Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Der Spiegel: A liberális piacgazdaság ideje lejárt?
No menu items!

Der Spiegel: A liberális piacgazdaság ideje lejárt?

A járvány-krízis gazdasági következményei erősebbek az euróövezetben, mint más gazdaságokban. Pusztító jel, mert úgy tűnik, megerősíti a populisták és az autokraták propagandáját, miszerint elavult ez az európai modell. A Spiegelben közzétett írásában a Dortmundi Műszaki Egyetem politikai újságírás professzora felteszi a kérdést: Az európai modell ideje lejárt?

11,5 százalékos gazdasági visszaesés várható 2020-ban – hangzik az OECD prognózisa. Ezzel az euró-zónában lenne a világon az egyik legnagyobb recesszió. És ebbe a virulógusok által esélyesnek tartott második fertőzési hullám és annak gazdasági következményei még nincsenek belekalkulálva.

A Spiegel illusztrációja Milánóról. Kép/Fotó: Flavio Lo Scalzo / REUTERS

A visszaesés biztos nagyobb lesz, mint a legtöbb, a szerző megfogalmazása szerint  “nacionalista, vagy autoriter vezetésű államban”. Pedig ezekben az országokban is tombolt-tombol a járvány. Sújtják őket a gazdasági következmények is, de sikeresebben birkóznak meg velük, mint a jómódú, liberális piacgazdaságban Európában. „Ez pusztító jelzés, mert nyilvánvalóan megerősíti a populisták és az autokraták propagandáját, miszerint gyenge, a régi Európa, elavult modell“- busong a szerző a Spiegel hasábjain.

Az OECD Prognózisa interaktív módon G7 – Világ- és OECD ország gyűjtésbe szegmentálva tekinthető meg:

A feltételezett okok

Hogy lehetséges? Mit csinálunk rosszul? – teszi fel a kérdést a hetilap kolumnistája, Henrik Müller.

Henrik Müller

Az elemzést jegyző szerző, aki a Dortmundi Műszaki Egyetem politikai újságírás professzora, korábban a magazin menedzser főszerkesztő helyettese volt, úgy véli, három tényező miatt birkózik a nyugat nehezen a vírus okozta válsággal:

  • A fertőzések száma, különösen Olaszországban, Franciaországban és Olaszországban, olyan nagy volt, hogy a rendkívül hosszú, szigorú lezárás megállította a gazdasági életet.
  • A gazdaságok meglehetősen nyitottak, nagy külső egyensúlyhiánnyal.  A járvány és az azt követő recesszió miatt visszaesett világkereskedelem és az egyre erősödő protekcionizmus legnagyobb vesztesei lettek a külkereskedelemből élő európaiak. (A Világkereskedelemi Szervezet (WTO) 2020-ra legalább 10 százalékos világkereskedelmi visszaeséssel számol. Az exportra épülő német export áprilisban 31 százalékkal zuhant az egy évvel korábbihoz viszonyítva!)
  • Hiába a közös fizetőeszköz, az eurózóna sok tekintetben szakadozott. A tagállamok önálló gazdaság- és költségvetési politikát folytatnak. Az eladósodottabb államoknak különösen nagy hátrány, hogy egyedül kell megbirkózniuk minden idők legnagyobb gazdasági krízisével. Ezen a közös európai adósságjegy javaslat, az euró-kötvény bevezetése és a vissza nem térítendő támogatásokból és kedvezményes hitelekből álló uniós konjunktúracsomag sem fog változtatni. „Ha ugyan a tervek valósággá válnak” – teszi hozzá a szerző, utalva a jelentős dán, finn, holland és osztrák ellenállásra.

A Spiegel cikkében a szerző azt írta, hogy nem hibáztathatók a mediterrán országok azért, hogy a Kínából behurcolt vírust észrevétlenül terjesztették el. (Olaszországban döntéshozók felelősségének megállapítására ügyészségi vizsgálat indult. Több száz tüntető, szerint szeretteiknek nem kellett volna meghalniuk, ha a hatóságok időben lépnek – a szerk.) A másik két okért viszont az európaiakat teszi felelősség a cikkírója.

 Forrás: TradingEconomics.com 

A 2008-as euró-válság vitathatatlanul felszínre hozta a közös valuta születési hibáit. Az uniós és a tagállami vezetők is eltökéltek voltak, hogy kijavítják ezeket. A válság elmúltával azonban csak parttalan viták jöttek. A németek passzivitásba vonultak, ignorálták a francia kezdeményezéseket. Az észak-déli front pedig bebetonozódott. A reformok elmaradtak. Az európai vezetők megelégedtek azzal, hogy a 2008-as válság kezelésének fő célja teljesült. Szinte valamennyi tagállamban többletet mutatott a fizetési mérleg.

Forrás: TradingEconomics.com 

Európai összesítésben a 2008-as válság kezdete óta pozitív. Az EU évek óta a nemzetközi dobogó legfelsőbb fokán áll. Tavaly több, mint 400 milliárd euró volt a plusz. Ezzel megelőzte a sokáig az élen álló Kínát, amelynek már  deficites a mérlege.

A berlini vezetés különösen büszke arra, hogy nem csak a németeknek, de az európaiak többségének is több a bevétele, mint a kiadása.

A grafikonra klikkelve megtekintheti nagy méretben az adatokat  Forrás: TradingEconomics.com 

Müller szerint a jelentős szuficitnek több a hátránya, mint az előnye. „A legkevésbé sem a versenyképesség bizonyítéka.” Azt teszi világossá, hogy az európaiak kevesebbet pénzt fektetnek a gazdaságba, mint amennyit invesztálhatnának. Jövedelmüket inkább megtakarítják. Pénzpiaci termékeket vásárolnak és ezzel más országoknak teszik lehetővé a hitelfelvételt. A pénzt sok állam versenyképessége növelésére, a gazdaság fejlesztésére költi. „A világ az európai takarékosság haszonélvezője. A kontinens eddig nem profitált belőle, most pedig különösen nehéz helyzetbe került miatt” – hangzik a közgazdász professzor meglepő analízise.

Exportálni, exportálni, exportálni!

– hangzott a 2008-as válság utáni szanálás receptje. Fő cél az európai áruk versenyképesebbé tétele volt a nemzetközi piacon. Az IMF az EU és az északi tagállamok vezetői a fizetési mérleg előbb egálba hozását, majd többlet elérését és növelését írták elő a délieknek a mentőcsomagokért cserében.

A grafikonokra klikkelve megtekintheti nagy méretben az adatokat

A görög, spanyol és portugál kormányok kiadást csökkentettek, adókat emeltek. A háztartások fogyasztása előbb a válság, majd a megszorítások következtében csökkenő jövedelme miatt visszaesett. Csökkent az importtermékek iránti igényük. Párhuzamosan, a bérek csökkenésével versenyképesebbek lettek a mediterrán országok termékei.

Az érem másik oldala

Ahhoz, hogy egy ország, régió kereskedelmi mérlege pozitív legyen, elengedhetetlen, hogy más országoké mínuszt mutasson. Ez évekig nem volt probléma. A világ legnagyobb gazdasága, az EU legfontosabb kereskedelmi partnere, az USA jóval többet hoznak be, mint vitt ki. A kontinentális Európa számára szintén meghatározó Nagy-Britanniában is hasonló volt a helyzet.

A cikkíró szerint a két ország exportigénye nem csak átmenetileg, a járvány miatt csökkent. Müller további, tartós visszaesést prognosztizál. Trump a protekcionizmus zászlóvivője, Nagy-Britannia pedig mind valószínűbb, hogy megállapodás nélküli fogja elhagyni az EU-t, támasztja alá jóslatát.

Trump politikája kereskedelmi háborúban, védővámokban és importkorlátozásokban manifesztálódik. A britek rendezetlen kilépése hasonló következményekkel, vámok automatikus, kölcsönös életbe lépésével járna. Drágulnának tehát a szigeten a kontinentális áruk, versenyképességük csökkenne, az exportvolumen visszaesne.

A szabadkereskedelem ideje lejárt?

Az évtizedek óta sikeres német és az utóbbi időben kontinens szerte dübörgő export záloga a WTO liberális kereskedelmi világrend. A ’90-es évek eleje óta töredékére csökkentek, sok esetben teljesen megszűntek a vámokat és mennyiségi korlátozásokat.

A WTO inog, egyre több ország kritizálja a nyugati államok által dominált szervezetet és a világkereskedelem jelenlegi szabályrendszerét, nyitottságát, amelyből leginkább az észak-atlanti térség profitál” – állítja Müller.

Roberto Azevedo

Szerinte ezt bizonyítja, hogy a szervezet elnöke, Roberto Azevedo azzal az indokolással lépett vissza, hogy „egy új arc, talán segíthet a kereskedelmi viták rendezésében”. Kétségtelen, hogy ez neki nem sikerült. Sőt, a konfliktusok egyre élesednek. Müller azt még beszédesebbnek tartja, hogy a tisztségre pályázó Phil Hogan, az Európai Bizottság jelenlegi kereskedelmi biztosa, az európaiak favoritja, az elemzők szerint ’az esélytelenek nyugalmával indul’.

A nyugat dominálta, multilaterálisan szabályozott világkereskedelem ideje lejárt. Ha az eurózóna nem lesz képes a protekcionizmus térnyerése idején is boldogulni, menthetetlenül leszakad” – hangzik a kolumnista vészjósló végszava.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Együttműködési megállapodást kötött a magyar Aeroplex és a román Romaero

Együttműködési megállapodást írt alá az Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. (ACE) és a román Romaero S.A. pénteken Budapesten, amely alapján a magyar vállalat saját megrendelői részére repülőgép-karbantartást végez a bukaresti Baneasa repülőtéren, ebbe bevonja a román repülőgép-karbantartó vállalat létesítményeit, infrastruktúráját, eszközparkját, szakembereit. Az aláírási ünnepségen Demény Árpád, az ACE ügyvezető igazgatója elmondta: az ACE Európa egyik legnagyobb független repülőgép-karbantartó társasága, a legnagyobb légitársaságokkal dolgoznak együtt. Kiemelte, hogy a román partnerrel kötött megállapodás hosszú távú üzleti stratégiai céljuk megalósítását segíti. Az ACE ügyvezető igazgatója rámutatott arra, hogy a világ repülőgépiparában jelentős verseny van, amelyben fontos értéket képvisel az eszközök, a növekedés és a stabilitás megléte. Demény Árpád az MTI kérdésére elmondta: a bukaresti bázison 2024 októberében indulna a karbantartás. Kezdetben egy termelési vonalat (egy termelési vonalon egyidejűleg egy repülőgépet fogadnak) alakítanak ki, majd ezt fejlesztenék fokozatosan öt termelési vonallá. Az ACE tájékoztatása szerint a megállapodással új karbantartó bázis jön létre az Aeroplex égisze alatt, amely lehetőséget kínál arra, hogy a társaság szolgáltatásait még szélesebb körben elérhetővé tegyék a régióban. Az Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. magyar vállalat, a régió legnagyobb független repülőgép műszaki központja. Fő tevékenységi köre az Airbus és Boeing típusú repülőgépek javítása és karbantartása. Az Aeroplex Budapesten és Debrecenben lát el forgalmi karbantartási tevékenységet, budapesti bázisán hangár szintű karbantartást, illetve repülőgépes berendezésjavítást végez, mintegy 18 ezer négyzetméternyi hangárban és a hozzá kapcsolódó 3,5 ezer négyzetméternyi műhelyterületen. Az ACE 2022-ben 21,6 milliárd forint árbevételt és 960 millió forint adózott eredményt ért el. A cég árbevétele 2023-ban 31,3 milliárd forintra, nyeresége 1,6 milliárd forintra emelkedett. A Romaero céget 1920-ban alapították, egykor a román védelmi és repülőgépipar legnagyobb vállalata volt, jelenleg repülőgép-karantartással foglalkozik.

Varga Mihály: intenzív fejlődés szakaszába lép a gazdaság

Az extenzív korszakot lezárva a magyar gazdaság egyre inkább átkerül az intenzív fejlődés szakaszába, amikor jelentősen nő a hozzáadott érték.

Nyugati és keleti technológiák találkozóhelyévé teszik Magyarországot

A jövő a zöldenergiáé Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint, ezért a legkorszerűbb nyugati és keleti technológiák találkozóhelyévé teszik Magyarországot.

Rengetegen bankolnak ezzel, pedig hiába magyar és világelső, de drága

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024. februári adatai szerint a számlavezetés során a bankok felé kifizetett díjak 15 százalékát teszik ki az SMS szolgáltatások. Bár a jegybank nyolcezer forint közelébe becsülte az SMS-ekre fordított éves átlagos ügyfélköltséget, a BiztosDöntés.hu szerint ez a költség még ennél nagyobb is lehet. Pedig ma már a legtöbb banknál létezik erre egy ingyenes alternatíva, melyre könnyen át lehet állni.

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Gazdaság

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...

Erre vigyázzunk a külföldi pénzfelvételnél

Ha a bankkártya elveszik vagy elakad egy ATM-ben, azonnal le kell tiltani. Ezt az adott bank honlapján található letiltási számok segítségével tehetjük meg.