Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Európai zöld fordulat: a jövőnk záloga vagy felelőtlen önkorlátozás?
No menu items!

Európai zöld fordulat: a jövőnk záloga vagy felelőtlen önkorlátozás?

„A ’Green Deal’ legalább annyira szól a munkahelyteremtésről és a fenntartható gazdasági növekedésről, mint a klímavédelemről” – tartja az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen. A Német Iparszövetség elnöke szerint viszont „méreg a hosszútávú beruházásoknak”.

A zöld fordulat lényege, hogy 2050-re az EU-ból nem kerülne CO2 vagy más üvegház hatású gáz a légkörbe.

Hans Jürgen Kerkhoff

A jelenleg érvényben lévő uniós rendelet szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A tagállamoknak az év végig van idejük Brüsszel tudomására hozniuk, milyen intézkedéseket tesznek a cél elérése érdekében. A ’Hans Jürgen Kerkhoff’ 2030-ra köztes célként 50 százalékos csökkentés fektetne le.

Megszűnő munkahelyek, növekvő termelési költségek, emelkedő közterhek – a német gazdasági szereplők elsősorban az európai zöld fordulat árnyoldalait látják.

Több gazdasági érdekképviselet azonban, ha fenntartásokkal is, de felsorakozott a projekt mögött. Olyan ágazatok szövetségei is, amelyekre különösen nagy terheket ró az Európai Bizottság elnök által bejelentett ’Green Deal’ víziója.

Az acél-, a vegyipar, valamint az olaj- és gázfeldolgozók alapvetően támogatják a terveket, de tevékenységük jogi szabályozásának gyökeres átalakítását várják Brüsszeltől és Berlintől.

Hasonlóan reagált a német Acélipari Szövetség (WV Stahl) elnöke. Támogatást vár az energiaszállítási infrastruktúra kiépítése terén és az üzemeket környezetbarátabbá alakításához. „Máskülönben a termelés alacsonyabb klímastandardokat meghatározó országokba fog vándorol” – figyelmeztetett Hans Jürgen Kerkhoff a vezető német gazdasági napilap, a Handelblatt kérdésére.

Határozott elutasítás

Dieter Kempfel

A Német Iparszövetség (BDI) alapvetően szkeptikus. A célok homályos részletek ellenére történő rögzítése miatt elbizonytalanodástól tart a vállaltok és fogyasztók körében.

Méreg a hosszútávú beruházásoknak” – mondta a BDI elnöke, Dieter Kempfel szintén a Handelsblattnak.

Volkmar Denner

Az egyik legnagyobb autóipari beszállító, a Bosch elnöke munkahelyek ezreit látja veszélyben. Volkmar Denner a klímasemleges Európát „a hagyományos meghajtású autók halálos ítéletének” nevezte.

Gondolom nem kell ecsetelnem, mi vár az ágazatban aktív vállalatokra és munkavállalóikra?”- mondta a Stuttgarter Zeitungban.

Az európai ipar versenyképességének elvesztése és a termelés elvándorlása miatti félelmek nem alaptalanok. Eddig csak 67 ország ratifikálta a 2015-ös Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményt. Ebben 190 ország kötelezte magát, hogy mindet megtesz a globális hőmérsékletnövekedés 2, de lehetőleg 1,5 fok alá szorításáért.

A 67 ratifikáló állam a globális CO2 kibocsátás mindössze 15 százalékárért felel. A két legnagyobb szennyező, az összes kibocsátás 27 százalékárét felelős Kína és a 15 százalékot adó USA sincs a ratifikálók között. Sőt, Peking újabb szénerőművek építését tervezi.

Andreas Kuhlmann

A cél – a nemzetközi megállapodásokat figyelembe véve – konzekvens, mégis felelőtlen” – mondta a Német Energiaügynökség (Dena) vezetője, Andreas Kuhlmann finanznachrichten.de számára adott interjúban.

Szerinte a német gazdaság sínyli meg a szénbányászat és szénerőművek jogszabályban rögzített 2038-as leállítását és a ’Green Deal’ megvalósítását is.

A túl ambiciózus célokat a növekedés és a jólét fogja bánni” – áll a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (DIHK) állásfoglalásában. A szervezet szerint nem egyre újabb célokra, hanem a globális gazdasági és politikai realitásokat figyelembe vevő klímastratégiára van szükség.

Véget kell vetni annak, hogy Európa egyoldalúan egyre szigorúbb környezetvédelmi normákat foga el, míg a világ más régióiban továbbra is környezetszennyezően, de olcsón termelnek” – áll a DIHK és a félmillió céget képviselő Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) által jegyzett közös állásfoglalásban.

Felhívják a figyelmet, hogy a kontinens az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mindössze 10 százalékáért, a legnagyobb európai kibocsátó, Németország alig 2 százalékért felel. Ráadásul a kontinens részesedése folyamatosan csökken.

A DIHK és a WKÖ szerint azzal lehetne igazán a klímáért tenni, ha az európai politikusok a legnagyobb szennyezőket, elsősorban Kínát és az USA-t a nemzetközi megállapodások elfogadására szorítanák. A BDI-hez hasonlóan úgy látják, hogy a konkrétumok nélküli célmeghatározások elbizonytalanítják a gazdasági szereplőket. „A cégek visszariadnak a beruházásoktól, a polgárok pedig a fogyasztástól.”

Háborgó légitársaságok

Michael O’Leary

„Az utolsó, amire szükségünk van egy őrült holland, aki szerint nem fizetünk elég adót” – rohant ki a Ryanair szókimondásáról híres vezetője, Michael O’Leary a ’Green Deal’ ellen.

Az Európai bizottság alelnökére, Frans Zimmermannsra, a program első számú felelősére gondolt. A holland politikus a zöld fordulat részleteinek madridi ismertetésén tért ki arra, hogy az EU kibővítené a károsanyag-kibocsátás-kereskedelem rendszerét (ETS), ami a légitársaságok és a vízi fuvarozók fizetési kötelezettségének emelkedését jelentené.

Frans Zimmermanns

Meglebegtette a kerozin jövedéki adó mentességének eltörlését is. Ezzel párhuzamosan a holland kormány a légitársaságok fokozottabb megadóztatását javasolta. A légiközlekedés ugyan csak az üvegházhatású gázok 2 százalékának kibocsátásáért felel, de részesedése évek óta meredeken emelkedik – érvelnek a hollandok.

Németország már a tettek mezejére lépett. A berlini nagykoalíció által elfogadott klímamegállapodás értelmében a repülőjegyeket 2020 áprilisától több környezetvédelmi adó fogja terhelni:

jegyenként a 2500 km alatti utaknál 7,5 euróról 13-ra, 2500 és 6000 km között 23-ról 33-ra, 6000 km felett pedig 42-ről 59 euróra emelik a közteherhet.

O’Leary számításai szerint a szektor jelenleg is évi 5 milliárd euró környezetvédelmi adót fizet Európában. „Az emelések csak az állami költségvetéseknek segítenek.

Szerinte a klímáért az egységes európai légiirányítás megteremtésével, és ezen keresztül a fölösleges repülést okozó kaotikus légifolyosók ésszerű átalakításával lehetne a legtöbbet tenni.

Brüsszel vámokkal készül

Az európai ipar versenyképességét Brüsszelben is veszélyben látják. Ezért egy ’Carbon Border Mechanism’ bevezetését jelentette be Frans Zimmermanns, a Bizottság alelnöke. Ez vámokkal fogja védeni a kontinens magas klímavédelmi standardot teljesítő iparát az olcsó importtól.

A DIHK-WKÖ állásfoglalás szerint ez nem elegendő. A gazdasági érdekképviseletek szerint a károsanyag-kibocsátás-kereskedelem rendszerének (ETS) EU által tervezet kibővítésével egyidejűleg el kellene érni, hogy a rendszer keretei között a világ más országait is további kibocsátás csökkentésekre köteleznék magukat.

További lehetőség lenne a globális CO2 díj bevezetése. Ilyesmi már több országban van. A gazdasági szereplők minden tonna CO2 kibocsátás után jogszabályban meghatározott mértékű díjat fizetnek. A rendszer egyszerű és átlátható, ezért akceptált a gazdasági szereplők körében. A DIHK-WKÖ állásfoglalás is ezt tartja a globális szinten leginkább keresztülvihetőnek. Jelenleg nagyok különbségek vannak.

Svédországban a legmagasabb a CO2 díj, 115 euró. Nagy-Britanniában 25 euró, a franciáknál 45, Kanadában 13, de 2022-től 50 euró lesz. Németország idén döntött a bevezetéséről, 2021-től tonnánként 25 eurót kell a cégeknek fizetniük.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Ürge-Vorsatz Diána: A világ remélhetőleg nem áll vissza a környezetromboló szintre

Nagyon rossz irány lenne, ha a pandémia rövid távú...

Lassan közlekedünk – De miért kellene gyorsabban?

Lassú a közlekedés. „De miért kellen gyorsabban?” – kérdezi egy német menedzser. Az autógyártóknak nem prioritása a sebesség növelése. Nincs rá piaci igény. A szupergyors közösségi közlekedési eszközökre talán lenne, de gazdaságtalanok. Az amerikai, csőben mozgó kapszulavonat, a ’Hyperloop’ áttörést hozhat. A fuvarozás pedig az önjáró teherautókkal lesz gyorsabb és értékelhetőbb. Ebben a sofőrökön kívül mindenki érdekelt. Petrus Szabolcs írása.

Családtámogatási botrány – lemondott a holland kormány

A hónapok óta tartó családtámogatási botrány miatt bejelentette lemondását a Mark Rutte vezette holland koalíciós kormány. Rutte és miniszterei március 17-ig, a parlamenti választások napjáig ügyvivői minőségben látják el feladataikat.

Elemzők a turizmusról – nyárra várható az újraindulás

A járványügyi korlátozások megszüntetése után gyorsan élénkülhet a belföldi turizmus, de ez várhatóan csak a harmadik negyedévben történik majd meg - vélik elemzők.

Hírek

Családtámogatási botrány – lemondott a holland kormány

A hónapok óta tartó családtámogatási botrány miatt bejelentette lemondását a Mark Rutte vezette holland koalíciós kormány. Rutte és miniszterei március 17-ig, a parlamenti választások napjáig ügyvivői minőségben látják el feladataikat.

Májkárosodást okozhat a Richter egyik gyógyszere – korlátozás

Korlátozzák az Esmya nevű gyógyszer használatát az Európai Unióban: a Richter készítménye ezután csak olyan, menopauzát el nem ért nők méhmiómájának kezelésére használható, akik esetében a műtéti kezelés nem alkalmazható, vagy az nem volt sikeres - közölte a gyógyszergyártó.

Mexikóból a fegyházba. Húsz év után ítélték el a budai késelőt

Jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélték azt a férfit, aki 2001-ben megkéselte egy budai szálloda recepciósát, majd tizenhét évig Mexikóban bujkált - közölte a Fővárosi Ítélőtábla.

Koronavírus – A magyarok harmada biztosan beoltatná magát

A decemberi 24 százalékról 34 százalékra nőtt azoknak a száma, akik biztosan élnek majd az oltás lehetőségével - közölte felmérése adatait a Századvég.

Orbán: szja-mentességet kapnak a 25 év alattiak

Legkésőbb 2022. január 1-jétől teljes jövedelemadó-mentességet kapnak a 25 év alatti fiatalok - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban.

Kevesebb üzemanyagot tankoltunk tavaly

Tavaly 6,9 százalékkal kevesebb motorbenzin és 8,3 százalékkal kevesebb gázolaj fogyott, mint egy évvel korábban. Az üzemanyag-fogyasztás átlagosan 7,8 százalékkal csökkent 2020-ban - derül ki a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) adataiból.

Az űrből érkezik bor a Földre

Kedden mondott búcsút a Nemzetközi Űrállomás annak a 12 palack francia bordeaux-i bornak és több száz szőlővesszőnek, amelyek egy tudományos kísérletben egy évet töltöttek a Föld körül keringve.

ORFK: senki ne vásároljon vakcinát az interneten!

Senki ne dőljön be az internetes bűnözők vakcinahirdetéseinek, mert azok biztosan hamisak - figyelmeztetett az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kiemelt főreferense.

HungaroControl: 2023 előtt nem áll talpra a légi közlekedés

Legkorábban három év múlva érheti el a magyar légi közlekedés a 2019-es szintet, miután a járvány miatt tavaly csaknem 60 százalékkal esett vissza a légtérben átrepülő, valamint a Budapestre érkező és az onnan induló járatok száma - közölte a HungaroControl.

Duplájára drágultak az építési telkek

Hiánycikké váltak a telkek az ingatlanpiacon, a folyamatosan szűkülő kínálat pedig az árakra is komoly hatást gyakorolt.

Péntektől tovább nő a benzin és a gázolaj ára

Péntektől a 95-ös benzin literenkénti átlagára bruttó 6 forinttal, a gázolajé bruttó 3 forinttal emelkedik a hazai töltőállomásokon.

Fiatalkorú lányok prostitúcióra kényszerítették gyermekkorú társukat

Gyermekprostitúció, emberkereskedelem és más bűncselekmények miatt felfüggesztett börtön-, illetve fogházbüntetésre ítélt három embert, köztük két fiatalkorú lányt a Székesfehérvári Törvényszék.

Gazdaság

Az MNB megbüntette a Groupama Biztosítót

Egyebek mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) állománykezelését, illetve az ügyféltájékoztatást és a panaszkezelést érintő jogsértések miatt közel 50 millió forint bírságot szabott ki a Groupama Biztosítóra a jegybank.

Alapkamat. Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács

Egyhangúlag döntött a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamat 0,60 százalékon tartásáról - derül ki a 2020. december 15-i ülés rövidített jegyzőkönyvéből.

Fogyasztóbarát személyi hitel – az OTP már folyósít

Nem sokkal a január 1-jei indulás után az OTP Bank már több ügyfelének is folyósította az új, szabadon felhasználható minősített fogyasztóbarát személyi hitelt (MSZH) - közölte a pénzintézet.

Bitcoin. Tíz hónap, 800 százalékos drágulás – visszaeséssel

Bár a bitcoin jegyzése hétfőn reggel visszacsúszott a vasárnapi rekordszintről, március közepe óta mintegy 800 százalékkal drágult.

Kovács Levente marad az AFCA alelnöke

Az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) immár második periódusára, a következő három évre is Kovács Leventét, a Magyar Bankszövetség főtitkárát választotta igazgatósági tagjának, továbbá alelnökének.

Fizetési mérleg. Hiányból többletbe fordult az egyenleg

A harmadik negyedévben 752 millió euró aktívummal zárt folyó fizetési mérleg, amivel kiegyenlítette a második negyedévi 698 millió euró deficitet. Így az első három negyedévben 366 millió euró többletet ért el a folyó mérleg - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom