Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Der Spiegel: A liberális piacgazdaság ideje lejárt?
No menu items!

Der Spiegel: A liberális piacgazdaság ideje lejárt?

A járvány-krízis gazdasági következményei erősebbek az euróövezetben, mint más gazdaságokban. Pusztító jel, mert úgy tűnik, megerősíti a populisták és az autokraták propagandáját, miszerint elavult ez az európai modell. A Spiegelben közzétett írásában a Dortmundi Műszaki Egyetem politikai újságírás professzora felteszi a kérdést: Az európai modell ideje lejárt?

11,5 százalékos gazdasági visszaesés várható 2020-ban – hangzik az OECD prognózisa. Ezzel az euró-zónában lenne a világon az egyik legnagyobb recesszió. És ebbe a virulógusok által esélyesnek tartott második fertőzési hullám és annak gazdasági következményei még nincsenek belekalkulálva.

A Spiegel illusztrációja Milánóról. Kép/Fotó: Flavio Lo Scalzo / REUTERS

A visszaesés biztos nagyobb lesz, mint a legtöbb, a szerző megfogalmazása szerint  “nacionalista, vagy autoriter vezetésű államban”. Pedig ezekben az országokban is tombolt-tombol a járvány. Sújtják őket a gazdasági következmények is, de sikeresebben birkóznak meg velük, mint a jómódú, liberális piacgazdaságban Európában. „Ez pusztító jelzés, mert nyilvánvalóan megerősíti a populisták és az autokraták propagandáját, miszerint gyenge, a régi Európa, elavult modell“- busong a szerző a Spiegel hasábjain.

Az OECD Prognózisa interaktív módon G7 – Világ- és OECD ország gyűjtésbe szegmentálva tekinthető meg:

A feltételezett okok

Hogy lehetséges? Mit csinálunk rosszul? – teszi fel a kérdést a hetilap kolumnistája, Henrik Müller.

Henrik Müller

Az elemzést jegyző szerző, aki a Dortmundi Műszaki Egyetem politikai újságírás professzora, korábban a magazin menedzser főszerkesztő helyettese volt, úgy véli, három tényező miatt birkózik a nyugat nehezen a vírus okozta válsággal:

  • A fertőzések száma, különösen Olaszországban, Franciaországban és Olaszországban, olyan nagy volt, hogy a rendkívül hosszú, szigorú lezárás megállította a gazdasági életet.
  • A gazdaságok meglehetősen nyitottak, nagy külső egyensúlyhiánnyal.  A járvány és az azt követő recesszió miatt visszaesett világkereskedelem és az egyre erősödő protekcionizmus legnagyobb vesztesei lettek a külkereskedelemből élő európaiak. (A Világkereskedelemi Szervezet (WTO) 2020-ra legalább 10 százalékos világkereskedelmi visszaeséssel számol. Az exportra épülő német export áprilisban 31 százalékkal zuhant az egy évvel korábbihoz viszonyítva!)
  • Hiába a közös fizetőeszköz, az eurózóna sok tekintetben szakadozott. A tagállamok önálló gazdaság- és költségvetési politikát folytatnak. Az eladósodottabb államoknak különösen nagy hátrány, hogy egyedül kell megbirkózniuk minden idők legnagyobb gazdasági krízisével. Ezen a közös európai adósságjegy javaslat, az euró-kötvény bevezetése és a vissza nem térítendő támogatásokból és kedvezményes hitelekből álló uniós konjunktúracsomag sem fog változtatni. „Ha ugyan a tervek valósággá válnak” – teszi hozzá a szerző, utalva a jelentős dán, finn, holland és osztrák ellenállásra.

A Spiegel cikkében a szerző azt írta, hogy nem hibáztathatók a mediterrán országok azért, hogy a Kínából behurcolt vírust észrevétlenül terjesztették el. (Olaszországban döntéshozók felelősségének megállapítására ügyészségi vizsgálat indult. Több száz tüntető, szerint szeretteiknek nem kellett volna meghalniuk, ha a hatóságok időben lépnek – a szerk.) A másik két okért viszont az európaiakat teszi felelősség a cikkírója.

 Forrás: TradingEconomics.com 

A 2008-as euró-válság vitathatatlanul felszínre hozta a közös valuta születési hibáit. Az uniós és a tagállami vezetők is eltökéltek voltak, hogy kijavítják ezeket. A válság elmúltával azonban csak parttalan viták jöttek. A németek passzivitásba vonultak, ignorálták a francia kezdeményezéseket. Az észak-déli front pedig bebetonozódott. A reformok elmaradtak. Az európai vezetők megelégedtek azzal, hogy a 2008-as válság kezelésének fő célja teljesült. Szinte valamennyi tagállamban többletet mutatott a fizetési mérleg.

Forrás: TradingEconomics.com 

Európai összesítésben a 2008-as válság kezdete óta pozitív. Az EU évek óta a nemzetközi dobogó legfelsőbb fokán áll. Tavaly több, mint 400 milliárd euró volt a plusz. Ezzel megelőzte a sokáig az élen álló Kínát, amelynek már  deficites a mérlege.

A berlini vezetés különösen büszke arra, hogy nem csak a németeknek, de az európaiak többségének is több a bevétele, mint a kiadása.

A grafikonra klikkelve megtekintheti nagy méretben az adatokat  Forrás: TradingEconomics.com 

Müller szerint a jelentős szuficitnek több a hátránya, mint az előnye. „A legkevésbé sem a versenyképesség bizonyítéka.” Azt teszi világossá, hogy az európaiak kevesebbet pénzt fektetnek a gazdaságba, mint amennyit invesztálhatnának. Jövedelmüket inkább megtakarítják. Pénzpiaci termékeket vásárolnak és ezzel más országoknak teszik lehetővé a hitelfelvételt. A pénzt sok állam versenyképessége növelésére, a gazdaság fejlesztésére költi. „A világ az európai takarékosság haszonélvezője. A kontinens eddig nem profitált belőle, most pedig különösen nehéz helyzetbe került miatt” – hangzik a közgazdász professzor meglepő analízise.

Exportálni, exportálni, exportálni!

– hangzott a 2008-as válság utáni szanálás receptje. Fő cél az európai áruk versenyképesebbé tétele volt a nemzetközi piacon. Az IMF az EU és az északi tagállamok vezetői a fizetési mérleg előbb egálba hozását, majd többlet elérését és növelését írták elő a délieknek a mentőcsomagokért cserében.

A grafikonokra klikkelve megtekintheti nagy méretben az adatokat

A görög, spanyol és portugál kormányok kiadást csökkentettek, adókat emeltek. A háztartások fogyasztása előbb a válság, majd a megszorítások következtében csökkenő jövedelme miatt visszaesett. Csökkent az importtermékek iránti igényük. Párhuzamosan, a bérek csökkenésével versenyképesebbek lettek a mediterrán országok termékei.

Az érem másik oldala

Ahhoz, hogy egy ország, régió kereskedelmi mérlege pozitív legyen, elengedhetetlen, hogy más országoké mínuszt mutasson. Ez évekig nem volt probléma. A világ legnagyobb gazdasága, az EU legfontosabb kereskedelmi partnere, az USA jóval többet hoznak be, mint vitt ki. A kontinentális Európa számára szintén meghatározó Nagy-Britanniában is hasonló volt a helyzet.

A cikkíró szerint a két ország exportigénye nem csak átmenetileg, a járvány miatt csökkent. Müller további, tartós visszaesést prognosztizál. Trump a protekcionizmus zászlóvivője, Nagy-Britannia pedig mind valószínűbb, hogy megállapodás nélküli fogja elhagyni az EU-t, támasztja alá jóslatát.

Trump politikája kereskedelmi háborúban, védővámokban és importkorlátozásokban manifesztálódik. A britek rendezetlen kilépése hasonló következményekkel, vámok automatikus, kölcsönös életbe lépésével járna. Drágulnának tehát a szigeten a kontinentális áruk, versenyképességük csökkenne, az exportvolumen visszaesne.

A szabadkereskedelem ideje lejárt?

Az évtizedek óta sikeres német és az utóbbi időben kontinens szerte dübörgő export záloga a WTO liberális kereskedelmi világrend. A ’90-es évek eleje óta töredékére csökkentek, sok esetben teljesen megszűntek a vámokat és mennyiségi korlátozásokat.

A WTO inog, egyre több ország kritizálja a nyugati államok által dominált szervezetet és a világkereskedelem jelenlegi szabályrendszerét, nyitottságát, amelyből leginkább az észak-atlanti térség profitál” – állítja Müller.

Roberto Azevedo

Szerinte ezt bizonyítja, hogy a szervezet elnöke, Roberto Azevedo azzal az indokolással lépett vissza, hogy „egy új arc, talán segíthet a kereskedelmi viták rendezésében”. Kétségtelen, hogy ez neki nem sikerült. Sőt, a konfliktusok egyre élesednek. Müller azt még beszédesebbnek tartja, hogy a tisztségre pályázó Phil Hogan, az Európai Bizottság jelenlegi kereskedelmi biztosa, az európaiak favoritja, az elemzők szerint ’az esélytelenek nyugalmával indul’.

A nyugat dominálta, multilaterálisan szabályozott világkereskedelem ideje lejárt. Ha az eurózóna nem lesz képes a protekcionizmus térnyerése idején is boldogulni, menthetetlenül leszakad” – hangzik a kolumnista vészjósló végszava.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Példátlan visszaesés az uniós autópiacon

Tavaly 23,7 százalékkal, decemberben 3,3 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban az egy évvel korábbihoz képest.

Szálló por. Északkeleten magas a légszennyezettség

Több településen továbbra is kedvezőtlenül alakul a levegő minősége a szálló por miatt - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

Informatikus kerestetik – kilencezer álláshely betöltetlen

Az elmúlt öt évben kétszeresére nőtt az informatikusok iránti kereslet Magyarországon: a munkáltatók 44 ezer digitális szakembert vehetnének fel a következő két évben, ha nem kellene számolniuk az évről évre növekvő szakemberhiánnyal. 2015-ben ez a szám még csak 22 ezer volt.

Lánchíd – felújítás. Kihirdették a győztes pályázatot

Az A-Híd Zrt. újíthatja fel nettó 18,8 milliárd forintért a Lánchidat - jelentette be a Budapesti Közlekedési Központ.

Hírek

Szálló por. Északkeleten magas a légszennyezettség

Több településen továbbra is kedvezőtlenül alakul a levegő minősége a szálló por miatt - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

Itt a kátyúszezon – alig fizetnek az útkezelők

A téli idővel együtt beköszöntött a kátyúszezon is, a kátyúkárok kétharmadát az első negyedévben jelentik a gépjármű-tulajdonosok - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Szervezeti átalakítás az OTP Banknál

Az OTP Bank csoportszinten integrálta a befektetési szolgáltatási és privát banki szolgáltatásait: immár az OTP Global Markets Igazgatóság felel a treasury ügyletek, a letétkezelési és tőkepiaci műveletek, a privát banki szolgáltatások, valamint a csoportszintű befektetési szolgáltatási irányítási tevékenységért is - közölte a pénzintézet.

Újra börtönbe megy a Samsung vezére

Vesztegetés miatt két és fél év börtönbüntetésre ítélte a szöuli felsőbíróság Li Dzse Jongot, a Samsung Electronics alelnökét, a vállalat tényleges vezetőjét és örökösét.

Lélektani határ fölé drágul a gázolaj szerdától

Tovább emelkednek itthon az üzemanyagárak: szerdától a benzin bruttó 3 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 2 forinttal drágul.

Családtámogatási botrány – lemondott a holland kormány

A hónapok óta tartó családtámogatási botrány miatt bejelentette lemondását a Mark Rutte vezette holland koalíciós kormány. Rutte és miniszterei március 17-ig, a parlamenti választások napjáig ügyvivői minőségben látják el feladataikat.

Májkárosodást okozhat a Richter egyik gyógyszere – korlátozás

Korlátozzák az Esmya nevű gyógyszer használatát az Európai Unióban: a Richter készítménye ezután csak olyan, menopauzát el nem ért nők méhmiómájának kezelésére használható, akik esetében a műtéti kezelés nem alkalmazható, vagy az nem volt sikeres - közölte a gyógyszergyártó.

Mexikóból a fegyházba. Húsz év után ítélték el a budai késelőt

Jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélték azt a férfit, aki 2001-ben megkéselte egy budai szálloda recepciósát, majd tizenhét évig Mexikóban bujkált - közölte a Fővárosi Ítélőtábla.

Koronavírus – A magyarok harmada biztosan beoltatná magát

A decemberi 24 százalékról 34 százalékra nőtt azoknak a száma, akik biztosan élnek majd az oltás lehetőségével - közölte felmérése adatait a Századvég.

Orbán: szja-mentességet kapnak a 25 év alattiak

Legkésőbb 2022. január 1-jétől teljes jövedelemadó-mentességet kapnak a 25 év alatti fiatalok - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban.

Kevesebb üzemanyagot tankoltunk tavaly

Tavaly 6,9 százalékkal kevesebb motorbenzin és 8,3 százalékkal kevesebb gázolaj fogyott, mint egy évvel korábban. Az üzemanyag-fogyasztás átlagosan 7,8 százalékkal csökkent 2020-ban - derül ki a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) adataiból.

Az űrből érkezik bor a Földre

Kedden mondott búcsút a Nemzetközi Űrállomás annak a 12 palack francia bordeaux-i bornak és több száz szőlővesszőnek, amelyek egy tudományos kísérletben egy évet töltöttek a Föld körül keringve.

Gazdaság

Hitelösszehasonlító alkalmazást készített az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) online hitelösszehasonlító alkalmazást készített azoknak, akik Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelt (MSZH) vennének föl.

Új csúcsra nőtt a befektetési alapok vagyona

A befektetési alapokban kezelt vagyon decemberben 3 százalékkal, 203 milliárd forinttal nőtt. A hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) tagjai 6893 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban, ami új csúcs.

A bankolás ára – levelet kapnak a számlatulajdonosok

Január végéig részletes, de egyszerűen áttekinthető díjkimutatást kapnak a banki ügyfelek bankszámlájuk tavalyi egész évi költségeiről. Ez alapján eldönthető, hogy érdemes-e folyószámlát vagy bankot váltani - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Az MNB megbüntette a Groupama Biztosítót

Egyebek mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) állománykezelését, illetve az ügyféltájékoztatást és a panaszkezelést érintő jogsértések miatt közel 50 millió forint bírságot szabott ki a Groupama Biztosítóra a jegybank.

Alapkamat. Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács

Egyhangúlag döntött a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamat 0,60 százalékon tartásáról - derül ki a 2020. december 15-i ülés rövidített jegyzőkönyvéből.

Fogyasztóbarát személyi hitel – az OTP már folyósít

Nem sokkal a január 1-jei indulás után az OTP Bank már több ügyfelének is folyósította az új, szabadon felhasználható minősített fogyasztóbarát személyi hitelt (MSZH) - közölte a pénzintézet.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom