Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Elemzők: a magas infláció miatt lassult a reálbérek emelkedése
No menu items!

Elemzők: a magas infláció miatt lassult a reálbérek emelkedése

A béremelkedés mértékét a költségvetési szférában folytatódó kiigazítások és a munkaerőkereslet mellett technikai elemek is befolyásolják. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a felgyorsult infláció miatt a fizetések valós emelkedését tükröző reálbéremelkedés lelassult – hívták fel a figyelmet elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint júliusban 7,9 százalékkal magasabb volt a bruttó és a nettó átlagkereset, mint egy évvel korábban. A vállalkozások körében 6,2 százalékkal, a költségvetésben 11,8 százalékkal nőttek a bérek. Az év első hét hónapjában 8,4 százalékkal nőtt a bruttó és a nettó átlagkereset.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megállapította: annak ellenére, hogy a júliusi béremelkedés mértéke elmarad az év elején látott csaknem kétszámjegyű dinamikától, továbbra is érdemi reálbérnövekedést mutat. A magas bérdinamika legfőbb oka továbbra az állami szférában lezajlott bérrendezési folyamat, míg a vállalati szférában folytatódott a növekedési ütem lassú mérséklődése.

Virovácz Péter

Messze átlag felett emelkedtek a bérek ugyanis a pénzügyi, biztosítási ágazatban, ahol vélhetően inkább egyszeri juttatások kifizetéséről lehet szó, sem mint a rendszeres bérek emeléséről. Szintén átlag felett nőttek a keresetek az élénkülő kereskedelemben, az információ, kommunikáció területén és az ingatlanügyletek ágazatában. Eközben a szolgáltatószektorok túlnyomó többségében átlag közeli vagy az alatti volt a bérek emelkedésének üteme – jegyezte meg az elemző.

Előre tekintve a legizgalmasabb kérdés már 2022-be vezet. Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy végül megvalósul az egy lépcsőben történő mintegy 20 százalékos minimálbér-emelés. Annak ellenére, hogy ennek ellentételezésére némi adócsökkentés várható a munkáltatói oldalon, ez aligha képes érdemben enyhíteni a mikro- és kisvállalatokra nehezedő hatalmas költségnyomást.

A bértorlódás elkerülése érdekében pedig a minimálbér felett keresők is jelentős béremelésre tarthatnak igényt, különös tekintettel a kialakuló munkaerőhiányos helyzetre. Mindez pedig komoly inflációs kockázatot hordoz magában, különös tekintettel arra, hogy számos más oldalról is jelentős a vállalatokra nehezedő költség oldali nyomás – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter.

Regős Gábor

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kifejtette: az a paradox helyzet állt elő, hogy a statisztika szerint a magasabb foglalkoztatás, a gazdaság újranyitása fékezte a bérek növekedését. Ennek magyarázata azonban egyszerű – a tavaly megfigyelt összetételhatás ellenkezője jelenik meg a mostani adatokban.

Míg tavaly elsősorban az alacsonyabb hivatalos bérrel rendelkező ágazatokban dolgozó, illetve alacsonyabb termelékenységű és így bérű dolgozókat bocsátották el, addig most ugyanők tudtak ismételten elhelyezkedni. Ez azt jelenti, hogy amíg tavaly az átlagkeresetet felfelé húzta az alacsonyabb bérű dolgozók kikerülése a foglalkoztatottak köréből, addig most ők visszakerültek a statisztikába, így lefelé húzzák az átlagos kereset értékét.

A jövő évi bérfolyamatok tekintetében meghatározó lesz egyrészt a minimálbér és méginkább a garantált bérminimum emelésének mértéke, az ehhez esetlegesen kapcsolódó további adócsökkentések. Jövőre az átlagbér ismét a vírus előtt megszokott, dinamikus ütemben bővülhet, ám kérdés, hogy ennek mennyire lesz inflációs hatása – vetette fel a századvég szakértője.

Horváth András

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője megállapította: a korábbi várakozások ellenére az idei évben sem lassult a hazai béremelkedés, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében illetve az inflációs környezet miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A nyitás utáni munkaerőigényt csak erőteljes bérajánlatokkal lehet kielégíteni. A pandémia előtti szinten lévőnek látszik a munkaerő-kereslet és a bérverseny a fogyasztási oldalról támaszt ad a GDP-növekedésnek is.

A Takarékbank várakozása 9 százalékot közelítő béremelkedés erre az évre, jövőre pedig az egyre valószínűbb jelentős minimálbér-emelés következtében jelenleg 10 százalékos bérnövekedést prognosztizálnak érdemi felfelé mutató kockázatokkal.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a bérek emelkedése nem meglepő. Szerepet játszik ebben a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelése, a költségvetési szférában történt tervezett bérnövekedés, valamint az egyre feszesebbé váló munkaerőpiaci helyzetből adódó béremelési kényszer. Figyelembe kell azonban venni, hogy a felgyorsuló infláció miatt a fizetések valós emelkedését tükröző reálbéremelkedés lelassult. Az év első hét hónapjában 4 százalékot tett ki, ám júliusban már csak 3,3 százalék körül volt.

Németh Dávid

A szakember szerint jövőre továbbra is meredek emelkedőn maradhatnak a nominális bérek, abban az esetben, ha a mostani terveknek megfelelően a minimálbér 200 ezer forintra emelkedik. Ez az emelés, a minimálbérnél nagyobb fizetéseknél is növekedést hozhat, utóbbit pedig a már említett munkaerőhiányos helyzet is támogathatja.

A kilátások szerint jövőre várhatóan lelassul az infláció, így a reálbérindex 2022-ben az ideit meghaladó mértékben növekedhet. Az idén éves átlagban 3,5-4,0 százalék körüli reálbéremelkedés várható, ezt 2022-ben 6 százalék feletti mutató követheti.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Harmadával több profitot termelt a Ryanair

Az idei nyári csúcsidőszakban a Ryanair arra számít, hogy a viteldíjak a kapacitásproblémák ellenére csak kis mértékben növekednek majd a tavalyi azonos időszak szintjéhez képest.

Covid hatás: dübörög az e-recept és az online időpont kérése

Az internethasználó felnőtt lakosság körében a koronavírus-járvány után 91 százalékra nőtt azok aránya, akik egészséggel és betegséggel kapcsolatos kérdésekben használják a világhálót.

Hatalmasat nőtt a háztartások vagyona

Az első negyedévben 4 ezer milliárd forinttal, vagyis családonként átlagosan 1 millió forinttal nőtt a magyarországi háztartások vagyona. A legjobban a vagyonos vállalkozók, cégtulajdonosok járhattak, és sokat kerestek a befektetési alapokba, részvényekbe fektetők is.

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

Hírek

Forinterősödés reggel

Erősödött a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...