COVID hatására bevezetett home office működik, egyre több alkalmazottnak engedélyezik hosszú távon is az otthoni munkavégzést. Többségük felköltözik a Szilícium-völgyből, illetve a drága nagyvárosokból.

A ’Go West!’ nem cseng már jól

Kalifornia és a két metropolisz, San Francisco, valamint Los Angeles jól csengő neve évtizedekig elég volt a sikerhez. Sokáig mágnesként vonzotta a szerencsét próbálókat. Sokszor forradalmi ötletekkel érkeztek, amelyekből a napfény-államban sikert kovácsoltak. Ettől dübörgött a gazdaság és jól ment az államnak, valamint az önkormányzatoknak is.

A kaliforniai egyetemek a világ legjobbjai lettek. Nem csak tudást, kapcsolati tőkét is adtak. Amerika és a világ innovatív elitjének Kalifornia lett a kapcsolódási pontja.

A Stanford és a Berkeley, valamint az Apple, a Google és társaik a 2008-as világgazdasági válság alatt még meg tudták akadályozni Kalifornia lejtmenetét. A helyben csinált válság és a járvány egyszerre pusztító hatásának ellensúlyozásához azonban már ők is kevesek.

Elvándorló munkahelyek, elszegényedő állam

Forrás: Los Angeles Times

A felső középosztály elvándorlásával folyamatosan csökken az állam és az önkormányzatok adóbevétele. Így tovább nő az adósság és a szociális kiadások megnyirbálása miatt fokozódnak a társadalmi problémák. Aki teheti, nem vesz igénybe állami szolgáltatást.

Utóbbira az iskola a legjobb példa. A középréteg a horribilis tandíjak ellenére magánintézményekbe küldi a gyerekeit. Ördögi kör indult el: Az állami iskolákban tovább esik a szakmai és az infrastrukturális színvonal, az alsó középréteg is kiveszi a gyerekeit, maradnak a legszegényebbek, így még tovább süllyed a színvonal.

A California Accountability System elemző cég tanulmánya szerint a középiskolások 42 százaléka alkalmatlan nem csak a felsőfokú tanulmányokra, de egy szakma elsajátítására is.

Hiányoznak a legalapvetőbb ismereteik is. A leszakadó városrészekben és a nem fehér gyerekek között még magasabb az arányuk.

A politika és nem a pandémia felelőssége

A helyzetért a COVID-nál sokkal nagyobb felelősség terheli a politikát, amely 15 éve elhanyagolja a középosztályt. Az állam vezetőit elvakította a világhírű egyetemek és konszernek sikere.

A leszakadók már nem reménykednek a politikában. Ezt mutatja az elnökválasztással egy időben tartott két népszavazás. A többség elutasította a bérlakáspiac állami szabályozását és egy másik jogszabálytervezetet is, amely a színlelt szerződéssel dolgozók állományba vételét írta volna elő. A részvétel alacsony volt. A jómódú városok és negyedek lakói, a bérbeadók és a foglalkoztatók döntöttek. A lakáskiadók önkény és a munkaerőpiaci kizsákmányolás fásult kárvallottjai távol maradtak az urnáktól.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Hitelmoratórium. A törlesztés folytatására az adósok 36 százaléka képtelen

A hitelmoratóriumot igénybe vevők 36 százaléka még nem áll készen a hitele újbóli törlesztésére.

Hol a legolcsóbb az energia Európában? Árkörkép

A lakossági fogyasztók Magyarországon továbbra is a legkedvezőbb energiaárakkal számolhatnak az európai országok közül.

A NASA holdjárója a Nobile-kráterben landol – vizet fog keresni

A NASA rovere következő holdmissziójához a Hold déli sarkánál, a leghidegebb pontra száll le 2023-ban. A Viper (Volatiles Investigating Polar Exploration Rover) nevű jármű Nobile-krátérben fog landolni - jelentette be az ürgynükség.

Az EasyJet nem kér a Wizz Airből. Nem lesz keleti – nyugati egyesülés

A brit fapados elutasította a magyar konkurens felvásárlási ajánlatát....

Hírek

Hitelmoratórium. A törlesztés folytatására az adósok 36 százaléka képtelen

A hitelmoratóriumot igénybe vevők 36 százaléka még nem áll készen a hitele újbóli törlesztésére.

Hol a legolcsóbb az energia Európában? Árkörkép

A lakossági fogyasztók Magyarországon továbbra is a legkedvezőbb energiaárakkal számolhatnak az európai országok közül.

A NASA holdjárója a Nobile-kráterben landol – vizet fog keresni

A NASA rovere következő holdmissziójához a Hold déli sarkánál, a leghidegebb pontra száll le 2023-ban. A Viper (Volatiles Investigating Polar Exploration Rover) nevű jármű Nobile-krátérben fog landolni - jelentette be az ürgynükség.

Péntektől olcsóbb lesz a benzin, a gázolaj viszont tovább drágul

Péntektől a benzin literenkénti átlagára bruttó 2 forinttal csökken, a gázolajé pedig bruttó 4 forinttal emelkedik.

Románia – Koronavírus. Naponta több mint száz halott

Romániában a kéthetes mozgóátlag több mint duplájára, száz fölött ugrott kedden az egy nap alatt elhunyt koronavírusos betegek száma, és az utolsó 24 órában újonnan diagnosztizált fertőzések is immár több mint kétszer is vannak két hét átlagának.

Katonai konvojra kell számítani többfelé az utakon

Kiképzés miatt katonai gép- és harcjárművekből álló menetoszloppal találkozhatnak az autósok csütörtökön és pénteken több autópályán és főúton is - közölte a Honvédelmi Minisztérium.

Nagyot gyengült a forint a kamatemelés után

Jelentősen gyengült a forint az MNB kamatdöntésének kihirdetése után: az euró jegyzése 354,56 forintra emelkedett a bankközi devizapiacon. A döntés közzététele előtt egy perccel még 353,04 forinton állt a jegyzés.

Kiskörei vízerőmű – nyolc sérült. Turbinahiba okozhatta a robbanást

A Tiszavíz Vízerőmű Kft. kiskörei telephelyén az egyik turbina tervezett, éves karbantartása során történt robbanás hétfőn - közölte az MVM.

Gazdaság

Tőzsdézhetek úgy is, ha nem értünk hozzá 

Tőzsdézni úgy, hogy nincs meg hozzá a szükséges tudásunk vagy időnk? Erre is van lehetőségünk: tulajdonképpen „bérelhetünk” magunknak szakértőt. A privátbanki szolgáltatással nemcsak magasan képzett, akár helyettünk tőzsdéző szakember munkáját kapjuk meg, de olyan befektetési lehetőségeket is, amelyek csak rajta keresztül érhetőek el. (x)

Negyedszer is emelte az alapkamatot az MNB – változott a kamatfolyosó is

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A testület azonos mértékben emelte a kamatfolyosót is, 0,7 százalék és 2,60 százalék közé.

Londoni elemzők: még egy kamatemelés biztos az MNB részéről

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi monetáris szigorítási ciklusán belül egy kamatemelés még bizonyosra vehető.

Moratórium – Bankszövetség: méltánytalan a kamatok utólagos csökkentése

Méltánytalan a hitelkártyák és a folyószámlahitelek kamatát a személyi kölcsön kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő - közölte a Magyar Bankszövetség.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom