Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság "Mister No" azaz német ülhet az EKB elnöki székébe? - háttér
No menu items!

“Mister No” azaz német ülhet az EKB elnöki székébe? – háttér

Egyre valószínűbb, hogy történetében először német elnöke lesz az Európai Központi Banknak (EKB). A Bundesbank, a német jegybank elnöke, Jens Weidmann a legfőbb esélyes a posztra. Petrus Szabolcs összefoglaló elemzése.

Néhány éve még vitatott személyiség volt. „Merkel nem azért nevezte ki, mert a legalkalmasabb jegybanki elnöknek tartotta” – mondta a neves közgazdász, Gerhard Schick a most épülő európai bankunió ötletgazdája. „Felkészült szakember, mégsem ideális személy a Bundesbank élére” – vélte az akkori külügyminiszter, ma pedig államfő Frank-Walter Steinmeier.

2011-ben a német központi bank akkori elnöke, Axel Weber váratlanul lemondott, hogy teljes erejével az EKB elnöki tisztségének megszerzésére koncentrálhasson. Nem járt sikerrel. Weidmann ekkoriban Merkel gazdasági tanácsadója volt. A kancellárnak váratlanul kellett az utódról gondoskodnia. Weidmann kéznél volt. Szakmai felkészültsége és addigi életútja is alkalmassá tette. Tanulmányai befejezése után a Banque de France, a francia nemzeti bank gyakornoka volt. Doktorátusa megszerezése után a Nemzetközi Valutalaphoz kerül, majd a Bundesbank főosztályvezető lett. 2011-ben még csak 43 éves volt, de nem e miatt tartották rossz választásnak.

Jens Weidmann – alias “Mister No” – ahogyan délen emlegetek Merkel bizalmasát, akit az EKB élére szán a német kancellár

Az európai felfogás szerint a központi bank a kormánytól független intézmény. Ezt abból a megfontolásból tartják szakértők fontosnak, hogy a mindenkori kormányok rövidtávú érdeke az alacsony alapkamat, ami olcsóvá teszi a hiteleket, az pedig a gazdaságot. Mindez jó a munkaerő piacnak, valamint az adóbevételek emelkedését is elősegíti. A pörgetett gazdaság ugyanakkor inflációs veszélyt is hordoz, az alacsony betéti hozamok tőzsdei buborék kialakulását jelentheti.

Mindezért a nemzeti banknak valamennyi körülményre tekintettel kell lennie, ha muszáj a kormány rövidtávú érdekével szemben, ellentétes kamatpolitikát kell folytatnia. A többség úgy gondolta, hogy erre a Merkel-bizalmas Weidmann nem lesz képes.

A ma 51 éves szakember minden személyével kapcsolatos előítéletre rácáfolt. Független, sokak szerint túlságosan is független monetáris politikát folytat. Néha a kellő mértékben sem veszi figyelembe a kormányzati fiskális- és gazdaságpolitikát.

Pozíciópóker

Olli Rehn

François Villeroy de Galhau

Az EKB-elnöki posztját betöltő Mario Draghi mandátuma októberben lejár. Utódjelöltekből nincs hiány: François Villeroy de Galhau, a Banque de France elnöke, honfitársa, Benoît Cœuré, aki jelenleg az EKB igazgatótanácsának tagja, a finn Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.

A helyzetet bonyolítja, hogy az EKB-elnöki tisztsége az EP-választás után pozíciópóker része.

Benoît Cœuré

Az utód kiválasztásnál fontos szempont lesz – természetesen egyebek mellett az is -, hogy melyik országból és melyik pártcsaládból érkezik az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament jövendő elnöke és ezek függvényében az Európai Központi Bank első embere.

Ezekről a tisztségekről és további 4-5 vezető pozícióról Emmanuel Macron francia elnök és a V4-ek keddi brüsszeli informális tanácskozásán is szó lehetett, mint ahogyan a kormányfők ugyancsak informális megbeszélésén is, ahol elkezdtek alkudozni az állam- és kormányfők.

A legfőbb érv sokaknak ellenérv  

Néhány hete még úgy tűnt, Weidmann a pozíciópóker áldozata lesz. Nyílt titok, hogy Merkel számára a Bajorországból érkező néppárti Manfred Weber bizottsági elnökké választásának van prioritása. Márpedig nagy valószínűséggel nem tölthet be két vezető pozíciót is német.

Manfred Weber

Ahogy azonban Weber esélyei csökkenek, úgy nő Weidmann sansza. Három érv szól mellette. Szakmai hozzáértése megkérdőjelezhetetlen és ért a kommunikációhoz, a piacoknak és a lakosságnak is el tudja magyarázni a döntéseit – hangzik a sokak által megerősített első kettő.

A harmadik és egyben legfontosabb érv származása. Északiként a fiskális, valamint monetáris fegyelem híve, növelné az alapkamatot, nem öntené a friss pénzt a piacokra, véget vetne az eladósodott országok állampapírjai felvásárlásának. Ezzel csökkentené az inflációs veszélyt és takarékosságra kényszerítené a déli államokat. Így lesz az északiak számára legfontosabb érv miatt a délieknek elfogadhatatlan Weidmann személye.

Mario Draghi

„Whatever it takes” – hangzik Drgahi elhíresült mondata 2012-ből. „Mindent meg fogok tenni az euró és az övezet országainak védelme érdekében, és higgyék el, amit én EKB-elnökként meg tudok tenni, az elég lesz.” A piacok hittek az olasz szakembernek, aki tartotta a szavát.

Az EKB annyi pénz nyomott, amennyi elég volt az eladósodott déli államok, a piacon eladhatatlan, vagy csak finanszírozhatatlanul magas kamatfelárral eladható állampapírjainak felvásárlásához. A piacok és a déliek örvendeztek, az északiak szörnyülködtek. A felvásárlási program, ha visszafogottabban is, de a mai napig folyik. 2012-ben az EKB igazgatótanácsának egyetlen tagja szavazott a program ellen: Jens Weidmann. Azóta „Mister No”-ként emlegeti az olasz sajtó.

Új idők új válaszai

Weidmann azonban tud változni, ha akar. És most akar, hogy az EKB elnöke lehessen. A déliek szimpátiáját megszerzendő olyan kijelentéseket tesz, amelyeket néhány éve minden bizonnyal maga se gondolt volna. A német takarékszövetkezetek konferenciáján védelmébe vette az alacsony euróövezeti alapkamatot. „Amit a kereskedelmi bankok a negatív jegybanki kamaton buknak, azt más üzleteikkel sokszorosan visszaszerzik.”

„Az EKB feladata az egész euróövezet stabilitásának biztosítása, és nem a magas jegybanki alakpamattal a takarékbetétük után több hozamot kapó németeket boldoggá tenni” – mondta egy másik szakmai fórumon.

„Legyünk tisztába azzal, hogy az alacsony német munkanélküliséget az EKB kamatpolitikájának köszönhetjük” – nyilatkozta egy újságinterjúban. Utóbbi kijelentése azért is figyelme méltó, mert a már idézett klasszikus európai felfogás szerint egy jegybanknak elsősorban az árstabilitásra és nem a gazdasági mutatókra, mint például a munkanélküliség kell figyelnie.

A koncepció változatlan?       

Sokan kételkednek Weidmann pálfordulásában. Egyszerűen látja, hogy Draghi felvásárlási programja lassan a végéhez ér, kár már ellene ágálni. Ráadásul az európai gazdaság lassul, élénkítéséhez fontosak az olcsó hitelek és így az alacsony jegybanki kamat. A német szakemberek amúgy is abszurdnak tartották a félelmet, mi szerint Weidmann hivatalba lépése másnapján kamatot emelne. Viszont úgy gondolják, vezetése alatt a konjunktúra beindulása után elköszönne a negatív kamat politikájától.

Első az egyenlők között

Angela Merkel az EKB elnöki székébe segíti  bizalmasát Jens Weidmannt?

Az elnök nem teljhatalmú vezető az EKB-ban. A döntéseket a tagállami képviselőkből álló igazgatótanács hozza. Viszont az elnök ügyes kommunikációval és jó stratégiával nagyban tudja befolyásolni a döntéseket. Draghi is így sorakoztatta fel a tanács tagjait a szakmai körökben erősen vitatott felvásárlási programja mellett. Az elhíresült „Whatever it takes” – beszéd a szavazás előtt hangzott el. A tagoknak az volt  választásuk, hogy megtagadják a jóváhagyást és ezzel nevetségessé teszik az elnököt, vagy úsznak az árral. Draghi jól spekulált. Az utóbbi mellett döntöttek.

Miután Weidmann Bundesbank-főosztályvezetőből a kancellár tanácsadója lett, bebizonyította, hogy jól kommunikál. A saját korábbi szakmai meggyőződésével ellentétes intézkedések mellett is meggyőzően érvelt, és ügyesen hozta közös nevezőre az ellentétes álláspontokat képviselő szakembereket. Kulcsfontosságú képesség az EKB legkülönbözőbb felfogású és nemzeti álláspontokat képviselő jegybankárokból összeálló igazgatótanácsának elnöke számára.

Az euró életbiztosítása

Ironikus lesz, ha az elnöki székbe kerülve épp egy német lazítja tovább a pénzpolitikát és bővíti újra az állampapír vásárlási programot. Ezeket az intézkedéseket az eurózóna recesszióba süllyedése teheti elkerülhetetlenné. Sokak szerint a közös európai valuta életbiztosítása lenne, ha éppen egy német elnök hozná meg ezeket a döntéseket. Egyetlen piaci szereplő sem kételkedne, hogy elengedhetetlenek, és nem fognak a szükségesnél tovább tartani ezek az intézkedések.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Viharok és villámárvizek Amerikában – már több száz járatot töröltek

Az Egyesült Államokban hétfőn is több száz légijáratot töröltek, és számos útvonalon jelentősek a késések elsősorban az ország keleti és középső részét sújtó viharok miatt.

Megvan a világ TOP 10 városának listája. Budapest a legrosszabbak között sem szerepel

Az Economist Intelligence Unit (EIU) közzétette a Global Liveability Index rangsorát, amely a világ 10 legjobb és 10 legrosszabb helyét mutatja be 2022-ben. Az index 172 várost értékelt öt kategóriában: kultúra, egészségügy, oktatás, infrastruktúra és szórakozás.

Kína nem áll le a hadgyakorlatokkal. A tajvani képviselet vezetője válaszolt AzÜzletnek

A kínai hadsereg hétfőn újabb hadgyakorlatokat jelentett be a Tajvan körüli tengereken és légtérben, tiltakozásul Nancy Pelosi amerikai házelnök múlt heti tajpeji látogatása ellen.

Szerdán nagyot zuhan az üzemanyagok piaci ára

Szerdától jelentősen csökkennek a hazai üzemanyagárak. Az olaj árának esése miatt a benzin literenkénti ára bruttó 20 forinttal lesz kevesebb, a gázolajért pedig bruttó 15 forinttal kell kevesebbet fizetnünk. Ez a hatósági üzemanyagárakra nem, viszont a piaci árakra annál inkább hatással lehet a hét közepén.

Hírek

Viharok és villámárvizek Amerikában – már több száz járatot töröltek

Az Egyesült Államokban hétfőn is több száz légijáratot töröltek, és számos útvonalon jelentősek a késések elsősorban az ország keleti és középső részét sújtó viharok miatt.

Megvan a világ TOP 10 városának listája. Budapest a legrosszabbak között sem szerepel

Az Economist Intelligence Unit (EIU) közzétette a Global Liveability Index rangsorát, amely a világ 10 legjobb és 10 legrosszabb helyét mutatja be 2022-ben. Az index 172 várost értékelt öt kategóriában: kultúra, egészségügy, oktatás, infrastruktúra és szórakozás.

Kína nem áll le a hadgyakorlatokkal. A tajvani képviselet vezetője válaszolt AzÜzletnek

A kínai hadsereg hétfőn újabb hadgyakorlatokat jelentett be a Tajvan körüli tengereken és légtérben, tiltakozásul Nancy Pelosi amerikai házelnök múlt heti tajpeji látogatása ellen.

Szerdán nagyot zuhan az üzemanyagok piaci ára

Szerdától jelentősen csökkennek a hazai üzemanyagárak. Az olaj árának esése miatt a benzin literenkénti ára bruttó 20 forinttal lesz kevesebb, a gázolajért pedig bruttó 15 forinttal kell kevesebbet fizetnünk. Ez a hatósági üzemanyagárakra nem, viszont a piaci árakra annál inkább hatással lehet a hét közepén.

Augusztus közepétől újra jár a 3-as metró a déli szakaszon

Augusztus 15-től újra jár a 3-as metró Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér között. A Kálvin tértől a Göncz Árpád városközpontig továbbra is metrópótló busszal lehet utazni - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kína hadgyakorlata átmenetileg lebénítja Tajvan légterét

Több légitársaság is törölte Tajpejbe tartó járatait, másokat pedig átirányítottak, hogy elkerüljék a légteret, amelyet lezártak a polgári forgalom elől a kínai katonai gyakorlatok miatt. A kínai néphadsereg Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke tajvani látogatására válaszul vonult fel a vitatott hovatartozású sziget körül.

Szankciókat vetett ki az EU a Zelenszkij székére pályázó volt elnökre

Korlátozó intézkedéseket vezet be az Európai Unió Viktor Janukovics volt ukrán elnökkel és fiával, Olekszandr Janukoviccsal szemben, válaszul az orosz katonai agresszióra - döntött az Európai Tanács.

Erősödött a forint péntek reggelre

Erősödött a forint árfolyama péntek reggelre a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon.

Gazdaság

Az MNB zöld átállást vár el a bankoktól – határidőre

A jegybank megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre.

Újra összeért az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően az előző hetinél 100 bázisponttal magasabb, 10,75 százalékkos kamattal hirdette meg az egyhetes jegybanki betétet csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: a rezsicsökkentés módosítása tovább emeli az inflációt

A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését - jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Újabb 1 százalékponttal emelte az alapkamatot az MNB

Keddi ülésén 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom