Kezdőlap Világgazdaság Mario Draghi: Háború van, minden eszköz megengedett!
No menu items!

Mario Draghi: Háború van, minden eszköz megengedett!

„Cselekedjünk, tekintet nélkül az államadósságra!” – írja Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke a Financial Timesban megjelent vendégkommentárjában. A kormányok nem habozhatnak. Minden eszköz megengedett. Ha sürgősen nem indul újra a gazdaság, sosem látott válság jöhet. A munkaadókra, a munkavállalókra és a pénzügyi szektorra is kiterjedő állami intézkedéseket vár az EKB volt elnöke.

El lehet adósodni!

Mario Draghi

Bibliai léptékű katasztrófa” – foglalja össze Draghi a népegészségügyi és a gazdasági helyzetet az egész világon olvasott gazdasági napilap, a Financial Times (FT) hasábjain. A korona-vírus elleni és a gazdaság megmentése érdekében folytatott harcot háborúnak nevezi, amelyben minden eszköz megengedett. Felszólítja a világ kormányait, hogy minden erőforrásukat mozgassák meg a gazdaság további leépülése ellen. „Cselekedni, cselekedni, cselekedni! Tekintet nélkül az államadósságra!” – hív fel Draghi.

Szokatlan szavak egy szakembertől, aki EKB elnökként ugyan laza monetáris politikát folytatott, de mindig a költségvetési fegyelem híve volt és ezt megkövetelte az euró-övezeti tagállamoknak nyújtott segítségért cserébe is – jegyzi meg a vezető olasz napilap, a Corriere della sera Draghi cikkét elemző összeállításában.

Draghi szerint könnyíti a helyzetet, hogy a kamatok belátható ideig a mostani extrém alacsony szinten fognak maradni. Nyilvánvalóvá teszi, hogy a 2012-ben, az euró-válság csúcsán elhíresült szavaival fémjelzett politikát követné: „whatever it takes” (’minden eszközzel’).

Christine Lagarde

Ez akkor azt jelentette, hogy mindent meg tesz a közös európai pénz megmentése érdekében. Ez konkrétan a csőd szélére került országok, a piacon eladhatatlan államkötvényeinek felvásárlását jelentette, amelynek során nem volt a kiadható összegnek felső határa. Hasonló stílusú bejelentés nagy valószínűséggel nem várható az EKB jelenlegi elnökétől, Christine Lagarde-tól – kommentál a lap. Nem illene a stílusához. Habár Lagarde jó viszonyban van elődjével és csak dicsérő szavakkal illette Draghi elnöki tevékenységét.

Senki sem felelős érte, de mindenki elszenvedi

A volt EKB-elnök dicséri az európai kormányok eddigi gazdaságpolitikai nyilatkozatait és döntéseit. Azonban nem tartja őket elegendőnek.A recesszió mindenképp nagyon mély lesz, de az megelőzhető, hogy Európa sírjává váljon.” Az állam jelenleg legfontosabb feladatának a „sokkos helyzetbe került” polgárok és gazdasági szereplők védelmét tartja. Mint írja, most nem a gazdaság szokásos ciklikus válságával állunk szemben. A korona-krízistért és a gazdaság lejtmenetéért a fogyasztók, a gazdasági szereplők és a politikusok sem felelősek. Az epidémiát a semmiből lesújtó természeti csapáshoz hasonlítja. Ezzel indokolja szakítását korábbi, szigorú fiskális elveivel.

Északi bizalmatlanság. Új európai Marshall-terv

Draghi összeurópai tervezésre és cselekvésre hív fel. „A baj mindenhol azonos, ezért közös erővel tudjuk a leggyorsabban és leghatékonyabban leküzdeni.

Charles Michel

Ebbe az irányba mutat az Európai Tanács elnöke, Charles Michel javaslata, amelyet az állam- és kormányfők legutóbbi telefonkonferenciáján terjesztett elő: az EU költségvetési forrásainak átstrukturálása és egy új európai Marshall-terv kidolgozása.

A gazdaság talpra állításának finanszírozása kapcsán azonban ismét fellángolt az észak-déli vita a tagállami államadósságok szocializálásról. Az olasz, a francia, a spanyol, a portugál a görög és meglepő módon az ilyen terveket eddig ellenző belga, ír és szlovén vezetők írásban tettek javaslatot összeurópai korona-kötvények kibocsátására. Az északi államok, a németek és a hollandok vezetésével, mint az euró-válság idején, most is elvetik ezt. Továbbra is attól tartanak, hogy ez felelőtlen költekezésre ösztönözné a délieket, amiért az északi adófizetőknek kellenen helytállniuk. Berlinben e közben 1.100 milliárd eurós (360 ezer milliárd forint!) mentőcsomagot fogadtak el a német gazdaság megmentésére.

A munkahelyek megmentése minden előtt

Draghi szerint először a sok millió közvetlen veszélyben lévő munkahely közül kell minél többet megmenteni, és a már állástalanná emberek tömegén kell segíteni. Egyrészt, mert azt a veszélyt látja, hogy a most megszűnő munkahelyek hosszú távon is veszendőbe mehetnek. Másrészt, mert munkahely nélkül nem állítható helyre a családok felborult pénzügyi egyensúlya. Nem tartja elegendőnek az adó- és járulékfizetési kötelezettség átütemezését, illetve részbeni elengedését.

A bankokat is cselekvésre szólítja fel: Likviditást kell pumpálniuk a gazdaságba kamatmentes vagy minimális kamatú hitelekkel, hogy a kevés tartalékkal rendelkező cégek is túléljék a válságot és így megmaradjanak a munkahelyek. Ennek érdekében laza monetáris politikát javasol.

A késlekedés okozta károk nem lesznek jóvátehetők.” Emlékeztet a ’20-as évekre, amikor az államok nem, vagy csak későn cselekedtek. Ennek évtizedes gazdasági, szociális, társadalmi válság, a szélsőséges politikai irányzatok megerősödése, majd minden idők legpusztítóbb háborúja lett a következménye – zárul Mario Draghi a Financial Timesban megjelent vendégkommentárja.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Európáért versengő ‘áramlatok’ – Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát

Az energiahordozók ára az egekbe ugrott. A Gazprom, az orosz állami energiaórás új vezetékekkel és hosszú távú szállítási szerződésekkel kerül helyzetbe Európában. A gáz egyre nagyobb része Ukrajna megkerülésével érkezik 'Nyugatra'.  A Balkánon még nem dölt el hogyan osztozhatnak a tranzitbevételeken. Több aspiráns is vállalná a régi ukrajnai szerepet - gáz ügyben.

BKK: változik a reptéri buszjárat menetrendje

Sűrűbben és hosszabb üzemidőben jár hétfőtől a 100E reptéri gyorsjárat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

IHS Markit: féléves mélypontra lassult az euróövezeti növekedés

A szűk ellátási keresztmetszetek és a koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt hathavi mélypontra lassult az euróövezet magánszektorának növekedése októberben - derült ki az IHS Markit beszerzésimenedzser-indexeinek előzetes adataiból.

Hírek

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

Őszi szünet. Kajla útlevéllel ingyen utazhatnak a kisdiákok

Ismét díjmentesen utazhatnak a MÁV-Start, a Volánbusz és a GYSEV belföldi járatain október 23. és november 1. között azok a gyerekek, akik a jegyvásárláskor felmutatják Kajla-útlevelüket és személyazonosításra alkalmas igazolványukat.

Elindult a fűtési szezon – a legtöbb helyen távfelügyelettel

Elkezdődött a fűtési időszak Budapesten, mintegy 240 ezer lakossági és 7 ezer egyéb fogyasztónál kapcsolták be a távfűtést.

Tragikus filmforgatás. Alec Baldwin véletlenül agyonlőtt egy operatőrt

Halálos baleset történt Alec Baldwin amerikai színész filmjének új-mexikói forgatásán - közölte Santa Fe rendőrsége.

Bocuse d’Or – Dalnoki Bence nyerte a magyar döntőt

Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja (segédje), Nyikos Patrik nyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyar döntőjét. Jövő márciusban ők képviselhetik az országot az európai döntőn, amelyet szintén Budapesten rendeznek meg.

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Gazdaság

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom