Kezdőlap Mozaik Az afrikai sikersztori: mítosz és a valóság
No menu items!

Az afrikai sikersztori: mítosz és a valóság

Szenegáli felvétel Kép/Forrás: travelwithkat.com/

Harmadik világ vs. fejlődő országok

Egy 1957-es, Richard Nixon akkori amerikai alelnök megbízására készült tanulmány azt prognosztizálta, hogy Afrika országai a gyarmati uralom alól felszabadulva gyors virágzásnak indulnak. A fejlett országokban sokan évtizedek óta abban meggyőződésben élnek, hogy ez néhánynak sikerült is. Ennek ellenére a nem éppen hízelgő ’harmadik világ’ elnevezés terjedt el az afrikai országok megnevezésére. Később sikerült meghonosítani a jobban hangzó ’fejlődő országok’ megnevezést. Habár gazdasági és szociális értelemben a legtöbbjük alig fejlődött az elmúlt évtizedekben.

A három világ a hidegháború alatt.
Kék: Első világ (kapitalizmus)
Piros: Második világ (kommunizmus)
Zöld: Harmadik világ.

A ’fejlődő ország’ kategória azt is kifejezésre juttatja, hogy a nyugat, mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a GDP növekedését tartja a felzárkóztatás messze legfontosabb ismérvének.

Az IMF a ’80-as években számos afrikai országot segített hitellel, amiért neoliberális reformokat várt el, amelyek hatására GDP növekedést remélt. Ez azonban elmaradt. A nyugat Afrika országait a globalizáció veszteseiként könyvelte el. Nem sikerült bekapcsolódniuk a megnövekedett jelentőségű nemzetközi kereskedelembe, ezért hosszú távon is szegénységre vannak ítélve – tartották az elemezők és a politikusok a fejlett országokban. A pesszimizmus csúcsa egy 2000-ben az Economistban címlapsztoriként megjelent elemzés volt a ’Reménytelenség kontinense’ címmel.

A válság nyertese?

Úgy tűnt, hogy Afrika a 2007/08-as nemzetközi pénzügyi válság nyertese lesz. Amikor a krízis elérte a reálgazdaságokat a nyugati központi bankok soha nem látott mértékben csökkentették az alapkamatokat. Így biztosítva, hogy az állami költségvetések, valamint a vállalatok friss pénzhez jussanak és újrainduljon a gazdaság. Ami jó volt a reálgazdaságnak, kihívás elé állította a pénzpiaci szereplőket. A befektetési alapok menedzserei a fejlett országok állampapírjainak minimálissá váló kamatszintjével nem tudták biztosítani a befektetőknek megígért hozamokat. Ezért egyre több került a feltörekvő országok magasabb kamatot kínáló állampapírjaiból és részvényeiből a bankok és biztosítók portfólióiba.

A gyorsan jött pénz azonban gyorsan is ment. A gazdaságok talpra állása után a fejlett országaiban a központi bankok lassan, de biztos emeli kezdték az alapkamatokat. Így a befektetők már ezeknek az országoknak az államkötvényeivel is elfogadható hozamhoz jutottak, mindezt minimális kockázat mellett. Nem csoda, hogy a portfóliókban ismét az amerikai, portugál, vagy éppen japán kötvények és részvények vették át a fejlődő országok papírjainak helyét.

Van remény?

Évtizedünk elején azonban még folyt a pénz a fejlődő országokba, ezért Afrika vonatkozásában is optimistává vált a nemzetközi hangulat. Hosszú stagnálás után bővülni kezdett a kontinens gazdasága. Ehhez a nemzetközi folyamatok mellett a növekvő politikai stabilitás, a szigorú költségvetési politika és az afrikai exportcikkek döntő részét kitevő ásványi anyagok megnövekedett világpiaci ára is hozzájárult. Nem alábecsülendő Kína aktivizálódás sem a régióban. Peking számos afrikai országgal szoros gazdasági, pénzügyi és politikai kapcsolatot alakított ki. De nem csak a kommunista ország kezdte a kontinensben a kiaknázatlan természeti és emberi erőforrások paradicsomát látni, valamint a gyors népességnövekedés miatt, ígéretes exportpiacot remélni.

Szenegál tanúságos esete

Franciaország az Afrikához hagyományosan a legszorosabb gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokkal rendelkező nyugati országként profitálni akart a kontinens fejlődéséből. A párizsi gazdasági minisztérium 2010-ben konjunktúraprogramot készített 14, az ’afrikai valutaközösségi frankot’ használó ország számára.

Az ’afrikai valutaközösségi frank’ egy korábban a francia frankhoz, ma az euróhoz kötött árfolyamú pénznem. 1945-ben vezették be. Két változata a nyugat-afrikai és a közép-afrikai frank létezik, de csak kinézetükben különböznek egymástól, tulajdonságukban megegyeznek.

A programnak Szenegál is része lett. Párizs 2014-ben 2035-ig szóló gazdaságfejlesztési tervet készített az ország számára. A csomag döntően neoliberális reformokat tartalmaz. Egyik legfontosabb célként kitűzték, hogy a nyugat-afrikai ország bekerüljön a Világbank ’Ease of doing business’ listájának első 50 helyezettje közé. A 2019-ben a 141. helyen állt.

Az ’Ease of doing business’ index a Világbank által évente kiszámolt mutató, amely 185 ország üzletviteli, cégalapítási és ügyviteli lehetőségeit és a vállalkozások működésének jogi és üzleti környezetét vizsgálja. A 2019-es listát Új-Zéland vezeti Szingapúr és Dánia előtt. Magyarország az 53. Régiónkból a legjobb, 16. helyezést Észtország érte el.

A nyugati világ, így a francia kormány számára is a GDP növekedés és a nemzetközi gazdasági indexek a siker legfontosabb mércéi. Előbbiben valóban sikeres volt Szenegál.

2012 és 2018 között átlagosan évi 6 százalékkal nőtt a bruttó nemzeti termék. Ez azonban kevésbé nem a gazdaság versenyképesebbé válásának, inkább az alacsony olajárak miatt olcsóbb termelésnek és az alacsony hitelkamatok miatt nagyobb volumenben lehetővé vált beruházásoknak volt köszönhető.

A nyugati országok számára mesésen hangzó növekedéshez hozzá kell tenni azt is, hogy Szenegál jelenlegi 1.400 USD az egy főre jutó GDP-je kevesebb, mint a függetlenedés évében, 1960-ban. Ezzel az ország a 157. a világranglistán. Az abszolút GDP tekintetében sincs sokkal előrébb, a 111. helyen áll. Ráadásul 2010-es 2 százalékról a GDP 4,5 százalékára nőtt a külföldi számlára utalt kifizetés, az országot rögtön elhagyó jövedelem mértéke. A legtöbb vállalatnál középszinten is a külföldiek dolgoznak.

Ugyan a jövedelmek is emelkedtek valamelyest, de Szenegál a HDI-életminőségindex 189 országából csak a 166. helyen áll.  A 2013-as hivatalos bevezetés ellenére a gyakorlatban a mai napig nincs államilag finanszírozott egészségügyi ellátórendszer és a szengáliak 52 százalékának nincs hozzáférése a vezetékes ivóvízhez. A fővárosban, Dakarban ugyan ki van építve a hálózat, de rendszeresen szünetel a szolgáltatás.

A ’Human Development Index’ (HDI) a születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján rangsorolja az országokat. A mutatót 1993 óta használja az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP). A listát Norvégia vezeti Svájc és Ausztrália előtt. Magyarország a 43. Régiónkból a legjobb, 25. helyezést Szlovénia érte el 2019-ben.

Szenegál a korábbi évtizedekben talán csak arra lehetett gazdaságilag büszke, hogy alig volt eladósodva. 2012 és 2018 között azonban 2,8 milliárdról 12,5 milliárd USD-re nőtt az államadósság. Ráadásul a növekedés egyre intenzívebb. 7 milliárd az elmúlt 4 évben képződött, tehát amióta a kormány a francia konjunktúraterv szellemében irányítja a gazdaságot.

A vírus kíméletlen Afrikában is

A megbetegedések alacsony száma miatt a COVID, a legtöbb afrikai országhoz hasonlóan kevés problémát okoz a szenegáli egészségügyi ellátórendszerben. A gazdaság annál inkább érzi a kihatásokat. A kormány lezárta a határokat, korlátozta a mindennapi életet, mesterséges kómába kényszerítettet a gazdaságot. Ez nyilvánvalóvá tette Szenegál devizaeladósodottságának drámai mértékét. Nincs exportbevétel, nincs miből törleszteni a hiteleket.

Szenegál és Afrika gazdasága is megszenvedi a koronavírust

Szenegál az államcsőd szélére került, ahogy az elmúlt években Ghána, Kenya, Zambia, Etiópia és Angola is. Ahogy csökkentek a nemes-, és ritka fémek világpiaci árai, amelyek az afrikai országok szinte kizárólagos exportcikkei, nem volt miből törleszteni a valutaadósságot. Ennek törlesztőrészletei az afrikai országokban átlagosan a GDP 13 százalékát teszik ki.

A 2008 és 2018 közötti periódus látványos gazdasági növekedése kizárólag a természeti kincsek magas árain és a hitelekből finanszírozott kormányzati osztogatásokon, infrastruktúra fejlesztéseken alapult.

Mint hosszú évtizedek óta minden csőd szélére kerülő országnak, úgy Szenegál is az IMF adott gyorssegélyt, amelyért további kiadáscsökkentést és neoliberális gazdasági reformokat vár el. A dakari kormány már a francia konjunktúraprogram keretében is ezt tette. Vajon miért segítene most az a módszer, amely egyszer már csődöt mondott?

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

BÉT – Mérsékelt emelkedéssel indulhat a kereskedés

Mérsékelt emelkedéssel indulhat a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) hétfőn az Equilor Befektetési Zrt. junior elemzője szerint.

Európáért versengő ‘áramlatok’ – Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát

Az energiahordozók ára az egekbe ugrott. A Gazprom, az orosz állami energiaórás új vezetékekkel és hosszú távú szállítási szerződésekkel kerül helyzetbe Európában. A gáz egyre nagyobb része Ukrajna megkerülésével érkezik 'Nyugatra'.  A Balkánon még nem dölt el hogyan osztozhatnak a tranzitbevételeken. Több aspiráns is vállalná a régi ukrajnai szerepet - gáz ügyben.

BKK: változik a reptéri buszjárat menetrendje

Sűrűbben és hosszabb üzemidőben jár hétfőtől a 100E reptéri gyorsjárat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

Hírek

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

Őszi szünet. Kajla útlevéllel ingyen utazhatnak a kisdiákok

Ismét díjmentesen utazhatnak a MÁV-Start, a Volánbusz és a GYSEV belföldi járatain október 23. és november 1. között azok a gyerekek, akik a jegyvásárláskor felmutatják Kajla-útlevelüket és személyazonosításra alkalmas igazolványukat.

Elindult a fűtési szezon – a legtöbb helyen távfelügyelettel

Elkezdődött a fűtési időszak Budapesten, mintegy 240 ezer lakossági és 7 ezer egyéb fogyasztónál kapcsolták be a távfűtést.

Tragikus filmforgatás. Alec Baldwin véletlenül agyonlőtt egy operatőrt

Halálos baleset történt Alec Baldwin amerikai színész filmjének új-mexikói forgatásán - közölte Santa Fe rendőrsége.

Bocuse d’Or – Dalnoki Bence nyerte a magyar döntőt

Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja (segédje), Nyikos Patrik nyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyar döntőjét. Jövő márciusban ők képviselhetik az országot az európai döntőn, amelyet szintén Budapesten rendeznek meg.

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Gazdaság

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom