Kezdőlap Világgazdaság Európai zöld fordulat: a jövőnk záloga vagy felelőtlen önkorlátozás?
No menu items!

Európai zöld fordulat: a jövőnk záloga vagy felelőtlen önkorlátozás?

„A ’Green Deal’ legalább annyira szól a munkahelyteremtésről és a fenntartható gazdasági növekedésről, mint a klímavédelemről” – tartja az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen. A Német Iparszövetség elnöke szerint viszont „méreg a hosszútávú beruházásoknak”.

A zöld fordulat lényege, hogy 2050-re az EU-ból nem kerülne CO2 vagy más üvegház hatású gáz a légkörbe.

Hans Jürgen Kerkhoff

A jelenleg érvényben lévő uniós rendelet szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A tagállamoknak az év végig van idejük Brüsszel tudomására hozniuk, milyen intézkedéseket tesznek a cél elérése érdekében. A ’Hans Jürgen Kerkhoff’ 2030-ra köztes célként 50 százalékos csökkentés fektetne le.

Megszűnő munkahelyek, növekvő termelési költségek, emelkedő közterhek – a német gazdasági szereplők elsősorban az európai zöld fordulat árnyoldalait látják.

Több gazdasági érdekképviselet azonban, ha fenntartásokkal is, de felsorakozott a projekt mögött. Olyan ágazatok szövetségei is, amelyekre különösen nagy terheket ró az Európai Bizottság elnök által bejelentett ’Green Deal’ víziója.

Az acél-, a vegyipar, valamint az olaj- és gázfeldolgozók alapvetően támogatják a terveket, de tevékenységük jogi szabályozásának gyökeres átalakítását várják Brüsszeltől és Berlintől.

Hasonlóan reagált a német Acélipari Szövetség (WV Stahl) elnöke. Támogatást vár az energiaszállítási infrastruktúra kiépítése terén és az üzemeket környezetbarátabbá alakításához. „Máskülönben a termelés alacsonyabb klímastandardokat meghatározó országokba fog vándorol” – figyelmeztetett Hans Jürgen Kerkhoff a vezető német gazdasági napilap, a Handelblatt kérdésére.

Határozott elutasítás

Dieter Kempfel

A Német Iparszövetség (BDI) alapvetően szkeptikus. A célok homályos részletek ellenére történő rögzítése miatt elbizonytalanodástól tart a vállaltok és fogyasztók körében.

Méreg a hosszútávú beruházásoknak” – mondta a BDI elnöke, Dieter Kempfel szintén a Handelsblattnak.

Volkmar Denner

Az egyik legnagyobb autóipari beszállító, a Bosch elnöke munkahelyek ezreit látja veszélyben. Volkmar Denner a klímasemleges Európát „a hagyományos meghajtású autók halálos ítéletének” nevezte.

Gondolom nem kell ecsetelnem, mi vár az ágazatban aktív vállalatokra és munkavállalóikra?”- mondta a Stuttgarter Zeitungban.

Az európai ipar versenyképességének elvesztése és a termelés elvándorlása miatti félelmek nem alaptalanok. Eddig csak 67 ország ratifikálta a 2015-ös Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményt. Ebben 190 ország kötelezte magát, hogy mindet megtesz a globális hőmérsékletnövekedés 2, de lehetőleg 1,5 fok alá szorításáért.

A 67 ratifikáló állam a globális CO2 kibocsátás mindössze 15 százalékárért felel. A két legnagyobb szennyező, az összes kibocsátás 27 százalékárét felelős Kína és a 15 százalékot adó USA sincs a ratifikálók között. Sőt, Peking újabb szénerőművek építését tervezi.

Andreas Kuhlmann

A cél – a nemzetközi megállapodásokat figyelembe véve – konzekvens, mégis felelőtlen” – mondta a Német Energiaügynökség (Dena) vezetője, Andreas Kuhlmann finanznachrichten.de számára adott interjúban.

Szerinte a német gazdaság sínyli meg a szénbányászat és szénerőművek jogszabályban rögzített 2038-as leállítását és a ’Green Deal’ megvalósítását is.

A túl ambiciózus célokat a növekedés és a jólét fogja bánni” – áll a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (DIHK) állásfoglalásában. A szervezet szerint nem egyre újabb célokra, hanem a globális gazdasági és politikai realitásokat figyelembe vevő klímastratégiára van szükség.

Véget kell vetni annak, hogy Európa egyoldalúan egyre szigorúbb környezetvédelmi normákat foga el, míg a világ más régióiban továbbra is környezetszennyezően, de olcsón termelnek” – áll a DIHK és a félmillió céget képviselő Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) által jegyzett közös állásfoglalásban.

Felhívják a figyelmet, hogy a kontinens az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mindössze 10 százalékáért, a legnagyobb európai kibocsátó, Németország alig 2 százalékért felel. Ráadásul a kontinens részesedése folyamatosan csökken.

A DIHK és a WKÖ szerint azzal lehetne igazán a klímáért tenni, ha az európai politikusok a legnagyobb szennyezőket, elsősorban Kínát és az USA-t a nemzetközi megállapodások elfogadására szorítanák. A BDI-hez hasonlóan úgy látják, hogy a konkrétumok nélküli célmeghatározások elbizonytalanítják a gazdasági szereplőket. „A cégek visszariadnak a beruházásoktól, a polgárok pedig a fogyasztástól.”

Háborgó légitársaságok

Michael O’Leary

„Az utolsó, amire szükségünk van egy őrült holland, aki szerint nem fizetünk elég adót” – rohant ki a Ryanair szókimondásáról híres vezetője, Michael O’Leary a ’Green Deal’ ellen.

Az Európai bizottság alelnökére, Frans Zimmermannsra, a program első számú felelősére gondolt. A holland politikus a zöld fordulat részleteinek madridi ismertetésén tért ki arra, hogy az EU kibővítené a károsanyag-kibocsátás-kereskedelem rendszerét (ETS), ami a légitársaságok és a vízi fuvarozók fizetési kötelezettségének emelkedését jelentené.

Frans Zimmermanns

Meglebegtette a kerozin jövedéki adó mentességének eltörlését is. Ezzel párhuzamosan a holland kormány a légitársaságok fokozottabb megadóztatását javasolta. A légiközlekedés ugyan csak az üvegházhatású gázok 2 százalékának kibocsátásáért felel, de részesedése évek óta meredeken emelkedik – érvelnek a hollandok.

Németország már a tettek mezejére lépett. A berlini nagykoalíció által elfogadott klímamegállapodás értelmében a repülőjegyeket 2020 áprilisától több környezetvédelmi adó fogja terhelni:

jegyenként a 2500 km alatti utaknál 7,5 euróról 13-ra, 2500 és 6000 km között 23-ról 33-ra, 6000 km felett pedig 42-ről 59 euróra emelik a közteherhet.

O’Leary számításai szerint a szektor jelenleg is évi 5 milliárd euró környezetvédelmi adót fizet Európában. „Az emelések csak az állami költségvetéseknek segítenek.

Szerinte a klímáért az egységes európai légiirányítás megteremtésével, és ezen keresztül a fölösleges repülést okozó kaotikus légifolyosók ésszerű átalakításával lehetne a legtöbbet tenni.

Brüsszel vámokkal készül

Az európai ipar versenyképességét Brüsszelben is veszélyben látják. Ezért egy ’Carbon Border Mechanism’ bevezetését jelentette be Frans Zimmermanns, a Bizottság alelnöke. Ez vámokkal fogja védeni a kontinens magas klímavédelmi standardot teljesítő iparát az olcsó importtól.

A DIHK-WKÖ állásfoglalás szerint ez nem elegendő. A gazdasági érdekképviseletek szerint a károsanyag-kibocsátás-kereskedelem rendszerének (ETS) EU által tervezet kibővítésével egyidejűleg el kellene érni, hogy a rendszer keretei között a világ más országait is további kibocsátás csökkentésekre köteleznék magukat.

További lehetőség lenne a globális CO2 díj bevezetése. Ilyesmi már több országban van. A gazdasági szereplők minden tonna CO2 kibocsátás után jogszabályban meghatározott mértékű díjat fizetnek. A rendszer egyszerű és átlátható, ezért akceptált a gazdasági szereplők körében. A DIHK-WKÖ állásfoglalás is ezt tartja a globális szinten leginkább keresztülvihetőnek. Jelenleg nagyok különbségek vannak.

Svédországban a legmagasabb a CO2 díj, 115 euró. Nagy-Britanniában 25 euró, a franciáknál 45, Kanadában 13, de 2022-től 50 euró lesz. Németország idén döntött a bevezetéséről, 2021-től tonnánként 25 eurót kell a cégeknek fizetniük.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Több mint 100 világváros vezetője találkozik Bécsben

Július 2. és 4. között több mint száz városvezető és döntéshozó érkezik több mint 50 városból, hogy részt vegyen a bécsi Városházán megrendezett World Cities Summit elnevezésű világvárosi csúcstalálkozó 14. főpolgármesteri konferenciáján. A eseményen a résztvevők a közösen vitatják meg a városokat érintő aktuális kihívásokat és osztják meg egymással gyakorlati, innovatív megoldásaikat.

Új küldetés: itthon tartani és egyben tartani a mozduló magánvagyont

A komplex, partneri alapon működő családi vagyontervezési szolgáltatás nem csak a gazdagok kényelmét szolgálja – nemzetgazdasági jelentősége van.

Már 1500 milliárd forint értékben hirdettünk pályázatot az agrárium fejlesztésére

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében már 46 pályázati felhívást tett közzé az agrártárca, összesen 1502 milliárd forint forrással.

NGM: a kormány mindent megtesz a hazai ipar fellendítése érdekében

Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 májusában az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a 2025. áprilisinál. Azonban bizakodásra ad okot, hogy a legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártás is bővült.
Hirdetés

Hírek

Több mint 100 világváros vezetője találkozik Bécsben

Július 2. és 4. között több mint száz városvezető és döntéshozó érkezik több mint 50 városból, hogy részt vegyen a bécsi Városházán megrendezett World Cities Summit elnevezésű világvárosi csúcstalálkozó 14. főpolgármesteri konferenciáján. A eseményen a résztvevők a közösen vitatják meg a városokat érintő aktuális kihívásokat és osztják meg egymással gyakorlati, innovatív megoldásaikat.

KSH: májusban 2,6 százalékkal elmaradt az ipari termelés az egy évvel korábbitól

2025 májusában az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a 2025. áprilisinál.

Otthon Start programmal nagyon nagyot léphet előre a fiatalok otthonteremtése

Az Otthon Start programmal a kormány egy olyan terméket alkotott, amire évtizedek óta nem volt példa és általa nagyon nagyot léphet előre a fiatalok otthonteremtése.

Magyarországnak is jön a zöld pénz. 3,66 milliárd eurót oszt szét az EU.

Fotó:wikipedia Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank ma...

10 év, tripla új lakás négyzetméter ár. Az ÉVOSZ elnök most mégis lát reményt.

Az építőipar és a hazai építőanyag gyártás számára is...

Société Générale pert nyert Horvátországgal szemben a devizahitelesek ügyében

A Société Générale francia bank megnyerte azt pert, amelyet a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indított Horvátország ellen Washingtonban a svájci frank alapú jelzáloghitelek ügyében

A vendégek messziről elkerülik azokat az éttermeket, ahol rossz a mosdók állapota

A Tork nemzetközi felmérésében a válaszadók 73%-a arról számolt be, hogy a kellemetlen mosdóélmények alapvetően befolyásolják döntésüket, hogy visszatérő vendégek lesznek-e1 a vendéglátóhelyeken

Óriásbábokkal hangolunk a Székesfehérvári Királyi Napokra

Székesfehérvár belvárosa idén nyáron ismét megelevenedik: folytatódik a népszerű Királyok a belvárosban eseménysorozat, amely a Székesfehérvári Királyi Napok előprogramjaként varázslatos élményekkel tölti meg a júliusi szombati napokat.
Hirdetés

Gazdaság

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen Bank Zrt., melyet 300 millió euró összegben bocsátott ki, megerősítve ezzel a fenntartható finanszírozás iránti...

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.