Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság "Mister No" azaz német ülhet az EKB elnöki székébe? - háttér
No menu items!

“Mister No” azaz német ülhet az EKB elnöki székébe? – háttér

Egyre valószínűbb, hogy történetében először német elnöke lesz az Európai Központi Banknak (EKB). A Bundesbank, a német jegybank elnöke, Jens Weidmann a legfőbb esélyes a posztra. Petrus Szabolcs összefoglaló elemzése.

Néhány éve még vitatott személyiség volt. „Merkel nem azért nevezte ki, mert a legalkalmasabb jegybanki elnöknek tartotta” – mondta a neves közgazdász, Gerhard Schick a most épülő európai bankunió ötletgazdája. „Felkészült szakember, mégsem ideális személy a Bundesbank élére” – vélte az akkori külügyminiszter, ma pedig államfő Frank-Walter Steinmeier.

2011-ben a német központi bank akkori elnöke, Axel Weber váratlanul lemondott, hogy teljes erejével az EKB elnöki tisztségének megszerzésére koncentrálhasson. Nem járt sikerrel. Weidmann ekkoriban Merkel gazdasági tanácsadója volt. A kancellárnak váratlanul kellett az utódról gondoskodnia. Weidmann kéznél volt. Szakmai felkészültsége és addigi életútja is alkalmassá tette. Tanulmányai befejezése után a Banque de France, a francia nemzeti bank gyakornoka volt. Doktorátusa megszerezése után a Nemzetközi Valutalaphoz kerül, majd a Bundesbank főosztályvezető lett. 2011-ben még csak 43 éves volt, de nem e miatt tartották rossz választásnak.

Jens Weidmann – alias “Mister No” – ahogyan délen emlegetek Merkel bizalmasát, akit az EKB élére szán a német kancellár

Az európai felfogás szerint a központi bank a kormánytól független intézmény. Ezt abból a megfontolásból tartják szakértők fontosnak, hogy a mindenkori kormányok rövidtávú érdeke az alacsony alapkamat, ami olcsóvá teszi a hiteleket, az pedig a gazdaságot. Mindez jó a munkaerő piacnak, valamint az adóbevételek emelkedését is elősegíti. A pörgetett gazdaság ugyanakkor inflációs veszélyt is hordoz, az alacsony betéti hozamok tőzsdei buborék kialakulását jelentheti.

Mindezért a nemzeti banknak valamennyi körülményre tekintettel kell lennie, ha muszáj a kormány rövidtávú érdekével szemben, ellentétes kamatpolitikát kell folytatnia. A többség úgy gondolta, hogy erre a Merkel-bizalmas Weidmann nem lesz képes.

A ma 51 éves szakember minden személyével kapcsolatos előítéletre rácáfolt. Független, sokak szerint túlságosan is független monetáris politikát folytat. Néha a kellő mértékben sem veszi figyelembe a kormányzati fiskális- és gazdaságpolitikát.

Pozíciópóker

Olli Rehn

François Villeroy de Galhau

Az EKB-elnöki posztját betöltő Mario Draghi mandátuma októberben lejár. Utódjelöltekből nincs hiány: François Villeroy de Galhau, a Banque de France elnöke, honfitársa, Benoît Cœuré, aki jelenleg az EKB igazgatótanácsának tagja, a finn Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.

A helyzetet bonyolítja, hogy az EKB-elnöki tisztsége az EP-választás után pozíciópóker része.

Benoît Cœuré

Az utód kiválasztásnál fontos szempont lesz – természetesen egyebek mellett az is -, hogy melyik országból és melyik pártcsaládból érkezik az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament jövendő elnöke és ezek függvényében az Európai Központi Bank első embere.

Ezekről a tisztségekről és további 4-5 vezető pozícióról Emmanuel Macron francia elnök és a V4-ek keddi brüsszeli informális tanácskozásán is szó lehetett, mint ahogyan a kormányfők ugyancsak informális megbeszélésén is, ahol elkezdtek alkudozni az állam- és kormányfők.

A legfőbb érv sokaknak ellenérv  

Néhány hete még úgy tűnt, Weidmann a pozíciópóker áldozata lesz. Nyílt titok, hogy Merkel számára a Bajorországból érkező néppárti Manfred Weber bizottsági elnökké választásának van prioritása. Márpedig nagy valószínűséggel nem tölthet be két vezető pozíciót is német.

Manfred Weber

Ahogy azonban Weber esélyei csökkenek, úgy nő Weidmann sansza. Három érv szól mellette. Szakmai hozzáértése megkérdőjelezhetetlen és ért a kommunikációhoz, a piacoknak és a lakosságnak is el tudja magyarázni a döntéseit – hangzik a sokak által megerősített első kettő.

A harmadik és egyben legfontosabb érv származása. Északiként a fiskális, valamint monetáris fegyelem híve, növelné az alapkamatot, nem öntené a friss pénzt a piacokra, véget vetne az eladósodott országok állampapírjai felvásárlásának. Ezzel csökkentené az inflációs veszélyt és takarékosságra kényszerítené a déli államokat. Így lesz az északiak számára legfontosabb érv miatt a délieknek elfogadhatatlan Weidmann személye.

Mario Draghi

„Whatever it takes” – hangzik Drgahi elhíresült mondata 2012-ből. „Mindent meg fogok tenni az euró és az övezet országainak védelme érdekében, és higgyék el, amit én EKB-elnökként meg tudok tenni, az elég lesz.” A piacok hittek az olasz szakembernek, aki tartotta a szavát.

Az EKB annyi pénz nyomott, amennyi elég volt az eladósodott déli államok, a piacon eladhatatlan, vagy csak finanszírozhatatlanul magas kamatfelárral eladható állampapírjainak felvásárlásához. A piacok és a déliek örvendeztek, az északiak szörnyülködtek. A felvásárlási program, ha visszafogottabban is, de a mai napig folyik. 2012-ben az EKB igazgatótanácsának egyetlen tagja szavazott a program ellen: Jens Weidmann. Azóta „Mister No”-ként emlegeti az olasz sajtó.

Új idők új válaszai

Weidmann azonban tud változni, ha akar. És most akar, hogy az EKB elnöke lehessen. A déliek szimpátiáját megszerzendő olyan kijelentéseket tesz, amelyeket néhány éve minden bizonnyal maga se gondolt volna. A német takarékszövetkezetek konferenciáján védelmébe vette az alacsony euróövezeti alapkamatot. „Amit a kereskedelmi bankok a negatív jegybanki kamaton buknak, azt más üzleteikkel sokszorosan visszaszerzik.”

„Az EKB feladata az egész euróövezet stabilitásának biztosítása, és nem a magas jegybanki alakpamattal a takarékbetétük után több hozamot kapó németeket boldoggá tenni” – mondta egy másik szakmai fórumon.

„Legyünk tisztába azzal, hogy az alacsony német munkanélküliséget az EKB kamatpolitikájának köszönhetjük” – nyilatkozta egy újságinterjúban. Utóbbi kijelentése azért is figyelme méltó, mert a már idézett klasszikus európai felfogás szerint egy jegybanknak elsősorban az árstabilitásra és nem a gazdasági mutatókra, mint például a munkanélküliség kell figyelnie.

A koncepció változatlan?       

Sokan kételkednek Weidmann pálfordulásában. Egyszerűen látja, hogy Draghi felvásárlási programja lassan a végéhez ér, kár már ellene ágálni. Ráadásul az európai gazdaság lassul, élénkítéséhez fontosak az olcsó hitelek és így az alacsony jegybanki kamat. A német szakemberek amúgy is abszurdnak tartották a félelmet, mi szerint Weidmann hivatalba lépése másnapján kamatot emelne. Viszont úgy gondolják, vezetése alatt a konjunktúra beindulása után elköszönne a negatív kamat politikájától.

Első az egyenlők között

Angela Merkel az EKB elnöki székébe segíti  bizalmasát Jens Weidmannt?

Az elnök nem teljhatalmú vezető az EKB-ban. A döntéseket a tagállami képviselőkből álló igazgatótanács hozza. Viszont az elnök ügyes kommunikációval és jó stratégiával nagyban tudja befolyásolni a döntéseket. Draghi is így sorakoztatta fel a tanács tagjait a szakmai körökben erősen vitatott felvásárlási programja mellett. Az elhíresült „Whatever it takes” – beszéd a szavazás előtt hangzott el. A tagoknak az volt  választásuk, hogy megtagadják a jóváhagyást és ezzel nevetségessé teszik az elnököt, vagy úsznak az árral. Draghi jól spekulált. Az utóbbi mellett döntöttek.

Miután Weidmann Bundesbank-főosztályvezetőből a kancellár tanácsadója lett, bebizonyította, hogy jól kommunikál. A saját korábbi szakmai meggyőződésével ellentétes intézkedések mellett is meggyőzően érvelt, és ügyesen hozta közös nevezőre az ellentétes álláspontokat képviselő szakembereket. Kulcsfontosságú képesség az EKB legkülönbözőbb felfogású és nemzeti álláspontokat képviselő jegybankárokból összeálló igazgatótanácsának elnöke számára.

Az euró életbiztosítása

Ironikus lesz, ha az elnöki székbe kerülve épp egy német lazítja tovább a pénzpolitikát és bővíti újra az állampapír vásárlási programot. Ezeket az intézkedéseket az eurózóna recesszióba süllyedése teheti elkerülhetetlenné. Sokak szerint a közös európai valuta életbiztosítása lenne, ha éppen egy német elnök hozná meg ezeket a döntéseket. Egyetlen piaci szereplő sem kételkedne, hogy elengedhetetlenek, és nem fognak a szükségesnél tovább tartani ezek az intézkedések.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Tőzsde – Erősödés nyitáskor New Yorkban

Pluszban indítottak az irányadó New York-i tőzsdeindexek csütörtökön. A kőolaj ára nőtt.

Megugrott az uniós adósság – középmezőnyben a magyar

A koronavírus-járvány miatt az államháztartási hiány és az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is megugrott az Európai Unióban és az euróövezetben - jelentette az Eurostat.

Államháztartás. 2270 milliárd fölé nőtt a hiány

Szeptemberben 9 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya, így az év első kilenc hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2270,3 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

Hírek

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Dél-koreai igen-nem. Vita az oltási kampányról

A dél-koreai orvosi kamara azt javasolta, hogy a szöuli kormány egy hétre függessze fel az influenza elleni oltási kampányt, miután a napokban legalább tizenheten meghaltak azt követően, hogy megkapták a vakcinát.

Brit aggodalom: idénymunkások nélkül veszélyben a karácsonyi ebéd

Sürgősen mentesíteni kell a koronavírus-járvány miatti karanténkötelezettség alól a közép- és kelet-európai EU-országokból érkező idénymunkásokat, mert nélkülük veszélybe kerülhet a hagyományos karácsonyi pulykaebéd - közölte a brit baromfitenyésztők üzleti szervezete.

Légszennyezés. A magyarok több havi fizetést költenek rá

A légszennyezés miatt bekövetkezett betegségek kezelésével és az elhalálozással járó kiadások az európaiak számára évente átlagosan 1250 euróba (mintegy 450 ezer forint) kerülnek fejenként. A budapestiek számára a légszennyezettség miatti kiadás évente mintegy 677 ezer forint - derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) jelentéséből.

Ausztrál kutatók – Ilyen a gyerekek ideális napirendje

A gyerekeknek 11 óra alvás, 8 óra ülés és különböző intenzitású, több órás mozgás lenne az ideális napi időbeosztásuk. Máskülönben rossz lesz a csonttömegük felnőtt korukra, vélekednek egy ausztrál tanulmány szerzői. Részletek.

Emlékérmék az Állami Számvevőszék kettős jubileumára

Két emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank az Állami Számvevőszék megalakulásának 150. és a független számvevőszéki ellenőrzés újraindulásának 30. évfordulója alkalmából.

Túlszámlázás – vádemelés OLAF-ajánlásra

Vádat emeltek két férfi ellen, akik 272 millió forintos kárt okoztak öntvénygyártáshoz és öntvények megmunkáláshoz szükséges szerszámgépek beszerzését szolgáló uniós támogatások felhasználásánál - közölte a fővárosi főügyész.

Covid-vakcina – az oroszokat hamarosan beoltják

November végén tömegesen alkalmazhatják a Covid-19 elleni vakcinát Oroszországban - jelentette be Vaszilij Ignatyjev, a Szputnyik V elnevezésű első orosz vakcinát gyártó R-Pharm gyógyszergyár vezérigazgatója

Kamatdöntés – erősödött a forint

Erősödött a forint a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd délután, miután kihirdették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntését.

Wifi a Holdon. A Nokia 4G hálózatot telepít

Negyedik generációs mobilhálózatot épít ki a Hold felszínén a Nokia az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) megbízásából - jelentette be a finn telekommunikációs vállalat.

Harmincéves az Alkotmánybíróság – az MNB emlékérmével tiszteleg

Az Alkotmánybíróság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére tízezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank.

Miskolc. Újra látták a városban kóborló medvét

A vasárnap hajnali észlelés után hétfőn, a kora reggeli órákban is látták a Miskolcra bekóborló medvét a lyukóvölgyi térségben - közölte az önkormányzat sajtóosztálya.

Gazdaság

Maradt az egyhetes betéti kamat 0,75 százalék

Ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön.

Koronavírus – Már forog az EU-s SURE kötvény, nagy a túljegyzés

Az Európai Bizottság közel 17 milliárd euró (mintegy 6200 milliárd forint) értékben kibocsátotta a koronavírus-járványból adódó munkanélküliség kockázatait mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó szociális kötvények (SURE) első sorozatát - közölte az uniós bizottság.

Bankszövetség – Moratórium és/vagy adósságrendező program

A törlesztési moratórium meghosszabbítása jó megoldás. Aki egy kedvezményezetti kategóriába sem fér bele, részt vehet bankja adósságrendező programjában - véli a Magyar Bankszövetség elnöke.

Marad az alapkamat 0,60 százalék

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott.

Törlesztési moratórium: megszavazták a hosszabbítást

Az Országgyűlés 2021. június 30-ig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratóriumot egyes kiemelt társadalmi csoportoknak és pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak.

Újabb amerikai bank ment csődbe

Háromra nőtt az idén csődbe jutott amerikai bankok száma. Tavaly négy bank húzta le a rolót, tavalyelőtt egy sem.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom