Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Az afrikai sikersztori: mítosz és a valóság
No menu items!

Az afrikai sikersztori: mítosz és a valóság

Szenegáli felvétel Kép/Forrás: travelwithkat.com/

Harmadik világ vs. fejlődő országok

Egy 1957-es, Richard Nixon akkori amerikai alelnök megbízására készült tanulmány azt prognosztizálta, hogy Afrika országai a gyarmati uralom alól felszabadulva gyors virágzásnak indulnak. A fejlett országokban sokan évtizedek óta abban meggyőződésben élnek, hogy ez néhánynak sikerült is. Ennek ellenére a nem éppen hízelgő ’harmadik világ’ elnevezés terjedt el az afrikai országok megnevezésére. Később sikerült meghonosítani a jobban hangzó ’fejlődő országok’ megnevezést. Habár gazdasági és szociális értelemben a legtöbbjük alig fejlődött az elmúlt évtizedekben.

A három világ a hidegháború alatt.
Kék: Első világ (kapitalizmus)
Piros: Második világ (kommunizmus)
Zöld: Harmadik világ.

A ’fejlődő ország’ kategória azt is kifejezésre juttatja, hogy a nyugat, mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a GDP növekedését tartja a felzárkóztatás messze legfontosabb ismérvének.

Az IMF a ’80-as években számos afrikai országot segített hitellel, amiért neoliberális reformokat várt el, amelyek hatására GDP növekedést remélt. Ez azonban elmaradt. A nyugat Afrika országait a globalizáció veszteseiként könyvelte el. Nem sikerült bekapcsolódniuk a megnövekedett jelentőségű nemzetközi kereskedelembe, ezért hosszú távon is szegénységre vannak ítélve – tartották az elemezők és a politikusok a fejlett országokban. A pesszimizmus csúcsa egy 2000-ben az Economistban címlapsztoriként megjelent elemzés volt a ’Reménytelenség kontinense’ címmel.

A válság nyertese?

Úgy tűnt, hogy Afrika a 2007/08-as nemzetközi pénzügyi válság nyertese lesz. Amikor a krízis elérte a reálgazdaságokat a nyugati központi bankok soha nem látott mértékben csökkentették az alapkamatokat. Így biztosítva, hogy az állami költségvetések, valamint a vállalatok friss pénzhez jussanak és újrainduljon a gazdaság. Ami jó volt a reálgazdaságnak, kihívás elé állította a pénzpiaci szereplőket. A befektetési alapok menedzserei a fejlett országok állampapírjainak minimálissá váló kamatszintjével nem tudták biztosítani a befektetőknek megígért hozamokat. Ezért egyre több került a feltörekvő országok magasabb kamatot kínáló állampapírjaiból és részvényeiből a bankok és biztosítók portfólióiba.

A gyorsan jött pénz azonban gyorsan is ment. A gazdaságok talpra állása után a fejlett országaiban a központi bankok lassan, de biztos emeli kezdték az alapkamatokat. Így a befektetők már ezeknek az országoknak az államkötvényeivel is elfogadható hozamhoz jutottak, mindezt minimális kockázat mellett. Nem csoda, hogy a portfóliókban ismét az amerikai, portugál, vagy éppen japán kötvények és részvények vették át a fejlődő országok papírjainak helyét.

Van remény?

Évtizedünk elején azonban még folyt a pénz a fejlődő országokba, ezért Afrika vonatkozásában is optimistává vált a nemzetközi hangulat. Hosszú stagnálás után bővülni kezdett a kontinens gazdasága. Ehhez a nemzetközi folyamatok mellett a növekvő politikai stabilitás, a szigorú költségvetési politika és az afrikai exportcikkek döntő részét kitevő ásványi anyagok megnövekedett világpiaci ára is hozzájárult. Nem alábecsülendő Kína aktivizálódás sem a régióban. Peking számos afrikai országgal szoros gazdasági, pénzügyi és politikai kapcsolatot alakított ki. De nem csak a kommunista ország kezdte a kontinensben a kiaknázatlan természeti és emberi erőforrások paradicsomát látni, valamint a gyors népességnövekedés miatt, ígéretes exportpiacot remélni.

Szenegál tanúságos esete

Franciaország az Afrikához hagyományosan a legszorosabb gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokkal rendelkező nyugati országként profitálni akart a kontinens fejlődéséből. A párizsi gazdasági minisztérium 2010-ben konjunktúraprogramot készített 14, az ’afrikai valutaközösségi frankot’ használó ország számára.

Az ’afrikai valutaközösségi frank’ egy korábban a francia frankhoz, ma az euróhoz kötött árfolyamú pénznem. 1945-ben vezették be. Két változata a nyugat-afrikai és a közép-afrikai frank létezik, de csak kinézetükben különböznek egymástól, tulajdonságukban megegyeznek.

A programnak Szenegál is része lett. Párizs 2014-ben 2035-ig szóló gazdaságfejlesztési tervet készített az ország számára. A csomag döntően neoliberális reformokat tartalmaz. Egyik legfontosabb célként kitűzték, hogy a nyugat-afrikai ország bekerüljön a Világbank ’Ease of doing business’ listájának első 50 helyezettje közé. A 2019-ben a 141. helyen állt.

Az ’Ease of doing business’ index a Világbank által évente kiszámolt mutató, amely 185 ország üzletviteli, cégalapítási és ügyviteli lehetőségeit és a vállalkozások működésének jogi és üzleti környezetét vizsgálja. A 2019-es listát Új-Zéland vezeti Szingapúr és Dánia előtt. Magyarország az 53. Régiónkból a legjobb, 16. helyezést Észtország érte el.

A nyugati világ, így a francia kormány számára is a GDP növekedés és a nemzetközi gazdasági indexek a siker legfontosabb mércéi. Előbbiben valóban sikeres volt Szenegál.

2012 és 2018 között átlagosan évi 6 százalékkal nőtt a bruttó nemzeti termék. Ez azonban kevésbé nem a gazdaság versenyképesebbé válásának, inkább az alacsony olajárak miatt olcsóbb termelésnek és az alacsony hitelkamatok miatt nagyobb volumenben lehetővé vált beruházásoknak volt köszönhető.

A nyugati országok számára mesésen hangzó növekedéshez hozzá kell tenni azt is, hogy Szenegál jelenlegi 1.400 USD az egy főre jutó GDP-je kevesebb, mint a függetlenedés évében, 1960-ban. Ezzel az ország a 157. a világranglistán. Az abszolút GDP tekintetében sincs sokkal előrébb, a 111. helyen áll. Ráadásul 2010-es 2 százalékról a GDP 4,5 százalékára nőtt a külföldi számlára utalt kifizetés, az országot rögtön elhagyó jövedelem mértéke. A legtöbb vállalatnál középszinten is a külföldiek dolgoznak.

Ugyan a jövedelmek is emelkedtek valamelyest, de Szenegál a HDI-életminőségindex 189 országából csak a 166. helyen áll.  A 2013-as hivatalos bevezetés ellenére a gyakorlatban a mai napig nincs államilag finanszírozott egészségügyi ellátórendszer és a szengáliak 52 százalékának nincs hozzáférése a vezetékes ivóvízhez. A fővárosban, Dakarban ugyan ki van építve a hálózat, de rendszeresen szünetel a szolgáltatás.

A ’Human Development Index’ (HDI) a születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján rangsorolja az országokat. A mutatót 1993 óta használja az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP). A listát Norvégia vezeti Svájc és Ausztrália előtt. Magyarország a 43. Régiónkból a legjobb, 25. helyezést Szlovénia érte el 2019-ben.

Szenegál a korábbi évtizedekben talán csak arra lehetett gazdaságilag büszke, hogy alig volt eladósodva. 2012 és 2018 között azonban 2,8 milliárdról 12,5 milliárd USD-re nőtt az államadósság. Ráadásul a növekedés egyre intenzívebb. 7 milliárd az elmúlt 4 évben képződött, tehát amióta a kormány a francia konjunktúraterv szellemében irányítja a gazdaságot.

A vírus kíméletlen Afrikában is

A megbetegedések alacsony száma miatt a COVID, a legtöbb afrikai országhoz hasonlóan kevés problémát okoz a szenegáli egészségügyi ellátórendszerben. A gazdaság annál inkább érzi a kihatásokat. A kormány lezárta a határokat, korlátozta a mindennapi életet, mesterséges kómába kényszerítettet a gazdaságot. Ez nyilvánvalóvá tette Szenegál devizaeladósodottságának drámai mértékét. Nincs exportbevétel, nincs miből törleszteni a hiteleket.

Szenegál és Afrika gazdasága is megszenvedi a koronavírust

Szenegál az államcsőd szélére került, ahogy az elmúlt években Ghána, Kenya, Zambia, Etiópia és Angola is. Ahogy csökkentek a nemes-, és ritka fémek világpiaci árai, amelyek az afrikai országok szinte kizárólagos exportcikkei, nem volt miből törleszteni a valutaadósságot. Ennek törlesztőrészletei az afrikai országokban átlagosan a GDP 13 százalékát teszik ki.

A 2008 és 2018 közötti periódus látványos gazdasági növekedése kizárólag a természeti kincsek magas árain és a hitelekből finanszírozott kormányzati osztogatásokon, infrastruktúra fejlesztéseken alapult.

Mint hosszú évtizedek óta minden csőd szélére kerülő országnak, úgy Szenegál is az IMF adott gyorssegélyt, amelyért további kiadáscsökkentést és neoliberális gazdasági reformokat vár el. A dakari kormány már a francia konjunktúraprogram keretében is ezt tette. Vajon miért segítene most az a módszer, amely egyszer már csődöt mondott?

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Augusztus közepétől újra jár a 3-as metró a déli szakaszon

Augusztus 15-től újra jár a 3-as metró Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér között. A Kálvin tértől a Göncz Árpád városközpontig továbbra is metrópótló busszal lehet utazni - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Jövőre is velünk lesz az élelmiszerválság

Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat - állapította meg a Makronóm Intézet friss elemzésében.

Kína hadgyakorlata átmenetileg lebénítja Tajvan légterét

Több légitársaság is törölte Tajpejbe tartó járatait, másokat pedig átirányítottak, hogy elkerüljék a légteret, amelyet lezártak a polgári forgalom elől a kínai katonai gyakorlatok miatt. A kínai néphadsereg Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke tajvani látogatására válaszul vonult fel a vitatott hovatartozású sziget körül.

Az MNB zöld átállást vár el a bankoktól – határidőre

A jegybank megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre.

Hírek

Augusztus közepétől újra jár a 3-as metró a déli szakaszon

Augusztus 15-től újra jár a 3-as metró Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér között. A Kálvin tértől a Göncz Árpád városközpontig továbbra is metrópótló busszal lehet utazni - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kína hadgyakorlata átmenetileg lebénítja Tajvan légterét

Több légitársaság is törölte Tajpejbe tartó járatait, másokat pedig átirányítottak, hogy elkerüljék a légteret, amelyet lezártak a polgári forgalom elől a kínai katonai gyakorlatok miatt. A kínai néphadsereg Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke tajvani látogatására válaszul vonult fel a vitatott hovatartozású sziget körül.

Szankciókat vetett ki az EU a Zelenszkij székére pályázó volt elnökre

Korlátozó intézkedéseket vezet be az Európai Unió Viktor Janukovics volt ukrán elnökkel és fiával, Olekszandr Janukoviccsal szemben, válaszul az orosz katonai agresszióra - döntött az Európai Tanács.

Erősödött a forint péntek reggelre

Erősödött a forint árfolyama péntek reggelre a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon.

Duplán jön a családi pótlék augusztusban

Kétszer utal családi pótlékot augusztusban a Magyar Államkincstár - közölte közösségi oldalán Németh Szilárd.

Új menedzsmentet kapott a Magyar Közút

A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél az újonnan létrehozott igazgatóság elnöke Bartal Tamás, a felügyelőbizottság elnöke Németh Lászlóné lett 2022. augusztus 1-jétől, a vezérigazgatói feladatokat továbbra is Szilvai József Attila látja el.

Gazprom: a szankciók miatt nem indulhat újra az Északi Áramlat

Nem lehet visszaszállítani Oroszországba az Északi Áramlat-1 gázvezeték turbináját a nyugati szankciók miatt - közölte a Gazprom.

Románia lassan, de biztosan elfogy

Románia lassan, de biztosan elfogy - állapította meg az Adevarul című román lap azt kommentálva, hogy tavaly minden korábbinál kevesebb, mindössze 180 ezer gyermek született a 19 millió lakosú országban. A lap szerdai cikkében szociológusokat megszólaltatva járta körül a népességfogyás okait és megfékezésének lehetséges módozatait.

Gazdaság

Az MNB zöld átállást vár el a bankoktól – határidőre

A jegybank megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre.

Újra összeért az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően az előző hetinél 100 bázisponttal magasabb, 10,75 százalékkos kamattal hirdette meg az egyhetes jegybanki betétet csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: a rezsicsökkentés módosítása tovább emeli az inflációt

A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését - jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Újabb 1 százalékponttal emelte az alapkamatot az MNB

Keddi ülésén 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom