Hirdetés
Kezdőlap HR Cafeteria labirintus – van kiút?!
No menu items!

Cafeteria labirintus – van kiút?!

Sokan még nem ocsúdtak fel a megdöbbenésből, hogy a 2019-es adótörvény módosítások milyen mértékben szüntetik meg a munkáltatói juttatások kedvezményeit.

A HR szakemberek gőzerővel keresik a kivezető utat, miként tudják menteni az évek alatt kialakított juttatási rendszerüket. A cégek nagy része egyértelműen elutasítja a cafeteria keretek munkabéresítését, mert ezeket az összegek nem a munkájuk ellenértékeként akarják adni a dolgozóiknak.

A juttatások célja sokféle lehet, a prioritásokat alapvetően befolyásolja a cég területi elhelyezkedése, tevékenysége, munkavállalói kor és nem szerinti összetétele, jövedelmi szintje.

A huszonéves budapesti informatikus fiatalembernek lényeges, hogy a munkahelye kényelmes és modern legyen, korlátlan kávé fogyasztással, változatos élményszerű juttatásokkal, a vidéki településen élő több gyermekes édesanyának viszont az a fontos, hogy a gyermekei iskoláztatásához, vagy akár egészségügyi ellátásához kapjon munkáltatói támogatást.

A munkáltató célja a munkavállaló megtartása, ezért olyan juttatási csomagot igyekszik kialakítani, amelyben mindenki megtalálja a számára értékeset. Így érthetően nem szeretne rákényszeríteni dolgozóira egy egységcsomagot.

Mivel számolhatunk 2019-re?

Az adójogszabályok jövőre sem tiltják, hogy a munkáltató szinte bármilyen juttatást adjon, így adhatja továbbra is az eddigieket, kitalálhat újakat, megkérdezheti a dolgozókat, hogy mit szeretnének.

Néhány kivételtől eltekintve – ilyen többek között a SZÉP kártya -, azt viszont nem teheti meg, hogy csak ő fizet adót. A juttatások többsége után – és ebbe a cégnél alkalmazott minden juttatást bele kell érteni, nem csak a cafeteriát!a dolgozónak is adóznia kell, amit a munkáltató nem tud átvállalni. A gyakorlatban így a munkáltató az egyik kezével odaadja a juttatást, a másikkal pedig a bérből levonja az adót. Ez nyilvánvalóan a munkavállalók nemtetszését váltaná ki, mint ahogy az is, ha készpénzesítve adná oda az eddigi juttatási értéket, hiszen az jóval kevesebb lenne.

Kiindulva a 2018-as munkáltatói juttatások összetételéből, ugyanezen juttatási formák esetén 2019-ben a dolgozóknál a nettó érték átlagosan 30 százalékkal csökkenne. Ha ellenben a cég kivezeti a cafeteriát, akkor a rendelkezésre álló keretnek pénzben az 55 százalékát kapja a dolgozó.

Döntési kényszer a vállalatvezetésnél

A vállalatok vezetői és HR szakemberei komoly dilemma előtt állnak.

A megszüntetés hatásai

Ha felszámolják a választható juttatási rendszert (cafeteria), egy későbbi esetleges újraindítás sokkal bonyolultabb és költségesebb. Minden juttatást teljesen felszámolni amúgy sem igazán életszerű, hiszen a dolgozók várják a nőnapi virágot vagy a mikuláscsomagot. Az is kérdéses, hogy például a készpénzes megváltással milyen hosszabb távú vagy egyéb irányú kötelezettséget vállal a cég, amiből nem tud visszalépni egy esetleges nehezebb gazdasági helyzetben sem. Arról nem is beszélve, hogy az esetenként közel 50 százalékos értékcsökkenést, amit egy adómentes juttatás készpénzesítése jelent, tudja-e kompenzálni?

Megtartani okosan

Ha úgy dönt a cég, hogy megtartja a cafeteria rendszert, akkor is plusz forrást igényel az értékállóság biztosítása. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a munkavállalók nettó jövedelme csökkenjen, különösen úgy, hogy a juttatások adóterhe miatt legyen kevesebb a fizetés. Ezért a többlet pénzügyi keret előteremtésén túl, olyan megoldást érdemes alkalmazni, amely a juttatásoktól függetlenül biztosítja a munkabér érintetlenségét. Amennyiben erre nincs kellő pénzügyi fedezet, komoly hangsúlyt kell fektetni a tájékoztatásra és a várható elégedetlenség kezelésére.

A kommunikáció minden esetben létfontosságú lesz, hiszen a következő hónapokban a munkáltatók megítélését, employer brand-jét jelentősen befolyásolhatja, hogy milyen kiutat találnak a cafeteria labirintusból, munkavállalóik elismerését vagy elégedetlenségét vívják ki a helyzet kezelésével?

Természetesen még mindkét fél bizakodik az őszi adócsomag pozitív irányú módosításaiban. A hírek szerint a szakszervezetek és a kormány, valamint a munkáltatók között zajló bértárgyalásokon is fókuszban van ez a kérdés.

A témakörben a döntéshez információkat kaphat a CAFETERIA az employer branding tükrében 2019 című konferenciánkon. További információk: http://uzletikonferencia.com

Király Ágnes

okleveles adószakértő, juttatási szakértő

Top Cafeteria

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A legmérgezőbb medúzáknál a méhek veszélyesebbek Ausztráliában

A méhek a legveszélyesebb mérgesállatok Ausztráliában - derült ki az Ausztrál Egészségügyi és Jóléti Intézet (AIHW) tanulmányából.

BKK-HÉV. Októberig nem kell fizetni a kerékpárokért – hétvégente

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a MÁV-HÉV Zrt. meghosszabbítja októberig a hétvégi díjmentes kerékpárszállítást az arra alkalmas járműveken az aktuális járványhelyzet, valamint a tavasztól megnövekedő biciklis forgalom miatt.

Emelkedéssel nyitottak a New York-i indexek

Emelkedéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók pénteken, miután a munkaügyi minisztérium a foglalkoztatottság erőteljes növekedéséről számolt be februári jelentésében, erősítve azokat a várakozásokat, hogy a masszív fiskális gazdaságösztönzés és a tömeges oltási kampány hatására fellendül a gazdaság.

Uniós biztos: rendben lévő, ha uniós tagországok orosz vagy kínai vakcinát vásárolnak

Rendben van, ha az Európai Unió tagországai meg akarják vásárolni Oroszországból a Szputnyik V, vagy Kínából a Sinopharm nevű koronavírus elleni oltóanyagokat - idézte Thierry Breton belső piacért felelős európai uniós biztost a Politico című brüsszeli hírportál.

Hírek

A legmérgezőbb medúzáknál a méhek veszélyesebbek Ausztráliában

A méhek a legveszélyesebb mérgesállatok Ausztráliában - derült ki az Ausztrál Egészségügyi és Jóléti Intézet (AIHW) tanulmányából.

Uniós biztos: rendben lévő, ha uniós tagországok orosz vagy kínai vakcinát vásárolnak

Rendben van, ha az Európai Unió tagországai meg akarják vásárolni Oroszországból a Szputnyik V, vagy Kínából a Sinopharm nevű koronavírus elleni oltóanyagokat - idézte Thierry Breton belső piacért felelős európai uniós biztost a Politico című brüsszeli hírportál.

Krokodil nyelt le egy gyereket Indonéziában

Krokodil nyelt le egy nyolcéves kisfiút az Indonéziához tartozó Borneó szigetén - adta hírül a The Sydney News Today online kiadása.

Szálló por. Hat városban veszélyes a levegő

Tovább romlott a levegőminőség a magas szálló por koncentráció miatt, már hat településen veszélyes a levegő.

Pénzmosás? Ghánai bűnbandának segíthetett a 69 éves tolnai asszony

Egy 69 éves naki asszonyt azzal gyanúsítanak, hogy legalább 50 millió forintnyi bűncselekményekből származó összeg tisztára mosásában vett részt - közölte Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Olaszország – Kormánypárti lemondás. A Demokrata Párt főtitkára távozott

Bejelentette lemondását Nicola Zingaretti, a legnagyobb olaszországi baloldali erő...

Hétvége: néhol mínusz 10 fok is lehet

Pénteken hidegfront érkezik, aminek hatására téliesre fordul az idő az első tavaszi hétvégére, még mínusz 10 fok is előfordulhat hajnalban egyes helyeken.

Kamatmentes gyorskölcsön – hétfőtől az MFB Pontokon

A kamatmentes újraindítási gyorskölcsönt március 8-tól igényelhetik a vállalkozások az MFB Pontokban - közölte a Magyar Fejlesztési Bank.

Új 5 forintos – íme a győztes terv

A forint bevezetésének 75. évfordulója alkalmából különleges 5 forintos forgalmi érme emlékváltozatokat bocsát ki augusztus 1-jén a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az érmék képi megjelenéséről közönségszavazást tartottak, a győztes Gyuró Mónika pályázata lett.

Két év börtön. Negyven szállodából távozott fizetés nélkül

Jogerősen két év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék azt a férfit, aki fizetés nélkül távozott az ország 40 szállodájából - közölte a törvényszék szóvivője.

Szamosi fémszennyezés. Megbüntették a felelős román céget

Mintegy kilencmillió forintnak megfelelő bírságot rótt ki a romániai vízügyi igazgatóság arra a cégre, amely a Szamost ért nehézfémszennyezésért felelős.

Történelmi mélyponton a román lej

Történelmi mélypontra süllyedt a román lej az euróval szemben: szerdán egy eurót 4,8768 lejen jegyeztek.

Gazdaság

Bővítés. A kamatmentes újraindítási gyorskölcsön az új korlátozásokkal érintett ágazatoknak is jár

Jelentősen bővül azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyek elsőként igényelhetik a Magyar Fejlesztési Bak (MFB) kamatmentes újraindítási gyorskölcsönét. A módosítás célja, hogy azok a vállalkozások is forráshoz juthassanak, amelyeket a március 8-tól életbe lépő új korlátozó intézkedések kedvezőtlenül érintenek - közölte az MFB.

Megugrott a legnagyobb bankok bevétele

Tíz éve legnagyobb mértékben nőtt a világ 12 legnagyobb befektetési bankjának a bevétele tavaly. Az első negyedévi minimális emelkedést követően a második negyedévben felgyorsult a növekedés, és ez a bővülés kitartott az év végéig.

Jogosulatlanul adott hitelt – százmilliós bírság a fővárosi cégnek

A Magyar Nemzeti Bank 100 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a budapesti F-hold Kft.-re, és véglegesen megtiltotta, hogy üzletszerűen pénzkölcsönt nyújtson. A jegybank a társasággal szemben büntetőfeljelentést is tett, illetve öt magánszemélyt összesen 7,5 millió forint eljárási bírsággal sújtott.

Széchenyi Kártya Program – meghosszabbított krízishitelek

A Széchenyi Kártya Program kríziskonstrukciói december 31-ig biztosan a vállalkozók rendelkezésére állnak, a kormány ugyanis június 30-ról az év végéig meghosszabbította a hitelek igénybevételi lehetőségét - közölte a programot koordináló KAVOSZ Zrt.

Zöld pénzügyek – MNB: az irány jó, de van hova fejlődni

A járvány ellenére előrelépés történt a zöld pénzügyekben: számos bank dolgozik zöld hitelek bevezetésén, az állam pedig zöld állampapírokat bocsátott ki. Ugyanakkor a fenntartható fejlődési célok szempontjából van hova fejlődni - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Zöld pénzügyi jelentést ismertetve.

Átlépte az 1800 milliárdot az NHP Hajrá

Tavaly áprilisi indulása óta 28 ezer kis- és közepes vállalkozást 1836 milliárd forint forráshoz juttatott a Növekedési Hitelprogram Hajrá - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom