bérnövekedés

Immár a mikro-, kis- és középvállalkozások harmadának jelent komoly nehézséget a növekvő munkaerőhiány, miközben az év elején a kkv-k mindössze 26 százaléka számolt be erről - derül ki a K&H bizalmi index kutatása harmadik negyedéves eredményéből.

A béremelkedés mértékét a költségvetési szférában folytatódó kiigazítások és a munkaerőkereslet mellett technikai elemek is befolyásolják. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a felgyorsult infláció miatt a fizetések valós emelkedését tükröző reálbéremelkedés lelassult - hívták fel a figyelmet elemzők.

A munkaadók aktív béremelésre kényszerülnek a munkaerő megtartása érdekében, így a járvány harmadik hulláma és az alacsonyabb minimálbér-emelés ellenére is dinamikusan emelkednek a keresetek - állapították meg elemzők a legfrissebb adatokat kommentálva.

Áprilisban 440 ezer 600 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Már az év közepe táján visszatérhet a munkaerőhiányos gazdasági környezet, amelyben ismét a bérek emelésére kényszerülnek a cégek - vonták le a legfrissebb munkaerőpiaci adatokból piaci elemzők.

Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedése lényegesen lelassulhat - vélik elemzők.

A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1388 forint volt idén az első negyedévben, 5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 1326 forintnál - derül ki a Trenkwalder és a Moore Hungary elemzéséből.

A gazdaság teljesítményéhez képest különösen dinamikus volt a bérek tavalyi emelkedése, de az idén érzékelhetően lassulhat az ütem, amit már a minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó megállapodás is jelez - kommentálták a legfrissebb kereseti adatokat elemzők.

A keresetek előző évi növekedésében meghatározó volt a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése. Az idén mindkettő a tavalyinál kisebb mértékben, 4 százalékkal emelkedik, de egyéb tényezők is a bérdinamika gyengülését vetítik előre - kommentálták elemzők a legfrisseb statisztikai adatokat.

A háziorvosokra is kiterjesztik az orvosi béremelést, de esetükben a növekedés mértéke attól is függ, hogy a doktor szorosabb vagy lazább praxisközösséget vállal - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely.

A keresetstatisztikán nem hagyott nyomot a járvány, októberben is megközelítőleg a korábban megszokott dinamika szerint emelkedtek a bérek - összegezték véleményüket az elemzők a KSH legfrissebb jelentését kommentálva.

A bérek emelkedése lényegében fenntartja a vírusjárvány előtti erős dinamikát. Ezért is fontos, hogy mi lesz a jövő évi bértárgyalások kimenetele - állapították meg elemzők.

Az idén már nem, jövőre viszont mérséklődhet a bérek emelkedése, mivel a bizonytalan kilátások miatt a munkáltatóktól fokozott óvatosság várható a bértárgyalásokon - vélik elemzők, akik szerint az idei bérdinamika leginkább éppen a minimálbér és a bérminimum emeléséből táplálkozik.

A kötelező és a megállapodásokból eredő béremeléseknek köszönhetően az év végéig fennmarad a 10 százalék körüli béremelkedési ütem, jövőre viszont a vállalatok már óvatosabban fognak ilyen kötelezettségeket vállalni - kommentálták a KSH adatait elemzők.

Elemzők szerint erőteljes marad a bérnövekedés dinamikája, de lassulhat a tavalyihoz képest, éves szinten egyszámjegyű lehet.

A várakozásokat meghaladóan nőttek a keresetek tavaly novemberben, és idén is 9 százalék feletti lehet a növekedés - vélik elemzők.

A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos órabére 1203 forint volt a tavalyi negyedik negyedévben, ami 21 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakában mért 993 forintnál - derült ki a Trenkwalder és a BDO Magyarország felméréséből.

Az enyhülő külső kockázatok és az erőteljes működőtőke-beáramlás hatására 3,7 százalékról 4 százalékra emelték idei GDP-növekedési előrejelzésüket a Takarékbank elemzői. Jövőre 3,5 százalékot várnak.

A keresetek tavalyinál enyhébb növekedésére számítanak idén az elemzők, akik szerint a korábbinál nagyobb szerepet játszhatnak majd a kormányzati intézkedések.

A fogyasztóiár-index januárig az üzemanyagárak bázishatásainak és az élelmiszerárak növekedésének következtében emelkedik, majd fokozatos mérséklődést követően - várhatóan 2022-ben - a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Inflációs jelentése.