Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Európai zöld fordulat - A nagy brüsszeli bejelentés

Európai zöld fordulat – A nagy brüsszeli bejelentés

A ’Green Deal’ 2050-ig klímasemlegessé tenné Európát. Ennek érdekében mélyrehatóan átalakítaná az energiaellátást, az ipart a közlekedést és a mezőgazdaságot. Az EU a növekedés új katalizátorát látja a tervben.

A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a ’60-as években elhatározott Holdara szállításhoz hasonlítja a tervet:

„A kontinensről 2050-től nem fog üvegház hatású gáz a légkörbe kerülni. Ez lesz Európa ’ember a Holdon’ élménye” – mondta magabiztosan a brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Elismeri, hogy a célok ambiciózusak és részben az EU-nál sem tudják, miként érhetők el.

Ursula von der Leyen

A hangzatos bejelentés mögött egy szerteágazó jogszabálycsomag áll. A konkrét törvényjavaslatok 2020/’21-ben kerülnek az Európai Parlament és az állam, ill. kormányfők elé.

Von der Leyen a tervet, amely szavai szerint legalább annyira szól a munkahelyteremtésről és a fenntartható gazdasági növekedésről, mint a klímavédelemről egy 50 pontos menetrendig konkretizálta. Hisz abban, hogy az erőforrásaink kizsákmányolása és környezetünk rombolása nélkül is fenntartható a jólét és biztosítható a gazdasági növekedés.

Költséges vízió

A Bizottság néppárti vezetője egy 100 milliárd eurós ’Just Transition Fonds’ (átmeneti alapok) létrehozásáról is szólt. Ebből karolnák fel a ’Green Deal’ következtében szerkezetváltásra kényszerülő régiókat és a megszűnő szektorokban dolgozókat.

Brüsszelben évi 260 milliárd euróra becsülik a terv forrásigényét. Ez az EU 2018-as gazdasági teljesítményének 1,5 százaléka. A tekintélyes összeget a tagállamoknak, az EU-nak, az Európai Beruházási Banknak (EBB) és a magánszektornak kellene összeadnia. „A tétlenség hosszútávon mindannyiunknak sokkal több pénzébe kerülne” – érvel a német politikusasszony.

Részletek Madridból

Frans Timmermanns

A brüsszeli bejelentésre a madridi nemzetközi klímacsúcs előtt került sor. A spanyol fővárosban tárgyaltak a 2015-ös Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény végrehajtásáról. 190 ország kötelezte magát, hogy mindet megtesz a globális hőmérsékletnövekedés 2 fok alatt tartása érdekében.

A ’Green Deal’ több részletét a program első számú felelőse, Frans Timmermanns, a Bizottság alelnöke Madridban tárta a nyilvánosság elé:

  • A 2050-es céldátum „megváltoztathatatlan” rögzítése egy uniós jogszabályban 2020 őszén.
  • 2030-as köztes célok lefektetése.
  • Az EU energiahatékonyságról és a megújuló energiaforrások kiépítéséről szóló rendeletének szigorítása.
  • Szigorúbb környezetvédelmi normák az európai ipar számára.
  • ’Carbon Border Mechanism’ bevezetése, amely vámokkal fogja védeni a kontinens magas klímavédelmi standardot teljesítő iparát az olcsó importtól.
  • A károsanyag-kibocsátás kereskedelem rendszerének (ETS) bővítése. A légitársaságok és a vízi fuvarozók fizetési kötelezettségének emelése.

Madridban se derült ki, miként fog kinézni az új, egységes európai hulladékfeldolgozási rendszer, amely a szemét nagyobb arányú újrahasznosításáról gondoskodna. Az agrárium átalakításának tervei is homályban maradtak, amely a vizek és a földek tisztaságáért, valamint az állat- és növényvilág egyedgazdagságának megőrzésért tenne.

Támogatók és ellenzők

Charles Michel

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nyomban támogatásáról biztosította a tervet.

Csehország, Lengyelország és Magyarország az EU anyagi segítségnyújtásához kötötte igen szavazatát.

Miután erre a Bizottság ígéretet adott, Budapest és Prága beadta a derekát. Varsó tartózkodott a ’Green Deal’ elveinek megszavazásakor. Lebegteti, hogy később, a jogszabályok elfogadásakor csatlakozik-e.

Az Európai Parlamentben a Néppárt, a szociáldemokraták, a Zöld frakció és a liberálisok is alapvetően támogatásukról biztosították von der Leyen elnökasszonyt a tervek strasbourgi ismertetése után. Az Egységes Európai Baloldal frakciója még nagyratörőbb célokat vár.

Dieter Kempfel

Nem úgy a Német Iparszövetség (BDI). A szervezetnél a célok homályos részletek elleni rögzítése miatt elbizonytalanodástól tartanak a vállaltok és fogyasztók körében.

„Méreg a hosszútávú beruházásoknak” – mondta a BDI elnöke, Dieter Kempf.

Optimista viszont a legnevesebb német környezetvédő civil szervezet, a Germanwatch. Szerintük a ’Green Deal’ az európai és a globális politika aktív, innovatív szereplőjévé teheti az Uniót.

Különösen a CO2 kibocsátás 1990-es szinthez képesti 55 százalékos csökkentését dicsérték.

Kai Niebert

Christoph Bals

Jó hír Európának és a klímának is” – fogalmazott az NGO ügyvezetője, Christoph Bals. Egy másik nagymúltú környezetvédő szervezet, a Deutsche Naturschutzring (DNR) vezetője, Kai Niebert szintén bizakodó, de több konkrétumot szeretne: „A tervek nagyszerűek, a klímának viszont csak az segít, ami tényleg megvalósul belőlük.

Nyomás alatt

A német kormány novemberben 2030-ig szóló kötelező klímacélokat fogadott el. A brüsszeli bejelentéssel mégis nyomás alá kerül.

A berlini nagykoalíció által több hónapos tárgyalás eredményeként tető alá hozott megállapodása szerint egyebek mellett 2021-től a termelő vállalatoknak minden tonna CO2 kibocsátás után díjat kell fizetniük, a repülőjegyeket pedig környezetvédelmi adó fogja terhelni. Von der Leyen tervei ennél tovább mennek.

Ezért sokan képmutatással vádolták Angela Merkelt, aki rögtön támogatásáról biztosított a ’Green Deal’ koncepcióját. Németországban a kancellár, illetve konzervatív CDU-ja akadályozta meg a szociáldemokrata koalíciós partner által javasolt szigorúbb célok elfogadását.

Friss

Felminősítette Magyarországot a japán JCRA hitelminősítő

A stabil államháztartási rendszert, az államadósság jelentős csökkentését és az eredményes gazdaságpolitikát kiemelve javította Magyarországra vonatkozó deviza- és forintadósság minősítését a Japan Credit Rating Agency (JCRA) intézet.

PM: idén januárban is többlettel zárt a költségvetés

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere januárban 2051,9 milliárd forint bevételre tett szert, az egy évvel korábbit 82,0 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal meghaladva.

Tesztelik a világ első digitális jegybankpénzét

A svédországi központi bank bejelentette, hogy megkezdte a svéd korona digitális változata, az e-korona tesztelését, amivel a skandináv ország egy lépéssel közelebb került a világ első digitális jegybankpénzének kibocsátásához.

Integrált mobilalkalmazás a Budapesten közlekedőknek

Új mobilalkalmazást fejlesztett a városi közlekedés megkönnyítésére egy nemzetközi kutatásfejlesztési projekt részeként a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ Zrt.) leányvállalatának vezetésével - közölte a NÚSZ Zrt.

Hírek

Integrált mobilalkalmazás a Budapesten közlekedőknek

Új mobilalkalmazást fejlesztett a városi közlekedés megkönnyítésére egy nemzetközi kutatásfejlesztési projekt részeként a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ Zrt.) leányvállalatának vezetésével - közölte a NÚSZ Zrt.

Okos e-hálózat épül Zsombón

Okos hálózat mintaprojektet indított az MVM Csoporthoz tartozó NKM Áramhálózati Kft. Zsombón, a rendszert csütörtökön adták át a Csongrád megyei községben.

Július 1-jétől megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását

Július 1-jétől életbe lép a klíma- és természetvédelmi akcióterv első pontja, megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását. Az utak melletti árkokat, a vasútvonalak környékét is kötelező lesz megtisztítani, összegyűjtik az erdők, szántóföldek, települések szélére kihordott hulladékkupacokat is.

Szakértő: helyesen járt el a Ryanair pilótája

A lehetőségekhez mérten helyesen járt el a Ryanair pilótája azzal, hogy a túlsúly csökkentése érdekében az üzemanyag elfüstölése mellett döntött - mondta Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró.

A neandervölgyiek is virággal temettek

Egy Irakban feltárt neandervölgyi temetkezési hely leletei arra utalnak, hogy a 70 ezer évvel ezelőtt ott élő neandervölgyi emberek szertartással búcsúztatták halottjaikat.

Pénteken tovább drágul a benzin

Literenként bruttó 2 forinttal emelkedik a benzin ára pénteken. A gázolaj ára változatlan marad.

Műtrágyával csalták az áfát – húsz évet kaphatnak

Külföldről beszerzett műtrágyával "ügyeskedett" egy tizenhat tagú bűnbanda, több mint egymilliárd forintos kárt okozva a költségvetésnek. A csalók húsz év börtönt is kaphatnak.

A kormányhivatal vizsgálja a veszteglő Ryanair ügyét

Haladéktalanul kivizsgálja a kormányhivatal a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren kedden órákon át veszteglő légi járat ügyét.

Órákat vesztegelt a ferihegyi kifutón egy Ryanair-gép

Azonnali vizsgálatot kért a Ryanair vezetőségétől a Budapestről a Kanári-szigetekre induló kedd reggeli járattal történtek miatt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő.

Unokázós csalókat fogtak el a rendőrök

Unokázós csalásokra specializálódó, Angliából irányított bűnszervezet tagjait fogták el az éjjel három településen - közölte a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság.

Koronavírus – Karanténban az óceánjáróról hazatért két magyar

Karanténba kerül az óceánjáró hajóról hazatért két magyar állampolgár - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Restaurálása után kiderült: ez egy Rembrandt-festmény

A modern technológiának és művészettörténészek nyomozásának köszönhetően Rembrandt festményeként azonosították az Egyesült Államokban azt a majd 400 éves műalkotást, amelyről sokáig úgy vélték, hogy a holland festőművész műhelyében dolgozó ismeretlen művész munkája.

Gazdaság

PM: idén januárban is többlettel zárt a költségvetés

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere januárban 2051,9 milliárd forint bevételre tett szert, az egy évvel korábbit 82,0 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal meghaladva.

Kilenc havi csúcson a januári euróövezeti infláció

Januárban kilenc havi csúcsra emelkedett az euróövezeti infláció az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közzétett jelentése alapján.

Kínai bank jön Budapestre, a China Construction Bank Corporation

Fióktelepet nyit Magyarországon a China Construction Bank Corporation, amely eszközállománya alapján a világ második legnagyobb hitelintézete.

100 nap alatt 100 milliárdnál is több fogyott a Magyar Állampapír Pluszból

Novemberi indulása óta már 105 milliárd forintnyi nyomtatott Magyar Állampapír Pluszt vásároltak a magyar családok, az értékesítés 80 százaléka vidéken történt. Az elektronikus formájú jegyzés 3660 milliárd forintra tehető.

Történelmi mélyponton a román lej az euróval szemben

Történelmi mélypontra került a román lej csütörtökön az euróval szemben, az európai fizetőeszköz egy egysége 4,7834 lejbe került csütörtökön a Román Nemzeti Bank árfolyama szerint.

Pénzügyi tudatosság – az EU-ban a 12. helyen áll Magyarország

A magyar lakosság a jövedelemhez viszonyított teljes adóssága a legalacsonyabb Európában, de így is gyakran nehézséget jelent a számlák befizetése - derült ki az Intrum követeléskezelő európai felméréséből.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom