minimálbér-emelés

Az idei az infláció letörésének éve, ám a pénzromlás egy számjegyű tartományát elérve jövő évben el kell kezdeni a gazdasági növekedés helyreállítását - jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter pénteken, a 61. Közgazdász-vándorgyűlés zárónapján, Egerben.

A minimálbér-bizottság döntése értelmében a törvényes minimál órabér 12,41 euróra, vagyis mintegy 4575 forintra emelkedik Németországban.

A minimálbér 16 százalékos emelése 2023-ban egy sor járadék és juttatás összegét is magával húzza, így növekedni fog többek között a kisgyermekes szülők járadéka, az álláskeresési járadék és a táppénz. A minimálbéresek pedig nagyobb hitelt is kaphatnak jövőre. 

A munkáltatók túlnyomó többsége a szabályoknak megfelelően fizette ki a januártól mintegy ötödével megemelt minimálbért és garantált bérminimumot. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a kötelező legkisebb béreknél is fokozottan ellenőrzi az előírások betartását - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).

Az idén a cégek 81 százaléka tervez béremelést, 18 százaléka jelezte, hogy nem változtat a béreken, míg 1 százaléka csökkenésre számít - derült ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzéséből.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a kötelező minimálbér bevezetéséről szóló tárgyalások megkezdését azzal a céllal, hogy a minimumkövetelmények megállapításával az Európai Unió tisztességes megélhetést biztosító bérszintet állapítson meg a munkavállalóknak - közölte az uniós parlament.

A jövő évi bérmegállapodás részleteinek kidolgozásában a felek a legfőbb pontokban kompromisszumra jutottak, a minimálbér tehát 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedik januártól.

A minimálbér 200 ezer forintra és a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelése érdekében a kormány fenntartja eddigi vállalásait a munkáltatói járulékok 4 százalékpontos csökkentésére, továbbá a szociális partnerek egyetértése esetén kész a kisvállalati adó kulcsát 10 százalékra mérsékelni - jelentette be az innovációs és technológiai miniszter.

A minimálbér emelése érdekében a kormány támogatja azt a munkáltatói javaslatot, amely szerint jövő januártól megszűnne a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, emellett kész 2,5 százalékponttal csökkenteni a szociális hozzájárulási adót - jelentette ki az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A 200 ezer forintos minimálbér elérése érdekében a kormány azt javasolja, hogy január 1-től a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 4 százalékponttal csökkenjen. Erről az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára beszélt a bértárgyalások szerdai fordulója után.

A béremelkedés mértékét a költségvetési szférában folytatódó kiigazítások és a munkaerőkereslet mellett technikai elemek is befolyásolják. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a felgyorsult infláció miatt a fizetések valós emelkedését tükröző reálbéremelkedés lelassult - hívták fel a figyelmet elemzők.

A minimálbér emelésével nőne a gyermekgondozási díj (gyed), a hallgatói gyed és a gyermekek otthongondozási díja (gyod) is - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs ülése után.

Már zajlanak az egyeztetések a kormány és a munkaadók között a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről - erről beszélt a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Annak ellenére, hogy a minimálbér összege február 1-től emelkedett négy százalékkal, a minimálbér összegéhez igazodó adókedvezmények már januártól a megemelt minimálbér alapján számítandók - közölte a Pénzügyminisztérium.

A keresetek előző évi növekedésében meghatározó volt a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése. Az idén mindkettő a tavalyinál kisebb mértékben, 4 százalékkal emelkedik, de egyéb tényezők is a bérdinamika gyengülését vetítik előre - kommentálták elemzők a legfrisseb statisztikai adatokat.

Az idei évre elfogadott, februártól érvényes 4 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelkedését követően, félévkor további 1 százalékkal emelkedhet mindkét bérelem - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A bérmegállapodás tervezetének értelmében február 1-jétől a minimálbér és a garantált bérminimum 4 százalékkal emelkedhet. Erről a felek hétfőn döntenek - mondta el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) szerdai ülését követően a munkaadói és a munkavállalói oldal egy-egy képviselője.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége nyitott arra, hogy megállapodás szülessen a munkáltatókkal a minimálbérek 4 százalékos emeléséről - nyilatkozta a szervezet elnöke.

Továbbra sem tudtak megegyezni minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről a felek, ezért a tárgyalások a jövő héten folytatódnak - mondta el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) szerdai ülését követően a munkaadói és a munkavállalói oldal egy-egy képviselője.

A munkavállalói oldal két lépcsőben 6,5 százalékkal emelné a minimálbért és a garantált bérminimumot, a munkaadói oldal viszont csak feltétellel menne bele egy 3 százalékosnál nagyobb emelésbe - hangzott el a bértárgyalások keddi fordulóján. Az egyeztetések a jövő héten folytatódnak.