Az EU brüsszeli épületeinek folyosóin kering egy lista. A 27 tagállam neve mellett az általuk támasztott feltételeket sorolja fel, amelyek teljesülését a 2021-2027-es keretköltségvetés és az Újjáépítési Alap megszavazásának feltételéül szabták. A magyarok és a lengyelek kihagyhatók? Itália nélkül viszont biztosan nem megy…
Aggasztóan hosszú a lista
Bulgária, Csehország, Franciaország, Görögország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia – csak hét főváros kész a feltétel nélküli támogatására. A következő csoporthoz tartozik a többség: vannak feltételeik, de keresik a kompromisszumot egymással és Brüsszellel. Köztük van Itália is. A harmadikba a magyarok és a lengyelek, a vétózást bejelentők kerültek. (Az úgynevezett fukar államok, amelyek nem szeretnék a déliek terheit, adósságát is garantálni nem kaptak külön csoportot – a szerk.)
Átláthatatlan viszonyok Rómában
Itália esetében a belpolitikai bizonytalanság a legnagyobb probléma. A koalíció kisebbik pártja, a baloldali ’5 Csillag Mozgalom’ (M5S) képviselőinek többsége nem akarja áldását adni. A jobboldali ellenzék vezető ereje, a nemzeti-konzervatív, EU-ellenes ’Lega’ szintén a brüsszeli csomag ellen van. A párttal a legutóbbi választásokon még szövetségben indult ’Forza Italia’, Berlusconi pártja lebegteti támogatását a parlamenti szavazáson. Csakúgy, mint a kormányzó szociáldemokratákból (PD) kivált csoport, az ’Italia Viva’, amelyet a korábbi miniszterelnök, Matteo Renzi vezet.
Az európai fővárosok többsége az Újjáépítési Alap mihamarabbi elfogadását és a pénzek kifizetésének januári megkezdését szeretné. A tragikus gazdasági helyzetre való tekintettel véteknek tartanak minden elvesztegetett napot. Ezért kevés a megértés Róma iránt. Éppen a legnagyobb haszonélvező jóváhagyására kell várni, akinek 209 milliárd járna az Alapból?! – kérdezik felháborodással vegyes értetlenséggel a brüsszeli diplomaták.
A java még hátra van
Minden európai fővárosban tudják, hogy a költségvetés és az Újjáépítési Alap megszavazása csak a kezdet. Ez után következik az Alapon belüli kisebb programok és a pályázati rendszer kidolgozása és elfogadása. Ha már az első szavazást ennyi vita előzi meg és az olasz kormányfő Giuseppe Conte még egy olyan programhoz is nehezen tudja biztosítani a parlamenti többséget, amiből Itália 209 milliárd eurót kapna, a részletek elfogadása időtlen-időkig tarthat – aggódnak Brüsszelben és a tagállami fővárosokban.
A parlamenti vita hétfőn indult Rómában. Most úgy tűnik, Conte biztosítani tudja majd a többséget. A bizonytalanság azonban nagy. Ezért az Európai Bizottság a legjobbnak látja hallgatni, nehogy egy rossz, illetve félreértelmezett megszólalással romba döntse, amit Conte a színfalak mögött nehezen felépített. Pedig Brüsszelben már mindenki tűkön ül. El akarjak kezdeni az igazi munkát. Az 1.800 milliárd euró felhasználása részleteinek időigényes kidolgozását.
Róma támogatása létszükséglet, Budapesté és Varsóé nem?
Itália mellett az elfogadás másik Achilles-sarka a lengyel és a magyar vétófenyegetés, (a fukar államok esetleges lépéseiről keveset tudni – a szerk.) Ha bekövetkezik a vétó, biztos, hogy nem lesz elfogadott 2021-2027-es k)öltségvetés és Újjáépítési Alap 2021. január 1-én.
A hét végére sok minden eldől. Az EU ultimátumot adott magának: A most csütörtök-pénteki rendkívüli csúcson egyezségre kell jutni! Ennek érdekében a német elnökség és a Bizottság lázas egyeztetéseket folytat a tagálamokkal a színfalak mögött. Ha minden igaz, vészforgatókönyv van már arra, hogy lehetne a költségvetést és az 1.800 milliárdos csomagot Lengyelország és Magyarország is elfogadni. Itália, az EU harmadik legnagyobb országa és alapító tagja nélkül azonban semmi nem megy.
