Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Covid és felsőoktatás - Forradalom a virtuális tantermekben
No menu items!

Covid és felsőoktatás – Forradalom a virtuális tantermekben

A koronavírus járvány egyelőre szinte felmérhetetlen károkat okozott és okoz világszerte a termelő és szolgáltató ágazatokban, talán csak a gyógyszeripar, a távközlés és az informatika egyes területei jelentenek kivételt. A pandémia egyik legnagyobb károkat elszenvedő áldozata a felsőoktatás, amely komoly mélyütést kapott. Miközben vészesen közeledik a szeptemberi tanévkezdés, a felsőoktatás most kezd feltápászkodni és keresi működésének új modelljeit.

Minden válság egyúttal új lehetőségeket is jelent és teremt, megkezdődött az ágazat reorientációja, az oktatási módszerek drasztikus átalakítása, nemkülönben az egyetemek és a főiskolák áramvonalasítása, egyidőben a költségek és a dolgozói létszám jelentős csökkentésével.

Online és távoktatás

Igazi válságkezelés és változásmenedzsment folyik a világ szinte összes felsőoktatási intézményében. Március első felében csaknem egyidőben ürültek ki az oktató- és a szemináriumi termek, a kollégiumok, valamint az egyetemi, főiskolai kampuszok más intézményei a járvány világméretű elterjedésével párhuzamosan. Szinte egyik napról a másikra álltak át a „bejárásos”, személyes (szaknyelven face to face) oktatásról az online és a távoktatásra. (Magyarországon a Nemzetközi Üzleti Főiskola, az IBS volt az első felsőoktatási intézmény, amely bezárta kapuit a hallgatók és az oktatók előtt, s szinte azonnal, „meleg csákányváltással ” megkezdte az online oktatást. Ezt követően a 63 magyar egyetem és főiskola is ezt az utat választotta a járvány okozta kényszerből.)

Március előtt a világ 2,2 billiárd (!) dolláros felsőoktatási piacának mindössze 2 százalékát tette ki a táv- és az online oktatás. Ezek a számok is jól mutatják, hogy a kényszer-átállás ugrás volt – és bizonyos fokig ma is az – a sötétbe. Mi a különbség a táv- és az online oktatás között?

A távoktatás az oktatás egy olyan formája, ahol a tanár és a diák nem egy helyen vannak. A hallgató a képzési idő nagyobb részében egyedül, önállóan tanul, kisebb részében pedig konzultációkon vesz rész. Az otthoni tanuláshoz a tananyagot az oktatási intézmény bocsátja a hallgató rendelkezésére, a konzultációkon – amelyekhez a kapcsolattartás bármely formája igénybe vehető, a személyes találkozótól az interneten át a telefonig, stb. – a tanuló az önállóan szerzett ismereteit mélyíti el. Az oktatás ebben az esetben tehát valamilyen távolság áthidalásával történik, ezért a hallgatóknak meg kell tanulniuk önállóan tanulni.

Csak az a tanuló lehet sikeres a távoktatásban, aki az új szerepben is képes megfelelni, ehhez megfelelően motivált, folyamatosan tanul és a kétoldalú kommunikáció minden lehetőségét kihasználja. Az oktatónak is új szerepben kell jelen lennie, át kell magát is állítania: a tanulási folyamat középpontjában a tanuló áll, a tanár pedig segíti, irányítja őt.

Isaac Pitman

(A távoktatás az angol Isaac Pitman nevéhez fűződik, aki levelezőlapon tanította a gyorsírást. Magyarországon a második világháború előtt csak a jogászképzés működött távolsági keretek között, ők voltak az úgynevezett mezei jogászok. Az 1950-es években viszont már több felsőoktatási intézmény indított esti és levelező tagozatot.)

Az online oktatás is tulajdonképpen távoktatás, de ebben a formában az egyidejűség, a szinkronitás áll a középpontban. A tanár és a hallgatók valós időben vannak együtt szoftver és informatikai eszköz (Pc, laptop, táblagép, okostelefon, stb.) segítségével. Az előadások megtartása mellett lehetőség van hozzászólásokra, kérdésekre, kvízekre, vetélkedőkre, projektfeladatok elvégzésére, kommentárokra, filmek és videók „bevetítésére”, feladatok megoldására, csoportmunkára, stb. (Ezekről később még lesz szó.) A virtuális osztályteremben akár 50 vagy több hallgató is jelen lehet képpel és hanggal, a használt szoftvertől függően.

Egyetemi, oktatási körkép járvány idején

Visszatérve a felsőoktatási intézményekhez: az Egyetemek Nemzetközi Szövetségének friss, 109 országban végzett felmérése szerint a járvány Kínán kívüli kitörésekor a felsőoktatási intézmények 59 százaléka azonnal leállt, a kampuszok szinte mindegyike beszüntette tevékenységét. Az egyetemek és főiskolák kétharmada gyakorlatilag azonnal áttért a táv- és az online oktatásra és -tanításra. (Nem kis kihívást jelentett az átállás által megkövetelt technika és informatika biztosítása, az új kompetenciák gyors kialakítása, valamint a pedagógiai, oktatási módszerek váltása is.)

A felsőoktatás szinte azonnal leállt

Európában a felmérésben résztvevő egyetemek 80 százaléka megtartotta az oktatási év végén szokásos vizsgákat, döntően online formában. (Természetesen voltak kivételek, például a biológia vagy az informatikai gyakorlati vizsgákon személyesen kellett a hallgatóknak megjelenniük, szigorúan betartva a járványügyi biztonsági követelményeket.) Afrikában viszont az egyetemek és főiskolák 61 százaléka halasztotta el, vagy törölte a vizsgákat. Fontos információja volt a felmérésnek, hogy a megkérdezett intézmények 80 százaléka (!) szerint a szeptemberben kezdődő tanévben kevesebb lesz a hazai és a külföldi hallgató.

Nemzetközi hallgatók, tandíjak

A hallgatói, különösen a külföldi, az úgynevezett nemzetközi létszám csökkenése több okra vezethető vissza. Sok országban még tombol a járvány, kibontakozóban van a második hullám, beutazási korlátozások vannak érvényben, a szülők jelentős része még nem engedi el gyermekét külföldre. Sok millió család anyagi helyzete megrendült a járvány idején (s ebből a munkanélküliségi és veszteség-gödörből még jó ideig eltart a kilábalás, ha egyáltalán), nem tudják fizetni a gyermekek tandíját, ez jó esetben egy-két tanév kihagyását, a tanulás szüneteltetését jelenti.

A Harvard a legdrágábban között van

Ami a tandíjakat illeti: nem csak a magán, hanem az állami felsőoktatási intézményekben is jelentősen növekedtek a tandíjak, függetlenül a járványtól. Az Egyesült Államokban az elmúlt 40 évben a felsőoktatási tandíjak az infláció kétszeresével, vagyis 260 százalékkal növekedtek. Ma négy év oktatási tandíja az amerikai elit-egyetemeken (Harvard, UCLA, Princeton, MIT, stb.) megközelíti a 400 ezer, az állami egyetemeken pedig a 100 ezer dollárt.

A kevésbé neves, nem a sztár kategóriába tartozó amerikai egyetemeken és főiskolákon a tandíj jóval kevesebb, évi mintegy tízezer dollár, de ez az összeg is csaknem háromszorosa az 1972-esnek. Fontos megjegyezni, hogy az amerikai felsőoktatásban igen széles mind a hazai, mind a nemzetközi hallgatók számára rendelkezésre álló ösztöndíjak és alapítványok köre. Ezzel együtt az amerikai családok jelentős többsége nem engedheti meg az egyetemi, főiskolai tanulást csemetéi számára. (Érdemes megjegyezni, hogy az USA-ban tanuló nemzetközi hallgatók 34 százaléka kínai, 18,4 százaléka pedig indiai. Magyarországon is jelentős számú külföldi diák tanul az egyetemeken és a főiskolákon mind az alap-, mind pedig a mesterképzésben.)

Csökkenő bevételek az egyetemeken

A pandémia meglehetősen nehéz anyagi helyzetet teremtett a világ felsőoktatási intézményei számára. Az elit-egyetemek kivételével számottevően csökkent, csökken és várhatóan csökkenni fognak bevételeik. (Szakértők véleménye szerint az elit egyetemek is már középtávon megérzik majd a fizetőképes kereslet csökkenését.) A bevételkiesés számos tényezővel magyarázható, többek között:

  • a hallgatók többsége az online oktatás miatt visszakérte a kifizetett tandíj egy részét, s azt vissza is kapta
  • a kampuszok nem-tandíj jellegű bevételei a hallgatók „eltűnése” miatt gyakorlatilag nullára csökkentek (kollégiumi és parkolási díj, egyes sportlétesítmények használati díjai, a kampuszokon üzemelő boltokban megszűnt a vásárlás, stb.)
  • a home officeban dolgozó cégek számára az egyetemi oktatók nem tartanak továbbképzéseket, tanfolyamokat, tréningeket, s ez jelentős kiesést jelent azoknak a felsőoktatási intézményeknek, amelyek sok vállalattal állnak üzleti kapcsolatban

A koronavírus járvány miatt a michigani egyetemet 500 millió, a University of Arizona-t 250 millió, a Johns Hopkins egyetemet és a madisoni University of Wisconsint 100- 100 millió dolláros veszteség érte. (Az amerikai szövetségi kormány nemrégiben 7-7 milliárd dolláros költségvetési gyorssegélyben részesítette a mintegy 190 ottani egyetemet és a hallgatókat. Ez utóbbiak a diákhitelek törlesztéséhez kaptak állami segítséget.) A világ szinte minden egyeteme és főiskolája bevételei visszaeséséről, cash-flow problémákról ad számot ezekben a hetekben. Várhatóan a veszteségek, a bevétel kiesések tovább növekednek majd az ősszel, hiszen teljes a bizonytalanság mindenhol az új hallgatók számát illetően. A „nagyágyú” egyetemek – Harvard, Yale, Columbia, stb. – számára nem jelent különösebb anyagi megrázkódtatást a járvány, hiszen a fizetőképes elit részéről nem csökken a kereslet a nagy tekintélyű diplomák iránt.

Az USA-ban a hagyományosan nagyobb presztízzsel járó, fizetőképesebb diákokat vonzó egyetemek különösebb fennakadás nélkül át tudtak állni a távoktatásra, míg a hagyományosan alacsonyabb státuszú diákokat vonzó közösségi főiskolák (community colleges) például kénytelenek a könyvtáraikat a tomboló járvány idején is nyitva tartani, mert a hallgatóknak egyszerűen nincs lehetőségük otthonról tanulni.

Egyetemek vállalat-szerű működésben

Mit tesznek ebben a veszteséget halmozó és bizonytalan kilátású helyzetben a felsőoktatási intézmények? Hasonlóan a vállalatokhoz, az egyetemeken és a főiskolákon is költségcsökkentésre, szervezeti és költségvetési zsugorodásra, átszervezésre, az oktatói és az adminisztrációs létszám megnyirbálására, fizetéscsökkentésre, tandíjkedvezmények nyújtására, árnyalt árazási stratégiák kialakítására, új és agresszív hallgatói toborzási módszerekre, stb. van szükség. Ezeknek, a vállalatoknál gyakran alkalmazott intézkedéseknek egy része már bevezetésre is került. A világ több száz egyetemén a tanárok egy részének szerződését a hallgatói létszám csökkenése miatt nem hosszabbítják meg, valamint befagyasztották az új oktatók felvételét. (Az Egyesült Államokban az oktatási és a pénzügyi szakértők nem tartják kizártnak, hogy az ottani egyetemek 20 százaléka csődbe jut és megszűnik, vagy kénytelen lesz fuzionálni más egyetemekkel.)

A Bristoli Egyetemről 84 alkalmazottat távozott ideiglenes és rövid távú szerződések miatt.

Különösen rossz helyzetben vannak a határozott idejű, legtöbbször fél évre szóló szerződéssel foglalkoztatott oktatók, akiknek a szerződését egyik napról a másikra fel lehet mondani. Felmérések szerint az Egyesült Királyságban és Németországban  az egyetemi oktatók 70 százalékának ilyen rövid távú szerződése van. Ennek megfelelően a szigetországban már több száz oktatót bocsátottak el az állásából. Ez valószínűleg oda vezet, hogy ők más területen keresnek állást, és ez a drágán képzett munkaerő örökre elvész a tudományos területek számára.

Végső soron a világjárvány minden felsőoktatási intézményt érint így vagy úgy, hiszen a magánegyetemek vagyonukat általában értékpapírokban tartják, amelyek értéke a válság hatására csökken, míg az állami fenntartású egyetemek költségvetése kedvelt célpontja a központi megszorító intézkedéseknek.

A költségcsökkentési hullám egyik nagy reménysége az ingatlangazdálkodás megújítása. A felsőoktatási intézményeknél ugyanis mind több a kihasználatlan épület, tanterem, kollégium és más, saját tulajdonban lévő ingatlan. Ezeket megpróbálják kiadni, eladni vállalatoknak és intézményeknek. Gondot okoz viszont, hogy a cégek jó része a járvány kitörése óta előnyben részesíti az otthoni munkavégzést (home office), költségcsökkentési és egyéb okok miatt.

Új felsőoktatási modellek és a komfortzóna

Távoktatás a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a pandémia alatt

Mit tehetnek az egyetemek és a főiskolák ebben a helyzetben az oktatás, az oktatási stratégia területén a mainál biztosabb jövőjük érdekében? A járvány elmúlt néhány hónapja bebizonyította, hogy a táv- és az online oktatás életképes, sőt, alapeleme a közeljövő új felsőoktatási modelljének. Természetesen a módszerek, a technikák, a tananyagok, a számonkérés, stb. finomítása, újragondolása szükséges, hiszen például az amerikai egyetemi és főiskolai hallgatók 75 százalékának véleménye szerint nem kaptak minőségi oktatást a kényszer-online idején.

Ami az új oktatási formák technikai részét illeti, ezen a területen nincsenek jelentősebb problémák. A rendelkezésre álló oktatási szoftverek és platformok – többek között a Zoom, az MS Teams, a Webex, a Coursera, a Moodle, a Skype, az Unipoll – jól vizsgáztak, alkalmasak bizonyos fokig a személyes, tehát nem képernyős jelenlétű tanítás „kiváltására”.

A digitális oktatási struktúra gyorsütemű és világméretű elterjedése technikai oldalról sok nehézséggel is jár, például számos országban a hallgatók nem rendelkeznek megfelelő hardver eszközökkel, és sokak (nem is megalapozatlan) véleménye szerint nem lehet egy okostelefonnal elvégezni egy egyetemet. Szeretjük, vagy nem, tudomásul kell vennünk, hogy a felsőoktatás a koronavírus járvány után nem lesz az, ami korábban volt: a digitális megoldások egyik „mellékhatása”, hogy ki kell lépni az eddig megszokott komfortzónából.

Oktatói és hallgatói panaszok

A járvány miatti gyors kényszerátállás azt is jelentette, hogy az online oktatásban a tananyag a régi maradt és ez az új oktatási formában jelentős gondokat, nagy terhelést okozott mind az oktatók, mind a hallgatók számára. Ami jó a tanteremben, a személyes oktatásban, az nehézkes, kevésbé hatékony, kevésbé interaktív és kevésbé figyelemlekötő, stb. online. Az oktatók világszerte panaszkodnak, hogy a rövidített online órák a hagyományos órákénál kétszer-háromszor több előkészületet, felkészülést igényelnek. Az órai feladatokat gyakran beadandók váltották fel, amelyeket elkészíteni és javítani is időigényes.

Ráadásul az oktatók gyakran amellett, hogy megtartják az órákat az interneten keresztül, segédanyagokat, esettanulmányokat, szakcikkeket adnak fel a diákoknak – ezeket szintén a megszokotthoz képest hosszabb időbe kerül elkészíteni és feldolgozni. Sok egyetemen az írásbeli számonkérést felváltja a szóbeli vizsgáztatás, ami nagyobb évfolyamok esetén szintén több időráfordítást igényel az oktató részéről. (Az otthonról történő írásbeli vizsga viszont visszaélésekkel, puskázással is járhat.)

A hallgatók is jobban szeretik a személyes jelenlétet, noha az online oktatási formában nem kell közlekedniük az oktatási intézményhez, csak le kell ülniük a képernyő elé. Őket is zavarja a korlátozott interaktivitás, egymás és az oktató szemébe nézésének hiánya, más szóval az elidegenedés. Egy chatprogramban sokkal nehezebb aktivitásra bírni a hallgatókat, mint egy teremben, így gyakran előfordult, hogy a tíz-húsz-harminc, esetenként negyven fős csoportokból legfeljebb két-három ember vesz részt aktívan az órai munkában.

A távoktatás néhány előnye

A hátrányok mellett milyen előnyökkel jár a táv- és az online oktatás? A sok közül itt csak néhány kerül említésre:

  • tanulási lehetőséget nyújt azoknak, akik egyébként hagyományos keretek között nem tudnának tanulni
  • megszűnik a „tanév-beosztás” és az órarend kötöttsége, sokkal nagyobb szerep jut a diák saját időbeosztásának, így a tanulás ritmusa igazodhat az egyéni tanulási képességekhez.
  • az ismeretközpontú oktatás helyett a kompetenciafejlesztésre kerül a hangsúly.
  • nincs közlekedési, szállás, stb. költség, nincs ezekre időráfordítás.
  • a változatos programkínálatból a hallgató kiválaszthatja az adott pillanatban neki legmegfelelőbbet

Mit hoz a jövő a felsőoktatásban külföldön és idehaza?

Nem kétséges, hogy a koronavírus járvány felgyorsítja az egyetemek, a főiskolák és az oktatás átalakítását. Hosszabb távon jelentősen növekedni fognak a tandíjak (részben az elszenvedett anyagi veszteségek kompenzálására), több lesz az online formában is elvégezhető szak. Az online szakok 20-30 százalékkal olcsóbbak lesznek a hagyományos oktatás díjainál, ráadásul a hallgatóknak nem kell kollégiumi és egyéb „helyszíni” díjakat fizetniük. Fontos kiemelni, hogy a jövő felsőoktatásának egyik jellemzője lesz, hogy a tudástranszfer háttérbe szorul a készségfejlesztés javára.

 

Az egyetemek és a főiskolák várhatóan több oktatási programot, program-csomagot kínálnak már idén ősztől: hagyományos, vagyis személyes jelenlétű oktatást (természetesen a járványhelyzettől függően), csak online kurzusokat, valamint úgynevezett hibrid, kevert programokat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy féléven belül lesznek hagyományos és online órák is. Például egy 12 hetes szemeszterben 6-6 hagyományos és online oktatási hét lesz.

A tananyagokban megjelennek az előre felvett előadások (a University of South California már hétezer digitálisan rögzített, bármikor „lehívható” előadással rendelkezik), a csoportokra szabott esettanulmányok, a narrált oktatói és hallgatói prezentációk, stb. A valós idejű oktatás mellett mód lesz úgynevezett asszinkronos tanulásra is, vagyis a hallgató adott keretek között maga állítja össze tanulási „menüjét”. Várhatóan átalakul a félévek felépítése, rugalmasabb lesz az oktatási választék, új vizsgáztatási módszerek terjednek el.

A világ felsőoktatási intézményeinek többsége – egy széleskörű felmérés tanúsága szerint – talán kényelemből is szívesen tartaná meg a hagyományos oktatási formákat, módszereket. De egyúttal az is világos számukra, hogy a világban bármikor lehetnek újabb járványok, vagy más, globálisan kellemetlen események, amelyekre az oktatásnak fel kell készülnie, zökkenőmentesen át kell állnia. Csak azok az egyetemek és főiskolák számíthatnak – ugyancsak hosszabb távon – túlélésre, amelyek gyorsan tudnak alkalmazkodni az új körülményekhez és költséggazdálkodásuk is rugalmas, hatékony.

Hol állnak ebben az átalakulási, újragondolási folyamatban a hazai felsőoktatási intézmények? Általánosságban elmondható, hogy idehaza is gőzerővel megindult az új követelményeknek megfelelő áramvonalasítás mind az oktatás, mind pedig az egyetemi, főiskolai gazdálkodás, pénzügyek területén.

Akárcsak bárhol a világon, egyelőre itthon is jelen van a bizonytalansági tényező az új nemzetközi hallgatók létszámát, valamint a pandémia diktálta oktatási formákat illetően a szeptemberben induló tanévre. Ez azonban nem befolyásolja számottevően a kiművelt emberfőkre vonatkozó oktatási „váltók” átállításának szükségességét.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Elemzők a GDP-ről: a negyedik negyedév rosszabb lesz

A nemzetgazdaság teljesítménye az első három negyedévben 5,5 százalékkal esett vissza, de az év egészére 6 százalék körüli GDP csökkenést várnak az elemzők, azaz a negyedik negyedévre rosszabb kilátásokkal számolnak.

Eurózóna – IHS Markit: nem fenyeget újabb nagy visszaesés

A járvány terjedését akadályozó szigorú intézkedések újbóli bevezetése miatt gyengült az euróövezeti feldolgozóipar teljesítménye, de a gazdaságot nem fenyegeti a második negyedévihez hasonló visszaesés - közölte az IHS Markit.

Pszichés zavar? A plüssállatokból nem lehet kinőni

A felnőttek felének van plüssállata! Egyre több gyártó ismeri fel a célcsoportban rejlő lehetőséget. Szociológusok a jelenség hátterét kutatják.

Átverés volt az ausztriai munkalehetőség

Külföldi munka ígéretével próbáltak pénzt kicsalni gyanútlan álláskeresőktől a magukat a Trenkwalder munkatársainak kiadó csalók - közölte a munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cég, amely rendőrségi feljelentést is tett.

Hírek

Pszichés zavar? A plüssállatokból nem lehet kinőni

A felnőttek felének van plüssállata! Egyre több gyártó ismeri fel a célcsoportban rejlő lehetőséget. Szociológusok a jelenség hátterét kutatják.

Átverés volt az ausztriai munkalehetőség

Külföldi munka ígéretével próbáltak pénzt kicsalni gyanútlan álláskeresőktől a magukat a Trenkwalder munkatársainak kiadó csalók - közölte a munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cég, amely rendőrségi feljelentést is tett.

Streaming. A járvány ellenére virágzik a brit filmipar

A streamingszolgáltatóknak, köztük a Netflixnek és a Disney-nek köszönhetően a koronavírus-járvány ellenére is virágzik a brit filmipar.

Covid-vakcina. A Moderna beadta engedélyezési kérelmét az EU-ban és az USA-ban

A Moderna amerikai gyógyszergyártó hétfőn benyújtotta kérelmét a koronavírus elleni vakcinája feltételes engedélyezésére az Európai Unióban és az Egyesült Államokban.

Gottfried Péter a Monetáris Tanács új tagja

Az Országgyűlés megválasztotta Gottfried Pétert a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa új tagjának.

Állatkínzás. Kutyaviadalok Nyíregyházán – TEK rajtaütés

Állatviadal szervezésével és állatkínzással gyanúsítják azt a hat embert, akiket egy tiltott állatviadalon fogtak el a rendőrök és a Terrorelhárítási Központ munkatársai Nyíregyháza külterületén - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság.

Távozik az OTP Egészségpénztár ügyvezetője

Közel két évtized után távozik posztjáról az OTP Egészségpénztár alapítótag-ügyvezetője, Studniczky Ferenc, akit eddigi vezetőtársa, Kovács Tamás vált december 1-jén.

Szerdától még drágábban tankolhatunk

Tovább emelkednek az üzemanyagárak: a benzin bruttó 4 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 5 forinttal drágul szerdától.

Iszapömlés. A Kúria fenntartotta az elítéltek büntetését

A Kúria fenntartotta a Győri Ítélőtábla tavaly kiszabott jogerős ítéletének hatályát a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőügyben.

Kalóztámadás Nigéria partjainál

Kalózok támadták meg a MILANO 1 nevű, Saint Kitts és Nevis-i zászló alatt közlekedő teherhajót a Guineai-öbölben, Nigéria partjainál, és a hajó fedélzetére léptek - erről számolt be a tengeri biztonsággal foglalkozó Dryad Global nevű hírportál.

Jönnek a mínuszok és az ónos esők – a havazás is

Téliesebbre fordul az idő az ősz utolsó hétvégéjén: ónos szitálásra, havazásra is készülni kell, és hajnalban ismét komolyabb mínuszok lehetnek - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Koronavírus – Merkely: messze még a nyájimmunitás

Becslések szerint eddig másfél millióan fertőződtek meg a koronavírussal Magyarországon, ami még nem elegendő a nyájimmunitás kialakulásához - mondta a Semmelweis Egyetem rektora.

Gazdaság

Az MNB szerint K-alakú kilábalás jön

A magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége erős maradt, de a kilábalás nem minden gazdasági szektort érint majd egyformán, ezért a gazdaságtámogató intézkedések előtérben maradhatnak - mondta Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a novemberi Pénzügyi stabilitási jelentést ismertetve.

Kivonul Magyarországról az Aegon biztosító

A VIG (Vienna Insurance Group) megveszi a holland Aegon biztosító közép- és kelet-európai részlegét - közölte az osztrák cég.

Az OTP kivonult Szlovákiából

Az OTP Bank pénzügyileg is lezárta szlovákiai leánybankja, az OTP Banka Slovensko értékesítését a belgiumi székhelyű KBC Csoportnak. A vételár nem nyilvános.

Az MNB zöld ajánlást készít a bankoknak

A jegybank zöld ajánlást készít a bankoknak, erről néhány héten belül társadalmi egyeztetés kezdődik - mondta Kandrács Csaba, az MNB alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) felelős vállalatirányítás szakosztályának online konferenciáján.

MNB: hamarosan jön a vállalati zöld hitel

A Magyar Nemzeti Bank számára kiemelten fontos a környezeti fenntarthatóság összekapcsolása a pénzügyekkel, ezért a jövőben a vállalatok számára is  bevezeti a zöld hitelt. De a jegybank saját ökológiai lábnyomának csökkentését is kitűzte célul - mondta az MNB alelnöke.

Készpénzes fizetés: a fordulat még várat magára

Továbbra is a készpénz a leginkább használt hazai fizetési eszköz, de a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a készpénzkímélő fizetési megoldások volumene - közölte az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ).
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom