Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Arcél - Christine Lagarde az euró őre
No menu items!

Arcél – Christine Lagarde az euró őre

Már biztosnak látszik, hogy Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenlegi vezetője lesz az Európai Központi Bank (EKB) új elnöke.

A francia szakember már bejelentette: jelölése miatt ideiglenesen távozik a IMF éléről.

Christine Lagarde kulcsszerepet játszott az európai pénzügyi- és adósságválság menedzselésében. Nem ritkán szembement a német állásponttal, de sokszor keményen bánt a dél-európai államokkal is. Izgalmas kérdés tehát, mit várhatnak tőle az elkövetkezendő nyolc évben az euróövezet államai.

Baráti jobb a kis Greta Thunbergnek

Amikor a fiatal klímaaktivista, Greta Thunberg, a ’Fridays for Future’ mozgalom ikonikus alakja megjelent a Davosi Világgazdasági Fórumon, Lagarde volt az első, aki szóba elegyedett a svéd lánnyal. A 16 éves gimnazista polárpulóvert és tornacipőt, az IMF 1,80 magas elnökasszonya elegáns kosztümöt viselt.

„Nagyszerűnek találom, amit teszel” – mondta Lagarde és kezet nyújtott Thubergnek. Villogtak a vakuk, a képek bejárták a világsajtót.

Legyen szó akár klímavédelemről, akár női egyenjogúságról, a párizsi születésű Lagarde kiáll azért, amiben hisz. Még akkor is, ha némely megszólalását sokan nem tartják összeegyeztethetőnek hivatalával.

Lagarde sokszor határozottabban reagált az európai folyamtokra, mint a kontinens vezetői. Határozott fellépésével elismerést vívott ki magának a pénzügyminiszterek és jegybankelnökök között.

Csúcsról csúcsra

Minden bizonnyal 63 évesen ő lesz ősztől nyolc éven át az EKB következő elnöke, a leköszönő olasz szakember, Mario Draghi utóda.

Így hoppon marad a korábban legesélyesebbnek tartott jelölt, Jens Weidmann, a német központi bank elnöke.

A válságkezelő

Igazi krízismenedzser. Amikor 2007-ben francia pénzügyminiszter lett, már látszódtak az amerikai hitelpiaci válság első jelei, amelyből rövidesen világgazdasági- és eurókrízis lett. Lagarde végig az események középpontjában állt. Francia pénzügyminiszterként, majd 2011-től az IMF vezetőjeként az egyik legfontosabb döntéshozó volt.

Wolfgang Schäuble, a német pénzügyminiszter és Lagarde

A válságkezelés másik központi alakjával, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel gyorsan és határozottan döntött az első ad hoc segélyről a csőd szélére jutott Görögországnak. Később hosszú távú segélyprogramot építettek ki, amelyet Írországra, Portugáliára, Spanyolországra, majd Ciprusra is ki kellett terjeszteni. Kettejüknek oroszlánrésze volt a dőlő dominók megállításában.

Lagarde folyamatosan nagyrabecsüléséről biztosította Schäublét. A nyilvánosság előtt „cher Wolfgang”-ként emlegetett, ha kellett mégsem félt határozottan szembe menni a német állásponttal. Görögország államadóságának részbeni elengedése mellett érvelt. Úgy látta, a mediterrán ország e nélkül a nemzetközi segítség ellenére sem fog tudni soha talpra állni. Amikor arra jutott, hogy az észak-európaiakat érvekkel nem lehet meggyőzni, bejelentette, hogy adósság elengedés nélkül az IMF kiszáll az európai mentőakcióból.

Változik az üléspontja – Christine Lagarde az Európai Központi Bank (EKB) új elnöke lehet

Nem félt az unortodox eszközöktől sem. Kritikus véleménye volt az IMF korábbi politikájáról, amely a pénzügyi segítségért radikális kiadáscsökkentésre és neoliberális reformokra kötelezte a bajbajutott államokat.

Elismerte, hogy sokszor hibásak voltak a szervezet becslései a megszorítások várható gazdasági és társadalmi hatásairól. Korábban ismeretlen területekre is kiterjesztette az IMF tevékenységét, mint a klímavédelem vagy az antidiszkrimináció – Lagarde számára személy szerint fontos témák.

Lagarde a francia pénzügyminiszteri és az IMF elnöki székben is az első nő volt. Határozottan támogatja, hogy más fontos posztokat is hölgyek töltsenek be. Véleménye szerint jobb kockázatelemzők és válságmenedzselők. Példaként a Washington Postnak adott interjúban saját magát említette. Hogy szakmai kvalitását és válságkezelői képességét milyen sokra becsülik mások is, mutatja, hogy 2016-ban megerősítették IMF elnökként, habár hazájában büntetőeljárás folyt ellene, amelyben gondatlanság miatt bűnösnek mondta ki a francia bíróság.

Új kihívások

Valószínűleg EKB elnökként ismét bizonyítania kell válságmenedzselési képességeit. Jelenleg ugyan jók az európai gazdasági és pénzügyi mutatók, a szakemberek mégis újabb krízist prognosztizálnak. Ráadásul a korábbi adósság válság leküzdésében szintén elvitathatatlan érdemeket szerző, most távozó EKB elnök, Mario Draghi nehéz örökséget hagy utódjára:

  • A GDP 130%-ra rúgó olasz államadóság refinanszírozása egyre nagyobb gond, Róma nemtartja be az EU költségvetési hiányra vonatkozó előírásait. Márpedig egy bajba jutó Itália a korábban sikeresen alkalmazott tagállami állampapír felvásárlási programhoz túl nagy falat.
  • Megoldatlanok az északi és déli tagállamok közötti gazdaságpolitikai konfliktusok.
  • Nincs egyezség a németek és franciák között az eurózóna égető reformjairól.
  • A konjunktúra egyre lassul.
  • Az európai alapkamat már most -0,4%, így alig van további jegybanki mozgástér a kereskedelmi bankokat bátrabb hitelkihelyezésre ösztönözni és ezzel a gazdaságot élénkíteni.

Új viták

Lagarde kinevezésével ismét fellángolhat a vita a spórolás és a konjunktúraélénkítés kívánatos arányáról az északi és déli tagállamok között, és előjöhetnek az államkötvény felvásárlási program körüli ellentétek is. Utóbbiban az ötletgazda Draghi legnagyobb kritikusa a német jegybankelnök volt. Tehát épp Jens Weidemann, aki most az utolsó pillanatban elvesztette a meccset az EKB elnöki székért. Kérdés, hogy e miatt a szakmai ellentétek közötte és Lagarde között személyes ellenérzésekkel is párosulni fognak-e.

A szakmai differenciák borítékolhatók. Lagarde ugyanis támogatta Drgahi monetáris intézkedéseit. Többször hangsúlyozta, hogy válságban lazább pénzppolitikára van szükség. Híve az közös európai államkötvény kiadásának is, amit a németek a déli országok adósága szocializálásának tartanak, és hevesen elutasítanak.

Az ideális jelölt?!

Szakmai körökben ennek ellenére jó választásnak tartják a francia szakembert. Carsten Brzeski, a holland ING vezető elemzője kiváló kommunikációs képességeit emeli ki. Nem elhanyagolható szempont egy jegybankelnök esetében, ahogy ezt Draghi nyolc éve is mutatja.

Lagarde a metakommunikációnak is mestere. Ezt a közelmúltban az oszakai G-20 tanácskozáson is bizonyította. Macron francia elnökkel és May brit kormányfővel beszélgetett, amikor Ivanka Trump hívatlanul csatlakozott hozzájuk.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Navracsics: Magyarország 2030-ra az EU öt legélhetőbb állama közé kerülhet

Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb állama közé kerülhet - mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén, az Országházban.

Az orosz oligarcha szellemjachtja kijátszotta a szankciókat

Rejtélyes módon tűnt el az olaszországi Szardínia szigetének egyik kikötőjéből a nyáron egy orosz oligarcha tulajdonában lévő luxusjacht, amelyet az uniós szankciók értelmében lefoglaltak.

Balaton-felvidéki borász lett az év bortermelője

A Magyar Bor Akadémia (MBA) Év Bortermelője Magyarországon 2022 díját Figula Mihály kapta.

Minimálbér 2023: a kormány a járulékcsökkentések terén “elment a falig”

A partnerség jegyében, konstruktívan folytatódtak a jövő évi minimálbérről szóló egyeztetések - közölte Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

Hírek

Az orosz oligarcha szellemjachtja kijátszotta a szankciókat

Rejtélyes módon tűnt el az olaszországi Szardínia szigetének egyik kikötőjéből a nyáron egy orosz oligarcha tulajdonában lévő luxusjacht, amelyet az uniós szankciók értelmében lefoglaltak.

Elon Musk miatt kivonulhat a Twitterről a német kancellár

Miután Elon Musk felvásárolta a Twittert, a dolgok a fejük tetejére álltak. Ezt a német kancellári hivatal is aggodalommal figyeli, Olaf Scholz kancellár pedig a Twitterről való kivonulását fontolgatja.

Januártól határellenőrzés nélkül utazhatunk Horvátországba

Megszűnik a határellenőrzés Magyarország és Horvátország 344 kilométer hosszú határszakaszán január elsejétől, miután az európai uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa jóváhagyta Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez - közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Katar nem annyit fog a foci-vb-n, mint gondolta

Katar alig több mint 765 ezer látogatót fogadott a labdarúgó-világbajnokság első két hetében, ami elmarad a várakozásoktól, mivel az ország 1,2 millió látogatóra számított az egy hónapos rendezvény alatt - derül ki a Reuters birtokába jutott szervezői jelentésből.

Az Aeroexpress már idén elindítja a Budapest-Kolozsvár járatait

Az Aeroexpress Regional a tervezett jövő márciushoz képest korábban, már december 16-tól elindítja a Budapest-Kolozsvár-Budapest járatait a nagy érdeklődésre tekintettel.

Árstop után: máris csökken az üzemanyagok ára

Péntektől változnak az üzemanyagárak a hazai kutakon, a Mol ugyanis csökkenti a nagykereskedelmi árakat. A benzin literje várhatóan bruttó 8 forinttal, a gázolajé pedig bruttó 5 forinttal kerül majd kevesebbe.

Jogerősen 3 év 6 hónap börtönre ítélték Lagzi Lajcsit

Jogerősen 3,5 év börtönbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék Galambos Lajost, azaz Lagzi Lajcsi zenész-előadóművészt.

Kinevezték az új iparpolitikáért felelős államtitkárt

Novák Katalin köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 7-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Fábián Gergelyt, aki a gazdaságfejlesztési miniszter irányításával az iparpolitikáért fog felelni.

Gazdaság

Drágult a kötelező biztosítás

A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjai a tavalyi év azonos időszakához képest 5 százalékkal emelkedtek a harmadik negyedévben. A biztosítói kárkifizetések 12 százalékkal nőttek a szerviz- és alkatrészköltségek drágulása, a devizaárfolyam-változás és a pénzromlás hatásaként - jelentette a Magyar Nemzeti Bank.

Fitch: nehezebb évre számíthatnak a magyar bankok 2023-ban

Romló kilátásokkal, de jórészt stabil osztályzatokkal kezdik a jövő évet Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságainak bankrendszerei. A magyar bankok 2023-ban az ideinél nehezebb makrogazdasági környezetre számíthatnak - áll a Fitch Ratings éves szektorelemzésében.

A Magyar Bankholding csatlakozott az ENSZ Felelős Banki Irányelvek kezdeményezéséhez

A Magyar Bankholding csatlakozott az ENSZ által létrehozott globális együttműködéshez, és a hazai bankok közül az elsők között írta alá a Felelős Banki Irányelveket. A nemzetközi összefogás célja, hogy megkönnyítse a pénzügyi szektor közeledését a fenntarthatóság felé - közölte a bankcsoport, hozzátéve: ezzel az elhatározásával szeretnének újabb lépést tenni a felelős és zöld működés irányába.

Egyhangúlag maradt a jegybanki alapkamat

Ellenszavazat nélkül határozott a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamat szinten tartásáról a november 22-i kamatdöntő ülésen - olvasható az MNB honlapján közölt rövidített jegyzőkönyvben.   
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom