Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Magyarok Németországban - 12 órás takarításért fél minimálbér

Magyarok Németországban – 12 órás takarításért fél minimálbér

Az ágy megvetve, a padlószőnyeg kiporszívózva, a fürdő fertőtlenítve. A szoba száz euró éjszakánként. Átlagos ár egy középkategóriás hotelben. Akiknek a tisztaságot köszönhetjük, a szobaasszonyok rossz körülmények  között laknak, hosszú műszakban dolgoznak, túlórapénz nélkül – a törvényes bér töredékéért. Mindez a gazdag, magát szociális piacgazdaságként definiáló Németországban! Petrus Szabolcs németországi összefoglaló riportja

Teljesíthetetlen elvárások

„Teltház van, kevesen vagytok, nem lazsáljatok!” – harsogja reggelente a szobaasszonyoknak köszönés helyett az elegáns Rajna menti hotel szupervizora. Legfeljebb fél óra szobánként. Átlagosan 25 szoba naponta. Akinek nem megy, utcára kerül.

Megterhelő munka, állandó hajolgatás, érintkezés az erős vegyszerekkel. A szobaasszonyok a 10-12 órás munkanap végén holt fáradtak. Néhány szállodai robottal töltött év után pedig sokuknak gerinc- és ízületi problémái vannak, reumával, bőrbetegségekkel,  allergiával küzdenek.

12 óra munka, 4 órás bér

A becsapottak nem ismerik a jogaikat

Óránként 9 euró az ágazati minimálbér a német vendéglátóiparban. Napi 8 órás munkaért legalább havi bruttó 1400 euró járna. Ennél mindenki többet, 12 órát dolgozik és kevesebbet, 800-1000 euró kap.

Nincs túlórapénz, ünnepnapi pótlék, fizetett szabadság, még táppénz se. Dolgozik az is aki beteg, az is, aki terhes, szinte a szülésig. Ráadásul állapotát titkolnia kell. A munkaadók többsége rögtön felmond a várandósoknak.

A szakszervezet szerint a szállodák nyolcvan százalékban jogszabályt, leginkább a minimálbér előírást sértenek.

Gyakori, hogy a munkaidő és a bér csak a szerződésben létezik. A valóságban a kitakarított szobák száma alapján fizetik a szobaasszonyokat. Ha az átlagosan elvárt 25 szobával és szobánkként fél órával számolunk, ami egyébként igen feszített tempót követel, ki is jön a napi 12 óra. A szobánként fizetett szokásos 2 eurót (!) havi húsz munkanappal felszorozva megkapjuk a tényleges átlagos jövedelmet, a havi ezer eurót. Ez a minimálbérnek kevesebb, mint a felét, 4 eurós órabért jelent!

Sok munkáltató még így is túl drágának és macerásnak tartja a hivatalos alkalmazást. Nem ritka a feketefoglalkoztatás és kicsalt ingyenmunka se.

Előfordul, hogy 3-4 nap ingyenes próbamunkát követelnek, de akkor sem alkalmazzák a jelentkezőt, ha minden rendben volt. Nem kell a lebukástól tartani. A becsapottak nem ismerik a jogaikat, félnek feljelentést tenni, ellenőrzés pedig alig van.

A munkavállalók bére nem sokban függ a szálloda kategóriájától. A kizsákmányolás az olcsó garnészállótól a luxushotelig mindenhol része a rendszernek. A legnagyobb munkateher és a legrosszabb körülmények a láncok sok száz szobás egységeiben vannak.

Tettes és áldozat

Alapos takarításra nincs idő. A látszat a fontos: A porszívót jó erősen lenyomni, hogy nyomot hagyjon a szőnyegen, a törülközőket, ha szükséges, ha nem, kicserélni – „optikai takarítás”. Az alapvető higiéniai előírásokra is sérülnek. Kárvallott a mit sem sejtő vendég.

Sokszor egyben tettes is. Különösen a magasabb kategóriájú szállodákban gyakori, hogy elképesztő disznóólat, gusztustalan állapotokat hagynak maguk után. Levegőnek nézik, lekezelően beszélnek a szobaasszonnyal. Nem ritka a szexuális zaklatása sem.

Sorstársak harca a megélhetésért

Az illusztráció egy luxusszállodában uralkodó állapotokról készült Forrás: blick.ch fotója

A rossz munkakörülmények és az anyagi kizsákmányolás megmérgezik a munkavállalók közötti viszonyt. Kevés az eszköz; vita van a vödrökön, törlőrongyokon is. Ölre mennek a szobákért, ahol némi borravaló várható. Aki beteget jelent, párjává válik; a többieknek ingyen kell elvégezniük a munkáját.

A takarítószemélyzeten belül szigorú hivatalos és íratlan hierarchia uralkodik. A szupervizor minden szobát ellenőriz. Ha csak egy hajszálat is talál, nem jár pénz a szoba kitakarításáért. Keményen kontrollál, mert a hotelmenedzsment szúrópróbaszerűen őt is ellenőrzi. Ha elégedetlenek, felbontják a szerződést az alvállalkozóval, aki rögvest az utcára teszi az ő alkalmazásában álló szupervizort.

Az íratlan hierarchiában a nemzetiség a döntő. A kevés német feljebb, a külföldiek, minél keletebbről jönnek, annál lejjebb állnak a ranglétrán. Aki alul van, a legrosszabb szobákat kapja. A némettudás hiányát nem csak a munkaadók, a jobban beszélő munkatársak is kihasználják.

A legügyesebbek saját takarítócéget alapítanak és maguk zsákmányolják ki korábbi sorstársaikat.

Sötétben tartott arcok 

A német sajtóban visszatérő téma a szobaasszonyok kizsákmányolása. Sok a tényfeltáró riport.

Egy ötvenes magyar hölgy a sokszor kitüntetett, kritikus társadalompolitikai magazin, a Telepolis cikkében számol be a munkaidőről és a bérekről: „Napi 8 óráról szólt a szerződés. Az előírt szobaszám teljesítéséhez gyakran 12 sem volt elég. Ha nem csináltam volna meg az összeset, rögtön kirúgtak volna. Minimálbérnél nem ígértek többet, de az is csak a papíron létezett. A valóságban egyágyas szobáért 1,80-at, kétágyasért 2 euró járt. A hónap végére ritkán jött össze ezer euró.”

A munkaadók gátlástalanul kihasználják a nyelvtudás és a jogszabályok ismeretének hiányát. Sokan azt se tudják, ki a munkaadó és mi áll a szerződésben, amit aláírtak. Egy müncheni bolgár szobaasszony története viszont azt mutatja, hogy a tudás veszélyes is lehet: „Amíg nem jöttek a pénzügyőrök, azt se tudtam, hogy van minimálbér Németországban. Az ellenőrzés után szinte rögtön kirúgtak…”

Munkaerőt találni könnyű keleten

A tekintélyes közéleti hetilap, a Zeit riportjának 53 éves megszólalója a kevés német szobaasszony egyike – volt. „Egy Észak-Rajna-Vesztfália-i hotelben dolgoztam óránként 8 euróért. Most egy bolgárokat alkalmazó céggel takaríttatják a szállodát. Ahogy hallom, fele ennyit se kapnak.” A négycsillagos szállodában a legolcsóbb, gazdasági udvarra néző szoba 120 euró éjszakánként.

„Ha panaszkodsz kirúgnak, ha beteget jelentesz kirúgnak, ezért betegen is munkába mész, pedig tudod, hogy ez tilos. Nem szabd betegnek lenni!” – mondja beletörődötten az egyik német közszolgálati rádió, a Dlf Kultur oknyomozó újságírójának Daniela Romániából. Folytatja: „A főnök tudja és kihasználja, hogy minden a munkától függ. Ha kirúgnak, oda a szállásod is. Ne tudsz rögtön új állást találni. Mehetsz haza, ahol megint nem lesz miből ételt tenni a családod asztalára.”

A kiszolgáltatottság rendszere

A szállodák szinte sosem foglalkoztatják közvetlenül a szobaasszonyokat. Cégektől rendelik meg a takarítást. Ezek kétféleképpen foglalkoztatják a kelet-közép-európai munkaerőt. Közös bennük, hogy a szolgáltatások szabad áramlásának uniós elvét használják ki, és hogy a foglalkoztató mindig a fantomcég. Variációk. (1) A munkavállaló hazájában munkaszerződést köt egy helyi kölcsönző céggel, akitől egy német takarítócég munkaerőt rendelnek meg. A szálloda utóbbival áll szerződésben. (2) A hotel közvetlenül egy kelet-európai céggel köt megbízási szerződést, aki a megbízást saját munkaerejével, a megbízó németországi szállodájában teljesíti.

A felelősség a külföldi cégé, amely bírság kiszabása esetén egyszerűen csődöt jelent

Mindkét foglalkoztatási forma legális. Az uniós jogot csak az sérti, ha a hotel maga alapít leányvállalatot egy másik országban és ez kölcsönöz, vagy köt megbízási szerződést az anyavállalattal.

A hotel tehát nem munkaadó. Nem felel a foglalkoztatás körülményeiért és a munkajogi szabálysértésekért. A felelősség a külföldi cégé, amely bírság kiszabása esetén egyszerűen csődöt jelent, a szobaasszonyokat pedig egy másik cég foglalkoztatja tovább. Így elvész az ellenőrzés és a bírságolás értelme.

Céget alapítani és képzetlen munkaerőt találni is könnyű keleten. Ezért nagy a konkurenciaharc a takarítócégek között a hotelek megbízásáért. Csak Berlin legnagyobb közvetítőjénél, az Inning-nél, akin keresztül a hotelek kelet-közép-európai partner találhatnak, 118 cég szerepel az adatbázisában. Az éles verseny miatt a külföldi vállalkozások nem győzik alul kínálni egymást. Az üzlet persze így is nyereséges. Erről a szobaasszonyok gondoskodnak egyre olcsóbban végzett munkájukkal.

A szállodák mossák kezeiket

Guido Zöllick a munkaidő-keret szabályok lazításáért, a minimálbér ellen lobbizik

Időben ki legyenek takarítva a szobák! – a hotelmenedzsmentet más nem érdekli. Minden jogi és morális felelősséget elhárítanak. „A szálloda nem, hogy nem köteles, de lehetősége sincs ellenőrizni, milyen feltételekkel foglalkoztat az alvállalkozó” – idézi a Zeit Guido Zöllick-et a Szálloda- és étteremszövetség elnökét.

Mégis megszólalnak, ha változás van a munkajogiban. Persze nem a szobaasszonyok érdekében. Ellenzik a minimálbért és a munkaidő, különösen az időkeret szabályok lazításáért lobbiznak. Az utóbbi adta lehetőségekkel már most is visszaélnek a takarítócégek.

Lenne miből magasabb bért fizetni. A vendégéjszakák száma évek óta nő, 2018-ban meghaladta a 450 milliót. „Tavaly 10 milliárd euróval járultunk hozzá a GDP-hez, rekordszámú, 275 ezer embernek adtunk munkát, és 2018-ban a legtöbb új munkahely, az összes 38,5%-a szállodákban és éttermekben jött létre – büszkélkedik Zöllick. Arról nem szól, hogy a foglalkoztatottak harmada még a hivatalos bérek alapján is a legkevesebbet keresők munkavállalók csoportjába tartozik.

A konkurencia tűrésre sarkall 

„Sokan boldogok, hogy iskolai végzettség és nyelvtudás nélkül is dolgozhatnak” – mondja a szövetség elnöke. Valóban. A többségében bolgár, lengyel, magyar és román munkavállaló otthon egyáltalán, vagy csak még rosszabbul fizetett munkát találnának. 800 euróból nem lehet megélni Németországban. Viszont egy budapesti hotelben, pláne onnan keletebbre a takarításból aligha lehet megélni.

Inkább tűrnek, mint mennek. Sőt, rabszolgamunkájukat is féltik az egyre nagyobb konkurenciát jelentő sorstársaiktól.

A hotelesek kifejezetten örülnek, ha a szobaasszony külföldi. Többségük nem ismeri a nyelvet és a jogait. Kevesebb gond van velük.

Az állam félrenéz, a németek közömbösek

A szakszervezetek és a baloldali ellenzék a kormány felelősségéről beszél: ritka az ellenőrzés, kevés a kontrollőr, alacsonyok a bírságok.

„Egy ellenőrzés feltárta, hogy 1,7 millió volt a különbség a jogszabály szerint járó és a ténylegesen kifizetett munkabér között. 100 ezer euró bírságot szabtak ki” – mondja felháborodva Sandra Schmidt a szolgáltatóiparban dolgozó munkavállalókat képviselő szakszervezet, Verdi munkatársa a közszolgálati rádiónak.

„A külföldi szobaasszonyok embertelen körülmények között laknak. Elrejtve, paralel világban élnek. A németek úgy tehetnek, mintha nem tudnának semmiről.

Amikor a média kipattint egy botrányt, néhány napra felháborodnak, aztán gyorsan elfelejtik az egészet” – veti fel a közvélemény felelősségét Schmidt egy brémai vitafórumon, amelyről szintén a rádió is beszámolt.

Friss

Évi másfél millió font – így keresnek a legnagyobbak

Több mint 10 százalékkal csökkent tavaly a Londoni Értéktőzsde FTSE-100-as irányadó indexét alkotó száz legnagyobb vállalat vezetőinek keresete, de még így is 117-szer többet keresnek, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott brit munkavállalók.

Horvát privatizáció – az euró mielőbbi bevezetése érdekében

A horvát állam az euró mielőbbi bevezetése érdekében újabb privatizációs hullámot indít, és eladja részesedését azokban a vállalatokban, amelyekben mindössze néhány százalék tulajdonjoggal rendelkezik - írta a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap szerdán.

MNB: többletet hozott a második negyedév

A második negyedévben a központi kormányzat nettó pénzügyi megtakarítása 179 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké 18 milliárd forint volt. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 77 milliárd forint volt az idei második negyedévben.

Rendezetlen Brexit. Fennakadásokra – tüntetésekre számíthat a brit kormány

Rendkívül súlyos fennakadásokra számít a brit kormány, de tüntetések és várhatók a zavarok miatt, ha október 31-én megállapodás nélkül szűnik meg a brit európai uniós tagság - brit lapértesülések szerint.

Hírek

Bölcsődei támogatást. Ha nincs hely – ötszáznál több igényelő

A következő három évben mintegy tízezer bölcsődei férőhelyet támogathat a rendelkezésre álló uniós forrásból az EMMI.

Készül a Mátrix 4

Keanu Reeves és Lana Wachowski visszatér a Mátrix világába - közölte kedden Toby Emmerich, a Warner Bros. Picture csoport igazgatója, bejelentve, hogy készül a népszerű sci-fi negyedik filmje.

Norvégia is megvonta a segélyt a brazil esőerdőktől

Németország után Norvégia, az Amazonas Alap fő finanszírozója is felfüggesztette az esőerdők védelmét szolgáló projektek támogatását Brazíliában. A norvég kormány szerint a brazil vezetés semmit sem tesz a világ tüdejének megóvásáért.

Trump szemet vetett Grönlandra – a dánok szerint tréfa

Donald Trump amerikai elnök többször felvetette Grönland megvásárlását Dániától - értesült a The Wall Street Journal. A hírt Lars Lokke Rasmussen korábbi dán kormányfő áprilisi tréfának nevezte.

E-cigit szívtak – súlyos állapotban kerültek kórházba

Az orvosok szerint az e-cigarettázás juttathatta kórházba azt a mintegy ötven amerikait, akiket súlyos légúti megbetegedéssel diagnosztizáltak a napokban. A betegek többsége tizenéves.

Prehisztorikus Vénusz – újabb termékenységi istennőszobor-lelet

Újkőkori termékenységistennő 6000 éves "monumentális" szobrát fedezték fel a közép-szerbiai Aleksandrovac Zupski mellett, az úgynevezett vitkovói mezőn, ahol fél évszázada négy másik "prehisztorikus Vénusz" került elő.

Német KRESZ-reform. Hatszoros büntetési tételek, új táblák

Drágább lesz a szabálytalan közlekedés Németországban, a szabályok átalakítás is tervezi a tárca. A KRESZ tervezett új elemei között szerepel például, hogy lesz gyorsforgalmi út kerékpárosoknak, lépésben kanyrodhatnak a teherautók és  három személy már autózhat a buszsávban is.

Korrupció ígéretével üzletelt – Borítékolta lebukását

Egy tévesen megcímzett boríték buktatta le a csalót, aki bírók, ügyészek, nyomozók befolyásolását ígérve több millió forintot kért "ügyfeleitől". A tettes és társa ellen egyebek mellett befolyással üzérkedés és hivatali vesztegetés miatt vádat emelt a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.

Hamis luxusillatokat rejtett a budapesti raktár

Egymilliárd forint értékben foglalt le hamis márkajelzésű parfümöket, napszemüvegeket, kozmetikai termékeket és hangszórókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Budapesten.

Veszélyes az ünnepi tűzijáték a házi kedvencekre

A tűzijáték miatti óvintézkedésekre figyelmezteti a kutyatartókat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A legfontosabb, hogy az ebekbe ültetett mikrochip regisztrált legyen.

Parlagfű. Kötelező az irtás, nincs türelmi idő

Fontos a korai védekezés, ezért idén megszűnt a földtulajdonosok és földbérlők kötelező parlagfűirtására vonatkozó türelmi idő - közölte a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.

Kényszerleszállás. Krími járat gyulladt ki Moszkva fölött

Kényszerleszállást hajtott végre Moszkva közelében csütörtök hajnalban az Ural Airlines légitársaság egyik utasszállító repülőgépe, miután mindkét hajtóműve madarat szippantott be.
Hirdetés

Gazdaság

Horvát privatizáció – az euró mielőbbi bevezetése érdekében

A horvát állam az euró mielőbbi bevezetése érdekében újabb privatizációs hullámot indít, és eladja részesedését azokban a vállalatokban, amelyekben mindössze néhány százalék tulajdonjoggal rendelkezik - írta a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap szerdán.

Trump: a kereskedelmi vita Kínával árthat az amerikai gazdaságnak

A kereskedelmi vita Kínával árthat is az amerikai gazdaságnak, de a viszály hosszú távon előnyöket hoz majd az Egyesült Államoknak - mondta Donald Trump amerikai elnök kedden újságíróknak.

Nőtt a befektetési alapok vagyona

Júliusban 0,2 százalékkal, 12 milliárd forinttal emelkedett a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6225 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).

Többet fizettek be a munkáltatók – nőtt a nyugdíjpénztárak vagyona

Fokozták befizetéseiket a munkáltatók, kiemelkedő vagyongyarapodást értek el a második negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak, éves összevetésben az állami adóvisszatérítéssel támogatott befizetések csökkentek. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (ÖPOSZ) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona június végére 1398 milliárd forintra nőtt.

Lakástakarék. Az Aegon átadja ügyfeleit, az Erste fogadja

A Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta, hogy az Erste Lakástakarék október 25-ével átvegye az Aegon Lakástakarék portfólióját. A tranzakció mintegy ötvenezer ügyfelet érint.

Több mint 68 milliárd kamatozik babakötvényben

Idén eddig közel 20 ezer kincstári Start-értékpapírszámlát nyitottak, így már 190 ezer gyermek pénze van babakötvényben - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára.
Hirdetés
Hirdetés