Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Az Alitalia hosszú haldokolása és az ITA Airways nehéz születése
No menu items!

Az Alitalia hosszú haldokolása és az ITA Airways nehéz születése

A céget alapító olasz gazdasági minisztérium a kezdetektől magánosítani akarja az ITA-t, amire az uniós jog is kötelezi. Illusztráció: Bigstock

A sokáig a csőd szélén táncoló Alitalia a Covid-járványt az állami mentőmellények ellenére sem élte túl. Az olasz kormány 2021-ben új nemzeti légitársaság alapított. Az ITA most privatizáció előtt áll. A Lufthansa és egy befektetési alap ajánlatott tett, egy további érdeklődik. Ha az eladás nem sikerül, az ITA az Alitalia sorsára juthat.

Ugyanaz, mégis más

Az ITA Airways az alapításakor 1 euróért vette meg az Alitalia flottáját, leszállási jogait az itáliai reptereken, valamint szoftvereit és adatbázisait. A csomag magában foglalta a repülőgéplízing- és beszállítói szerződéseket, valamint a 10.500 Alitalia-dolgozó többségének átvételét, igaz, új munkaszerződéssekkel.

A piaci versenyt felügyelő EU megtiltotta a jogfolytonosságot, ezért a nagy múltú előd nevéért és weblapja címéért valós összeget, 90 millió eurót kellett fizetnie az új légitársaságnak. Nem lett az ITA része az Alitalia földi kiszolgáló cége (amit a Swissport vett meg), a karbantartó vállalata (önálló lett), a szardíniai regionális légitársasága (amit a spanyol fapados, a Volotea vett meg), valamint az Alitalia önálló cégként működő törzsutas programja. Sőt a már értkesített jegyeit sem vette át az ITA.

Giovanni Fiori

A 90 millió + 1 euró is sok volt. A csomag értéke negatív” – véli a vezető olasz napilap, a Corriere della sera számára nyilatkozó légiközlekedési professzor, Giovanni Fiori. A lízingszerződéseket előnytelennek tartja, a leszállási jogokat a Fiumicinón pedig értéktelennek. A római reptér kapacitásának nagy része az Alitalia eltűnésével felszabadult és egyébként sincs slot-hiány – magyarázza. Csak a Linate, Milánó városi repterének slotjait tartja értékesnek, és elsősorban ezzel magyarázza a Lufthansa vételi ajánlatát.

Érdeklődőből nincs hiány

A céget alapító olasz gazdasági minisztérium a kezdetektől magánosítani akarja az ITA-t, amire az uniós jog is kötelezi. Az április elején indult eljárásban eddig két ajánlat érkezett: az Air France-KLM-ben is részesedéssel rendelkező befektetési alapé, a Certaresé és a Lufthansáé az MSC-vel, a genovai központú, de Svájcban bejegyzett tengerhajózási céggel közösen. Piaci pletykán szerint 1-1,5 milliárd eurót kínálnak. Fiori szerint ez nem mond ellen annak, hogy az ITA Alitaliától átvett vagyontárgyai értéktelenek. „Egy új, kintlévőségek nélküli társaságban, amely születése körülményeinél fogva piacvezető Itáliában, van fantázia” – magyarázza.

Az olasz állam mégis rá fog fizetni. A nemzeti légitársaság évtizedek óta sokba kerül. Az Alitalia sok milliárdnyi támogatást és hitelt, az ITA pedig tavalyi megalakulásakor 400 millió euró indulótőkét, majd 2021-re 720 millió, 2022-re pedig 250 millió működési támogatást kapott.

Az idő sürget

Hiába az összesen 1,37 milliárdos dotáció másfél év alatt, sikertelen privatizáció esetén az ITA csődbe fog kerülni a sok bizonytalanságot hozó ősz során: új járvány, elszabaduló kerozinárak és az energiaszűkösség miatti légiutazási korlátozások. A gazdasági minisztérium az ITA 2022-es működési támogatását 85 százalékkal alacsonyabb kerozinár mellett kalkulálta. A tárca Corrierének név nélkül megszólaló illetékese szerint ősztől a Covid és az energetikai korlátozások is nélkül is 3-4 millió euró lesz az ITA napi működési vesztesége, az év végéig pedig 750 millió a cashflow igénye. „Ha a mostani privatizáció sikertelen, ősszel, rosszabb piaci viszonyok között, szinte biztos nem lesz vevő” – osztja meg a minisztérium félelmeit.

Sokak szerint hiba egy nemzeti légitársaságra pénzt költeni. Az olasz piac olyan fontos és nagy, hogy a magánszereplők néhány hét alatt betöltenék a piaci űrt. Azonban a Covid után gyökeresen átalakuló turizmusban, ami az olasz GDP 15 százalékát adja, nélkülözhetetlen egy kormányzati idegenforgalmi stratégia, ami nemzeti légitársaság nélkül nem lehet teljes – hangzik az ellenvélemény.

Lufthansa-MSC vs. Air France-KLM

John Strickland

John Strickland, a brit agytröszt, a JLS Consulting igazgatója szerint az ITA jövője a Lufthansa-MSC szövetségben a legbiztosabb. „Hiába a pénz és az elhatározások, a politika képtelen volt az Alitalia megmentésére. Miért tudná utódját felszálló pályára állítani?” – teszi fel a kötői kérdést a Corrierében. Szerinte a Lufthansa a kontinens legnagyobb és egyik legsikeresebb légitársaságaként kész stratégiával és kompetens szakemberekkel készül az ITA átvételére.

Strickland szkeptikusabb az Air France-KLM-ben és a Deltában is érdekelt Certares ajánlatát illetően. Elméletben, tulajdonosi átfedéssel a Deltán keresztül terjeszkedhetne az amerikai piacon, európai desztinációit pedig összefésülhetné az Air France-KLM-mel. De a gyakorlatban a francia-holland-duó 2019-es 25 százalékos részesedésszerzése az Alitaliában nem váltotta be a reményeket. „Ahogy az Alitalia nem találta meg a helyét a már jól összeforrott Air France-KLM-szövetségben, úgy várhatóan az ITA is fölösleges harmadik lenne” – prognosztizálja Strickland.

Az ITA lehet az első hosszú távú fapados

Egy másik amerikai befektetési alap, az Indigo Partners is érdeklődik, de még nem nyújtott be pályázatot. A Wizz Air mellett féltucatnyi légitársaságban rendelkezik számottevő részesedéssel az amerikai kontinensen. Kivétel nélkül sikeresek, de szinte mind fapados. Strickland, a brit agytröszt igazgatója szerint a fapados modell konfliktushoz vezetne az ITA-t nemzeti légitársaságként kezelő olasz kormánnyal és az állam dotálta Alitalia nagyvonalú juttatásaihoz szokott dolgozókkal is.

Savanthi Syth

A svájci elemzőcég, a Raymond James & Associati légiközlekedési szakértője, Savanthi Syth biztos benne, hogy az Indigo a low cost egy új irányába vinné az ITA-t: a világ első hosszú távú desztinációkat kínáló fapados társasága lenne. Ezt kiegészítendő Európában a WizzAirrel együttműködve alakítaná át az ITA hálózatát a közös tulajdonos. „Ez teljes stratégia- és nagyrészt utazóközönség-váltás lenne” – hívja fel a figyelmet a további kockázatokra.

A privatizációnak nincs alternatívája

Az ITA egyedül nem lesz érdemi piaci szereplő Itálián kívül. Ahogy az Alitalia, úgy az új társaság is a túlérésért fog küzdeni és az állam zsebén fog lógni” – vázolja fel a sikertelen privatizáció következményét Strickland. Európában az olcsó fapadosokkal, a hosszú távú desztinációkon pedig a szoros együttműködéseknek köszönhetően rengeteg desztinációt és jó átszállási kapcsolatokat kínáló tökerős óriásokkal kellene versenyeznie. „Hiába a tagja az ITA és az Air France-KLM is a SkyTeam szövetségnek, ha a francia-holland-duó nem szerez érdekeltséget az olasz társaságban, konkurensként fog rá tekinteni. A német Lufthansa és az olasz MSC most induló együttműködése pedig előrevetíti, hogy terjeszkedni akarnak az olasz légiközlekedésben. Ha nem az ITA-val, akkor a rovására” – vázolja fel Syth a szintén borús kilátásait a magánosítás elmaradása esetére.

Petrus Szabolcs

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

HUMDA: nagy siker a zöld konzultáció

A HUMDA a konzultáció mellett elindította a Zöld életre valók elnevezésű kampányát, megmutatva, miként lehet a "hétköznapok használatába illeszteni" a zöld közlekedés megoldásait, az elektromos hajtású mikromobilitási eszközöket.

Kevesebb és egyszerűbb az adminisztráció az adózók számára

Az EMAP rendszer bevezetése jelentős kihívást jelent, ezért annak érdekében, hogy felhasználóbarát rendszer jöjjön létre, tapasztalatcserére épülő találkozók zajlanak.

A német autóipar ellenzi a kínai elektromos autókra kivetendő uniós védővámokat

A német autóipar szakmai képviseleti szervezete, a VDA ellenzi a kínai elektromos autókra kivetni tervezett uniós védővámot, mivel megítélése szerint az a technológiai együttműködés akadályozásával mindkét félnek ártana.

Deloitte: a technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni

A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.