Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság EU - Gigantikus mentőcsomagok hitelből. Mi is az a Kurzarbeit?

EU – Gigantikus mentőcsomagok hitelből. Mi is az a Kurzarbeit?

Szinte minden európai országban van mentőcsomag a korona-vírus gazdasági következményeinek enyhítésére. Sok a hasonlóság, de vannak unortodox megoldások is. Az Európai Bizottság a SURE alappal állt elő, miközben az euróövezeti államok a korona-kötvényekről vitatkoznak. Európai körkép.

Németország

Európa legnagyobb gazdaságát 1173 milliárd eurós (360 ezer milliárd forint) csomaggal segíti a berlini kormány. Ezzel az éves költségvetés (363 milliárd euró) közel négyszereséből támogatja a cégeket és magánszemélyeket. Ennél csak az amerikai kormány különített el nagyobb összeget, mindezt a 83 milliárdra becsült adókiesés mellett.

  • Az állam a vállalatok hiteléért 500 ezer euróig kezességet vállal, miután a korábbi 90 százalék kevésnek bizonyult a bankoknak. Akadozott a hitelfolyósítás.
  • Az állami KfW Bank 3 százalékos kamattal, könnyített hitelbírálattal és gyorsított ügyintézéssel kínál hitelt a 11-29 főt foglalkoztató cégeknek.
  • A 250 ezer egészségügyben és a szociális területen dolgozó egyszeri, adómentes 1500 eurós prémiumot kap, függetlenül attól, milyen fenntartású intézményben dolgozik.
  • Plusz támogatást kapnak az önkormányzatok a 70-90 százalékos bevételkiesés miatt a csőd szélére került közlekedési vállalataik megsegítésére és a kórházaik fenntartásához.
  • Akit munkáltatója csökkentett munkára (Kurzarbeit) küldött, annak bére a korábbi szabály szerinti 60 százalékot (egyedülállók) illetve 67 (gyerekesek) helyett 80, illetve 87 százalékát, de legfeljebb 3000 eurót kap az államtól. A csökkentett munka 12 hónapos maximuma megmarad.
  • Ennek ellenére néhány hónap alatt 1,8 millió állását elvesztővel számolnak. Az egy évig járó munkanélküli segély, amely a nettó bér 60 (egyedülállók) illetve 67 (gyerekesek) százaléka, de maximum 2000 euró változatlan marad. Az ez után járó rendszeres szociális segély (Harz IV) 340 eurós összege szintén nem emelkedik. Viszont feltételei lazulnak, igénylési eljárása egyszerűsödik.
  • Egyéni és mikorvállalkozók bevételkiesésének kompenzálására 50 milliárd jut.

Csehország

A prágai csomag cégeknek nyújtott hitelgarancia, kedvezményes állami hiteleket és vissza nem térítendő támogatások mellett a munkavállalóknak is segítséget tartalmaz. Így például teljes bérük 80 százalékát megkapják az államtól, ha az iskolák és óvodák bezárása miatt gyermekükre kell vigyázniuk és ezért nem tudnak munkába menni. Munkahiány miatti csökkentett munka esetén az állam a bér 60 százalékát kifizeti. A munkaadóknak a teljesen munka nélkül maradt dolgozóikat sem kell elbocsátaniuk. A ’kapun belüli munkanélküliek’ bérük 20 százalékát kapják, ezt viszont a költségvetés fizeti.

Franciaország

Párizsban a jövő vállalkozásaira is gondoltak. Akik a nehéz idők ellenére elindulnának egy 160 millió eurós alapból vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. E mellett összesen 1,5 milliárd euró adókönnyítésben is részesülnek. A teljes gazdasági mentőcsomag európai összehasonlításban kicsi, a GDP 12,4 százalékának fele meg.

Spanyolország

Madrid a GDP 20 százalékának megfelelő, 200 milliárdos csomagot fogadott el. Amely többek között vissza nem térítendő támogatás, állami hitelek és hitelgarancia tartalmaz. Az állam előírta a bankoknak, hogy a munkanélkülieknek és a bevétel nélkül maradt egyéni vállalkozóknak hitelvisszafizetési moratóriumot adjanak.

Nagy-Britannia

London 330 milliárd fontos csomagot fogadott el. A legnagyobb tételeket ebben az adócsökkentések adják. Differenciáltan kezelik az ágazatokat. A vendéglátóipari egységeknek, a szórakoztató szektorban és a kultúra területén vállalkozóknak például egy évig nem kell társasági és iparűzési adót fizetniük.

Csökkentett munka a csodafegyver?

A csökkentett munka bérezésének állami átvállalását Európa szerte alkalmazzák. Ez az EU mentőcsomagjának is központi eleme. Célja, hogy a cégek az átmeneti fölöslegessé vált dolgozóikat ne bocsátsák el. A munkavállaló megkapja bére nagy részét, a munkaadónak a helyzet javulása után nem kell időt, energiát és pénzt költenie a korábban elküldött dolgozók pótlására, az állam pedig megakadályozza a munkanélküliek számának növekedését. A csökkentett munka (Kurzarbeit) alatt a teljes munkaidős foglalkoztatás ‘kvázi részmunkaidőssé’ válik.

A németnél vannak bőkezűbb államok is

Dániában, Hollandiában, Írországban és Norvégiában a teljes bért fizeti az állam. A brit, a francia, az olasz, az osztrák, a svájci és a svéd munkavállalók 80 százalékot kapnak. Belgiumban és Spanyolországban 70-et.  Csehországban 60-at. Viszont a legtöbb helyen nem jár 1 évig, mint Németországban. A francia kormány fél évet, az olasz és az osztrák 3 hónapot fizet. Franciaországban nem közvetlenül a költségvetés folyósítja a munkabért, a munkáltatónak kell igényelnie az utólagos megtérítést.

Egységes, hogy a hatóságok szigorúan ellenőrzik, hogy a munkavállaló valóban csak a munkáltató kifizetésének ellenértékeként a rendes munkaidő töredékét dolgozza le, a támogatási rész fejében viszont a ‘töredéknél’ több munkát nem végezhet a cégénél. Ezzel akadályozzák meg, hogy Kurzarbeit keretében a vállalatok a lehetőséggel visszaélve ingyen (állampénzen) munkaerőhöz jussanak.

Kurzarbeit – és az EU 100 milliós hitele

Ursula von der Leyen

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen április 1-én bejelentette, hogy a német szabályozás mintájára (Kurzarbeit) az EU is támogatja a csökkentett munkát. A finanszírozására 100 milliárd euró hitelt vesz fel amit egy alapban helyez el.

A SURE névre keresztelt alapból azután a tagállamok rövidtávú munkahelyvédelmi programjaikra kaphatnak majd kedvezményes hitelt. Az elképzelés szerint a cégek – a mezőgazdaságiak is – igényelhetnének az államokon keresztül a támogatási hitelkeret erejéig.

Itália

Az arányaiban legnagyobb csomagot az epidemológiailag és gazdaságilag is legnagyobb bajban lévő olaszok fogadták el. A gazdaság a korona-járvány előtt is komoly problémákkal küzdött. Az elemzők hosszabb távú kihatásokra számítanak, mint az európai szomszédoknál. A legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank 2021 első félévére 3-4 százalékos visszaesést prognosztizál.

Az állami ’Központi garanciaalap’ (Fondo centrale di garanzia) jótáll a vállalkozások hiteleiért 200 millió euróig. Ez 500 milliárd eurós, a GDP 30 százalékára tehető kezességet jelent.

Ettől független a kormány gazdasági mentő és élénkítő csomagja: pénzosztás és adóelengedés 750 milliárd euró értékben. Az éves olasz GDP 50 százaléka. Mintegy 400 milliárdból a vállalkozások kapnak hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat. A további 350 milliárdot sokféle célra költi el az állam:

  • Az egyéni vállalkozok áprilisra és májusra mentesülnek a közteher fizetési kötelezettség alól. Az állam összesen 10 milliárd eurót enged el. Nem kell továbbadniuk a költségvetésnek az árujuk, szolgáltatásuk után nekik fizetett áfát sem.
  • A ’Központi garanciaalap’ kezessége mellett vehetnek fel a vállalkozások hiteleket a kereskedelmi bankoktól. 25 ezer euróig a garanciavállalás automatikus. Engedélyeztetési eljárás csak az összeghatár felett van. A kevesebb, mint 500 főt foglalkoztató cégek 800 ezer euró alatti, maximum 6 éves futamidejű kölcsöneiért teljes egészében, 5 millió euróig pedig 90 százalékban szavatol az alap. Erre a célra 1,5 milliárd került a költségvetésből az alapba.
  • Külön exporttámogatási alapot hoztak létre. Megkönnyítendő az olasz cégek visszatérését a világpiacra.
  • Az iskolák, óvodák bezárása miatt gyerekeikkel otthon maradó szülők megkapják az államtól bérük 50 százalékát.
  • 85 milliót kapnak az iskolák a digitális oktatás feltételeinek megteremtésére. A pénzből a rossz anyagi helyzetű tanulók is részesülnek, hogy otthon megfelelő eszközeik legyenek a tanuláshoz.
  • A pénzügyi, energetikai, közlekedési, élelmiszer-feldolgozási területen csak állami engedéllyel szerezhetnek külföldiek tulajdont olasz magáncégekben. Meg akarják akadályozni a legyengült olasz vállalatokat felvásárlását.

Mennyit, honnan, miből?

Agustín Carstens

Miközben a mentőcsomagokra a tagállamoknak nagy szükségük van, az euróövezetiek a korona-kötvényekről vitatkoznak.

A nemzeti bankok közötti monetáris együttműködést koordináló Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) elnöke úgy véli, a hitelgarancia nem lesz elegendő szerepvállalás. Agustín Carstens szerint a vállalati hitelállományának növekedése a következő 3 hónapban meg fogja haladni a teljes előző évben felhalmozott adósságok összegét. „Beszélni kell az állami hitelátvállalásról is. Ez lesz az egyik legnehezebb kérdés.” – mondja

Olivier Blanchard

Oliver Blanchard, aki 7 évig volt az IMF vezető közgazdásza állami hitelátvállalási alapok létrehozását javasolja. „A legfontosabb állami feladat a munkahelyeket biztosító vállalatok megmentése. Ehhez képest az államadósság növekedése sokadrangú kérdés.”

Mario Draghi

Hasonlóan vélekedik Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke is. „Cselekedni, cselekedni, cselekedni! Tekintet nélkül az államamdóságra!” – fogalmazott lényegre törően a Financial Timesban március 25-én megjelent, AzÜzletben részletesen bemutatott vendégkommentárjában.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Globalizáció. A németek a nyertesei, mégsem kérnek belőle

Németország export világhatalom. A szabadkereskedelemre épül a németek jóléte. A többség, 58 százalékuk mégis inkább a globalizáció árnyoldalait látja – derül ki a Spiegel friss felméréséből.

Tőzsde – Emelkedéssel nyitottak a New York-i indexek

Emelkedéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdeindexek szerdán. Az olaj ára csökken.

Renault-Nissan-Mitsubishi: új stratégiával a túlélésért

Átszervezi együttműködését a Renault-Nissan-Mitsubishi szövetség: az új stratégia alapján mindegyik autógyár a saját erősségét jelentő területeken veszi át a vezetést, a másik két vállalat pedig a keze alá dolgozik.

Öt százalékra csökkenhet a rozsdaövezeti lakások áfája

A kormány elfogadta az új lakások építését ösztönző városi otthonteremtési programot. Amennyiben az Országgyűlés is rábólint, a rozsdaövezeti területeken épülő lakások vásárlásának áfája öt százalékra csökken.

Hírek

Rezsiutalvány – hosszabb beváltási határidő

A pünkösdi ünnepi hétvégére való tekintettel május 31. helyett június 2-ig fogadja el a rezsiutalványokat a Magyar Posta.

Kudarcba fulladt Richard Branson rakétakilövése

Sikertelen volt a Virgin Orbit első rakétafellövési kísérlete. A brit milliárdos, Richard Branson cége újabb indítást tervez, hosszú távon pedig az a célja, hogy fizetős utasokat repít a földi légkör fölé.

KSH: negyedével csökkent a természetes fogyás

Csökkent a természetes fogyás Magyarországon az első negyedévben, miközben kétszer annyi házasságot kötöttek, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

E-matrica nélkül: több a külföldi bliccelő

A személygépjárművekre márciusban nyolcvanezer, áprilisban csaknem ötvenezer esetben szabott ki pótdíjat díjfizetés nélküli úthasználat miatt a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.

A SpaceX embert küld az űrbe, Musk mindenre gondolt

Stílusosan indulnak az űrbe a SpaceX Crew Dragon űrhajójának első asztronautái: az egyrészes, fekete-fehér színű, elegáns szkafandert viselő űrhajósok egy elektromos Teslával érkeznek szerdán a kilövőpadhoz.

Új nevet kap Csongrád megye

Trianon századik évfordulójától, június 4-étől Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megye lesz - jelentette be Juhász Tünde kormánymegbízott Szegeden.

Szerdán tovább drágulnak az üzemanyagok

Tovább emelkedik a hét közepén az üzemanyagok ára: a benzin bruttó 7 forinttal kerül majd többe, a gázolaj pedig bruttó 6 forinttal drágul.

Lakónegyedre zuhant egy utasszállító Pakisztánban

Nem sokkal a landolás előtt lakónegyedre zuhant egy utasszállító repülőgép a pakisztáni Karacsiban. A fedélzeten legalább százan voltak, valamennyien életüket vesztették.

Az alacsony fogyasztás miatt esett az üzemanyagok ára

A járvány idején jelentősen visszaesett az olajfogyasztás, ami az üzemanyagok árának csökkenését okozta. Az elmúlt hetekben azonban gyorsan visszarendeződtek az árak - mondta Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.

Járvány – tárlat. Maszkok a cseh Nemzeti Múzeumban

A koronavírus-járvány elleni védekezés jelképének tekintett arcmaszkokból rendez kiállítást a prágai cseh Nemzeti Múzeum. Május 24-én megszűnik az általános és kötelező köztéri maszkviselés az országban.

Hungarikum lett a csíksomlyói búcsú és a tiszavirágzás

A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, míg a Magyar Értéktár hét tétellel bővült.

Versenyhivatali eljárás gyógyhatást ígérő kozmetikai termékek miatt

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a Max-Immun Kft.-vel szemben, mert a vállalkozás megalapozatlanul tulajdonít  gyógyhatást a proinzulin C-peptidet tartalmazó termékeinek, ezzel - úgy véli - sértve a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát.

Gazdaság

Szuperbank alakul: a Budapest Bank is csatlakozik

A Budapest Bank Zrt. (BB) csatlakozik az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (MTB) és az MKB Bank Nyrt. (MKB) stratégiai együttműködéséhez, amelyben egy hazai tulajdonú bankcsoport létrehozásának keretrendszerét vizsgálják meg és készítik elő.

Monetáris tanács: marad az alapkamat és a kamatfolyosó

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülésén.

A Bankszövetség új elnöke: elkerülhető a 2008-ashoz hasonló krízis

A bankszektor elemi érdeke, hogy maximálisan támogassa ügyfeleit, valamint a Magyar Nemzeti Bankot és a kormányt annak érdekében, hogy a gazdaság működése mielőbb visszatérjen a normál kerékvágásba - mondta Jelasity Radován.

Jelasity Radován a Magyar Bankszövetség új elnöke

Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját választotta meg a Magyar Bankszövetség elnökének a szervezet tisztújító testületi ülésén.

MNB: ennél nagyobb sokkot is túlélne a bankrendszer

A mostaninál súlyosabb makrogazdasági pálya esetén is kezelhető a bakrendszer tőkeigénye, azaz a bankok többsége akkor sem szorulna tőkepótlásra - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi stabilitási jelentése.

Sorozatos jogszabálysértések – 65 milliós bírság az UniCreditnek

Pénzforgalmi jogszabálysértések miatt hatvanöt millió forintra bírságolta az UniCredit Bank Zrt.-t a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A hitelintézetnek legkésőbb október végéig orvosolnia kell a problémákat.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom