Kezdőlap Menedzser Akadémia Átalakulóban a szabadságszokások II. rész - Mókuskerék és szabadságfélelmek
No menu items!

Átalakulóban a szabadságszokások II. rész – Mókuskerék és szabadságfélelmek

Végre itt a nyár és (többnyire) meleg az idő, de a szabadságok kiadása, kivétele egyre több gondot okoz munkaadónak, munkavállalónak egyaránt szerte a világon. Elmúlt az az időszak, amikor tíz napra, két hétre felelős beosztásban is úgy lehetett elmenni szabadságra, hogy „utánam a vízözön”. 

Mit kell egy vezetőnek szabadságra menetel előtt átgondolnia és eldöntenie? Már csak azért is, hogy kiléphessen a ‘mókuskerékből’? A témát tárgyaló írás első részében tettük fel a kérdést (Átalakulóban a szabadságszokások I. rész – Hurrá, nyaralunk!?) A második részt ennek megválaszolásával kezdjük.

Mókuskerék-lassítás

A vezetőnek szabadságra menetel előtt érdemes  feltennie önmagának a kérdést, felvázolnia a teendőket:

  • az előző szabadság idején milyen hibák, gondok keletkeztek a cégnél, a részlegen
  • milyen és milyen irányú kommunikációs teendők vannak a szabadság előtt és azzal kapcsolatban
  • milyen elvégzendő feladatok vannak, azokat kikre lehet delegálni
  • ki vezesse átmenetileg a céget vagy részleget (s az illetőket fel is kell készíteni a feladatokra!)
  • nevezzük meg azokat az – elsősorban sürgősségi – eseteket, helyzeteket, amikor egyértelműen igényt tartunk a felelős, kijelölt kollégák részéről elérésünkre, tájékoztatásunkra
  • lehetőleg ne vigyünk munkát magunkkal, fontos, halaszthatatlan döntéseinket még a szabadság előtt hozzuk meg
  • állítsuk be elektronikus eszközeinket külső partnereink számára „nem vagyok elérhető eddig”-re
  • fizikailag és elektronikusan is zárjuk el a bizalmas információkat

Senki sem pótolhatatlan?

Fontos kérdés a szabadság időpontjának a megválasztása is. Az idegenforgalomban például a nyári időszakban nem tanácsos néhány napnál hosszabb szabadságra elmenni. Minden vállalatnál érdemes meghatározni, hogy melyek a csúcsidőszakok és a holt szezonok, és utóbbira érdemes tervezni a hosszabb nyaralást. Az üzletfolytonosság szempontjából általában a több rövidebb szabadnap a kedvező. A HR szakértők szerint egy hosszabb szabadságot mindenképp be kell iktatni ahhoz, hogy a vezető és a dolgozó egy évben egyszer feltöltődjön. A hosszabb távollét hátránya, hogy igen sok olvasatlan email és teendő halmozódik fel. Ilyenkor a szabadság után nagyobb a terhelés és sokan már az első munkanapon úgy érzik, hogy nem is pihentek, nem is kapcsolódtak ki az elmúlt hetekben.

Minden vezető azt hiszi, hogy pótolhatatlan. Ez többnyire nem így van. Szervezetfejlesztéssel, delegálással, bizalommal, felelősök kinevelésével, betanításával stb. igencsak könnyen elérhető, hogy viszonylag nyugodtan mehessünk vezető pozícióból is szabadságra. A Budapest Bank 500 kis és középvállalati cégvezetőre kiterjedő felmérése kissé más képet mutat. Eszerint gyakori jelenség a szektorban, hogy az első számú vezetőt senki nem tudja helyettesíteni: ha szabadságra megy, vagy más okból kiesik a munkából, a cégek egytizedénél elhalasztják a folyó munkákat, döntéseket, további 50 százalékuknál pedig esetleges a helyettesítés.

Vezetői szabadság – bűntudat nélkül

Pedig a vezetőknek (is) – mindenféle bűntudat nélkül – el kell menniük szabadságra. Miért is?

  • a kiégést elkerülendő
  • egyensúlyt kell teremteni a munka és a magánélet között
  • példát kell mutatni ezen a területen is a munkatársak számára
  • szüksége van az emberi szervezetnek stresszmentes időszakra
  • ki kell próbálni, meg kell figyelni, hogyan működik a cég, a részleg „nélkülem”

Szabadság-félelmek

Miközben a HR-szakemberek és a munkapszichológusok elengedhetetlennek tartják a kikapcsolódást, a feltöltődést a szabadság kivételével, egyre többen idegenkednek a néhány naposnál hosszabb szabadságtól. Igaz ez a statisztikák által alátámasztott megállapítás a vezetőkre, a beosztottakra, az önfoglalkoztatottakra, a szerződéses, külső munkatársakra, vagyis szinte minden foglalkoztatotti kategóriára. Egy friss amerikai felmérés szerint az ottani dolgozók 43 százaléka azért vesz ki kevesebb szabadságot, mert tartalékol váratlan eseményekre. A megkérdezettek 21 százaléka a sok munka, 9 százaléka a bűntudat miatt, 3 százaléka pedig amiatt nem, vagy csak néhány napot megy szabadságra, mert a főnöke ezt nem nézi jó szemmel. Figyelemre méltó, hogy a dolgozók 15 százaléka azért mellőzi a szabadságot, mert szüksége van a pénzre. (Már volt szó arról, hogy az USÁ-ban a fizetett szabadság nem automatikus, hanem munkaszerződés kérdése.)

A fentiek mellek számos oka van annak, hogy a dolgozók (és a vezetők egy része) nem szívesen megy el néhány naposnál hosszabb szabadságra. Ezek közül említést érdemel:

  • félelem a szabadság végére felhalmozódó munkatömegtől
  • félelem attól, hogy a „szabadságos” véglegesen helyettesíthető
  • stréberség, a cég iránti elkötelezettség túlzott kifejezése
  • a vállalati kultúra nem ösztönzi a szabadságolást
  • a vezető és a dolgozó munkaalkoholista, nem tud és nem is akar kikapcsolni

Nemzetközi felmérések szerint a felső vezetők 46 százaléka(!) szabadsága idején is megválaszolja a beérkező emaileket. Ilyen körülmények között a dolgozók egy része is úgy érezheti, hogy az ilyen hozzáállás tőle is elvárt. Ha a dolgozó arról értesül, hogy a főnök a tengerparti strandon is üzleti telefonbeszélgetéseket, videokonferenciákat folytat, levelezik stb., nyomást érez hasonló időtöltésre saját szabadsága idején, s inkább nem megy el pihenni.

Plusz szabadság és költőpénz

Egyre több vállalat ösztönzi anyagilag és extra szabadnapokkal is munkatársai pihenését, rekreációját. A 150 főt foglalkoztató amerikai Moz cég például 21 nap fizetett alapszabadságot biztosít dolgozóinak, akik évi háromezer dollár úgynevezett szabadság-pénzt kapnak. Ezt az összeget többet között repülőgépjegyekre, benzinre, múzeumi és strand belépőjegyekre, szállodára, állatmegőrzésre, étkezésre fordíthatják, természetesen elszámolandó számlák ellenében. Egyetlen feltétel, hogy a pénz ne a dolgozó lakóhelyén legyen elköltve. A San Francisco-i székhelyű, világszerte 9 ezer dolgozót foglalkoztató Autodesk Inc. informatikai vállalat minden negyedik évben hat hét fizetett sabbaticalt biztosít munkatársainak. Ezeket a heteket utazásra, családi és baráti együttlétekre, s a kikapcsolódás minden egyéb értelmes formáira lehet fordítani. A tapasztalatok szerint a cég dolgozói nem csak munkára „éhesen”, hanem felfrissülve, új ötletekkel és új kihívásokra is várva térnek vissza munkahelyükre.

Mi is az a szabadság-menedzsment?

A 21-dik században a vállalati és a menedzsment gyakorlatnak számos új területe született, ezek közül érdemes kiemelni a szabadság menedzsmentet. Ez egyrészről mind inkább része a korszerű, dolgozó-központú vállalati kultúrának, másrészről pedig tevékenységet, munkaköröket is jelent. Ma már mind több HR-részleg alkalmaz szabadság-menedzsereket, akiknek az a feladata, hogy a cégvezetéssel, a részlegvezetőkkel és nem utolsó sorban a dolgozókkal egyeztessék, összehangolják, optimalizálják az éves szabadságok kivételének időzítését. Ennek a tevékenységnek az alapjai egyrészről a cég vonatkozó szabályai, szabályozásai, másrészről pedig a munkaszerződésekben foglaltak.  A szabadság-menedzsment nem könnyű feladat, hiszen figyelemmel kell lenni a vállalat, a dolgozók, az ügyfelek, a beszállítók stb. érdekeire, elvárásaira. A munkaszerződések gyakran szabályozzák évszakok szerint is a kivehető szabadságnapok számát!

Kiemelt feladat a helyettesítések időben történő megszervezése. A zökkenőmentes és nem csak formális helyettesítéshez szükség van arra is, hogy a vezetők és a dolgozók egy része el tudja látni a távollévő(k) munkáját, rendelkezzenek az ehhez szükséges ismeretekkel.

Ezt a célt szolgálja az úgynevezett cross training, vagyis a munkatársak megismertetése tanfolyamokon és gyakorlatokon keresztül egyes kollégáik munkakörével, tevékenységeivel, feladataival. Ez a munkakörbővítés hasznos a cégnek és a munkavállalóknak egyaránt, különösen a helyettesítések megszervezésekor.

Nehéz eldönteni, mi a fontosabb: a zavartalan, folytonos, bevételkiesést nem okozó üzletmenet vagy/és a vezetők és a dolgozók rekreációja. E kettős cél koordinálását, elérését ma már számos szoftver és mesterséges intelligencia segíti, amelyek képesek a szabadságolással kapcsolatos sok-ismeretlenes egyenlet megoldására. Persze nem elég a vakáció-politikát kidolgozni és folyamatosan karbantartani a cégeknél, hanem azt rendszeresen kommunikálni kell a dolgozókkal és elvégezni a szükséges módosításokat. A folyamatos kommunikációval elkerülhetőek a kellemetlen helyzetek és döntések, valamint a részlegen belüli és a részlegek közötti konfliktusok. (A szabadság-szakértők felhívják a figyelmet, hogy a cégeknek azokra is figyelmet kell fordítaniuk, azokkal is „törődniük” kell, akik bármilyen oknál fogva nem mennek vakációra.)

Arany középút

Látnivaló, hogy a szabadság menedzsment ma már kiemelten fontos üzleti kérdés cégszinten, a nemzetgazdaság szintjén pedig igen fontos gazdasági kérdés, amely még a főbb gazdasági mutatók alakulását is befolyásolhatja. Nem könnyű koordinálni az egyéni és a cég érdekeket, legyen szó hosszú hétvégéről, sabbaticalról, kéthetes szabadságról, vagy éppen home officeról. Ez utóbbi első pillantásra végtelen szabadságnak tűnik, de a felmérések mindegyike azt bizonyítja, hogy otthonról sokkal többet dolgoznak a vezetők és alkalmazottak, mint a munkahelyükön. Persze ez sem egészséges, s ezen a területen is, ahogy a munka egész világában – meg kell találni az arany középutat.

 

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Európáért versengő ‘áramlatok’ – Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát

Az energiahordozók ára az egekbe ugrott. A Gazprom, az orosz állami energiaórás új vezetékekkel és hosszú távú szállítási szerződésekkel kerül helyzetbe Európában. A gáz egyre nagyobb része Ukrajna megkerülésével érkezik 'Nyugatra'.  A Balkánon még nem dölt el hogyan osztozhatnak a tranzitbevételeken. Több aspiráns is vállalná a régi ukrajnai szerepet - gáz ügyben.

BKK: változik a reptéri buszjárat menetrendje

Sűrűbben és hosszabb üzemidőben jár hétfőtől a 100E reptéri gyorsjárat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

IHS Markit: féléves mélypontra lassult az euróövezeti növekedés

A szűk ellátási keresztmetszetek és a koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt hathavi mélypontra lassult az euróövezet magánszektorának növekedése októberben - derült ki az IHS Markit beszerzésimenedzser-indexeinek előzetes adataiból.

Hírek

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

Őszi szünet. Kajla útlevéllel ingyen utazhatnak a kisdiákok

Ismét díjmentesen utazhatnak a MÁV-Start, a Volánbusz és a GYSEV belföldi járatain október 23. és november 1. között azok a gyerekek, akik a jegyvásárláskor felmutatják Kajla-útlevelüket és személyazonosításra alkalmas igazolványukat.

Elindult a fűtési szezon – a legtöbb helyen távfelügyelettel

Elkezdődött a fűtési időszak Budapesten, mintegy 240 ezer lakossági és 7 ezer egyéb fogyasztónál kapcsolták be a távfűtést.

Tragikus filmforgatás. Alec Baldwin véletlenül agyonlőtt egy operatőrt

Halálos baleset történt Alec Baldwin amerikai színész filmjének új-mexikói forgatásán - közölte Santa Fe rendőrsége.

Bocuse d’Or – Dalnoki Bence nyerte a magyar döntőt

Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja (segédje), Nyikos Patrik nyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyar döntőjét. Jövő márciusban ők képviselhetik az országot az európai döntőn, amelyet szintén Budapesten rendeznek meg.

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Gazdaság

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom