Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Az afrikai sikersztori: mítosz és a valóság
No menu items!

Az afrikai sikersztori: mítosz és a valóság

Szenegáli felvétel Kép/Forrás: travelwithkat.com/

Harmadik világ vs. fejlődő országok

Egy 1957-es, Richard Nixon akkori amerikai alelnök megbízására készült tanulmány azt prognosztizálta, hogy Afrika országai a gyarmati uralom alól felszabadulva gyors virágzásnak indulnak. A fejlett országokban sokan évtizedek óta abban meggyőződésben élnek, hogy ez néhánynak sikerült is. Ennek ellenére a nem éppen hízelgő ’harmadik világ’ elnevezés terjedt el az afrikai országok megnevezésére. Később sikerült meghonosítani a jobban hangzó ’fejlődő országok’ megnevezést. Habár gazdasági és szociális értelemben a legtöbbjük alig fejlődött az elmúlt évtizedekben.

A három világ a hidegháború alatt.
Kék: Első világ (kapitalizmus)
Piros: Második világ (kommunizmus)
Zöld: Harmadik világ.

A ’fejlődő ország’ kategória azt is kifejezésre juttatja, hogy a nyugat, mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a GDP növekedését tartja a felzárkóztatás messze legfontosabb ismérvének.

Az IMF a ’80-as években számos afrikai országot segített hitellel, amiért neoliberális reformokat várt el, amelyek hatására GDP növekedést remélt. Ez azonban elmaradt. A nyugat Afrika országait a globalizáció veszteseiként könyvelte el. Nem sikerült bekapcsolódniuk a megnövekedett jelentőségű nemzetközi kereskedelembe, ezért hosszú távon is szegénységre vannak ítélve – tartották az elemezők és a politikusok a fejlett országokban. A pesszimizmus csúcsa egy 2000-ben az Economistban címlapsztoriként megjelent elemzés volt a ’Reménytelenség kontinense’ címmel.

A válság nyertese?

Úgy tűnt, hogy Afrika a 2007/08-as nemzetközi pénzügyi válság nyertese lesz. Amikor a krízis elérte a reálgazdaságokat a nyugati központi bankok soha nem látott mértékben csökkentették az alapkamatokat. Így biztosítva, hogy az állami költségvetések, valamint a vállalatok friss pénzhez jussanak és újrainduljon a gazdaság. Ami jó volt a reálgazdaságnak, kihívás elé állította a pénzpiaci szereplőket. A befektetési alapok menedzserei a fejlett országok állampapírjainak minimálissá váló kamatszintjével nem tudták biztosítani a befektetőknek megígért hozamokat. Ezért egyre több került a feltörekvő országok magasabb kamatot kínáló állampapírjaiból és részvényeiből a bankok és biztosítók portfólióiba.

A gyorsan jött pénz azonban gyorsan is ment. A gazdaságok talpra állása után a fejlett országaiban a központi bankok lassan, de biztos emeli kezdték az alapkamatokat. Így a befektetők már ezeknek az országoknak az államkötvényeivel is elfogadható hozamhoz jutottak, mindezt minimális kockázat mellett. Nem csoda, hogy a portfóliókban ismét az amerikai, portugál, vagy éppen japán kötvények és részvények vették át a fejlődő országok papírjainak helyét.

Van remény?

Évtizedünk elején azonban még folyt a pénz a fejlődő országokba, ezért Afrika vonatkozásában is optimistává vált a nemzetközi hangulat. Hosszú stagnálás után bővülni kezdett a kontinens gazdasága. Ehhez a nemzetközi folyamatok mellett a növekvő politikai stabilitás, a szigorú költségvetési politika és az afrikai exportcikkek döntő részét kitevő ásványi anyagok megnövekedett világpiaci ára is hozzájárult. Nem alábecsülendő Kína aktivizálódás sem a régióban. Peking számos afrikai országgal szoros gazdasági, pénzügyi és politikai kapcsolatot alakított ki. De nem csak a kommunista ország kezdte a kontinensben a kiaknázatlan természeti és emberi erőforrások paradicsomát látni, valamint a gyors népességnövekedés miatt, ígéretes exportpiacot remélni.

Szenegál tanúságos esete

Franciaország az Afrikához hagyományosan a legszorosabb gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokkal rendelkező nyugati országként profitálni akart a kontinens fejlődéséből. A párizsi gazdasági minisztérium 2010-ben konjunktúraprogramot készített 14, az ’afrikai valutaközösségi frankot’ használó ország számára.

Az ’afrikai valutaközösségi frank’ egy korábban a francia frankhoz, ma az euróhoz kötött árfolyamú pénznem. 1945-ben vezették be. Két változata a nyugat-afrikai és a közép-afrikai frank létezik, de csak kinézetükben különböznek egymástól, tulajdonságukban megegyeznek.

A programnak Szenegál is része lett. Párizs 2014-ben 2035-ig szóló gazdaságfejlesztési tervet készített az ország számára. A csomag döntően neoliberális reformokat tartalmaz. Egyik legfontosabb célként kitűzték, hogy a nyugat-afrikai ország bekerüljön a Világbank ’Ease of doing business’ listájának első 50 helyezettje közé. A 2019-ben a 141. helyen állt.

Az ’Ease of doing business’ index a Világbank által évente kiszámolt mutató, amely 185 ország üzletviteli, cégalapítási és ügyviteli lehetőségeit és a vállalkozások működésének jogi és üzleti környezetét vizsgálja. A 2019-es listát Új-Zéland vezeti Szingapúr és Dánia előtt. Magyarország az 53. Régiónkból a legjobb, 16. helyezést Észtország érte el.

A nyugati világ, így a francia kormány számára is a GDP növekedés és a nemzetközi gazdasági indexek a siker legfontosabb mércéi. Előbbiben valóban sikeres volt Szenegál.

2012 és 2018 között átlagosan évi 6 százalékkal nőtt a bruttó nemzeti termék. Ez azonban kevésbé nem a gazdaság versenyképesebbé válásának, inkább az alacsony olajárak miatt olcsóbb termelésnek és az alacsony hitelkamatok miatt nagyobb volumenben lehetővé vált beruházásoknak volt köszönhető.

A nyugati országok számára mesésen hangzó növekedéshez hozzá kell tenni azt is, hogy Szenegál jelenlegi 1.400 USD az egy főre jutó GDP-je kevesebb, mint a függetlenedés évében, 1960-ban. Ezzel az ország a 157. a világranglistán. Az abszolút GDP tekintetében sincs sokkal előrébb, a 111. helyen áll. Ráadásul 2010-es 2 százalékról a GDP 4,5 százalékára nőtt a külföldi számlára utalt kifizetés, az országot rögtön elhagyó jövedelem mértéke. A legtöbb vállalatnál középszinten is a külföldiek dolgoznak.

Ugyan a jövedelmek is emelkedtek valamelyest, de Szenegál a HDI-életminőségindex 189 országából csak a 166. helyen áll.  A 2013-as hivatalos bevezetés ellenére a gyakorlatban a mai napig nincs államilag finanszírozott egészségügyi ellátórendszer és a szengáliak 52 százalékának nincs hozzáférése a vezetékes ivóvízhez. A fővárosban, Dakarban ugyan ki van építve a hálózat, de rendszeresen szünetel a szolgáltatás.

A ’Human Development Index’ (HDI) a születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján rangsorolja az országokat. A mutatót 1993 óta használja az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP). A listát Norvégia vezeti Svájc és Ausztrália előtt. Magyarország a 43. Régiónkból a legjobb, 25. helyezést Szlovénia érte el 2019-ben.

Szenegál a korábbi évtizedekben talán csak arra lehetett gazdaságilag büszke, hogy alig volt eladósodva. 2012 és 2018 között azonban 2,8 milliárdról 12,5 milliárd USD-re nőtt az államadósság. Ráadásul a növekedés egyre intenzívebb. 7 milliárd az elmúlt 4 évben képződött, tehát amióta a kormány a francia konjunktúraterv szellemében irányítja a gazdaságot.

A vírus kíméletlen Afrikában is

A megbetegedések alacsony száma miatt a COVID, a legtöbb afrikai országhoz hasonlóan kevés problémát okoz a szenegáli egészségügyi ellátórendszerben. A gazdaság annál inkább érzi a kihatásokat. A kormány lezárta a határokat, korlátozta a mindennapi életet, mesterséges kómába kényszerítettet a gazdaságot. Ez nyilvánvalóvá tette Szenegál devizaeladósodottságának drámai mértékét. Nincs exportbevétel, nincs miből törleszteni a hiteleket.

Szenegál és Afrika gazdasága is megszenvedi a koronavírust

Szenegál az államcsőd szélére került, ahogy az elmúlt években Ghána, Kenya, Zambia, Etiópia és Angola is. Ahogy csökkentek a nemes-, és ritka fémek világpiaci árai, amelyek az afrikai országok szinte kizárólagos exportcikkei, nem volt miből törleszteni a valutaadósságot. Ennek törlesztőrészletei az afrikai országokban átlagosan a GDP 13 százalékát teszik ki.

A 2008 és 2018 közötti periódus látványos gazdasági növekedése kizárólag a természeti kincsek magas árain és a hitelekből finanszírozott kormányzati osztogatásokon, infrastruktúra fejlesztéseken alapult.

Mint hosszú évtizedek óta minden csőd szélére kerülő országnak, úgy Szenegál is az IMF adott gyorssegélyt, amelyért további kiadáscsökkentést és neoliberális gazdasági reformokat vár el. A dakari kormány már a francia konjunktúraprogram keretében is ezt tette. Vajon miért segítene most az a módszer, amely egyszer már csődöt mondott?

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

BÉT – A Mol és a Richter húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 285,34 pontos, 0,73 százalékos emelkedéssel, 39 308,90 ponton zárt pénteken.

Menedzser kihívások – Kisgergely Dániel a pandémiáról

Rovatunkban – akár a mindennapi közérzetünket, életünket befolyásoló – üzleti-, munkahelyi kihívások megoldásáról kérdezzük a vezető menedzsereket, akiktől rövid, néhány mondatos, őszinte választ remélünk, “távirati stílusban” a megoldásaikról és annak indíttatásairól. Ezúttal Kisgergely Dániel a Fressnapf-Hungária Kft. ügyvezető igazgatója válaszolt.

Iszapömlés. A Kúria fenntartotta az elítéltek büntetését

A Kúria fenntartotta a Győri Ítélőtábla tavaly kiszabott jogerős ítéletének hatályát a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőügyben.

Autókereskedők: túl sokáig tart az import kocsik forgalomba helyezése

A külföldről importált autók magyarországi forgalomba helyezése az év végére szinte ellehetetlenült: az első műszaki vizsgáztatás várakozási ideje országos szinten meghaladja az egy hónapot, Budapesten pedig a kettőt - közölte a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete (MGOE).

Hírek

Iszapömlés. A Kúria fenntartotta az elítéltek büntetését

A Kúria fenntartotta a Győri Ítélőtábla tavaly kiszabott jogerős ítéletének hatályát a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőügyben.

Kalóztámadás Nigéria partjainál

Kalózok támadták meg a MILANO 1 nevű, Saint Kitts és Nevis-i zászló alatt közlekedő teherhajót a Guineai-öbölben, Nigéria partjainál, és a hajó fedélzetére léptek - erről számolt be a tengeri biztonsággal foglalkozó Dryad Global nevű hírportál.

Jönnek a mínuszok és az ónos esők – a havazás is

Téliesebbre fordul az idő az ősz utolsó hétvégéjén: ónos szitálásra, havazásra is készülni kell, és hajnalban ismét komolyabb mínuszok lehetnek - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Koronavírus – Merkely: messze még a nyájimmunitás

Becslések szerint eddig másfél millióan fertőződtek meg a koronavírussal Magyarországon, ami még nem elegendő a nyájimmunitás kialakulásához - mondta a Semmelweis Egyetem rektora.

Beomlott egy zimbabwei aranybánya – sokan bennrekedtek

Beomlott egy aranybánya Zimbabwe északkeleti részén, legalább 40-en rekedtek a föld alatt - közölte az ország bányászati szövetsége.

Kötelező lesz a műanyag palackok visszaváltása

A kormány parlamentnek benyújtott törvényjavaslata alapján 2023-tól válna kötelezővé az italcsomagolások visszaváltása Magyarországon.

Elhunyt Diego Maradona

Hatvanéves korában szerdán elhunyt Diego Maradona, minden idők egyik legjobb futballistája - jelentette be az egykori argentin klasszis jogi képviselője. A világbajnok labdarúgó halálát szívroham okozta.

Koronavírus – Vektor: a második orosz vakcina is immunválaszt vált ki

A második orosz vakcinával, az EpiVacCoronával beoltott összes önkéntesnél kimutatták az antitesteket - közölte az oltóanyagot kifejlesztő novoszibirszki Vektor kutatóközpont az Interfax hírügynökséggel.

Mobilfizetés – megszűnhet a kényelmi díj

Az elektronikus fizetési szolgáltatások széles körű elterjedésének érdekében változhat a mobilfizetéssel elérhető közszolgáltatások megfizetésének eddigi gyakorlata - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Áder visszaküldte a családi gazdaságokról szóló törvényt

Az államfő megfontolásra visszaküldte a családi gazdaságokról szóló törvényt az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök az adatkezelési szabályokról fogalmazott meg észrevételeket, valamint azt is sérelmezte, hogy az előterjesztést előzetesen nem véleményezte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

Elsőbbséget kapnak a 65 év felettiek a postán

Csütörtöktől az ország összes postáján elsőbbséget biztosítanak a kiszolgálásban a 65 év felettieknek a nyitást követő egy órában.

Péntektől nagyot drágulnak az üzemanyagok

A Brent típusú olaj tegnap óta 48 dollár fölé drágult, melynek hatására a hazai üzemanyagárak is emelkednek péntektől. A benzin literenkénti átlagára bruttó 4 forinttal, a gázolajé pedig bruttó 5 forinttal nő majd.

Gazdaság

Az OTP kivonult Szlovákiából

Az OTP Bank pénzügyileg is lezárta szlovákiai leánybankja, az OTP Banka Slovensko értékesítését a belgiumi székhelyű KBC Csoportnak. A vételár nem nyilvános.

Az MNB zöld ajánlást készít a bankoknak

A jegybank zöld ajánlást készít a bankoknak, erről néhány héten belül társadalmi egyeztetés kezdődik - mondta Kandrács Csaba, az MNB alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) felelős vállalatirányítás szakosztályának online konferenciáján.

MNB: hamarosan jön a vállalati zöld hitel

A Magyar Nemzeti Bank számára kiemelten fontos a környezeti fenntarthatóság összekapcsolása a pénzügyekkel, ezért a jövőben a vállalatok számára is  bevezeti a zöld hitelt. De a jegybank saját ökológiai lábnyomának csökkentését is kitűzte célul - mondta az MNB alelnöke.

Készpénzes fizetés: a fordulat még várat magára

Továbbra is a készpénz a leginkább használt hazai fizetési eszköz, de a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a készpénzkímélő fizetési megoldások volumene - közölte az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ).

Távmunka. Az MNB informatikai biztonságot vár a bankoktól

A jegybank legkésőbb január 1-jétől elvárja, hogy a pénzügyi intézmények IT-biztonsági szabályzatai egészüljenek ki a távmunkához szükséges hozzáféréseket szabályozó dokumentummal - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Kötelező e-fizetés. Az új szolgáltatással terminál sem kell

Immár a magyarországi kereskedők is használhatják okostelefonjukat kártyaelfogadásra - jelentette be a SoftPos szolgáltatást bevezető Fizetési Pont és a Mastercard.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom