Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Elemzők: a magas infláció miatt lassult a reálbérek emelkedése
No menu items!

Elemzők: a magas infláció miatt lassult a reálbérek emelkedése

A béremelkedés mértékét a költségvetési szférában folytatódó kiigazítások és a munkaerőkereslet mellett technikai elemek is befolyásolják. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a felgyorsult infláció miatt a fizetések valós emelkedését tükröző reálbéremelkedés lelassult – hívták fel a figyelmet elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint júliusban 7,9 százalékkal magasabb volt a bruttó és a nettó átlagkereset, mint egy évvel korábban. A vállalkozások körében 6,2 százalékkal, a költségvetésben 11,8 százalékkal nőttek a bérek. Az év első hét hónapjában 8,4 százalékkal nőtt a bruttó és a nettó átlagkereset.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megállapította: annak ellenére, hogy a júliusi béremelkedés mértéke elmarad az év elején látott csaknem kétszámjegyű dinamikától, továbbra is érdemi reálbérnövekedést mutat. A magas bérdinamika legfőbb oka továbbra az állami szférában lezajlott bérrendezési folyamat, míg a vállalati szférában folytatódott a növekedési ütem lassú mérséklődése.

Virovácz Péter

Messze átlag felett emelkedtek a bérek ugyanis a pénzügyi, biztosítási ágazatban, ahol vélhetően inkább egyszeri juttatások kifizetéséről lehet szó, sem mint a rendszeres bérek emeléséről. Szintén átlag felett nőttek a keresetek az élénkülő kereskedelemben, az információ, kommunikáció területén és az ingatlanügyletek ágazatában. Eközben a szolgáltatószektorok túlnyomó többségében átlag közeli vagy az alatti volt a bérek emelkedésének üteme – jegyezte meg az elemző.

Előre tekintve a legizgalmasabb kérdés már 2022-be vezet. Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy végül megvalósul az egy lépcsőben történő mintegy 20 százalékos minimálbér-emelés. Annak ellenére, hogy ennek ellentételezésére némi adócsökkentés várható a munkáltatói oldalon, ez aligha képes érdemben enyhíteni a mikro- és kisvállalatokra nehezedő hatalmas költségnyomást.

A bértorlódás elkerülése érdekében pedig a minimálbér felett keresők is jelentős béremelésre tarthatnak igényt, különös tekintettel a kialakuló munkaerőhiányos helyzetre. Mindez pedig komoly inflációs kockázatot hordoz magában, különös tekintettel arra, hogy számos más oldalról is jelentős a vállalatokra nehezedő költség oldali nyomás – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter.

Regős Gábor

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kifejtette: az a paradox helyzet állt elő, hogy a statisztika szerint a magasabb foglalkoztatás, a gazdaság újranyitása fékezte a bérek növekedését. Ennek magyarázata azonban egyszerű – a tavaly megfigyelt összetételhatás ellenkezője jelenik meg a mostani adatokban.

Míg tavaly elsősorban az alacsonyabb hivatalos bérrel rendelkező ágazatokban dolgozó, illetve alacsonyabb termelékenységű és így bérű dolgozókat bocsátották el, addig most ugyanők tudtak ismételten elhelyezkedni. Ez azt jelenti, hogy amíg tavaly az átlagkeresetet felfelé húzta az alacsonyabb bérű dolgozók kikerülése a foglalkoztatottak köréből, addig most ők visszakerültek a statisztikába, így lefelé húzzák az átlagos kereset értékét.

A jövő évi bérfolyamatok tekintetében meghatározó lesz egyrészt a minimálbér és méginkább a garantált bérminimum emelésének mértéke, az ehhez esetlegesen kapcsolódó további adócsökkentések. Jövőre az átlagbér ismét a vírus előtt megszokott, dinamikus ütemben bővülhet, ám kérdés, hogy ennek mennyire lesz inflációs hatása – vetette fel a századvég szakértője.

Horváth András

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője megállapította: a korábbi várakozások ellenére az idei évben sem lassult a hazai béremelkedés, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében illetve az inflációs környezet miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A nyitás utáni munkaerőigényt csak erőteljes bérajánlatokkal lehet kielégíteni. A pandémia előtti szinten lévőnek látszik a munkaerő-kereslet és a bérverseny a fogyasztási oldalról támaszt ad a GDP-növekedésnek is.

A Takarékbank várakozása 9 százalékot közelítő béremelkedés erre az évre, jövőre pedig az egyre valószínűbb jelentős minimálbér-emelés következtében jelenleg 10 százalékos bérnövekedést prognosztizálnak érdemi felfelé mutató kockázatokkal.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a bérek emelkedése nem meglepő. Szerepet játszik ebben a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelése, a költségvetési szférában történt tervezett bérnövekedés, valamint az egyre feszesebbé váló munkaerőpiaci helyzetből adódó béremelési kényszer. Figyelembe kell azonban venni, hogy a felgyorsuló infláció miatt a fizetések valós emelkedését tükröző reálbéremelkedés lelassult. Az év első hét hónapjában 4 százalékot tett ki, ám júliusban már csak 3,3 százalék körül volt.

Németh Dávid

A szakember szerint jövőre továbbra is meredek emelkedőn maradhatnak a nominális bérek, abban az esetben, ha a mostani terveknek megfelelően a minimálbér 200 ezer forintra emelkedik. Ez az emelés, a minimálbérnél nagyobb fizetéseknél is növekedést hozhat, utóbbit pedig a már említett munkaerőhiányos helyzet is támogathatja.

A kilátások szerint jövőre várhatóan lelassul az infláció, így a reálbérindex 2022-ben az ideit meghaladó mértékben növekedhet. Az idén éves átlagban 3,5-4,0 százalék körüli reálbéremelkedés várható, ezt 2022-ben 6 százalék feletti mutató követheti.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Kriptovalutával segítenének Oroszországnak

Oroszbarát csoportok kriptovalutában gyűjtenek pénzt, hogy az amerikai szankciókat kikerülve támogassák Oroszország háborúját Ukrajnában - derült ki egy friss kutatásból.

EDP-jelentés: a vártnál magasabb lesz a kormányzati szektor idei hiánya

A kormányzati szektor uniós módszertannal számolt hiánya 3872,5 milliárd forint, a GDP 6,1 százaléka lehet ebben az évben a frissített EDP (Excessive Deficit Procedure) jelentés szerint - derül ki a KSH honlapján megjelent friss adatokból.

Újabb mélypontra gyengült a forint, emelkedik az olajár és csökken a gázár

Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, az euróhoz képest történelmi mélypontra került, miközben jelentősen emelkedett a kőolaj jegyzése, míg az európai gázár csökkent.

Mégsem csökkenti a leggazdagabbak adóját a brit kormány

Részlegesen visszavonja hatalmas piaci és politikai viharokat kavaró adócsökkentési terveit a brit kormány.

Hírek

Újabb mélypontra gyengült a forint, emelkedik az olajár és csökken a gázár

Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, az euróhoz képest történelmi mélypontra került, miközben jelentősen emelkedett a kőolaj jegyzése, míg az európai gázár csökkent.

Rossz hír a piaci áron tankolóknak: szerdán nagyot drágulnak az üzemanyagok

Szerdától jelentősen emelkedik a benzin és a gázolaj beszerzési ára is. A 95-ös benzinért bruttó 25 forinttal kérnek majd többet, a gázolaj ára pedig bruttó 18 forinttal emelkedik. 

Orbán: november közepén érkezik a nyugdíjkiegészítés

November 10-15-e között kapják kézhez a nyugdíjasok az inflációs nyugdíjkiegészítést - jelentette be közösségi oldalára feltöltött videójában Orbán Viktor miniszterelnök.

Végleg bezárnak több tucat budapesti postahivatalt

Harmincöt alacsony forgalmú budapesti postahivatal bezárásáról döntött a Magyar Posta. A bezárandó posták utolsó nyitvatartási napja október 7-e, péntek - közölte a vállalat.

Várhatóan idén is lesz nyugdíjprémium

Várhatóan idén is fizet nyugdíjprémiumot a kormány - mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.

Új történelmi mélyponton a forint

Új árfolyammélypontra gyengült a forint csütörtökön a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon.

Szegényebbek lettek a leggazdagabb amerikaiak

Elon Musk, a Tesla alapítója és vezetője áll a Forbes 400 leggazdagabb amerikai listájának élén. A magazin számításai szerint a mezőny együttes vagyona 4 ezer milliárd dollár volt, 500 milliárd dollárral kevesebb tavalyhoz képest.

Pénteken újra emelkedik az üzemanyagok piaci ára

Pénteken a benzin és a gázolaj beszerzési ára is emelkedik, mindkét üzemanyagfajta literje bruttó 4 forinttal kerül majd többe.

Gazdaság

Kriptovalutával segítenének Oroszországnak

Oroszbarát csoportok kriptovalutában gyűjtenek pénzt, hogy az amerikai szankciókat kikerülve támogassák Oroszország háborúját Ukrajnában - derült ki egy friss kutatásból.

425 forint is lehet egy euró? Ismét a dollár a vezető menedékvaluta

Miközben ismét a dollár lett a vezető menedékvaluta, új negatív csúcsra jutott forint. Mellette a fonttól kezdve az északi országok valutáin át a régiós fizetőeszközökig nagyon erős árfolyamkilengések jellemezték és jellemzik a devizapiacot – fejttette ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Összezárult az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

Amint az a keddi kamatdöntés után várható volt, az alapkamattal megegyező 13,0 százalékos kamatlábbal hirdette meg egyhetes betétjét csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

Átfogó energiahatékonysági és takarékossági programot indít a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank átfogó energiahatékonysági és takarékossági programot programot indít: épületeinek központi hőmérsékletét a fűtési időszakban 18 Celsius fokban maximálja.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom