Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Adóssághegy, munkanélküliség - Sötét felhők Kalifornia felett
No menu items!

Adóssághegy, munkanélküliség – Sötét felhők Kalifornia felett

A legnépesebb amerikai állam sikere biztosíthatja Amerika világgazdasági elsőbbségének megőrzését. Kalifornia azonban szerkezeti problémákkal és egyre növekvő adósságheggyel birkózik. Egyikről sem a koronavírus-válság tehet csupán.

Világcégek és nincstelenek állama

Kalifornia állam – nagy a baj?

Kalifornia az innováció szinonimája. Egy sor sikercég, például az Apple, a Disney és a Google otthona. 3100 milliárd dollár éves GDP-vel a világ ötödik legnagyobb gazdasága. De sok mutató elkeserítő:

  • A munkanélküliség 11 százalékkal jóval a 7,9 százalékos országos átlag felett van. Az állástalan amerikaiak 16,4 százaléka a napfény-államban él.
  • A 40 millió lakos 18,2 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Arányaiban a legtöbb az USA államai közül.
  • Az államadósság 54,3 milliárd dollár és évente 150 millióval nő. Ehhez jön a települések 400 milliárdos adósághegye.

A gazdasági válságot hozó idei év tovább rontott a helyzeten. De a pandémia csak a válság katalizátora és nem a motorja. A magas munkanélküliségnek és a növekvő szegénységnek drámai kihatásai vannak: mindennapos tüntetések az állam nagyobb városaiban, rasszista-antirasszista tüntetések, támadások, rendőrségi túlkapások, rendőség elleni megmozdulások. Mindez minden idők lepusztítóbb erdőtüzével, az áldozatait változatlan intenzitással szedő korona-vírussal és olyan rossz légszennyezettségi adatokkal párosult, hogy az eddig alkalmazott skála már nem alkalmas a mérésre. Csak a Los Angeles-i szórakoztatóiparban 650.000 munkahely szűnt meg egy év alatt. Az összes álláshely harmada! Egyre több kaliforniai gyártású filmet és sorozatot az államon kívül készítenek.

A fizetésből semmire sem futja

A klisé szerint, akik azért érkeznek Kaliforniába, hogy a filmiparban próbáljanak szerencsét, pincérként tartják fenn magukat, amíg a felfedezésükre várnak. De a gasztronómiában egyre nehezebb megélni. 10 év alatt 800 ezerrel, 1,8 millióra emelkedett azoknak a száma, akik egy úgynevezett ’low-paying service job’-bal, tehát egy rosszul fizetett állással kénytelenek beérni. Az év eleje óta további 374 ezerrel nőtt a számuk.

Sátorban a bicikliút mentén Forrás/Kép: Dan Simon

A legtöbb ilyen álláshely Los Angelesben és San Franciscoban van. Abban a két városban, ahol világviszonylatban a legmagasabbak közé tartoznak a megélhetési költségek. Ezért egyre többen azok közül is élelmiszerosztáson állnak sorba és házból lakókocsiparkba költöznek, vagy parkban sátraznak, akiknek van munkájuk van.

Az amerikai hajléktalanok 30 százaléka Kaliforniában él!

Hajléktalan tábor, Santa Rosa, Kalifornia. Kép/Forrás:pressdemocrat.com

Elvándorló munkahelyek

A tavaly 231 milliárd dolláros bevétellel az USA legnagyobb gyógyszerkonszernje előlépett McKesson, amelyik idén egy korona-oltás kifejlesztésével biztosította a jövőjét 2019-ben San Franciscóból a texasi Irvingbe helyezte át a központját. Sokadig volt a sorban. Az amerikai államok és városok között éles verseny folyik a sikeres cégekért.  Csak a McKesson  távozásával több tízezer jól fizető álláshely váltott államot. A visszhang mégis kicsi volt. A McKesson nem olyan ismert, mint a Facebook, a Google és a Disney. Az álláshelyek megszűnése azonban a statisztikákban is szignifikáns romlást hozott.

Az adatfeldolgozásban a világelsők közé tartozó Palantir szintén tavaly költözött Palo Altoból Denverbe. Az Uber, az Apple és a Tesla központja ugyan továbbra is Kaliforniában van. Viszont mindhárom cégnek sok embert foglalkoztató egysége van Texasban, az ottani hagyományosan republikánus vezetés legnagyobb örömére és a Kaliforniát régóta kormányzó demokraták legnagyobb bosszúságára.

Az elmúlt 10 évben összesen 13 ezer cég fordított hátat Kaliforniának. Többségük a szomszédos államokba, Arizonába, Coloradoba és Nevadába költözött.

Utópiából megfizethetetlen realitás

San Diego

A magasan kvalifikált és jól fizető állások többsége a három metropoliszban van: San Francisco a technológiai, Los Angeles a szórakoztatóipari, San Diego pedig a biotechnológiai cégek fővárosa. Ebben a három városban dolgozik a legtöbb szegénységi küszöb alatt tengődő kaliforniai is. Takarítók, építőipari munkások, pincérek, kertészek – a tehetős középosztály életét könnyítik meg.

A felső középosztály és a szegények közötti réteg, az alsó középosztály szinte teljesen eltűnt. Érthető, hogy a kétkezi munkások, aki ehhez az utóbbi réteghez tartoznának, elköltöztek Kaliforniából. San Franciscoban 100 ezer dollár feletti éves jövedelem kell egy átlagosan havi 3 ezer dollárba kerülő kétszobás bérlakáshoz. A texasi Irvingben, a McKesson új székhelyén a feléből házat lehet bérelni. Egy átlagosan évi 50.000 dollárt kereső, középfokú végzettséggel rendelkező szakmunkás, tehát az alsó középosztály tipikus tagja, ha teheti, oda költözik.

San Francisco

Egy nyári felmérésből kiderül, hogy még a sikeres cégek jól kereső alkalmazottainak 40 százaléka is szívesen elköltözne a méregdrága Szilícium-völgyből. A vezető netes konszernek, amelyek az elmúlt hónapokban meggyőződtek róla, hogy a COVID hatására bevezetett home office működik, egyre több alkalmazottnak engedélyezik hosszú távon is az otthoni munkavégzést. Többségük felköltözik a Szilícium-völgyből, illetve a drága nagyvárosokból.

A ’Go West!’ nem cseng már jól

Kalifornia és a két metropolisz, San Francisco, valamint Los Angeles jól csengő neve évtizedekig elég volt a sikerhez. Sokáig mágnesként vonzotta a szerencsét próbálókat. Sokszor forradalmi ötletekkel érkeztek, amelyekből a napfény-államban sikert kovácsoltak. Ettől dübörgött a gazdaság és jól ment az államnak, valamint az önkormányzatoknak is.

A kaliforniai egyetemek a világ legjobbjai lettek. Nem csak tudást, kapcsolati tőkét is adtak. Amerika és a világ innovatív elitjének Kalifornia lett a kapcsolódási pontja.

A Stanford és a Berkeley, valamint az Apple, a Google és társaik a 2008-as világgazdasági válság alatt még meg tudták akadályozni Kalifornia lejtmenetét. A helyben csinált válság és a járvány egyszerre pusztító hatásának ellensúlyozásához azonban már ők is kevesek.

Elvándorló munkahelyek, elszegényedő állam

Forrás: Los Angeles Times

A felső középosztály elvándorlásával folyamatosan csökken az állam és az önkormányzatok adóbevétele. Így tovább nő az adósság és a szociális kiadások megnyirbálása miatt fokozódnak a társadalmi problémák. Aki teheti, nem vesz igénybe állami szolgáltatást.

Utóbbira az iskola a legjobb példa. A középréteg a horribilis tandíjak ellenére magánintézményekbe küldi a gyerekeit. Ördögi kör indult el: Az állami iskolákban tovább esik a szakmai és az infrastrukturális színvonal, az alsó középréteg is kiveszi a gyerekeit, maradnak a legszegényebbek, így még tovább süllyed a színvonal.

A California Accountability System elemző cég tanulmánya szerint a középiskolások 42 százaléka alkalmatlan nem csak a felsőfokú tanulmányokra, de egy szakma elsajátítására is.

Hiányoznak a legalapvetőbb ismereteik is. A leszakadó városrészekben és a nem fehér gyerekek között még magasabb az arányuk.

A politika és nem a pandémia felelőssége

A helyzetért a COVID-nál sokkal nagyobb felelősség terheli a politikát, amely 15 éve elhanyagolja a középosztályt. Az állam vezetőit elvakította a világhírű egyetemek és konszernek sikere.

A leszakadók már nem reménykednek a politikában. Ezt mutatja az elnökválasztással egy időben tartott két népszavazás. A többség elutasította a bérlakáspiac állami szabályozását és egy másik jogszabálytervezetet is, amely a színlelt szerződéssel dolgozók állományba vételét írta volna elő. A részvétel alacsony volt. A jómódú városok és negyedek lakói, a bérbeadók és a foglalkoztatók döntöttek. A lakáskiadók önkény és a munkaerőpiaci kizsákmányolás fásult kárvallottjai távol maradtak az urnáktól.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Önvezető taxik indultak Kínában

A kínai technológiai óriás, a Baidu elsőként kapott engedélyt Kínában olyan taxik üzemeltetésére, amelyekben nincs emberi sofőr vagy más személyzet.

Júliusban többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere

Júliusban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 255,7 milliárd forint többletet ért el, ezzel július végére 2636,5 milliárd forintra csökkent az év elejétől halmozódó deficit - derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) gyorstájékoztatójából.

Több százmilliós bírságot kapott a Ryanair a fogyasztóvédelemtől

A Ryanair tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatával megtévesztette a fogyasztókat, a légitársaság 300 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot kapott - közölte Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán.

Megtévesztően reklámozták a fogyókúrás szert – 32 milliós bírság

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 32 milliós bírságot rótt ki a Fatbond fogyókúrás termék forgalmazójára és a vele együttműködő reklámügynökségre, mert téves besorolás szerint, megtévesztő állításokkal népszerűsítették a fogyasztószert - közölte a versenyhatóság.

Hírek

Augusztus közepétől újra jár a 3-as metró a déli szakaszon

Augusztus 15-től újra jár a 3-as metró Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér között. A Kálvin tértől a Göncz Árpád városközpontig továbbra is metrópótló busszal lehet utazni - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kína hadgyakorlata átmenetileg lebénítja Tajvan légterét

Több légitársaság is törölte Tajpejbe tartó járatait, másokat pedig átirányítottak, hogy elkerüljék a légteret, amelyet lezártak a polgári forgalom elől a kínai katonai gyakorlatok miatt. A kínai néphadsereg Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke tajvani látogatására válaszul vonult fel a vitatott hovatartozású sziget körül.

Szankciókat vetett ki az EU a Zelenszkij székére pályázó volt elnökre

Korlátozó intézkedéseket vezet be az Európai Unió Viktor Janukovics volt ukrán elnökkel és fiával, Olekszandr Janukoviccsal szemben, válaszul az orosz katonai agresszióra - döntött az Európai Tanács.

Erősödött a forint péntek reggelre

Erősödött a forint árfolyama péntek reggelre a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon.

Duplán jön a családi pótlék augusztusban

Kétszer utal családi pótlékot augusztusban a Magyar Államkincstár - közölte közösségi oldalán Németh Szilárd.

Új menedzsmentet kapott a Magyar Közút

A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél az újonnan létrehozott igazgatóság elnöke Bartal Tamás, a felügyelőbizottság elnöke Németh Lászlóné lett 2022. augusztus 1-jétől, a vezérigazgatói feladatokat továbbra is Szilvai József Attila látja el.

Gazprom: a szankciók miatt nem indulhat újra az Északi Áramlat

Nem lehet visszaszállítani Oroszországba az Északi Áramlat-1 gázvezeték turbináját a nyugati szankciók miatt - közölte a Gazprom.

Románia lassan, de biztosan elfogy

Románia lassan, de biztosan elfogy - állapította meg az Adevarul című román lap azt kommentálva, hogy tavaly minden korábbinál kevesebb, mindössze 180 ezer gyermek született a 19 millió lakosú országban. A lap szerdai cikkében szociológusokat megszólaltatva járta körül a népességfogyás okait és megfékezésének lehetséges módozatait.

Gazdaság

Az MNB zöld átállást vár el a bankoktól – határidőre

A jegybank megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre.

Újra összeért az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően az előző hetinél 100 bázisponttal magasabb, 10,75 százalékkos kamattal hirdette meg az egyhetes jegybanki betétet csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: a rezsicsökkentés módosítása tovább emeli az inflációt

A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését - jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Újabb 1 százalékponttal emelte az alapkamatot az MNB

Keddi ülésén 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom