Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Alig fejlődnek a fejlett országok jövőre az IMF szerint
No menu items!

Alig fejlődnek a fejlett országok jövőre az IMF szerint

Elmélyült a kereskedelmi viszály az USA és Kína között, ami megbonthatja a technológiai láncolatot, még ismeretlen a Brexit kimenetele, energiaár-emelés várható. Ezért is borúlátóbb az IMF a korábbiaknál. A valutaalap jelentése.

Az IMF frissített jelentésében (World Economic Outlook) azt jelezte, hogy a hazai össztermék (GDP) az idén 3,2 százalékkal, jövőre 3,5 százalékkal emelkedik az egész világ átlagát tekintve, ami mindkét évben 0,1 százalékpontos rontás az áprilisi várakozásához képest.

Tavaly a globális GDP 3,6 százalékkal, 2017-ben pedig 3,8 százalékkal nőtt.

A júliusi jelentés összeállítói elsősorban azért borúlátóbbak, mert az áprilisi előrejelzés óta elmélyült a kereskedelmi viszály az Egyesült Államok és Kína között, az amerikai szankciók veszélyeztetik a globális technológiai ellátási láncot, miközben még a korábbiaknál is bizonytalanabb a Brexit kimenetele, a geopolitikai bizonytalanságok pedig az energiaárak emelkedését okozták.

A frissített prognózis szerint több ország GDP-növekedése lassul a tavalyihoz képest és az idei áprilisi becsléshez viszonyítva is.

A világkereskedelmi forgalom növekedése tavaly 3,7 százalékra lassult az előző évi 5,5 százalékról. Az IMF legújabb becslése szerint az idei növekedés 2,5 százalék lesz, 0,9 százalékponttal kisebb az áprilisban várthoz képest. Jövőre a bővülés már 3,7 százalékra gyorsul, ami így is 0,2 százalékponttal szerényebb az áprilisi becslésnél.

A fejlett országok gazdasági növekedése a tavalyi 2,2 százalék után idén 1,9 százalék lesz, 0,1 százalékponttal magasabb az áprilisban vártnál. Jövőre a fejlett országok GDP-je  az áprilisban becsülttel megegyezően 1,7 százalékkal nő.

Az euróövezet gazdasága a legújabb előrejelzés szerint is 1,3 százalékkal nő, a jövő évi gazdasági bővülés várható mértékét 0,1 százalékponttal, 1,6 százalékra javította az IMF. Tavaly az euróövezet GDP-je 1,9 százalékkal bővült.

Németország idei GDP-növekedésével kapcsolatos előrejelzését az IMF az áprilisi 0,8 százalékról 0,7 százalékra rontotta, a jövő évit ugyanakkor 1,4 százalékról 1,7 százalékra javította. Tavaly 1,4 százalékos volt a német gazdasági növekedés.

Az IMF áprilisi előrejelzéséhez hasonlóan most is 0,1 százalékos idei olasz gazdasági növekedéssel számol a tavalyi 0,9 százalék után. A jövő évi növekedés várható mértékét 0,1 százalékponttal, 0,8 százalékra rontotta a Valutaalap.

A brit gazdaság idei teljesítményére vonatkozó előrejelzését az áprilisi 1,2 százalékról 1,3 százalékra változtatta kedden ismertetett jelentésében a Nemzetközi Valutaalap. Tavaly 1,4 százalékkal nőtt a brit GDP és ugyanilyen mértékű bővülésre számít jövőre is, ami megegyezik az áprilisi becslésben szereplővel.

Az áprilisi előrejelzést 0,3 százalékponttal meghaladó mértékben, 2,6 százalékkal nőhet idén az amerikai GDP. Jövőre a gazdaság bővülése – az áprilisi becslésnek megfelelően – 1,9 százalékra lassul. Az amerikai GDP tavaly 2,9 százalékkal nőtt.

Japán idei és jövő évi gazdasági teljesítményével kapcsolatban is borúlátóbb az IMF, amely idén 0,9 százalékos, jövőre 0,4 százalékos GDP-növekedést vár, mindkét évben 0,1 százalékponttal rontott áprilisi becsléséhez képest. Tavaly 0,8 százalékkal nőtt a japán GDP.

Az IMF Kína idei várható gazdasági növekedését 6,2 százalékra, a jövő évit 6 százalékra várja, mindkét évre 0,1 százalékponttal rontott áprilisi várakozásához képest. Kína gazdasága tavaly 6,6 százalékkal bővült.

Az idei orosz GDP-növekedéssel kapcsolatos előrejelzését az IMF 0,4 százalékponttal, 1,2 százalékra gyengítette áprilishoz viszonyítva, ugyanakkor a jövő évit 0,2 százalékponttal, 1,9 százalékra javította. Az orosz GDP tavaly 2,3 százalékkal nőtt.

A feltörekvő és fejlődő országok átlagában 0,3 százalékponttal, 4,1 százalékra rontotta idei GDP-növekedési előrejelzését az IMF, a jövő évi adatot 0,1 százalékponttal, 4,7 százalékra gyengítette. Tavaly az ide sorolt országok összesített gazdasági növekedése 4,5 százalékos volt.

A világ országainak fejlettsége. Forrás: Wikipedia

Indiában az IMF idén 7 százalékos, jövőre 7,2 százalékos gazdasági növekedést vár a tavalyi 6,8 százalék bővülést követően. Az idei és a jövő évre várt növekedési mértéket egyaránt 0,3 százalékponttal rontotta a Nemzetközi Valutaalap.

Az irányadó világpiaci olajár (a Brent, Dubai Fateh és WTI számtani átlaga) az IMF várakozásai szerint a 2018-as 68,33 dollárhoz képest az idén 4,1 százalékkal csökken, jövőre pedig további 2,5 százalékkal mérséklődik. Tavaly 29,4 százalékkal emelkedett az irányadó átlagár.

Az infláció a fejlett régiókban a tavalyi 2 százalék után az idén 1,6 százalék lesz, ami megegyezik az áprilisi becsléssel, jövőre pedig 2 százalék, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb a tavasszal becsültnél.

A fejlődő régiókban a tavalyi 4,8 százalék után az idén szintén 4,8 százalékos inflációra számít az IMF, 0,1 százalékponttal kisebbre az áprilisban jelzettnél, jövőre pedig 4,7 százalékra, ami megegyezik a tavasz várakozással.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A segédmotoros kerékpárra is kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

Aa robogók többsége szabálytalanul vesz részt a forgalomban.

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Székesfehérvár turisztikai újdonsága, az Alba Aréna

Az Alba Aréna e naptól izgalmas programokkal várja a látogatókat, valamint bérelhető konferenciatermekkel, elérhető szolgáltatásokkal az üzleti partnereket.

Nagy Márton: jövőre újraindul a gazdasági növekedés

Nagy Márton: Kell az új munkaerő, de alapvetően nem vendégmunkásokra, hanem magyar munkavállalókra van szükség, ezáltal az inaktivitás is tud csökkenni
Hirdetés

Hírek

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.