Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Európai Bizottság: a háború okozta sokkok erősítik az inflációs nyomást
No menu items!

Európai Bizottság: a háború okozta sokkok erősítik az inflációs nyomást

Az Európai Unió gazdasága fordulópontra érkezett, egy erős első fél év után az uniós gazdaság sokkal nagyobb kihívásokkal teli szakaszba lépett, amelyben az ukrajnai háború által kiváltott sokkok csökkentik a globális keresletet és erősítik az inflációs nyomást – írta az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve közölte, a gazdasági hangulat jelentősen romlott, így az idei növekedés ugyan várhatóan valamivel jobb lesz a korábban előrejelzettnél, a 2023-as kilátások jelentősen gyengébbek lettek, az infláció pedig magasabb lesz a legutóbbi, nyári időközi prognózisnál.

Az ukrajnai háború miatt megnőtt bizonytalanság, a magas energiaárak okozta nyomás, a háztartások vásárlóerejének romlása, a gyengébb külső gazdasági környezet és a szigorúbb finanszírozási feltételek várhatóan recesszióba taszítják az unió egészét, az euróövezet gazdaságát és a legtöbb tagállamot az év utolsó negyedévében – közölte az uniós biztos.

Az év végén jelentősen visszaesik a reál-GDP növekedése az EU egészében. Ennek ellenére a 2021-től kezdődött, és az év első felében tapasztalt lendület a reál-GDP növekedést idén 3,3 százalékra emeli az EU-ban, és 3,2 százalékra az euróövezetben, ami jóval meghaladja a nyári előrejelzésben prognosztizált 2,7 százalékot.

Mivel az infláció csökkenti a háztartások vásárlóerejét, a gazdasági aktivitás visszaesése 2023 első negyedévében is folytatódni fog. A növekedés tavasszal térhet vissza Európába, várhatóan azonban mérsékelt lesz. A GDP növekedése 2023-ban várhatóan eléri a 0,3 százalékot mind az EU-ban, mind az euróövezetben. Az előrejelzések szerint 2024-re a gazdasági növekedés fokozatosan nyeri vissza lendületét, átlagosan 1,6 százalékot az EU-ban és 1,5 százalékot érve el az euróövezetben.

Az előrejelzés szerint az infláció az év végén csúcsosodhat. Az éves inflációs rátára vonatkozó előrejelzését az EU-ban a korábban jelzetthez képest egy százalékponttal magasabbra, 9,3 százalékra, az euróövezetben pedig két százalékponttal magasabbra, 8,5 százalékra emelte az Európai Bizottság. Az infláció 2023-ban várhatóan csökken, de az EU-ban továbbra is magas, 7 százalékos marad, az euróövezetben pedig 6,1 százalék lehet, majd 2024-ben 3 százalékra, illetve 2,6 százalékra mérséklődik.

Kiemelték ugyanakkor, hogy a munkaerőpiac jól teljesít. Az erőteljes gazdasági expanzió 2022 első felében legkevesebb kétmillió embert vonzott a foglalkoztatásba, és minden idők legmagasabb szintjére, 213,4 millióra emelte a foglalkoztatottak számát az Európai Unióban. A munkanélküliségi ráta szeptemberben rekordalacsony, 6 százalékos volt – közölték.

Az EU-ban a foglalkoztatás növekedése az előrejelzések szerint 2022-ben 1,8 százalék lesz, 2023-ban megtorpan, majd 2024-ben mérsékelten, 0,4 százalékra emelkedik. Az uniós munkanélküliségi ráta idén 6,2 százalék, 2023-ban 6,5 százalék, 2024-ben pedig 6,4 százalék lesz.

Közölték továbbá, hogy az összesített költségvetési hiány várhatóan enyhén emelkedni fog, az EU-ban a GDP 3,6 százalékára, az euróövezetben pedig 3,7 százalékra, mivel a gazdasági tevékenység gyengül, a kamatkiadások nőnek és a kormányok új diszkrecionális intézkedéseket vezetnek be a magas energiaárak hatásának enyhítésére. A jelentés a GDP-arányos államadósság további csökkenését prognosztizálja: jövőre a GDP 89,4 százalékról 84,1 százalékra, az euróövezetben pedig 97,1 százalékról 91,4 százalékra.

A magyar gazdaság az előrejelzés szerint 2022 második negyedévében megőrizte lendületét, a GDP 1,1 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. Az Európai Bizottság szerint azonban a magasabb infláció és energiaárak a következő időszakokban visszafogják a gazdasági aktivitást és hirtelen lassulás várható. Jelezték, a reál-GDP növekedése a 2022-es 5,5 százalékról 2023-ban várhatóan 0,1 százalékra csökken, és csak 2024-ben kapaszkodik vissza 2,6 százalékra.

Az első fél évben a magyar munkaerőpiac erősödött, a munkanélküliség 3,3 százalékra csökkent, a nominális bérek 14,9 százalékkal nőttek a második negyedévben. Közölték: az utolsó havi foglalkoztatási adatok emelkedő munkanélküliségre utalnak, ami a gazdasági lassulás velejárója. A magas infláció az előrejelzések szerint 2023-ban csökkenteni fogja a reálbéreket – figyelmeztettek.

A jelentés szerint a HICP-infláció szeptemberben 20,7 százalékra emelkedett Magyarországon, miután részben feloldották a lakossági energiaárak felső határát. Az infláció várhatóan magas marad: 2022-ben 14,8, 2023-ban pedig 15,7 százalék lesz, majd 2024-ben 3,9 százalékra mérséklődik.

Az Európai Bizottság szerint a magyar államháztartás ugyancsak kihívásokkal teli időszak elé néz: 2022-ben a hiány az első félévi erőteljes bevételnövekedés ellenére is magas, a GDP 6,2 százaléka marad. A hiány 2023-ban várhatóan 4,4 százalékra csökken, majd 2024-ben ismét 5,2 százalékra emelkedik.

Végezetül megjegyezték, hogy az ukrajnai háború miatt bekövetkezett energiaellátási zavarok erősen negatív hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra, mivel az országnak rövidtávon korlátozott lehetőségei vannak az Oroszországból származó olaj- és gázimport helyettesítésére. A magas energiaárak veszélyeztethetik a magyarországi energia-intenzív feldolgozóipar középtávú beruházási terveit is. A tartósan magas infláció vagy a romló finanszírozási feltételek szigorúbb gazdaságpolitikai irányvonalat tehetnek szükségessé – tették hozzá.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Moderna, már az influenza, Omicron kombinációt favorizálja

A Moderna közölte, hogy a következő generációs COVID-19 vakcinajelöltje...

ESG társadalmi pillér: így lehet versenyelőny a különbözőségből, a diverzitásból

A diverzitás, a különbözőség megkülönböztetetten fontos tényezője lett az...

ESG – mit jelent a három betű, ami meghatározza a jövőt

A fenntarthatósági trendek előretörésével, amit már jogszabályi elvárások is...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed,...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.

Nem volt megtakarítás, csak az adósságot halmozta a lakosság áprilisban

Az új szerződések száma is szokatlanul magas volt, meghaladta a 26 ezret, ez sem fordult elő már 2019 októbere óta.

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.