Kezdőlap Gazdaság MAKISZ: tiszta helyzetet kell teremteni az extraprofitadó ügyében
No menu items!

MAKISZ: tiszta helyzetet kell teremteni az extraprofitadó ügyében

Bódizs Kornél, a MAKISZ elnöke

A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) szerint az egész szakma érdekében kötelességük tisztázni az elmúlt időszakban az extraprofitadóról, az általános statisztikai számítások alapján kimondott értékítéletekben foglalt tévedéseket. Bódizs Kornél, a MAKISZ elnöke szerint a pontatlan, olykor félrevezető információk már rövid távon is cégek és munkahelyek létét veszélyeztetik.

Számos vélemény, cikk jelent meg az elmúlt időszakban az extraprofitadóról, szakmai elemzések éppúgy, mint olyanok, amelyek mögött gazdasági érdek húzódik meg. Köztük jelent meg – több fórumon is – a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) véleménye, amely statisztikai számítások alapján mondja ki egy-egy szektorról, hogy milyen mértékben terheli az új adónem. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) a közlemény kapcsán szükségesnek tartja felhívni a figyelmet a követeléskezelőkkel kapcsolatos azon információkra, amelyeket e statisztika figyelmen kívül hagy, és amelyek hiánya torzulást okozhat a szektor terhelésének objektív megítélésében.

A BKIK általánosságban kijelenti, hogy a pénzügyi vállalkozásoknál nem jelentkezik a betétgyűjtéshez kapcsolható extraprofit, azonban ebből már nem von le az adóra is visszaható következtetéseket. Ezért fontosnak tartjuk megerősíteni: a követelésvásárlóknál sem közvetlenül, sem közvetve nem jelenik meg extraprofit. Ellenkezőleg: a követeléskezelési tevékenység elmúlt éveit kaotikussá tette a pandémia és az annak nyomán megjelent jogszabályok. Érintett minket a törlesztési és felmondási moratórium, hiszen a piacról szinte eltűntek a megvásárolható banki követelések, ami pedig mégis elérhető, vételára miatt már-már a gazdaságosság határát is átlépi. Érintettek minket a végrehajtási korlátozások, mivel a folyamatban lévő eljárásainkban nélkülöznünk kellett az ingatlanok végrehajtási cselekményeit és a helyszíni eljárásokat is. Mindezek ellenére nagymértékben tudtuk segíteni az adósainkat abban, hogy számukra kedvező részletfizetési, esetenként elengedési konstrukciókat kínáltunk és tesszük ezt a jövőben is. Számos MAKISZ tag a szokásos kedvezményein túl is, további kedvezményt, például a részletek összegének megfelezését biztosította a pandémia miatt nehéz helyzetbe került adósoknak”- érvel Bódizs Kornél, a MAKISZ elnöke.

Hozzátéve: a 2022-es évben újabb kihívással kell szembenézniük, amely elsősorban az ukrajnai háború általános gazdasági következményeiben és az inflációban ölt testet. Mindez még a korábbinál is szerényebb bevételeket eredményez a szektorban, hiszen bevételeik előfeltétele, hogy az adósaik jövedelmi helyzete is stabil legyen. Az elszálló kamatok náluk extra bevétellel nem járnak, hiszen a magasabban kamatozó követelés vételára is magasabb, ugyanakkor az adósaik fizetőképességére és fizetési hajlandóságára negatívan hat a megemelkedő kamat (az adós havi kiadásainak, egyéb törlesztési terheinek emelkedése csökkenti az adós által náluk vállalható havi részletet). A MAKISZ megjegyezi: a már felmondott, fix kamatozású hitelek kamata jogszerűen nem emelhető, így a követelésvásárlók rengeteg olyan kintlévőséggel rendelkeznek, amelyeknél alacsonyabb a késedelmi kamat, mint a friss, mostani termékeknél az ügyleti kamat (tehát a friss termék bármiféle késedelem nélkül is költségesebb az adósnak, mint a régebben felmondott hitel).

A kamatok emelkedésével párhuzamosan növekszik ugyanakkor a követelésvásárlás refinanszírozási költsége, hiszen ahogy egy klasszikus vállalat, ezek a pénzügyi vállalkozások sok esetben maguk is hitelt vesznek föl. Míg tehát az adósoktól nincs többlet bevétel, a saját hitelek törlesztése a referencia kamatok óriási növekedése miatt igencsak költségessé vált.

Az extraprofitadó annak ellenére kerül bevezetésre a követelésvásárló pénzügyi vállalkozásoknál, hogy extraprofithoz nem juthattunk, ugyanakkor segítettük is a gazdaságot a pandémia rendezett átvészelésében. Ezt tetézi, hogy az új adónemet a korábbi banki különadón felül kell fizetnünk (a nettó árbevétel után), és a kisebb követelésvásárlók számára ez már erőn felüli terhet jelenthet. Tartunk attól, hogy a jellemzően kisebb, magyar tulajdonú vállalkozások nem fogják tudni tartani a versenyt, és a cégeik, állományuk külföldi felvásárlóknál kötnek majd ki.

Mindeközben a BKIK nem foglalkozik azzal, van-e indoka szektorunkban az extraprofitadónak, csak annak mértékét elemzi: szerintük a követelésvásárlóknál „megfelelő” az extraprofitadó: „a work-out követeléskezelés/faktoring (98 db): adózott eredmény: 102,5 milliárd forint, EPA: 10,96 milliárd forint, elvonási arány: 10,7%”- fejtegeti az elnök.

A BKIK statisztikája egy összesített, tehát nem egy a valóságban létező követelésvásárló pénzügyi vállalkozásról szól – magyarázza Bódizs Kornél. Itt azonban a cégméret, a pénzügyi háttér szélsőségeket mutat a nemzetközi hátterű, korlátlan tőkéjű és refinanszírozású cégtől a magyar tulajdonú kisvállalkozásig. Kiemelten fontos ez, mivel a szektor a követelésvásárlással nagy és hosszútávú befektetést vállal, amelyben évekre elhúzódó és bizonytalan térüléssel kell számolnia. Itt az adó alapjául is szolgáló kamateredmény már akkor jelentkezik, amikor a követelés vételára és a behajtás adósra nem terhelhető költségei még nem térültek meg. (Ami a kamateredményt illeti, egy külföldi hátterű cég az árbevétel ezen részét ha akarja, tudja korrigálni az anyacég hitelével, amelynek feltételeit tetszőlegesen rugalmasan alakíthatják, és amelynél a kamatot le kell vonni a nettó árbevétel számításnál.) A kis cégeknél ez azért óriási probléma, mert az adófizetés az újabb követelésvásárlás, sőt esetenként a működés fedezetét vonja el.

A BKIK által említett elvonási arány olyan egyszerű összeadás eredménye, ahol az ezerszeres és az ezrelékes cégméret került egy statisztikába. Azt, hogy ez egyszerűen nem állja meg a helyét, az is mutatja, hogy több kisebb pénzügyi vállalkozás is jelezte már, hogy felhagy a tevékenységével, értékesíti az állományát vagy a cég egészét.

Pedig az adóztatási cél biztosan nem az volt, hogy egy nemzetgazdasági szempontból érzékeny ágazatot tegyünk ki a külföldi felvásárlási nyomásnak. A MAKISZ ezért is igyekezett szorgalmazni a szakminisztériumnál a szektor számára túlélhető megoldást: az árbevétel sávos adóztatását akként, hogy bizonyos árbevétel alatti részre vonatkozhasson alacsonyabb %-ú elvonás. A minisztérium, bár fogadta a javaslatainkat, érdemi visszajelzés eddig nem érkezett hozzánk. A MAKISZ – mint a követelésvásárló pénzügyi vállalkozások érdekképviseleti szerve – megkereste a BKIK-t, úgy is, mint jelentős lobbierővel rendelkező szervezetet annak érdekében, hogy partnert találjon benne az extraprofitadó módosításának támogatásához, illetve, hogy a szektorunk sajátosságaival megismertessük a BKIK vezetését. Az érdemi válasz a BKIK részéről a mai napig még várat magára” – mondta végezetül a MAKISZ elnöke.

Rezsicsökkentés a cégautóhasználatban. NAV, a GDPR, ESG, NAIH megfelelés a gyakorlatban. A hagyományos, a hibrid és az elektromos autók erőssége és gyengéje? Ezt is megtudhatja AzÜzlet hagyományos Cégautó és flotttakonferenciáján.

2023 május 30. Airport Hotel Budapest **** superior

További információ és jelentkezés »»

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Mégsem tarolnak a villanyautók? Itt az e-autók alternatívája, a szintetikus e-benzin

Az európai autózás korábban elrendeltnek tekintett jövőképét nagyban átalakíthatja, hogy 2035-től az Európai Unióban mégsem csak elektromos hajtású személyautókat lehet majd forgalomba hozni. A hagyományos, belső égésű autók is piacra kerülhetnek, ha abban klímasemleges üzemanyagot használnak. Dr. Zöldy Máté, a (BME) Innovatív Járműtechnológiák Kutatócsoportjának vezetője ezzel kapcsolatban kifejtette: a technológia alapja már rendelkezésre áll, de a végleges e-benzin 5-8 év múlva várható.

SPAR-főnök: júniustól lassul az árdrágulás, a kötelező akciózás a gyártókkal összefogva lenne jó

Miközben a SPAR kiemelt feladatának tartja, hogy a hivatalos inflációs szint alatt tartsa az árait, arra is hangsúlyt fektet, hogy a fogyasztók számára transzparenssé tegye: kereskedelmi cégként ők nem okozói, hanem az elszenvedői az elmúlt időszak elszabadult árnövekedésének – fejti ki Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. elnök-ügyvezető igazgatója.

Elon Musk cége elkezdheti az agyimplantátumok tesztelését embereken

Elon Musk agyimplantátumokat fejlesztő Neuralink cége bejelentette, hogy az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) engedélyezte az emberekkel végzett klinikai vizsgálataik elindítását - írja a Guardian online kiadása.

MNB: számos kihívással néz szembe a betétbiztosítási rendszer

Az európai betétbiztosítási rendszer a nemzetközi válságok mellett számos szabályozási kihívással is szembenéz - mondta Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke az Európai Betétbiztosítók Fórumának (European Forum of Deposit Insurers, EFDI) budapesti nemzetközi konferenciáját megnyitó beszédében.

Hírek

Külföldi kézben lévő, hazai biogázüzemet vásárol fel a Mol

A Mol megállapodást kötött a BayWa AG-vel a Szarvasi Biogázüzem megvásárlásáról. A hulladékfeldolgozó létesítmény szerves hulladékot használ villamos energia és hő előállítására, kapcsolt energiatermeléssel, körülbelül 4 megawatt elektromos csúcskapacitással - közölte a Mol.

Drágultak az üzemanyagok: ezek az árak a hosszú hétvégére

Ma tovább emelkedtek a hazai üzemanyagárak: a benzin bruttó 8 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 4 forinttal drágult.

Idén jobban fizet a diákmunka

Az eddig meghirdetett nyári diákmunkákra a mezőgazdaságban átlagosan 1400 forintos órabért kínálnak, gyártási, logisztikai, vendéglátási és kereskedelmi feladatok ellátása során 1600-1750 forint az órabér, üzleti kiszolgáló központokban, call centerekben vagy IT-területen pedig 2000 forint felett lehet keresni - derült ki az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet felméréséből.

Az ementáli sajtot nem hagyják kisajátítani

A svájci sajtgyártók azt szeretnék, ha az Emmentaler (magyarul ementáli) nevet kizárólag az ő sajtkülönlegességükre használnák. Az uniós bíróság most elutasította ezt a kérelmet.

Véleményezte a 2024-es büdzsé tervezetét a Költségvetési Tanács

A Költségvetési Tanácsnak (KT) a Magyarország 2024-es központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek alapvető ellenvetései - közölte a tanács.

Felfüggesztik a kamionstopot éjszakára a pünkösdi hétvégén

Felfüggesztik a kamionstopot éjszakára a pünkösdi hétvégén - közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium.

Újabb drágulás jön, péntek előtt érdemes tankolni

Péntektől tovább emelkednek a hazai üzemanyagárak: a benzin esetében a változás mértéke bruttó 8 forint, a gázolaj ára pedig bruttó 4 forinttal emelkedik.

A tatai Platán Gourmet nyerte el az Év étterme díjat

A tatai Platán Gourmet nyerte el a magyar gasztronómia egyik legrangosabb elismeréseként számon tartott Audi - Dining Guide Év étterme díjat.

Gazdaság

MNB: számos kihívással néz szembe a betétbiztosítási rendszer

Az európai betétbiztosítási rendszer a nemzetközi válságok mellett számos szabályozási kihívással is szembenéz - mondta Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke az Európai Betétbiztosítók Fórumának (European Forum of Deposit Insurers, EFDI) budapesti nemzetközi konferenciáját megnyitó beszédében.

MNB: romlott a nemzetközi pénzügyi környezet, de a magyar bankrendszer stabil

Nemzetközi szinten romlott a pénzügyi környezet az amerikai bankcsődök miatt, ugyanakkor Magyarországon a bankrendszer sokkellenálló képessége erős, a pénzintézetek helyzete stabil - mondta Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a jegybank legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentését ismertetve.

Diákhitel: négy banknál lesz elérhető a kedvezményes számlacsomag

A Diákhitel Központ által a pénzintézetek számára meghirdetett nyílt pályázaton hat jelentkezőből négy pénzintézettel, az Erste-, Gránit-, MBH- és az OTP Bankkal megkötötték a megállapodást, amely rendkívül kedvezményes számlacsomagokat nyújt az ügyfeleknek.

Máris terjeszkedik az új magyar szuperbank

Az MBH Bank Nyrt. tárgyal a Duna Takarék Bank Zrt. legalább 75 százaléknyi tulajdonrészének megszerzéséről - közölte a Budapesti Értéktőzsde honlapján a néhány hete megalakult pénzintézet.