Hirdetés
Kezdőlap Portré Arcél - Christine Lagarde lesz az euró őre?

Arcél – Christine Lagarde lesz az euró őre?

Már biztosnak látszik, hogy Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenlegi vezetője lesz az Európai Központi Bank (EKB) új elnöke.

A francia szakember már bejelentette: jelölése miatt ideiglenesen távozik a IMF éléről.

Christine Lagarde kulcsszerepet játszott az európai pénzügyi- és adósságválság menedzselésében. Nem ritkán szembement a német állásponttal, de sokszor keményen bánt a dél-európai államokkal is. Izgalmas kérdés tehát, mit várhatnak tőle az elkövetkezendő nyolc évben az euróövezet államai.

Baráti jobb a kis Greta Thunbergnek

Amikor a fiatal klímaaktivista, Greta Thunberg, a ’Fridays for Future’ mozgalom ikonikus alakja megjelent a Davosi Világgazdasági Fórumon, Lagarde volt az első, aki szóba elegyedett a svéd lánnyal. A 16 éves gimnazista polárpulóvert és tornacipőt, az IMF 1,80 magas elnökasszonya elegáns kosztümöt viselt.

„Nagyszerűnek találom, amit teszel” – mondta Lagarde és kezet nyújtott Thubergnek. Villogtak a vakuk, a képek bejárták a világsajtót.

Legyen szó akár klímavédelemről, akár női egyenjogúságról, a párizsi születésű Lagarde kiáll azért, amiben hisz. Még akkor is, ha némely megszólalását sokan nem tartják összeegyeztethetőnek hivatalával.

Lagarde sokszor határozottabban reagált az európai folyamtokra, mint a kontinens vezetői. Határozott fellépésével elismerést vívott ki magának a pénzügyminiszterek és jegybankelnökök között.

Csúcsról csúcsra

Minden bizonnyal 63 évesen ő lesz ősztől nyolc éven át az EKB következő elnöke, a leköszönő olasz szakember, Mario Draghi utóda.

Így hoppon marad a korábban legesélyesebbnek tartott jelölt, Jens Weidmann, a német központi bank elnöke.

A válságkezelő

Igazi krízismenedzser. Amikor 2007-ben francia pénzügyminiszter lett, már látszódtak az amerikai hitelpiaci válság első jelei, amelyből rövidesen világgazdasági- és eurókrízis lett. Lagarde végig az események középpontjában állt. Francia pénzügyminiszterként, majd 2011-től az IMF vezetőjeként az egyik legfontosabb döntéshozó volt.

Wolfgang Schäuble, a német pénzügyminiszter és Lagarde

A válságkezelés másik központi alakjával, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel gyorsan és határozottan döntött az első ad hoc segélyről a csőd szélére jutott Görögországnak. Később hosszú távú segélyprogramot építettek ki, amelyet Írországra, Portugáliára, Spanyolországra, majd Ciprusra is ki kellett terjeszteni. Kettejüknek oroszlánrésze volt a dőlő dominók megállításában.

Lagarde folyamatosan nagyrabecsüléséről biztosította Schäublét. A nyilvánosság előtt „cher Wolfgang”-ként emlegetett, ha kellett mégsem félt határozottan szembe menni a német állásponttal. Görögország államadóságának részbeni elengedése mellett érvelt. Úgy látta, a mediterrán ország e nélkül a nemzetközi segítség ellenére sem fog tudni soha talpra állni. Amikor arra jutott, hogy az észak-európaiakat érvekkel nem lehet meggyőzni, bejelentette, hogy adósság elengedés nélkül az IMF kiszáll az európai mentőakcióból.

Változik az üléspontja – Christine Lagarde az Európai Központi Bank (EKB) új elnöke lehet

Nem félt az unortodox eszközöktől sem. Kritikus véleménye volt az IMF korábbi politikájáról, amely a pénzügyi segítségért radikális kiadáscsökkentésre és neoliberális reformokra kötelezte a bajbajutott államokat.

Elismerte, hogy sokszor hibásak voltak a szervezet becslései a megszorítások várható gazdasági és társadalmi hatásairól. Korábban ismeretlen területekre is kiterjesztette az IMF tevékenységét, mint a klímavédelem vagy az antidiszkrimináció – Lagarde számára személy szerint fontos témák.

Lagarde a francia pénzügyminiszteri és az IMF elnöki székben is az első nő volt. Határozottan támogatja, hogy más fontos posztokat is hölgyek töltsenek be. Véleménye szerint jobb kockázatelemzők és válságmenedzselők. Példaként a Washington Postnak adott interjúban saját magát említette. Hogy szakmai kvalitását és válságkezelői képességét milyen sokra becsülik mások is, mutatja, hogy 2016-ban megerősítették IMF elnökként, habár hazájában büntetőeljárás folyt ellene, amelyben gondatlanság miatt bűnösnek mondta ki a francia bíróság.

Új kihívások

Valószínűleg EKB elnökként ismét bizonyítania kell válságmenedzselési képességeit. Jelenleg ugyan jók az európai gazdasági és pénzügyi mutatók, a szakemberek mégis újabb krízist prognosztizálnak. Ráadásul a korábbi adósság válság leküzdésében szintén elvitathatatlan érdemeket szerző, most távozó EKB elnök, Mario Draghi nehéz örökséget hagy utódjára:

  • A GDP 130%-ra rúgó olasz államadóság refinanszírozása egyre nagyobb gond, Róma nemtartja be az EU költségvetési hiányra vonatkozó előírásait. Márpedig egy bajba jutó Itália a korábban sikeresen alkalmazott tagállami állampapír felvásárlási programhoz túl nagy falat.
  • Megoldatlanok az északi és déli tagállamok közötti gazdaságpolitikai konfliktusok.
  • Nincs egyezség a németek és franciák között az eurózóna égető reformjairól.
  • A konjunktúra egyre lassul.
  • Az európai alapkamat már most -0,4%, így alig van további jegybanki mozgástér a kereskedelmi bankokat bátrabb hitelkihelyezésre ösztönözni és ezzel a gazdaságot élénkíteni.

Új viták

Lagarde kinevezésével ismét fellángolhat a vita a spórolás és a konjunktúraélénkítés kívánatos arányáról az északi és déli tagállamok között, és előjöhetnek az államkötvény felvásárlási program körüli ellentétek is. Utóbbiban az ötletgazda Draghi legnagyobb kritikusa a német jegybankelnök volt. Tehát épp Jens Weidemann, aki most az utolsó pillanatban elvesztette a meccset az EKB elnöki székért. Kérdés, hogy e miatt a szakmai ellentétek közötte és Lagarde között személyes ellenérzésekkel is párosulni fognak-e.

A szakmai differenciák borítékolhatók. Lagarde ugyanis támogatta Drgahi monetáris intézkedéseit. Többször hangsúlyozta, hogy válságban lazább pénzppolitikára van szükség. Híve az közös európai államkötvény kiadásának is, amit a németek a déli országok adósága szocializálásának tartanak, és hevesen elutasítanak.

Az ideális jelölt?!

Szakmai körökben ennek ellenére jó választásnak tartják a francia szakembert. Carsten Brzeski, a holland ING vezető elemzője kiváló kommunikációs képességeit emeli ki. Nem elhanyagolható szempont egy jegybankelnök esetében, ahogy ezt Draghi nyolc éve is mutatja.

Lagarde a metakommunikációnak is mestere. Ezt a közelmúltban az oszakai G-20 tanácskozáson is bizonyította. Macron francia elnökkel és May brit kormányfővel beszélgetett, amikor Ivanka Trump hívatlanul csatlakozott hozzájuk.

Friss

Magas vérnyomás. Kutatók: a rost a magoldás

Magas vérnyomást okozhat a rostszegény étrend - állapította meg egy nemzetközi kutatás, amelyet az ausztráliai Monash Egyetem tudósai vezettek.

Lakáshitel. Nő a változó kamatozásúak törlesztője

A 12 havi BUBOR 0,75 százalékra emelkedett. Ez sok százezer lakáshiteles havi törlesztőjét növelheti meg 1-2 ezer forinttal, mivel a változó kamatozású hitelek kamatának megállapításakor gyakran ezt tekintik referenciának.

BÉT – Elemző: jelentős csökkenéssel kezdődhet a nap

Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a szerdai pozitív korrekció után csütörtökön ismét tovább csökkenhet a BUX index, miután egyre több környező országban üti fel a fejét a koronavírus.

Európai Bizottság: egyedülálló a magyar növekedés

Egyedülálló mértékben nőtt a magyar gazdaság, de a növekedés hamarosan korlátokba fog ütközni - áll az Európai Bizottság (EB) az európai szemeszter keretében közzétett országjelentésében.

Hírek

Magas vérnyomás. Kutatók: a rost a magoldás

Magas vérnyomást okozhat a rostszegény étrend - állapította meg egy nemzetközi kutatás, amelyet az ausztráliai Monash Egyetem tudósai vezettek.

India fővárosa a legszennyezettebb a világon

Két egymást követő évben is Újdelhi lett a világ legszennyezettebb fővárosa az IQ AirVisual, légszennyezettséget vizsgáló svájci cég összesítése szerint.

Lemondott a Disney elnöke – házon belülről pótolják

Távozik a Diseny elnöki posztjáról Hollywood egyik legnagyobb hatalmú embere, Bob Iger, aki 2005 óta vezette a médiacéget. A Disney Bob Chapeket nevezte ki utódjául - írta a BBC hírportálja.

Hajléktalanok nevére íratott cégeket a számlagyáros

Mintegy 800 millió forint kárt okozott a költségvetésnek az a férfi, aki külföldről behozott hús áfájával csalt, fantomcégeit pedig hajléktalanok nevére íratta. Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vádemelést javasol.

Péntektől olcsóbban tankolhatunk

A koronavírus Európában való megjelenése komoly hatással van az olajárra, ami újból csökkenésnek indult. Péntektől a hazai üzemanyagárak is csökkennek, bruttó 2-2 forinttal.

Vesztegetés – Két tábornokot jogerősen letöltendő börtönre ítéltek

Két tábornokot minősített vesztegetés miatt jogerősen három, illetve két év börtönnel és 27 millió, illetve 50 millió forint vagyonelkobzással sújtott a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú határozatában.

WikiLeaks-iratok. Megkezdődött Julian Assange kiadatási pere

Megkezdődött Londonban a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange kiadatási pere.

Ökológia és gazdaság fórum – kamarai munkacsoport alakul

Ökológia és gazdaság fórum néven munkacsoportot alakítanak a Magyar Mérnöki Kamarában. Céljuk a Föld ökológiai állapotának romlása és a klímaváltozás miatti kihívásokra mérnökileg megalapozott és szakmailag koordinált javaslatok kidolgozása.

Félmillió euró. Árverésen a Rubik-kockákból kirakott Mona Lisa

Jóval a becsült ár fölött, 480 200 euróért (162 millió forint) kelt el a 330 darab Rubik-kockából kirakott Mona Lisa, melyet Invader utcaművész készített.

Koronavírus – Ötéves mélypont alatt az olajfeldolgozás Kínában

Kínában több mint öt éves szintjére esett az olajfeldolgozás a lanyhuló kereslet miatt. Újabb külföldi cégek jelezték, hogy a vártnál gyengébb eredményeket várnak a folyó negyedévre a koronavírus hatásai miatt.

Integrált mobilalkalmazás a Budapesten közlekedőknek

Új mobilalkalmazást fejlesztett a városi közlekedés megkönnyítésére egy nemzetközi kutatásfejlesztési projekt részeként a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ Zrt.) leányvállalatának vezetésével - közölte a NÚSZ Zrt.

Okos e-hálózat épül Zsombón

Okos hálózat mintaprojektet indított az MVM Csoporthoz tartozó NKM Áramhálózati Kft. Zsombón, a rendszert csütörtökön adták át a Csongrád megyei községben.

Gazdaság

Lakáshitel. Nő a változó kamatozásúak törlesztője

A 12 havi BUBOR 0,75 százalékra emelkedett. Ez sok százezer lakáshiteles havi törlesztőjét növelheti meg 1-2 ezer forinttal, mivel a változó kamatozású hitelek kamatának megállapításakor gyakran ezt tekintik referenciának.

KSH: a nettó átlagkereset tavaly 244 600 forint volt

Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 406 400 forint volt, 13,1 százalékkal magasabb, mint egy éve. A 2019. január-decemberi átlagkereset 367 800, a nettó 244 600 forint volt, mindkettő 11,4 százalékkal nőtt 2018-hoz viszonyítva - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Londoni elemzők: idén nem emel kamatot az MNB

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának hangvétele a korábbiaknál szigorúbbnak tűnik, az alapkamat emelése azonban várhatóan még jó ideig nem kerül napirendre.

Monetáris tanács – marad az alapkamat 0,9 százalék

A monetáris tanács legközelebb a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, és arra alapozva határozza meg, milyen mértékű lépés szükséges az inflációs cél elérése érdekében - közölte a testület.

Az MNB az azonnali fizetési rendszerről

A magyar pénzügyi szektor története legnagyobb fejlesztésének nevezte a március 2-ától üzemelő azonnali fizetési rendszert Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója egy háttérbeszélgetésen.

PM: idén januárban is többlettel zárt a költségvetés

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere januárban 2051,9 milliárd forint bevételre tett szert, az egy évvel korábbit 82,0 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal meghaladva.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom