Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Államháztartás. Hét hónap alatt 78,8 százalékos hiány
No menu items!

Államháztartás. Hét hónap alatt 78,8 százalékos hiány

Júliusban 99,2 milliárd forint volt az államháztartás központi alrendszerének hiánya az előző havi 392,0 milliárd forint után. Ezzel az idei első hét hónapban 1803,7 milliárd forint hiány alakult ki, ami az egész évre tervezett 2287,7 milliárd forint 78,8 százaléka.

A Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatójából kiderül: a központi költségvetés 1620,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 221,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 39,1 milliárd forintos többletet értek el.

Tavaly júliusban 328,0 milliárd forint, az első hét hónapban pedig 2168 milliárd forint volt a központi alrendszer hiánya, amely az év végére kialakult 5548,6 milliárd forintos deficit 39,0 százaléka volt.

Ebben az évben július végéig a bevételek 1372,0 milliárd forinttal, 11,0 százalékkal magasabbak voltak, a kiadások 1010,7 milliárd forinttal, 6,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának összegét.

Társasági adóból 370,7 milliárd forint folyt be az év első hét hónapjában, 178,7 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál, mivel 2020-ban a bevallási határidő a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelése miatt szeptemberre tolódott, az idén viszont ismét májusban járt le a határidő.

Július végéig az általános forgalmi adóból 3064,1 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, 571,7 milliárd forinttal, 22,9 százalékkal több a múlt évinél. A jövedéki adóból származó bevétel az év első hét hónapjában 674,9 milliárd forintot tett ki, 3,8 százalékkal, 24,8 milliárd forinttal többet az egy évvel korábbinál. Az üzemanyagok után befolyt bevételek 8,1 százalékos növekedésének hátterében a magasabb üzemanyagforgalom és az első negyedévi magasabb adómértékek állnak.

A dohánytermékek utáni jövedéki adóbevételek 9,2 milliárd forintos (4,0 százalékos) csökkenését elsősorban az adóemelés miatti készletfelhalmozásból fakadó forgalomcsökkenéssel magyarázta a PM.

A személyi jövedelemadóból származó bevétel 203,1 milliárd forinttal, 14,1 százalékkal nőtt az év első hét hónapjában és 1640,2 milliárd forintot tett ki a magasabb bérkiáramlásnak köszönhetően.

Az uniós programok bevételei július végéig 362,7 milliárd forintot értek el, a 2033,5 milliárd forint éves előirányzat 17,8 százalékát.

Az uniós programok kiadásai mérlegsoron július végéig 1145,1 milliárd forint összegű kifizetés történt, amely a 2515,4 milliárd forintos előirányzat 45,5 százalékos teljesítését jelenti. A felmerült kiadások túlnyomó részét a 2014-2020-as programozási időszak kohéziós operatív programjai adták, összesen 959,2 milliárd forint értékben – olvasható a PM tájékoztatójában.

2021 első hét hónapjában a társadalombiztosítás pénzügyi alapja 3901,5 milliárd forint bevételre tettek szert, ami 431 milliárd forinttal több a tavalyinál. Ebben benne van a nyugdíjalap 292,4 milliárd forintos költségvetési támogatása, ami 265 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál, míg az egészségbiztosítás alap költségvetési támogatása 84,3 milliárd forinttal 426,4 forintra nőtt.

A nyugdíjkiadások 2306,6 milliárd forintot tettek ki az első hét hónapban 208,2 milliárd forinttal többet az egy évvel korábbinál. A növekedésből 78,5 milliárd forint a 13. havi nyugellátások februári kifizetéséből és 13,3 milliárd forint származott a júniusi 0,6 százalékos kiegészítő emelésből, amelyet az emelkedő infláció indokolt.

Az egészségbiztosítási alap 1813,0 milliárd forint héthavi kiadásából 1057,8 milliárd forint ment a gyógyító megelőző ellátásokra, amely 67,5 százalékig kimerítette éves keretét és 84,4 milliárddal több az egy évvel korábbinál.

A nyugdíjalapban 41,5, az egészségalapban 180,4 milliárd forint hiány támadt az év első hét hónapjában.

A költségvetési szervek kiadásai 4067,6 milliárd forintot értek el, ami 2,1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A 2214,8 milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadói járulékokra kifizetett összeg, azonban 150,3 milliárd forinttal nőtt. A jelentősebb kiadási tételek között sorolja fel a PM jelentése a főképp a koronavírus-járványhoz kapcsolódó, de egyéb egészségügyi eszközbeszerzéseket is tartalmazó 83,9 milliárd forintot, a szintén döntően a járványhoz kapcsolódó 78,9 milliárd forint oltóanyag-beszerzést és tesztek vásárlását 26,8 milliárd forint értékben. A Honvédelmi Minisztérium helikopter vásárlásához és a harcjármű család fejlesztéséhez 163,4 milliárd forint kiadás köthető. Közúti fejlesztésekre 172,9 milliárd forintot, egyéb közlekedési ágazati programokra 123,1 milliárd forintot számolt el a költségvetés.

A családi és szociális támogatásokra 395,2 milliárd forintra volt szükség 8,1 milliárd forinttal – 2,1 százalékkal – többre a múlt évinél. Lakásépítési támogatásokra fordított kiadások összege július végéig 153,1 milliárd forint volt, 7,9 milliárd forinttal több, mint a tavaly január-júliusi időszakban.

A költségvetés kamatkiadásai mindössze 5,6 milliárd forinttal emelkedtek 581,8 milliárd forintra, a bevételek viszont 47,3 milliárd forinttal csökkent.

A központi költségvetés adóssága július végéig 1152,2 milliárd forinttal növekedett. A költségvetési hiány finanszírozását szolgáló nettó forintkibocsátás 1708,2 milliárd forint, a nettó devizatörlesztés 442,8 milliárd forint volt, míg a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése 140,0 milliárd forinttal csökkentette devizában fennálló adósság forintban számított nyilvántartási értékét.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Matolcsy György: az infláció legyőzése a legfontosabb

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén - írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb írásában.

KSH: gyorsult az agrárárak emelkedése novemberben

Tavaly novemberben tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, átlagosan 27,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat az októberi 26,1 százalékos drágulás után - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Immár letilthatja az MNB a csaló pénzügyi szolgáltatók honlapjait

A Magyar Nemzeti Bank a befektetők érdekeinek védelmében január közepétől ideiglenesen elrendelheti a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók honlapjainak elérhetetlenné tételét.

A globális piacra segíti a startupokat a Startup Campus

A nemzetközi piacra lépés tudáshátterét és piaci kapcsolatrendszerét biztosítva támogatja az innovatív ötletekkel, megoldásokkal rendelkező vállalkozásokat a Startup Campus. Kovács Zsolt ügyvezető igazgató szerint manapság az egészségügyi projektek iránt mutatkozik a legnagyobb nemzetközi igény, de minden ígéretes innováció eséllyel pályázik a befektetők érdeklődésére.

Hírek

A szupergazdagok megduplázták vagyonukat a járvány alatt

Kétszeresénél is nagyobbra növelte vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia kezdete óta - írta a The Guardian online kiadása.

Idén is meghirdeti az UNICEO a Live Communication díjat

Az UNICEO idén is meghirdeti a Live Communication díjat, hogy a vállalatok, szakmai szervezetek stratégiájába illeszkedő, "élő kommunikációs" megoldásokat, rendezvényeket elismerje, hiszen minden rendezvénynek komoly szerepe van a cégek stratégiai, marketing és HR céljainak elérésében.

Csalás. Felfüggesztett börtönt kapott Szakoly volt polgármestere

Költségvetési csalás miatt egy év hat hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék Szűcs Gabriellát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakoly korábbi független polgármesterét.

Életveszélyes a Balaton jege – a rálépőket büntetik

Életveszélyes jelenleg a Balaton jegén tartózkodni, ezért tilos rálépni. A szabályszegőket 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal vagy szabálysértési eljárás indítása mellett akár 150 ezer forint pénzbírsággal is sújthatják - figyelmeztetett a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság.

Oltási igazolvánnyá alakul a védettségi igazolvány – rövidül a karantén

Február 15-étől oltási igazolvánnyá alakul át az oltási igazolvány - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. A kormány azt javasolja, hogy mindenki oltassa be magát a koronavírus ellen.

Sztrájkra készülnek a mozdonyvezetők

A mozdonyvezetők nem fogadják el, hogy tavaly jelentősen csökkent a reálkeresetük a 2021. évi nulla százalékos béremelés, és az "elszabadult" infláció miatt. A veszteség kompenzálására fejenként 546 ezer forint kifizetését követelik, és mivel eddig a munkáltatóval nem tudtak megegyezni, sztrájkra készülnek - közölte a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke.

Hatvan autóst fogtak a buszsávokban – két nap alatt

Hétfőn és kedden folytatódott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közös akciója, amelyben a buszsávok használatát ellenőrzik. Az ellenőrzés során a rendőrök az autóbuszsáv jogosulatlan használata miatt 60, buszöbölben való megállás miatt 3 helyszíni bírságot szabtak ki, egy sofőrt pedig, akinek az autója is ki volt vonva a forgalomból, feljelentettek.

Tíz százalékkal nőnek a bérek a MÁV-Volán-csoportnál

A hároméves bérmegállapodásnak megfelelően január 1-jétől 10 százalékkal nőnek az alapbérek a MÁV-Volán-csoport társaságainál. A munkáltatói járulékterhek csökkentéséből származó megtakarítást a csoport a bérminimumok növekedése miatt felmerülő bértorlódások kezelésére használja fel - közölte a MÁV.

Gazdaság

Matolcsy György: az infláció legyőzése a legfontosabb

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén - írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb írásában.

Immár letilthatja az MNB a csaló pénzügyi szolgáltatók honlapjait

A Magyar Nemzeti Bank a befektetők érdekeinek védelmében január közepétől ideiglenesen elrendelheti a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók honlapjainak elérhetetlenné tételét.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

MAKISZ: uniós direktíva értékelheti fel a követeléskezelői tevékenységet

Magyarországon is a követeléskezelői tevékenység felértékelődéséhez vezethet, hogy az Európai Parlament és a Tanács, felismerve, hogy a nemteljesítő hitelek magas aránya milyen súlyos veszélyeket rejt a bankszektor és a teljes gazdaság számára, 2021 végén elfogadta azt a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra vonatkozó irányelvet, amit a tagállamoknak 2023. december 29-ig kell a nemzeti jogukba átültetniük. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ), üdvözli az irányelv elfogadását, és javasolja a direktívában foglaltak kiterjesztését a nem hitelmegállapodásból eredő egyéb követelésekre is.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom