Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Amerikai - orosz küzdelem az európai gázpiacért. Ki a jobb?
No menu items!

Amerikai – orosz küzdelem az európai gázpiacért. Ki a jobb?

Washington az Európát Oroszországgal összekötő új gázvezetékek ellen küzd, hogy piacot szerezzen a palagázának. Brüsszelben és Varsóban sokan támogatják. Moszkva e közben egyre inkább a keleti piacokban látja a jövőt.

Ritkán látott európai-amerikai összhang

„Megállapodtunk az energiapolitikai együttműködésünk fokozásában” – hangzott el 2018-ban Jean-Claude Juncker és Donald Trump az Európai Bizottság és az USA akkor regnáló elnökének sajtótájékoztatóján, a Fehér Házban. A gázüzlet szinte az egyetlen harmonikus téma volt Brüsszel és Washington között a Trump-érában. Juncker az amerikai olajcégek nagy megnyugvására kifejtette, hogy „az EU több folyékony gázt fog vásárolni az energiadiverzifikáció növelése érdekében”. Az USA a palagáz kitermelés felfuttatása óta sikertelenül kutat vásárlók után. Az EU-nál, a világ legnagyobb gázimportőrénél aligha találhattak volna jobb kuncsaftot.

A földgáz felértékelődött

Az orosz-ukrán konfliktus, az ’Északi Áramlat-2’ körüli vita és a Földközi-tenger keleti medencéjében talált gázforrásokért folyó sokrésztvevős harc fontos geopolitikai témává tette a földgázt.

Észak-európai gázvezeték rendszer Forrás: energypost.eu

A földgáz iránti kereslet évek óta nő. Egyrészt, mert ugyan nem megújuló energia, de jobb a más, hagyományos forrásoknál. Különösen az olajnál és a szénnél környezetbarátabb. Másrészt, mert olcsó. A földgáz olcsóságának oka, hogy az utóbbi időben feltárt új lelőhelyek és a palagáz kitermelés felfutása miatt túlkínálat van a piacon.

A földgáz 24 százalékos részesedéssel a második helyet foglalja el az európai energiamixben. Első az olaj 38 százalékkal. A földgázt sorrendben a szén, a megújuló források és az atom követi, hasonló, 10 százalék körüli aránnyal.

Technológiai áttörés

Szintén az utóbbi évtized fejleménye, hogy a cseppfolyósítás technológiájának (LNG) és infrastruktúrájának fejlődése miatt könnyebb lett a földgáz szállítása. A sokáig regionális gázpiacok globálissá váltak.

Az LNG azonban továbbra is bonyolult és drága, leginkább, mert a folyékonnyá tételhez -161 fokra kell hűteni a gázt. Ezért, annak ellenére, hogy az EU-ban van világszerte a legtöbb átalakító terminál, csak 26 üzemel az egész kontinensen. Világviszonylatban a földgázkereskedelem 63 százaléka továbbra is csővezetékeken keresztül folyik. Igaz, az LNG aránya 2005 óta 22-ről 37 százalékra nőtt.

Az LNG-nak kedvez a gázpiac világszerte végbement liberalizációja. A tőzsdeügynöknek sokkal jövedelmezőbb LNG-vel, mint vezetékes gázzal kereskedni. Utóbbit tipikusan hosszútávú, sokszor 20-30 éves futamidejű szerződésekkel értékesítik. Az LNG napi szintű spot ügyletek tárgya a tőzsdén, amelyek keretében jól lehet spekulálni és keresni az európai, amerikai és ázsiai piac közötti árkülönbséggel.

Az LNG hátránya, hogy a cseppfolyósítás, valamint az előtt és után történő szállítás miatt 10-15 százalékos energiaveszteséggel jár. Csővezetéken csak a gáz 4-5 százaléka vész kárba.

Régi szereplők, új szerepekben

Az utóbbi évtizedben jelentősen átalakult a földgázpiac. Az USA lett a legnagyobb exportőr, megelőzve Oroszországot és Iránt. Amerika a palagáz (fracking) kitermelésnek felfuttatásával 15 év alatt 88 százalékkal növelte a kivitelt! Az orosz export évek óta stagnál, míg az európai kivitel a felére esett.

Az USA-ban minden más szempontot, a fracking súlyosan környezetkárosító hatását is felülírja az energiafüggetlenség biztonságpolitikai jelentősége. A kitermelésnek az is kedvez, hogy az amerikai jog szerint a föld méheinek gyümölcs Európától eltérően nem az államot, hanem a földterület tulajdonosát illeti. Ezért engedély nélkül termelheti ki a földje alatt talált gázt.

Mindenki egyért

Az USA, a világ legnagyobb energiafelhasználója a kitermelt földgáz többségét maga hasznosítja. Azonban évek óta növekszik az export aránya. Ezért különösen fonatossá vált az európai felvevőpiac, hisz az EU második a világ energiaéhségi sorrendjében. A harmadik helyen Oroszország, a negyediken Kína áll.

A Három Tenger Kezdeményezés érintett országai

Washington bábáskodásával született 2016-ban a ’Három Tenger Kezdeményezés’ (3 Seas Initiative, 3SI), az Adriai, a Balti- és a Fekete-tenger közötti 12 közép-kelet-európai állam és az USA energiapolitikai együttműködése. Washington fő célja a kooperációval részesedésének növelése az európai energiapiacon, ami szükségképpen csak a legnagyobb eladó, Oroszország rovására történhet. A Fehér Ház a 3SI keretében elérte, hogy a lengyel kormány Berlin tiltakozása ellenére LNG terminált építsen Świnoujścieben, és ezzel direkt konkurenciát teremtsen az orosz-német kooperációban épülőt ’Északi Áramlat-2’-nek.

2011-ig az USA nem exportált gázt Európába. Ezért nem foglalkoztatta az ’Északi Áramlat-1’ kiépítése. Most, hogy a kontinens a legfontosabb felvevőpiaca lett, stratégiai célnak tartja az ’Északi Áramlat-2’ ellehetetlenítését.

Mindegy merre, csak ne Ukrajnán át!

TurkStream térképe Kép/Forrás/Wikipedia

Az északi-tengeri vezetéképítés elterelte a figyelmet a másik orosz pipeline projektjéről. Putyin és Erdogan 2020 elején nyitotta meg a ’TurkStream’ első szakaszát. A vezeték jelenleg a török-görög végződik. Folytatásával Ukrajnát délről megkerülve Szerbián és Magyarországon keresztül fog földgázt juttatni az EU-ba. Ezzel gyakorlatilag a 2014-ben elbukott ’Déli Áramlat’ újraéledése. Érdekes különbség, hogy míg az első Magyarországon neves belpolitikai vitákat váltott ki, addig az utóbbinak alig van visszhangja.

Déli Áramlat Forrás/delhir

Évtizedekig az orosz gáz döntő többsége az Ukrajnán keresztül futó, még a szovjet időkben épült ’Testvériség’ vezetéken érkezett Európába. Az új vezetékek jelentőségét mutatja, hogy 2020 eleje óta az ’Északi Áramlat-1’ a legfontosabb szállítási út. Sőt, tavaly voltak olyan hónapok, amikor a ’Testvériség’ a Fehéroroszországon keresztül futó ’Jamal’ után a harmadik helyre csúszott vissza.

Keleti nyitás

Moszkvában az új projekt ellenére látják, hogy az EU egyre inkább az USA energiapolitikai befolyása alá kerül, kiszámíthatatlan vásárlóvá válik. Ezért felértékelődik a keleti piac. A Kínába futó ’Szibéria Ereje’ 2019-es átadásával egyidejűleg Moszkva és Peking 30 évre évi 38 milliárd köbméter gáz adásvételéről írt alá szerződést.

Az orosz energiavállalatok egyidejűleg saját finanszírozásban terveznek LNG terminálokat építeni odahaza és külföldön is a potenciális vásárlóknál.

Brüsszeli jogalkotás Washington érdekében?

Washington legmegbízhatóbb gázügyi szövetségese Európában Varsó mellett Brüsszel. Az Európai Bizottság az energiaszektor további liberalizációjának szorgalmazásával az USA-t segíti.

A piaci nyitás következő lépéseként a jövőben egyetlen vállalat sem lehet eladóként és vezetéküzemeltetőként is jelen az európai piacon. Az EU az új jogszabállyal akar véget vetni annak, hogy a vezeték üzemeltetője, aki egyúttal gázeladó is, ‘versenyelőnyre’ tehessen szert. Erre az orosz gázóriás, a Gazprom a legjobb példa: egyszerre a legnagyobb európai gázeladó és az orosz gázvezetékek üzemeltetője. Idegen gázt csak olyan feltételekkel enged a vezetékeibe, hogy a konkurencia versenyképtelenné váljon.

A szabályozás egyértelműen a Gazprom ellen szól, hisz az orosz gázipari vállalat üzemelteti valamennyi Oroszországból érkező gázvezetéket. De kihatással van a norvégokra is, akik az EU-nak eladott földgáz többségét szintén csővezetéken juttatják Közép-Európába. Nem érinti viszont az amerikaiakat, akik a palagázt LNG technológiával, tankhajókban szállítják át az óceánon.

Az adu az oroszok kezében van

Az új szabályozással is maradna azonban egy fontos ütőkártya az oroszok kezében: az ár. Az LPG technológia jóval költségesebb a vezetékes szállításnál. Ezért mire Európába ér az amerikai gáz 15 százalékkal drágább az orosznál. Ráadásul az orosz árba jócskán van nyereség kalkulálva. Ezért, ha az új uniós szabály meg is drágítja a vezetékes szállítást, a Gazprom le tud menni az árral.

A KRK szigetéről jöhet a cseppfolyós gáz a jövőben

Az is gyengíti az USA pozícióját, hogy a messze legnagyobb európai gázfelhasználó, Németország az oroszok megbízható partnere. Együtt építették és üzemeltetik az ’Északi Áramlat-2’-t. A volt kancellár, Gerhard Schröder pedig 2005 óta a két ’Északi Áramlat’-ot üzemeltető társaság felügyelőbizottságának elnöke. Az európai gázpiaciért folytatott meccs tehát még nem lefutott.

Petrus Szabolcs

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Húsvéti programokkal várják a családokat a nemzeti parkok

A négynapos hétvégén is nyitva lesznek a látogatóközpontok és tematikus túrákkal várják a kirándulókat.

A Bükk-vidék Geopark elnyerte az UNESCO Globális Geopark címet

A geoparkok fontos szerepet töltenek be a vidéki térségek fejlesztésében a földtudományi értékekre alapuló, a helyi szolgáltatókat helyzetbe hozó fenntartható geoturizmus által

Baj van: több büntetést szabott ki a Nébih

Egy kicsivel rosszabbak lettek a számok, mint korábban, ez valószínűleg annak a kereskedői viselkedésnek köszönhető, amivel megpróbálják a fogyasztás visszaesése miatt kiesett nyereséget visszapótolni

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

Hírek

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.

Devizapiac – Gyengült a forint reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel.

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Gazdaság

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

Stabil kilátással megerősítette az OTP-bankok besorolásait a Moody’s

A hitelminősítő kiemeli, hogy az OTP finanszírozása stabil, és mindenekelőtt a betétállományra épül.

Az MBH Bank lett a Fundamenta többségi tulajdonosa

A Fundamenta ezentúl az MBH Bank konszolidált leányvállalataként, de önállóan működik tovább

A költségvetés biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez

A költségvetés a válságokban is helytállt, a rendkívüli kiadások mellett is biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához.