Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége

A követeléskezelők együtt több millió ügyféllel és 3000 milliárd forintot meghaladó nagyságrendű tartozással foglalkoznak, ami már nemzetgazdasági jelentőségű – mondja Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének elnöke.

Eddig nem hozott jelentős mértékű hitelbedőlést a fizetési moratórium januári kivezetése, mert az több lépcsőben történt, a havi törlesztőrészlet pedig utána sem emelkedhet a moratórium alatt meg nem fizetett kamatokkal – mondta el Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) elnöke.

Alaptalanul keltenek reményeket a devizahitelesekben a Kúria közelmúltbeli ítéletéhez kötődő olyan megnyilatkozások, amelyek szerint a hibás közjegyzői okiratok miatt a nehéz helyzetbe került adósok mentesülhetnek a végrehajtás alól – fejti ki Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke.

Miközben a hitelmoratórium és a kamatstop segített a kilátástalan helyzetbe jutott adósokon, a nem rászorulók közül is többen kihasználták a lehetőséget. Egyes intézkedések azokat hozzák hátrányba, akik a kezdetektől pontosan fizették a hiteleiket, vagy új hitelt szeretnének felvenni.

A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) szerint az egész szakma érdekében kötelességük tisztázni az elmúlt időszakban az extraprofitadóról, az általános statisztikai számítások alapján kimondott értékítéletekben foglalt tévedéseket. Bódizs Kornél, a MAKISZ elnöke szerint a pontatlan, olykor félrevezető információk már rövid távon is cégek és munkahelyek létét veszélyeztetik.

A KKV méretű követelésvásárló cégek számára óriási terhet jelent a kormány által kivetett úgynevezett extraprofitadó a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) szerint. Bódizs Kornél, a szervezet elnöke kifejtette: a bankadóval is terhelt követeléskezelői üzletágban már csak a hitelmoratórium miatt lecsökkent üzleti tevékenység miatt sem termelődhetett extraprofit.

Magyarországon is a követeléskezelői tevékenység felértékelődéséhez vezethet, hogy az Európai Parlament és a Tanács, felismerve, hogy a nemteljesítő hitelek magas aránya milyen súlyos veszélyeket rejt a bankszektor és a teljes gazdaság számára, 2021 végén elfogadta azt a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra vonatkozó irányelvet, amit a tagállamoknak 2023. december 29-ig kell a nemzeti jogukba átültetniük. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ), üdvözli az irányelv elfogadását, és javasolja a direktívában foglaltak kiterjesztését a nem hitelmegállapodásból eredő egyéb követelésekre is.

A moratórium részleges megszűnésével várhatóan megnő a nehéz helyzetbe kerülő ügyfelek száma - hívta fel a figyelmet a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége, amelynek 41 tagja tavaly csaknem 320 milliárd forint értékű követelésállományt vásárolt meg.

Mire lehet számítani a hitelfelmondási moratórium lejárta után? Mi lesz a felmondott hitelekkel? Kevesen tudják, hogy a követeléskezelőkkel is meg lehet állapodni a tartozás átütemezéséről. Az is tény: a tisztánlátást, a piac tisztulását a törvényi szabályozás hiánya is nehezíti. A MAKISZ (Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége) reprezentatív felmérése.