Hirdetés
Kezdőlap Portré Csorbai Hajnalka, az atomfizikusból lett céginformátor szerint lejárt a polihisztorok kora
No menu items!

Csorbai Hajnalka, az atomfizikusból lett céginformátor szerint lejárt a polihisztorok kora

Atomfizikusként indult, gyémántból doktorált és nyújtott be szabadalmat. Csorbai Hajnalka a 2000-es években mégis egy talán még ennél is átláthatatlanabb világ, a magyar kkv szektor felé fordult, hogy a céginformáció piacán hazai úttörő Optenhez csatlakozzon és a stratégiai igazgatói posztig jutva, a lehető legtöbbet feltárjon a hazai cégek tulajdoni és gazdasági hátterével kapcsolatban.  

Egész életemben mindig szerettem megváltoztatni a dolgokat. Sok éven át, miközben ének-zene iskolába jártam, vonzott a zenei pálya lehetősége. A tudományok ezzel párhuzamosan végigkísérték a gyermek- és fiatalkoromat, így az alkotás és a kutatás lehetősége szintén magával ragadott. Továbbtanuláskor, a választáshoz érve úgy döntöttem, fizikusként próbálom megtalálni az utamat. Így kerültem a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol fizikusként diplomáztam, később pedig az Atomfizika Tanszéken és az MTA Kémiai Kutatóközpontjában kutatva szereztem doktori címet – fejti ki Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója. 

Aki azt mondja, a fizikusi pályában az vonzotta, hogy szereti megoldani a problémákat. Különösen az olyan kihívások érdekelték, amelyekre korábban még senki nem találta meg a választ. A kétezres évek elején, a Műszaki Egyetem Atomfizika Tanszékén, illetve a Kémiai Kutatóközpont Nanotechnológiai laboratóriumában így kezdett el foglalkozni a félvezető-oxid alapú kémiai gázérzékelő szenzorokkal és a gyémánt bevonatokkal. Olyannyira sikeresen, hogy a kutatás alapján szabadalom is született. 

Csorbai Hajnalka

A gyémántréteg remek lehetőségnek tűnt korrózióálló bevonatként való felhasználásra, de például az űrkutatásban is fókuszban volt akkoriban, a sugárzásnak való ellenállósága miatt. Problémát okozott ugyanakkor, hogy csak sík felületekre tudtak gyémánt réteget leválasztani, mert ha a felület nem volt egyenletes, akkor apró lyukak keletkeztek a bevonaton, ezzel pont a lényegét veszítette el. Nekem az volt a feladatom, hogy egy olyan, teljesen összefüggő gyémánt réteget hozzak létre, ami a strukturáltabb, vagyis barázdáltabb felületeken is egyenletesen megtapad. Ezt végül sikerült megoldanom, és több ipari érdeklődés is volt a szabadalommal levédett módszerre. Engem maga a kutatás és a probléma megoldása érdekelt. Az motivált, hogy egy korábban megoldhatatlannak tűnő feladatot sikerült megoldanom.  

Ezért is tartja érdekesnek, hogy miközben akkoriban egyáltalán nem érdekelte a szabadalom vagy a kutatási eredmény anyagi vonatkozása, később a kutatások és elemzések pont egy olyan területére igazolt át, ami a gazdasági vonatkozások miatt, már tisztán a pénz körül forgott. 

A váltás azért nem jelentett gondot, mert a fizikai modellektől módszertanilag nem sokban különböznek a közgazdasági modellek. Statisztikailag elég sok adat alapján várható kimeneteket modellezünk. Az, hogy milyen adatok alapján milyen eseményeket próbálunk előre jelezni, módszertan szempontjából szinte mindegy. A magam szemszögéből azért nevezem ezt határterületnek, mert az igazán jó modellek építése jellemzően nem one-man-show. A jó közgazdászok mellett matematikusok, fizikusok, programozók kellenek ahhoz, hogy szakmailag jól működő modellt lehessen építeni. Ezért mi az Optennél, egy szakértői csoportot létrehozva, az eltérő kompetenciákat egyesítve haladunk előre a különféle céginformációs adatbázisok minél strukturáltabb felépítésében és modellek, elemzések kidolgozásában. 

A váltásban, nem mellékesen, már az anyagi szempontok is motiválták. Mivel akkor születtek gyermekei, egyre élesebben kellett szembesülnie azzal, hogy a piaci fizetések lényegesen magasabbak, mint ami a kutatóvilágban megszokott. Arról nem beszélve, hogy az eredményes kutatómunkához szükséges berendezések rendkívül drágák és az ehhez szükséges források előteremtéséért a kutatóknak gyakran a munkaidejük jórészét is be kell áldozniuk a pályázatok írására. Így pedig értelemszerűen csak az energiáik kisebb részét tudják a tényleges kutatómunkára fordítani.  

Pályafutásában az újabb váltást az hozta, hogy abban az időben, úgymond másodállásként az 1996-ban alapított, piacvezető céginformációs szolgáltató, a magyar tulajdonban lévő Opten egyik alvállalkozójánál dolgozott tesztelőként, programozóként.  

Amikor a fejlesztések kapcsán elmentünk az Optenhez, többször megemlítettem, hogy az Opten megítélésem szerint kiváló cég, csak valahogy nem tudnak róla elegen. Erre persze adódott a kérdés Tóth Tamástól, az Opten alapító ügyvezető igazgatójától: miért, szerinted mit kellene máshogy csinálni? És nekem persze – kibicnek semmi se drága alapon – voltak ötleteim. Például, hogy az előfizetések mellé – akkor még egyedülálló módon – adjunk a rendszer használatát segítő technikai eszközt és hogy alapjaiban írjuk át a céges bemutatkozó anyagot. A válasz ez volt: hát, akkor mutasd meg, hogy gondolod! Így kerültem 15 éve az Optenhez, ahol az első nagy siker, az azóta több szakmai és innovációs díjat is elnyert új Opten Kapcsolati Háló kifejlesztése volt. (A céges kapcsolatokat feltáró szolgáltatás sikerére jellemző, hogy ma már az egész bankrendszer széles körben használja azt.) Ezt követte a Csődmodell kialakítása, ami szintén alapjaiban új irány volt. Messze több annál, mintha csak pusztán a céges adatokat mutatnánk meg a megrendelőknek. 

Az Opten legújabb fejlesztése pedig már az aktuális kihívásra, a koronavírus járványhoz kötődő gazdasági válsághelyzetre reagált. Mondván, a hagyományos minősítési modellek a megváltozott körülmények között nem működhetnek úgy, mint „békeidőben”. Így született meg az alapvetően likviditási alapú Opten Válságállósági Index, amely a társaságnál rendelkezésére álló – például tőkeellátottságra, alkalmazotti létszámra, vagy éppen az adóhatósági inkasszókra vonatkozó – adatok alapján modellezi egy-egy vállalkozás válságállóságát. Kielemezve azt, hogy egy adott cég mennyire áll stabil lábakon, hogyan viseli a gazdasági sokkhelyzetet. A biztosabb előrejelzés érdekében a mutató még a konkrét gazdasági sokkhatás jellegét (általános vagy szektoriális) is figyelembe veszi, miközben a válság eleje óta a cégben látható változásokat és a kormányzati intézkedések várható hatásait is górcső alá veszi. Ennek köszönhetően a modell komoly segítséget jelent az eligazodásban azoknak a cégeknek, amelyek nem rendelkeznek profi hitelminősítői képességekkel, mégis meg akarnak tenni mindent azért, hogy partnereik időben fizessenek majd.  

A magyar gazdaság szereplőiről egyre komplexebb információkat nyújtó Opten azonban nemcsak termék kínálatát tekintve változott az elmúlt évtizedekben. Miközben technológiailag is folyamatosan megújul a cég az újabb és újabb szakmai irányok felé haladva, a belső szervezeti megújulás is követi a feladatok átalakulását. Mindennek külső megjelenítését pedig a nemrégiben bejelentett teljes arculatváltás teszi a piac számára is kézzelfoghatóvá.  

Az Optennek követnie kell a gazdasági folyamatokat, amelyek alapvetően befolyásolják a piaci igényeket és amennyire lehetősége van szerepet kell vállalnia a gazdasági kultúra fejlesztésében. Csorbai Hajnalka szerint ugyanis még a 2008-as globális válság idején is olyan elaprózódott cégstruktúra jellemezte Magyarországot, ami hosszútávon egyszerűen nem lehetett életképes.  

A rendszerváltozás után ezerszámra alakult mikro- és kisvállalkozások többségénél egyszerűen nem tudott olyan likvid forrás felhalmozódni, ami a menetközben előjött problémák leküzdésére alkalmassá tette volna ezeket a cégeket. Ezt jelezte az is, hogy 2008 után éveken keresztül folyamatosan csökkent is a vállalkozások száma. Ez a folyamat eltartott egészen 2020 áprilisig, amikor sajnos megint előjött az a régi beidegződés, hogy kvázi kényszervállalkozóként alapítsunk céget, mert az majd jó lesz valamire. Ami kicsit ismét a szürkegazdaság irányába tereli a hazai vállalkozásokat. Reméljük, hogy ez csak átmeneti trend, de nyilvánvaló, hogy a tavalyi rekordszámú cégalapítás nem annak tudható be, hogy azt a gazdasági helyzet indokolná. Sokkal inkább arról van szó, hogy aki elvesztette az állását, vagy nem érezte azt elég biztosnak, azért alapított céget, hogy utána számlázni tudjon rá. Sok vállalat számára pedig ez még mindig olcsóbb és ezért szívesebben is dolgoznak olyannal, aki számlaképes. 

A stratégiai igazgatónő szerint ezért a kényszervállalkozások nagyságrendjét egyáltalán nem könnyű megbecsülni. 

A nagyjából 530 ezer hazai vállalkozásból nagyon sok, 100-150 ezer körüli az olyan alvó vállalkozás, amit nem mondanék kényszervállalkozásnak. A máig megmaradt kényszervállalkozások száma nagyjából 50-100 ezer között lehet. A cégek számának 2008 utáni lecsökkenése azért is volt egészséges folyamat, mert azzal egyértelműen tisztult a gazdaság. Amit az is mutat, hogy bizonyos méret alatt a hitelezést tekintve a pénzintézetek – a cégekre vonatkozó jogi folyamatokat megtartva -, a kockázatkezelés szempontjából akkor is a lakossági szegmensbe sorolják a vállalkozásokat, ha azok cégként fordulnak hozzájuk hitelért.  

Ami pedig a cégalapítást illeti, szerintem ennek kapcsán a legfontosabb, hogy egy egészséges cégnek van célja, küldetése, valami olyan ok, amire létrejön, amivel hozzá tud tenni a gazdasághoz. Emellett nagyon fontos, hogy legyenek olyan szakemberek, akik értenek az adott szakterülethez és értenek a cégvezetéshez. Ez a kettő azonban általában nem jár együtt. Ezért is nagyon nehéz azoknak a mikrovállalkozóknak, akiknek egyedül kell megküzdeniük a jogi háttér, a gazdasági kérdések és a piac ismeretével. Mert a polihisztorok kora egy ideje lejárt. A sikerességhez ma már az egész világon – és így Magyarországon is – egyre több és egyre mélyebb tudásra van szükség. Ezért van szükség arra, hogy egy cégben legyen aki a cégvezetéshez ért professzionális módon, és legyen olyan, aki az adott szakterület jó ismerője. Az nyilván szerencsés ha van némi átfedés a két terület között, mert a közös gondolkodás mindig előrébb viszi a cégeket a siker felé vezető úton.

Érsek M. Zoltán

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Deloitte: a technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni

A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.

ESET: Az egészségügyi alkalmazások kiberbiztonsági kockázatairól

Az egészségügyi alkalmazások kiberbiztonsági kockázataira hívja fel a figyelmet az ESET informatikai cég

MÁV-Volán: rekordszámú bérlet- és jegyeladás márciusban

Márciusban rekordszámú, 932 ezer ország- és vármegyebérletet, valamint napijegyet váltottak az utasok - közölte a MÁV-VOLÁN-csoport szombaton.

USA: a mesterséges intelligencia hozza az agrárjövőt?

Az egész mezőgazdaságban a munkaerőhiány veszélyezteti az ipar életképességét, mind a nyereségesség, mind a terméshozam tekintetében.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.

Az Amerikából érkezett kedvező makrogazdasági adat hatására csúcson a BUX

BUX 1027,91 pontos, 1,56 százalékos emelkedéssel, 66 839,15 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés az elemző szerint

A Richter változatlanul a 9150-9420 forintos sávban mozoghat. A gyógyszerpapír jegyzése csütörtökön 5 forinttal, 0,05 százalékkal 9260 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban.

Úttörő konferencia az autóipar jövőjéről, hazai díjátadóval

A tisztán benzines autók napjai is meg vannak számlálva, miközben az elektromos autók térnyerése kapcsán még bőven akadnak kérdőjelek

Heti makronaptár

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, köztük az ipari termelés februári, a külkereskedelmi forgalom előzetes februári és részletes januári adatai, valamint a termelői árak és a kiskereskedelmi forgalom februári adatai. A kormányzati szektor 2023. utolsó negyedévi egyenlegét is közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.