Hirdetés
Kezdőlap HR Családtámogatás cafeteriával
No menu items!

Családtámogatás cafeteriával

A cafeteria jelenlegi kedvezményeinek megőrzése a családtámogatás hatékony formája lenne – állítja a szakértő. Elemzés.

A 2019-re beterjesztett költségvetés legfontosabb céljaként a kormány a családok megerősítését jelölte meg. Ennek keretében növelné a családok támogatását, ösztönözné a gyermekvállalást, elősegítené a munkahelyteremtést.

Így még kevésbé érthető, hogy az adótörvények módosításával miért veszik el ugyanennek a lehetőségét a munkáltatóktól. A beterjesztett módosítás indoklása csupán a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítását tűzi ki célul, annak indokára nem ad választ.

Legfeljebb az eddig elhangzott nyilatkozatok utalhatnak a javaslat miértjére.

„A munkáért munkabér jár mindenkinek, ami nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal.” (Pénzügyminiszter)

Ezt a követelményt azonban – a Munka törvénykönyve mellett – eddig is tartalmazta az Szja törvény 1.§ (10) pontja. A jogszerűen eljáró vállalkozásoknál a cafeteria nem a munkabért helyettesíti, hanem azon felül, valamely munkáltatói célok elérését szolgálja (munkaerő megszerzése, megtartása, szociális célú támogatás, gondoskodás, ösztönzés, motiváció), ami lényegesen több a különféle utalványoknál.

A cafeteria rendszernek éppen az a lényege, hogy a munkáltató a saját prioritásai alapján eldönti, hogy milyen juttatásokat kínál fel, és a munkavállalók a saját körülményeiknek, élethelyzetüknek megfelelően választanak ezek közül. Előfordulhat, hogy a választható juttatások között például utalványok nem is szerepelnek.

Egyébiránt azok az utalványok, amelyek nem célzottan valamilyen termék vagy szolgáltatás juttatását valósítják meg (hanem bármire elkölthetők, és így alkalmasak lehetnek a munkabér egy részének helyettesítésére), eddig sem feleltek meg a törvényi előírásoknak. Ez azonban már az utalvány kibocsátójánál is könnyen kontrollálható.

„Jellemzően nem az arra rászorulók részesülnek cafeteriában. A cégek töredéke fizet ilyen juttatást, ahol a dolgozók átlagos jövedelme magas.” (Pénzügyminisztérium)

Nem ismert, hogy milyen statisztika támasztja alá ezt a megállapítást, de a közepes és nagyvállalati körben legalábbis megkérdőjelezhető. A vállalatok nagy része már csak a munkaerőpiaci verseny miatt is bevezette a cafeteria rendszert. Egy nagyobb vállalatnál pedig nem jellemző a teljes létszámra a magasabb jövedelem, sőt. A munkavállalók többsége az átlagos vagy átlag alatti jövedelem kategóriába tartozik, gondoljunk csak egy ipari üzemre vagy egy áruházláncra, de akár egy szállodára.

„Senki sem veszi el a cafeteriát az emberektől, a cafeteria mennyisége nem változik.” (Miniszterelnök)

Ennek kijelentésekor a kormányfő vélhetően arra gondolt, hogy az adótörvény tervezet szerint megmarad az a 450 ezer forintos maximális éves keret, amelyet eddig is SZÉP-kártyára – 2018-ban még a 100 ezer forint készpénzzel együtt– lehetett kedvezményesen adni. A többi juttatási forma nem tartozott a 450 ezres korlát alá.

Azt, hogy egy cégnél mekkora a cafeteria keret, nem határozza meg az adótörvény, lehet több is, kevesebb is, a munkáltató döntésének függvényében. Tekintve azonban, hogy a javaslat szerint az egyetlen juttatási forma a SZÉP-kártya maradna, a cafeteria értelemszerűen megszűnne, hiszen annak éppen a többféle juttatásból történő választási lehetőség az értelme. (A SZÉP-kártya három zsebe közötti választást nem nevezném cafeteriának.)

Abban is ellentmondás látszik, hogy éppen a SZÉP-kártya az, amelyet a magasabb jövedelműek választanak előszeretettel. Ezzel az ő juttatásaik maradnának meg, a kisjövedelműek között népszerű elemek pedig megszűnhetnek.

„Adminisztráció csökkentés”

Elhangzott még indokként a munkáltatók adminisztratív terheinek csökkentése. Tekintve, hogy cafeteria rendszert működtetni, juttatásokat adni nem kötelező, a munkáltatók a döntésükben nyilván azt is mérlegelték, hogy ez mivel jár. Egy észszerűen kialakított és üzemeltetett cafeteria rendszer adminisztrációja közel sem jelent akkora plusz terhet, ami ne térülne meg sokszorosan a vállalat munkaerőgazdálkodásában és teljesítményében.

Abban az esetben viszont, ha a munkáltató valamilyen okból jövőre is fenntartja az eddigi juttatásokat (például mert kötelezettséget vállalt a kollektív szerződésben), a bérszámfejtésénél sokkal több bonyodalomra számíthat. A törvénymódosítás ugyanis nem azt jelentené, ahogy sokan gondolják, hogy a munkáltatónak kell csak több adót fizetni ezután, hanem a SZÉP-kártyán és az óvoda/bölcsőde támogatáson kívüli minden egyéb juttatásra a munkavállalótól is le kell vonni az adót és járulékot a neki kifizetésre kerülő munkabérből. Ez pedig mind a bérszámfejtés technikájában, mind a munkavállalók felé történő kommunikációban igen sok problémát vetne fel.

Természetesen a juttatások adminisztrációját lehetne egyszerűsíteni, amelyre az óvoda/bölcsőde számlák vonatkozásában történt is előrelépés. De itt is érdemes tisztázni, hogy az adminisztráció elsősorban nem a cafeteriához mint rendszerhez, hanem az egyes juttatásokhoz fűződő adójogi kötelezettségekhez kapcsolódik

Visszatérve a családok megerősítésére, a jelenlegi szabályok alapján a munkáltató többféle juttatással célzottan és hatékonyan támogathatja a munkavállalókat és családjukat. Ezeket az eszközöket célszerű lenne meghagyni a munkáltatóknak. Egyrészt mert ők tudják a legjobban megítélni, mivel tudják a valóban segíteni a dolgozóikat, másrészt az állami támogatások mellett anyagi forrásaikkal is jelentős mértékben hozzájárulhatnak a célok eléréséhez.

A jelenlegi szabályozás alapján kifejezetten családtámogató juttatások:

A lakásszerzés (vásárlás, építés, hiteltörlesztés) támogatása, amellett, hogy elősegíti a fiatalok lakásszerzését, és ezzel a családalapítást, az idősebb munkavállalóknak is megkönnyíti a régebbi, még kedvezőtlenebb hitelek törlesztését. Ennek a támogatásnak komoly munkaerőmegtartó hatása is van. Egy-egy munkáltatónál a 30%-ot is eléri a lakáscélú támogatásban részesülők száma.

A mobilitási célú lakhatási (albérlet) támogatás első sorban azoknak a családoknak jelent nagy segítséget a megélhetésben, akik távoli kis településeken élnek és napi bejárással nem találnak munkalehetőséget.

Az iskolakezdési támogatás megszűntetése még kevésbé indokolható, amikor a bölcsődés és óvodás gyermekek szülei továbbra is kaphatnak adómentes támogatást.

A diákhitel, mint egészen friss támogatási forma a fiatal munkavállalókat segíti, köztük például azokat a munkába visszatérő kismamákat, akik a diákhitel elengedésében nem részesülnek.

Az egészségbiztosítások és egészségpénztári befizetések nem csak a munkavállaló, hanem egész családja számára jelentenek támogatást éppen akkor, amikor egészségügyi okokból kerül a család nehéz helyzetbe.

Az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetés sok nagyvállalatnál hosszú múltra visszatekintő tradíció. A munkáltatók ezzel is kifejezik megbecsülésüket azoknak a dolgozóiknak, akik akár évtizedeken keresztül hűek maradtak a céghez, így gondoskodva méltó nyugdíjaskorukról.

A munkáltatók ezeknek a juttatási formáknak az alkalmazásával tudják elérni, hogy az ilyen célra szánt összegek, valóban erre is fordítódjanak, ami sem SZÉP-kártyával, sem a cafeteria munkabéresítésével nem garantált.

Az már csak plusz adalék, hogy munkabérként csak akkora terhet vállal egy vállalkozás, amit tartósan ki tud termelni. A juttatások forrása viszont rugalmasan alakulhat a cég gazdasági eredményei függvényében.

Összességében mind gazdaságilag, mind társadalmilag hasznos lenne, ha továbbra is megmaradna a munkáltatók családtámogatási eszköztára is.

Király Ágnes okleveles adószakértő a Top Cafeteria ügyvezető igazgatója

Kapcsolódó cikkünk:

Mi lesz, ha gyakorlatilag nem lesz cafeteria?

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Megnyílt a JÉGVILÁG a Nyíregyházi Állatparkban

A 10.000 évvel ezelőtti jégkorszakot valósághű mamutok, mamutcsontvázak jelzik.

Kedd éjfélig döntsünk! Ki kapja az 1+1 százalékunkat?

A személyi jövedelemadó kapcsán idén is élni lehet az öngondoskodási megtakarítási formákhoz kapcsolódó adó feletti rendelkezési jogosultsággal, amely alapján jellemzően a befizetések húsz százalékát lehet visszaigényelni.

Együttműködési megállapodás a magyar Aeroplex és a román Romaero között

Együttműködési megállapodást írt alá az Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. (ACE) és a román Romaero S.A. pénteken Budapesten, amely alapján a magyar vállalat saját megrendelői részére repülőgép-karbantartást végez a bukaresti Baneasa repülőtéren, ebbe bevonja a román repülőgép-karbantartó vállalat létesítményeit, infrastruktúráját, eszközparkját, szakembereit. Az aláírási ünnepségen Demény Árpád, az ACE ügyvezető igazgatója elmondta: az ACE Európa egyik legnagyobb független repülőgép-karbantartó társasága, a legnagyobb légitársaságokkal dolgoznak együtt. Kiemelte, hogy a román partnerrel kötött megállapodás hosszú távú üzleti stratégiai céljuk megalósítását segíti. Az ACE ügyvezető igazgatója rámutatott arra, hogy a világ repülőgépiparában jelentős verseny van, amelyben fontos értéket képvisel az eszközök, a növekedés és a stabilitás megléte. Demény Árpád az MTI kérdésére elmondta: a bukaresti bázison 2024 októberében indulna a karbantartás. Kezdetben egy termelési vonalat (egy termelési vonalon egyidejűleg egy repülőgépet fogadnak) alakítanak ki, majd ezt fejlesztenék fokozatosan öt termelési vonallá. Az ACE tájékoztatása szerint a megállapodással új karbantartó bázis jön létre az Aeroplex égisze alatt, amely lehetőséget kínál arra, hogy a társaság szolgáltatásait még szélesebb körben elérhetővé tegyék a régióban. Az Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. magyar vállalat, a régió legnagyobb független repülőgép műszaki központja. Fő tevékenységi köre az Airbus és Boeing típusú repülőgépek javítása és karbantartása. Az Aeroplex Budapesten és Debrecenben lát el forgalmi karbantartási tevékenységet, budapesti bázisán hangár szintű karbantartást, illetve repülőgépes berendezésjavítást végez, mintegy 18 ezer négyzetméternyi hangárban és a hozzá kapcsolódó 3,5 ezer négyzetméternyi műhelyterületen. Az ACE 2022-ben 21,6 milliárd forint árbevételt és 960 millió forint adózott eredményt ért el. A cég árbevétele 2023-ban 31,3 milliárd forintra, nyeresége 1,6 milliárd forintra emelkedett. A Romaero céget 1920-ban alapították, egykor a román védelmi és repülőgépipar legnagyobb vállalata volt, jelenleg repülőgép-karantartással foglalkozik.

A nyugati és keleti technológiák találkozóhelye lesz Magyarország

A jövő a zöldenergiáé Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint, ezért a legkorszerűbb nyugati és keleti technológiák találkozóhelyévé teszik Magyarországot.

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Gazdaság

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...

Erre vigyázzunk a külföldi pénzfelvételnél

Ha a bankkártya elveszik vagy elakad egy ATM-ben, azonnal le kell tiltani. Ezt az adott bank honlapján található letiltási számok segítségével tehetjük meg.