Hirdetés
Kezdőlap Autó Az európai flottaüzemeltetők 60 százaléka rendelkezik CO2 céllal
No menu items!

Az európai flottaüzemeltetők 60 százaléka rendelkezik CO2 céllal

A mértékadó szakmai szervezet, a FLEETEUROPE a Corporate Vehicle Observatory (Cégautó Figyelő) 2018-as barométerének adatain alapuló elemzése szerint az európai vállalati flották üzemeltetői egyre inkább a részben vagy teljesen elektromos autók (hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos) felé fordulnak.

Az elemzés szerint a cégek ugyanakkor egyre nyitottabbak a mobilitási szolgáltatások és a teljes körű szolgáltatást nyújtó lízingkonstrukciók felé. Ez az olyan környezettudatos zöld autómárkák piaci pozícióját javíthatja még tovább a közeljövőben, mint a prémium márkájával, a Lexusszal együtt a piac legszélesebb, 16 modellből álló, valamennyi személyautó szegmenst lefedő hibrid elektromos modellportfólióját kínáló Toyota.

A tizennegyedik éves barométer elkészítéséhez az Arval flottakezelő cég független szakértői csoportja 12 európai ország 3000 flottamenedzserét kérdezte meg tapasztalatairól. A kutatásban részt vevő országok a „nagy ötön” – Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország – kívül Belgium, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Svájc és Törökország voltak. A vizsgálat az európai vállalati flottákban megfigyelhető négy fő trendet tanulmányozta.

Hibrid és elektromos boom

Még néhány évvel ezelőtt is a dízelautók dominálták az európai vállalati flottákat. 2018-ban viszont már az óriás flották 57%-a részben vagy teljesen elektromos, azaz hibrid elektromos (HEV), hálózatról tölthető hibrid elektromos (PHEV) és akkumulátoros elektromos (BEV) járműre váltott. A nagy és az óriás flották üzemeltetői is jelezték, hogy ezt a folyamatot tovább szeretnék gyorsítani a jövőben, a kisebb és a közepes flották pedig követni tervezik ezt.

Az óriás flották 68 százaléka már integrálta az alternatív hajtású járműveket vagy tervbe vette azok használatát, köztük a ma még kevéssé ismert, melléktermékként csupán tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás elektromos (FCEV) technológiával meghajtott járművekét, amelynek vezető fejlesztője szintén a városi közlekedés során akár 50-70%-ban tisztán elektromos üzemű, károsanyag-kibocsátás és fogyasztás mentes közlekedést lehetővé tévő hibrid elektromos hajtás fejlesztésében is élen járó Toyota és Lexus. Nagy flottáknál 48 százalék ez az érték, és a kicsiknél is elég magas, 32 százalék. A trendet Belgium, az Egyesült Királyság, Hollandia és Svájc vezeti, és bár az elemzés a magyar piacot nem vizsgálta, a Datahouse adataiból kiderül, hogy már hazánkban is meghaladják a vállalati ügyfelek hibrid elektromos vásárlásai a magánügyfelekét.

A trendet tovább erősíti, hogy az alternatív hajtáslánccal szerelt autók üzemben tartási költsége (TCO) mára nagyságrendileg a belsőégésű motoros autókénak felel meg. Ennek okai között említhetők a legtöbb országban érvénybe lépő adókedvezmények, és az egyre fejlettebb akkumulátortechnikának köszönhető magasabb maradványérték, vagy éppen az, hogy egy hibrid elektromos autóban ötször kevesebb alkatrész van, mint egy dízelben, így nagyságrendekkel kisebb a meghibásodás esélye és a kopás, elhasználódás mértéke is. Egyértelműen a valóban praktikus megoldást jelentő öntöltő full hibridek képviselik a legnépszerűbb zöld hajtást, a lízingcégek ugyanakkor egyre több olyan konstrukciót kínálnak, amelyekkel kiküszöbölhetőek a töltőhelyekkel és a hatótávval kapcsolatos aggodalmak, így a plug-in hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos autók ennek köszönhető, várhatóan növekvő térnyerése tovább gyorsíthatja majd az öntöltő hibridek által indított és dominált zöld forradalmat

A részben vagy teljesen elektromos hajtású autókra történő váltás további hajtóereje a vállalatok társadalmi felelősségvállalása és a szigorúbbá vált WLTP (Könnyű Gépjárművek Világszerte Összehangolt Teszteljárása) teszt. Beszédes, hogy a flottaüzemeltetők 59 százaléka már CO2 célt is meghatároz célkitűzéseiben. Segíti a folyamatot, hogy egyre több vezető, nagy vállalati flottával rendelkező globális vállalat csatlakozik az Klíma Csoport EV100 elnevezésű kezdeményezéshez, amelynek tagjai kötelezettséget vállaltak arra, hogy a közvetlen irányításuk alatt álló, vagyis a tulajdonukat képző vagy általuk lízingelt flottákba fokozatosan bevonják a hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos járműveket. A cél, hogy 2020-ra e flották 25 százaléka, 2025-re 50 százaléka, 2030-ra pedig 100 százaléka hibrid, elektromos és hidrogén üzemanyagcellás járművekből álljon.

A nagyvállalatok 46, az óriás vállalatok 62 százaléka már alkalmazza járművekkel kapcsolatos irányelveiben a WLTP kritériumait, a kis- és középvállalatok a következő három évben szándékoznak ugyanígy tenni. Ez, jóllehet ma a piacon 21 márka 89 részben vagy teljesen elektromos, (ebből 45 hibrid elektromos, 30 plug-in hibrid elektromos és 14 akkumulátoros elektromos) modellje érhető el, számos autógyártónak feladatja majd a leckét a közeljövőben, ám lesznek egyértelmű nyertesek is. Várhatóan a legnagyobb az utóbbiak közöl a már most 40%-ban hibrid elektromos autókat értékesítő Toyota, és prémium márkája, a 95%-ban hibrideket eladó Lexus lesz. A Toyota és a Lexus egyébiránt vezeti a zöld autók világszintű eladásait: a globális hibrid értékesítések 52%-át, és a világszintű zöld autó eladások 36%-t a japán autógyártó jegyzi. A Toyota modellszinten is tarol: a világ legnépszerűbb hibrid elektromos autója a Toyota C-HR, a legnépszerűbb hálózatról tölthető elektromos autó a Toyota Prius Plug-in Hibrid, míg a legkedveltebb hidrogén üzemanyagcellás elektromos autó a Toyota Mirai. A világ legnépszerűbb zöld luxusautója pedig nem más, mint a Lexus NX.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

2030-ig megkétszereződik a geotermikus energia hazai felhasználása

Március elején nyílt meg a Svájci Alap forrásaiból finanszírozott 5,3 milliárd forintos felhívás egyebek mellett meglévő termálkutak korszerűsítésének vagy állami tulajdonban levő szénhidrogén-kutak termálkúttá alakításának támogatására

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Új otthonfelújítási támogatás: a szakértő szerint erre érdemes figyelni mindenkinek 

A törvényalkotói szándékkal ellentétben az akció meghirdetésének az elkövetkező egy-két hónapban negatív hatása lesz a piacra, mert a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyenkor még azok is kivárnak és nem vásárolnak, akiket nem is érint a kedvezmény.
Hirdetés

Hírek

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.
Hirdetés

Gazdaság

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.

Tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon márciusban

A részvényalapokhoz 9,2 milliárdnyi tőke áramlott. Az árfolyammozgások tovább segítettek, így 4,8 százalékos növekedés történt a kategória vagyonában az elmúlt hónapban.

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.