Hirdetés
Kezdőlap HR Mivel magyarázható a munkaerőpiaci átrendeződés?
No menu items!

Mivel magyarázható a munkaerőpiaci átrendeződés?

Miközben több mint 70 ezer állás betöltetlen ma Magyarországon, csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban és több mint 200 ezer ember inaktív. Az elvándorlás és a külföldi munkavállalás évtizedes jelenség és a magyar gazdaságra egyértelműen negatív hatással van. Miért megyünk mi magyarok külföldre és miért jönnek hozzánk Ázsiából dolgozni?

„Bár az elmúlt években érdemben nőttek a hazai bérek, de a megélhetés költségeinek tartósan magas szintje miatt továbbra is csábító a külföldi munkavállalás, növekszik az elvándorlók aránya” – magyarázza Katkics Attila üzleti tanácsadó, HR szakember.

„Egy recessziós gazdasági környezetben az egyébként is jelentős társadalmi különbségek tovább nőnek, a korrupció, az alulfizetettség magas inflációval és a bérek reálértékének csökkenésével párosul, illetve az egészségügyi és a szociális rendszer gyengeségei is sokakat arra késztetnek, hogy külföldön próbáljanak szerencsét. De szerepet játszhatnak a külföldi munkavállalásban a jobb munkakörülmények, a munka-magánélet kedvezőbb egyensúlya, a gyorsabb előmenetel, a megbecsülés és a szakmai kihívások is.”

A szakértő szerint a külföldi munkavállalásról hideg fejjel, általában átgondolt folyamat eredményeként dönt valaki, nagyon ritka a spontaneitás.  Fontos az előzetes tájékozódás, az információ gyűjtése.

Kiürül az ország? 

A magyar munkavállalók körében a legkedveltebb célországok Németország, Ausztria, valamint a már EU-n kívüli Anglia, de nagy számú magyar munkaerő található Svájcban, Hollandiában, Svédországban és Írországban, sőt az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is. Jelenleg csaknem 400 ezer magyar él a három dobogós országban, több mint kétharmaduk aktív munkavállaló. Emellett stabilan 100 ezer fő felett van a külföldön dolgozó, ingázó magyarok száma, megközelítve a Covid-válság előtti években látott szintet.

„Általánosságban három csoportról beszélhetünk, akik külföldön vállalnak munkát, vannak magasan képzett magyar szakemberek, ők az úgynevezett brain drain, vagyis az agyelszívás „áldozatai”, vannak szakmunkások és az idénymunkások – sorolja Katkics Attila. „A motiváció mindhárom esetben közel azonos, az időbeliség azonban eltér, hiszen egy magasan képzett szakember jellemzően évekre települ ki, egy szakmunkás rövidebb ideig marad, egy idénymunkás pedig jellemzően a határszélekről jár át egy-két hónapra” – teszi hozzá.

Magyarországon a magasan képzettek elvándorlási rátája jelenleg csaknem 7 százalék.  A fiatal és képzett munkaerő elvesztése jelentős kihívást jelent a helyi közösségek és vállalkozások számára. Egy egytől tízig terjedő skálán 2022-ben 4-es volt a magyarországi mutató, és az arányokat tekintve átlagosan hazánkból emigrált a legtöbb magasan képzett munkavállaló. Ez pedig azt jelenti, hogy a humán tőkéjüket (tudásukat, képességeiket, kreativitásukat) immár egy másik gazdaságban kamatoztatják.

Van visszaút?

A külföldi munkavállalás általában a fiatalabbakra, azon belül is az egyedülállókra, a karrierjük elején lévő munkavállalókra jellemző, de egy 45-55 éves felsővezető, ha költözik, jellemzően az egész családját viszi. „A tehetség elvándorlása nem újkeletű jelenség, de változatlanul Közép-Kelet-Európa, köztük Magyarország egyik legégetőbb problémája, azok közé az országok közé tartozunk, amelyek a legkevésbé képesek tehetségeik megtartására” – hangsúlyozza Katkics Attila. A szakember hozzátette, hogy a kivándorlást nem lehet megakadályozni, de kiemelt feladatnak nevezte a mennyiségének és minőségének a csökkentését, valamint ezzel párhuzamosan a visszatérés politikájának fenntartható megteremtését.

„A külföldet megjárt erőforrás kapcsolatrendszert, új készségeket és látásmódot, tudást, ötleteket hozhat Magyarországra, amelyre a hazai gazdaságnak nagy szüksége van. A hazatérő szakemberek ösztönzik a kereskedelmet és a befektetéseket, terjesztik a tudást és a technológiát, nem utolsó sorban pedig adójukkal hozzájárulnak a költségvetéshez” – emelte ki a szakértő.

Nincs elég tartalék

A munkaerőhiány egy összetett probléma, tüneti kezeléssel érdemi javulást nem lehet elérni. A HR szakember úgy látja, hogy a meglévő munkaerőpiaci tartalék aktivizálásához strukturált foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazására van szükséges.

Katkics Attila kifejtette, hogy gazdaságpolitikai prioritásokból adódóan harmadik országbeli munkaerőre Magyarországon is szükség van, így a foglalkoztatást érintő bürokrácia csökkentése és az integráció elősegítése is égető feladat. „Jelenleg nagyjából 100 ezer külföldi dolgozik hazánkban, egyelőre havi 1000 fővel nő a külföldi munkaerő létszáma, de egyes becslések szerint az érkező nagyberuházások miatt akár 500 ezer új munkavállalóra is szükség lehet, miközben a hazai dolgozói tartalék 100-150 ezer állás betöltésére lehet elegendő. A szakember hangsúlyozta, hogy a feszes munkaerőpiac miatt a hazai gazdaságnak várhatóan hosszú távon is szüksége lesz vendégmunkásokra, akik a korábbi évekkel ellentétben már nem Szerbiából vagy Ukrajnából, hanem főként ázsiai országokból érkeznek Magyarországra.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Európai Számvevőszék: az EU beruházásai a mesterséges intelligencia terén elmaradnak a világelsők mögött

Az Európai Bizottságnak pedig többet kell tennie azért, hogy az MI-vonatkozású, uniós finanszírozású kutatási projektek eredményei teljes mértékben kereskedelmi forgalomba kerüljenek, illetve más módon hasznosuljanak

NAV: online is kérhető igazolás az adóazonosító jelről

Az adóazonosító jelről általában azért kérnek igazolást a NAV-tól, mert az adókártya megrongálódik vagy elvész, illetve névváltozás miatt új kártyára van szükség.

Központban a vidéki kistelepülések fejlesztése

A kedden átadott 4,2 kilométer hosszú út jelentős segítséget nyújt a területen gazdálkodók, termelők számára területeik megközelítésében, mindezeken túl pedig közvetlen kapcsolatot teremt Jászfelsőszentgyörgy és a 32-es számú főút között.

Több tízezer külhoni gazdálkodót segít a Kárpát-medencei Falugazdász-hálózat

Az egységesítés által még eredményesebben hívhatók le a nemzeti, vagy EU-s pályázati források, továbbá jobban kivitelezhető az egyes agrárágazatok szerinti felosztás és segítségnyújtás
Hirdetés

Hírek

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Multifunkcionális ipari csarnok bokréta avatót tartott Szentgotthárdon a XANGA csoport

A XANGA csoport üzleti modellje huszonöt éve változatlan: kulcsrakész gyártó, logisztikai és szolgáltató infrastruktúrát fejleszt, amelyekben a bérlőként beköltöző magas hozzáadott értéket előállító vállalatok saját technológiájuk és eszközeik telepítését követően kezdhetik meg működésüket.

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...