Kezdőlap Hírek Az alsóház a Brexit halasztását támogatta
No menu items!

Az alsóház a Brexit halasztását támogatta

Támogatta csütörtökön a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) elhalasztását célzó kormányzati beterjesztést.

Az indítványra 412, ellene 202 képviselő voksolt. Az indítvány alapján a konzervatív párti brit kormány kezdeményezi az Európai Uniónál a kilépés törvényben rögzített jelenlegi, március 29-i határidejének meghosszabbítását.

A kormány június 30-áig kéri a hosszabbítást, de ez a viszonylag rövid, meghatározott ideig szóló halasztás az indítvány szerint akkor reális, ha az alsóház március 20-áig – a jövő heti EU-csúcs kezdete előtti nap végéig – elfogadja a Brexit feltételrendszerét tartalmazó, eddig kétszer is nagy többséggel elutasított megállapodást.

Ebben az esetben a halasztás célja az, hogy legyen idő a kilépéshez szükséges jogszabálytervezetek törvénybe iktatására.

Egyelőre nem ismert, hogy a kormány mikor terjeszti harmadszor is a Brexit-megállapodást az alsóház elé vitára és szavazásra.

Theresa May konzervatív párti miniszterelnök azonban már a csütörtöki szavazás előtti napon, a halasztási kezdeményezésről szóló indítványt beterjesztő alsóházi felszólalásában figyelmeztette a képviselőket arra, hogy ha a ház továbbra sem támogatja a Brexit-feltételekről szóló egyezséget – amelyet a törvényhozók először januárban, majd e héten ismét nagy többséggel elutasítottak -, akkor a Brexit sokkal hosszabb idejű halasztására lesz szükség. A londoni alsóház ugyanis elutasította annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság bármikor, bármilyen körülmények között a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.

A brit parlament halasztást kér

A brit kormányfő felhívta a képviselők figyelmét arra is, hogy ha a Brexit halasztása túlterjed a kilépési megállapodás elfogadása esetére megjelölt június 30-i határidőn, az Egyesült Királyságnak nyilvánvalóan részt kellene vennie a május végén esedékes európai parlamenti választásokon, mivel az új Európai Parlament várhatóan július első hetében tartja alakuló ülését.

A Brexit halasztásának kezdeményezéséről szóló, csütörtök este jóváhagyott kormányzati beterjesztés függelékében is szerepelt, hogy ha az alsóház március 20-áig nem fogadja el az EU-val elért Brexit-megállapodást, akkor az Európai Tanács a jövő heti csúcsértekezleten a kilépés bármiféle halasztásának jóváhagyása fejében nagy valószínűséggel egyértelmű választ követel majd arra a kérdésre, hogy a Brexit-határidő kiterjesztése milyen célt szolgálna, nem utolsósorban annak eldöntésére, hogy egyáltalán milyen időtartamú halasztásról lehet szó.

A kormány beterjesztése is hangsúlyozta, hogy ha a halasztás túlterjed június végén, akkor az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.

Theresa May 2017. március 29-én jelentette be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. A cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, amelyre alapesetben – ha a felek korábbi dátumban nem állapodnak meg – kétévi időtávlatot biztosít. Ennek alapján a határidő idén március 29-én lejár, és a jelenlegi törvényi helyzet alapján aznap a brit EU-tagság automatikusan megszűnik, akár sikerül erről megállapodást kötni, akár nem.

A határidő meghosszabbítására az 50. cikkely lehetőség ad, de ehhez az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulása szükséges.

A hosszabbítási kérést a 27-ek várhatóan a jövő heti EU-csúcsértekezleten vitatják meg.

Jóváhagyás esetén Nagy-Britanniában törvénymódosításra is szükség lesz, mivel a brit kormány már tavaly törvénybe foglaltatta, hogy a brit EU-tagság idén március 29-én, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnik.

Ezt a törvényt nem írta felül az a szerdai szavazás sem, amelyen a képviselők többsége kizárta, hogy a brit EU-tagság bármikor, bármilyen körülmények között a Brexit feltételeit tartalmazó megállapodás nélkül szűnjön meg. Amíg a március 29-i Brexit-határnapot rögzítő törvény érvényben van, ez az alsóházi szavazási eredmény nem bír kötelező jogi erővel.

A kormány halasztási indítványáról tartott csütörtök esti voksolás előtt a londoni alsóház elvetett egy módosító indítványt, amely újabb népszavazás kiírását indítványozta a brit EU-tagságról.

A módosítási javaslat, amelyet egy képviselő a halasztási kezdeményezésről szóló kormányzati beterjesztéshez nyújtott be, a kilépési határidő kiterjesztésének céljaként határozta volna meg az újabb EU-referendum kiírását, de a javaslatot a képviselők 334:85 arányban elutasították.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Máért – Orbán Viktor: a magyar gazdaság bajai, meglévő gyenge pontjai nem strukturális természetűek

Ezeknek az országoknak nem minden kérdésben esik egybe az érdekük, de a legfontosabb stratégiai kérdésekben összehangolhatóak az érdekeik - mondta.

Zöld utat kaptak a fontos közlekedési projektek

Az építési és közlekedési miniszter által benyújtott előterjesztések alapján a kormány több jelentős közlekedési és infrastrukturális fejlesztés megvalósítását támogatja - jelentette be hivatalos Facebook-oldalán az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) .

Az MNB feljelentést tett a Szabadság téri székház felújítása ügyében

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) feljelentést tett a Szabadság téri székház felújításával összefüggésben felmerült hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt.

Napi 250 millió köbméterrel nőtt a Mol részvételével kitermelt kurdisztáni gázmező teljesítménye

A Pearl Petroleum 1,1 milliárd dolláros gázbővítési projektje (KM250) keretében az iraki Kurdisztán régióban (KRI) található Khor Mor létesítményben megkezdődött a gáz kereskedelmi értékesítése.
Hirdetés

Hírek

Zöld utat kaptak a fontos közlekedési projektek

Az építési és közlekedési miniszter által benyújtott előterjesztések alapján a kormány több jelentős közlekedési és infrastrukturális fejlesztés megvalósítását támogatja - jelentette be hivatalos Facebook-oldalán az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) .

Az MNB feljelentést tett a Szabadság téri székház felújítása ügyében

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) feljelentést tett a Szabadság téri székház felújításával összefüggésben felmerült hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt.

Napi 250 millió köbméterrel nőtt a Mol részvételével kitermelt kurdisztáni gázmező teljesítménye

A Pearl Petroleum 1,1 milliárd dolláros gázbővítési projektje (KM250) keretében az iraki Kurdisztán régióban (KRI) található Khor Mor létesítményben megkezdődött a gáz kereskedelmi értékesítése.

Rekordszinten az arany és az ezüst ára

Történelmi csúcsra erősödött az arany és az ezüst jegyzése unciánként a New York-i tőzsde fémrészlegében (Comex) csütörtökön kora reggel.

Nincs B terv – gyakorlati segítség a hulladék csökkentéséhez

A hulladékprobléma napjaink egyik legégetőbb környezeti kihívása. Évente több milliárd tonna szemét keletkezik világszerte, amelynek jelentős része kezelés nélkül mérgezi a környezetet .

Szállodai klíma, a rejtett veszélyforrás: szakértői tanácsok utazóknak

Rossz szag és zaj jelezheti a problémás klímaberendezést a hotelekben

Egyre több gazda lát lehetőséget a sütőtöktermesztésben

Tovább bővült a sütőtök termőterülete, egyre több gazda lát lehetőséget az aszálytűrő, alacsony költség mellett termelhető sütőtökben. Az idei szezon már elkezdődött, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint a legfinomabb sütőtököt továbbra is közvetlenül a termelőknél érdemes keresni, a személyes vásárlás mellett pedig akár már a világhálón is rendelhető az őszi csemege.

A szakszervezetek 12 százalékos 2026. évi minimálbér-emelést javasolnak

A szakszervezetek 12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodnak 2026-ra vonatkozóan, a munkaadói oldalon azonban még nincs egységes álláspont, ráadásul a számok az október végén érkező, első kilenc hónapra vonatkozó előzetes GDP-adatok tükrében még változhatnak.
Hirdetés

Gazdaság

Tisztázzuk a vagyonadó terveket: ma egymilliárdosnak lenni már nem akkora szó, mint tíz éve

Ma már nagyjából 7000-10.000 magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal, 30.000 fő rendelkezik egymilliárdot meghaladó teljes vagyonnal, számuk pedig 2030-ra ötödével nőhet.

Oda az MBH kapcsolat, de marad a régi gondoskodás

Megújul a Gondoskodás Egészség- és Nyugdíjpénztár – megszűnik az MBH-val való együttműködés A mai nap első híre az volt, hogy az MBH Bank felülvizsgálta és...

Csodánkra jár a világ: a vagyonosodás tempójában világcsúcs ütemet diktálunk, a Blochamps prognózisa már 2019-ben előre látta

A Blochamps Capital szakembere arra figyelmeztet, hogy a hazai vagyonosodás üteme nemzetközi összevetésben is kiemelkedő

Fiatalok tízezrei adósodtak el 2025 első felében – több százan máris bajba kerültek

A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.