Hirdetés
Kezdőlap Autó Az európai flottaüzemeltetők 60 százaléka rendelkezik CO2 céllal
No menu items!

Az európai flottaüzemeltetők 60 százaléka rendelkezik CO2 céllal

A mértékadó szakmai szervezet, a FLEETEUROPE a Corporate Vehicle Observatory (Cégautó Figyelő) 2018-as barométerének adatain alapuló elemzése szerint az európai vállalati flották üzemeltetői egyre inkább a részben vagy teljesen elektromos autók (hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos) felé fordulnak.

Az elemzés szerint a cégek ugyanakkor egyre nyitottabbak a mobilitási szolgáltatások és a teljes körű szolgáltatást nyújtó lízingkonstrukciók felé. Ez az olyan környezettudatos zöld autómárkák piaci pozícióját javíthatja még tovább a közeljövőben, mint a prémium márkájával, a Lexusszal együtt a piac legszélesebb, 16 modellből álló, valamennyi személyautó szegmenst lefedő hibrid elektromos modellportfólióját kínáló Toyota.

A tizennegyedik éves barométer elkészítéséhez az Arval flottakezelő cég független szakértői csoportja 12 európai ország 3000 flottamenedzserét kérdezte meg tapasztalatairól. A kutatásban részt vevő országok a „nagy ötön” – Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország – kívül Belgium, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Svájc és Törökország voltak. A vizsgálat az európai vállalati flottákban megfigyelhető négy fő trendet tanulmányozta.

Hibrid és elektromos boom

Még néhány évvel ezelőtt is a dízelautók dominálták az európai vállalati flottákat. 2018-ban viszont már az óriás flották 57%-a részben vagy teljesen elektromos, azaz hibrid elektromos (HEV), hálózatról tölthető hibrid elektromos (PHEV) és akkumulátoros elektromos (BEV) járműre váltott. A nagy és az óriás flották üzemeltetői is jelezték, hogy ezt a folyamatot tovább szeretnék gyorsítani a jövőben, a kisebb és a közepes flották pedig követni tervezik ezt.

Az óriás flották 68 százaléka már integrálta az alternatív hajtású járműveket vagy tervbe vette azok használatát, köztük a ma még kevéssé ismert, melléktermékként csupán tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás elektromos (FCEV) technológiával meghajtott járművekét, amelynek vezető fejlesztője szintén a városi közlekedés során akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemű, károsanyag-kibocsátás és fogyasztás mentes közlekedést lehetővé tévő hibrid elektromos hajtás fejlesztésében is élen járó Toyota és Lexus. Nagy flottáknál 48 százalék ez az érték, és a kicsiknél is elég magas, 32 százalék. A trendet Belgium, az Egyesült Királyság, Hollandia és Svájc vezeti, és bár az elemzés a magyar piacot nem vizsgálta, a Datahouse adataiból kiderül, hogy már hazánkban is meghaladják a vállalati ügyfelek hibrid elektromos vásárlásai a magánügyfelekét.

A trendet tovább erősíti, hogy az alternatív hajtáslánccal szerelt autók üzemben tartási költsége (TCO) mára nagyságrendileg a belsőégésű motoros autókénak felel meg. Ennek okai között említhetők a legtöbb országban érvénybe lépő adókedvezmények, és az egyre fejlettebb akkumulátortechnikának köszönhető magasabb maradványérték, vagy éppen az, hogy egy hibrid elektromos autóban ötször kevesebb alkatrész van, mint egy dízelben, így nagyságrendekkel kisebb a meghibásodás esélye és a kopás, elhasználódás mértéke is. Egyértelműen a valóban praktikus megoldást jelentő öntöltő full hibridek képviselik a legnépszerűbb zöld hajtást, a lízingcégek ugyanakkor egyre több olyan konstrukciót kínálnak, amelyekkel kiküszöbölhetőek a töltőhelyekkel és a hatótávval kapcsolatos aggodalmak, így a plug-in hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos autók ennek köszönhető, várhatóan növekvő térnyerése tovább gyorsíthatja majd az öntöltő hibridek által indított és dominált zöld forradalmat

A részben vagy teljesen elektromos hajtású autókra történő váltás további hajtóereje a vállalatok társadalmi felelősségvállalása és a szigorúbbá vált WLTP (Könnyű Gépjárművek Világszerte Összehangolt Teszteljárása) teszt. Beszédes, hogy a flottaüzemeltetők 59 százaléka már CO2 célt is meghatároz célkitűzéseiben. Segíti a folyamatot, hogy egyre több vezető, nagy vállalati flottával rendelkező globális vállalat csatlakozik az Klíma Csoport EV100 elnevezésű kezdeményezéshez, amelynek tagjai kötelezettséget vállaltak arra, hogy a közvetlen irányításuk alatt álló, vagyis a tulajdonukat képző vagy általuk lízingelt flottákba fokozatosan bevonják a hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos járműveket. A cél, hogy 2020-ra e flották 25 százaléka, 2025-re 50 százaléka, 2030-ra pedig 100 százaléka hibrid, elektromos és hidrogén üzemanyagcellás járművekből álljon.

A nagyvállalatok 46, az óriás vállalatok 62 százaléka már alkalmazza járművekkel kapcsolatos irányelveiben a WLTP kritériumait, a kis- és középvállalatok a következő három évben szándékoznak ugyanígy tenni. Ez, jóllehet ma a piacon 21 márka 89 részben vagy teljesen elektromos, (ebből 45 hibrid elektromos, 30 plug-in hibrid elektromos és 14 akkumulátoros elektromos) modellje érhető el, számos autógyártónak feladatja majd a leckét a közeljövőben, ám lesznek egyértelmű nyertesek is. Várhatóan a legnagyobb az utóbbiak közöl a már most 40%-ban hibrid elektromos autókat értékesítő Toyota, és prémium márkája, a 95%-ban hibrideket eladó Lexus lesz. A Toyota és a Lexus egyébiránt vezeti a zöld autók világszintű eladásait: a globális hibrid értékesítések 52%-át, és a világszintű zöld autó eladások 36%-t a japán autógyártó jegyzi. A Toyota modellszinten is tarol: a világ legnépszerűbb hibrid elektromos autója a Toyota C-HR, a legnépszerűbb hálózatról tölthető elektromos autó a Toyota Prius Plug-in Hibrid, míg a legkedveltebb hidrogén üzemanyagcellás elektromos autó a Toyota Mirai. A világ legnépszerűbb zöld luxusautója pedig nem más, mint a Lexus NX.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Budapesti járatokat is törölni kell a repülési káosz miatt

Az európai repülőtereken tapasztalható munkaerőhiány, amely a légiforgalom nyári emelkedésével párosul, elsősorban a földi kiszolgálásban okoz fennakadásokat, ami miatt járatkésések vagy kimaradások is előfordulnak. A problémák a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is éreztetik hatásukat - közölte a Budapest Airport.

K&H: keveset tesznek a fenntarthatóságért a hazai cégek

Magyarországon a cégvezetők többsége már felismerte, hogy a fenntarthatóság jelentős befolyást gyakorol a gazdasági életre, amivel foglalkozni kell, de jóval kevesebben vannak azok, akik tényleges lépéseket is tesznek érte - mondta a K&H fenntarthatósági programjának vezetője sajtótájékoztatón.

Altató- és lélegeztetőgép kartellt tárt fel a GVH – 670 milliós bírság

A Gazdasági Versenyhivatal csaknem 670 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, amiért négy jelentős piaci szereplő már a közbeszerzési kiírás előtt felosztott egymás között egy állami altató- és lélegeztetőgép tendert.

MNB: az élelmiszerárak több mint 20 százalékkal nőhetnek a következő hónapokban

Az élelmiszerárak több mint 20 százalékkal nőhetnek a következő hónapokban, az infláció ősszel tetőzik. Az áremelkedés ezt követően lassan mérséklődik, 2023 végén visszatér a jegybanki toleranciasávba, 2024 első félévében pedig újra eléri a 3 százalékos jegybanki célt - mondta a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az Inflációs jelentést bemutatva.

Hírek

Budapesti járatokat is törölni kell a repülési káosz miatt

Az európai repülőtereken tapasztalható munkaerőhiány, amely a légiforgalom nyári emelkedésével párosul, elsősorban a földi kiszolgálásban okoz fennakadásokat, ami miatt járatkésések vagy kimaradások is előfordulnak. A problémák a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is éreztetik hatásukat - közölte a Budapest Airport.

Altató- és lélegeztetőgép kartellt tárt fel a GVH – 670 milliós bírság

A Gazdasági Versenyhivatal csaknem 670 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, amiért négy jelentős piaci szereplő már a közbeszerzési kiírás előtt felosztott egymás között egy állami altató- és lélegeztetőgép tendert.

Londonban és Párizsban is folytatódik a reptéri káosz

A londoni Heathrow-n és a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren is újabb járattörlések várhatók, mivel az üzemeltetők arra számítanak, hogy az utazási káosz a nyár további részére is áthúzódik.

Változás a kutakon: ennyibe kerül péntektől az üzemanyag magyar forgalmi nélkül

Július 1-jén, pénteken újra változnak a hazai üzemanyagárak: a benzin literje 5 forinttal drágul, a gázolajé pedig 15 forinttal lesz olcsóbb. A változás a piaci árazású termékek esestében érvényesek, magyar forgalmi engedéllyel továbbra is a 480 forintos hatósági áron lehet tankolni.

A szerb kormány csatlakozna az EU-hoz, a szerbek nem

A szerbek többsége elutasítaná az Európai Uniós tagságot - derül ki abból a felmérésből, amely szerint a szerbek továbbra is Oroszország és Vlagyimir Putyin elnök mellett állnak, noha a szerb kormány szeretne csatlakozni a blokkhoz.

Putyin reagált a finn és a svéd NATO-csatlakozásra

Vlagyimir Putyin orosz elnök reagált a NATO közelgő bővítésére, és kijelentette, nincs problémája azzal, hogy Svédország és Finnország csatlakozik a katonai szövetséghez, de ha ezekben az országokban infrastruktúrát telepítenek, Oroszország hasonlóan fog válaszolni.

A KSH-tól érkezhet az Állami Számvevőszék új elnöke

Windisch Lászlót, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettesét javasolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének a parlament eseti bizottsága - közölte a testület elnöke.

Drágább lesz a parkolás Budapesten – jön az egységes rendszer

A jelenlegi bonyolult, 27 féle parkolási zóna helyett átlátható, világos, négy zónatípusból álló egységes parkolási rendszert vezet be a Fővárosi Önkormányzat, és megemeli a parkolási díjakat is - döntött a Fővárosi Közgyűlés többsége.

Gazdaság

Nem várt sokat az MNB: itt az újabb kamatemelés

Ahogy azt a keddi kamatdöntő ülést követően a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, csütörtöktől összezárt az alapkamat és a piacon irányadónak tekintett egyhetes betét kamata. A jegybank az előző hetinél 50 bázisponttal magasabb 7,75 százalékos kamattal hirdette meg az egyhetes betétet a csütörtöki akcióra.

MNB: több százezer forintos többletköltséget jelenthet a moratóriumban maradás

A Magyar Nemzeti Bank azt javasolja az ügyfeleknek, hogy csak nehéz helyzetben, tartalékok híján lévők maradjanak a törlesztési moratóriumban, mert az több százezer forintos többletköltséget jelenthet a hiteleseknek.

Váratlanul nagyot emelt az alapkamaton a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

Hetvenmilliós bírságot és tiltást kapott a Bankmentor Kft.

A Magyar Nemzeti Bank 70 millió forint bírságot szabott ki a kecskeméti Bankmentor Kft.-re és megtiltotta annak működését, mivel a cég engedély nélkül folytatta pénzügyi közvetítői tevékenységét.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom