Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Európai zöld fordulat - A nagy brüsszeli bejelentés
No menu items!

Európai zöld fordulat – A nagy brüsszeli bejelentés

A ’Green Deal’ 2050-ig klímasemlegessé tenné Európát. Ennek érdekében mélyrehatóan átalakítaná az energiaellátást, az ipart a közlekedést és a mezőgazdaságot. Az EU a növekedés új katalizátorát látja a tervben.

A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a ’60-as években elhatározott Holdara szállításhoz hasonlítja a tervet:

„A kontinensről 2050-től nem fog üvegház hatású gáz a légkörbe kerülni. Ez lesz Európa ’ember a Holdon’ élménye” – mondta magabiztosan a brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Elismeri, hogy a célok ambiciózusak és részben az EU-nál sem tudják, miként érhetők el.

Ursula von der Leyen

A hangzatos bejelentés mögött egy szerteágazó jogszabálycsomag áll. A konkrét törvényjavaslatok 2020/’21-ben kerülnek az Európai Parlament és az állam, ill. kormányfők elé.

Von der Leyen a tervet, amely szavai szerint legalább annyira szól a munkahelyteremtésről és a fenntartható gazdasági növekedésről, mint a klímavédelemről egy 50 pontos menetrendig konkretizálta. Hisz abban, hogy az erőforrásaink kizsákmányolása és környezetünk rombolása nélkül is fenntartható a jólét és biztosítható a gazdasági növekedés.

Költséges vízió

A Bizottság néppárti vezetője egy 100 milliárd eurós ’Just Transition Fonds’ (átmeneti alapok) létrehozásáról is szólt. Ebből karolnák fel a ’Green Deal’ következtében szerkezetváltásra kényszerülő régiókat és a megszűnő szektorokban dolgozókat.

Brüsszelben évi 260 milliárd euróra becsülik a terv forrásigényét. Ez az EU 2018-as gazdasági teljesítményének 1,5 százaléka. A tekintélyes összeget a tagállamoknak, az EU-nak, az Európai Beruházási Banknak (EBB) és a magánszektornak kellene összeadnia. „A tétlenség hosszútávon mindannyiunknak sokkal több pénzébe kerülne” – érvel a német politikusasszony.

Részletek Madridból

Frans Timmermanns

A brüsszeli bejelentésre a madridi nemzetközi klímacsúcs előtt került sor. A spanyol fővárosban tárgyaltak a 2015-ös Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény végrehajtásáról. 190 ország kötelezte magát, hogy mindet megtesz a globális hőmérsékletnövekedés 2 fok alatt tartása érdekében.

A ’Green Deal’ több részletét a program első számú felelőse, Frans Timmermanns, a Bizottság alelnöke Madridban tárta a nyilvánosság elé:

  • A 2050-es céldátum „megváltoztathatatlan” rögzítése egy uniós jogszabályban 2020 őszén.
  • 2030-as köztes célok lefektetése.
  • Az EU energiahatékonyságról és a megújuló energiaforrások kiépítéséről szóló rendeletének szigorítása.
  • Szigorúbb környezetvédelmi normák az európai ipar számára.
  • ’Carbon Border Mechanism’ bevezetése, amely vámokkal fogja védeni a kontinens magas klímavédelmi standardot teljesítő iparát az olcsó importtól.
  • A károsanyag-kibocsátás kereskedelem rendszerének (ETS) bővítése. A légitársaságok és a vízi fuvarozók fizetési kötelezettségének emelése.

Madridban se derült ki, miként fog kinézni az új, egységes európai hulladékfeldolgozási rendszer, amely a szemét nagyobb arányú újrahasznosításáról gondoskodna. Az agrárium átalakításának tervei is homályban maradtak, amely a vizek és a földek tisztaságáért, valamint az állat- és növényvilág egyedgazdagságának megőrzésért tenne.

Támogatók és ellenzők

Charles Michel

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nyomban támogatásáról biztosította a tervet.

Csehország, Lengyelország és Magyarország az EU anyagi segítségnyújtásához kötötte igen szavazatát.

Miután erre a Bizottság ígéretet adott, Budapest és Prága beadta a derekát. Varsó tartózkodott a ’Green Deal’ elveinek megszavazásakor. Lebegteti, hogy később, a jogszabályok elfogadásakor csatlakozik-e.

Az Európai Parlamentben a Néppárt, a szociáldemokraták, a Zöld frakció és a liberálisok is alapvetően támogatásukról biztosították von der Leyen elnökasszonyt a tervek strasbourgi ismertetése után. Az Egységes Európai Baloldal frakciója még nagyratörőbb célokat vár.

Dieter Kempfel

Nem úgy a Német Iparszövetség (BDI). A szervezetnél a célok homályos részletek elleni rögzítése miatt elbizonytalanodástól tartanak a vállaltok és fogyasztók körében.

„Méreg a hosszútávú beruházásoknak” – mondta a BDI elnöke, Dieter Kempf.

Optimista viszont a legnevesebb német környezetvédő civil szervezet, a Germanwatch. Szerintük a ’Green Deal’ az európai és a globális politika aktív, innovatív szereplőjévé teheti az Uniót.

Különösen a CO2 kibocsátás 1990-es szinthez képesti 55 százalékos csökkentését dicsérték.

Kai Niebert

Christoph Bals

Jó hír Európának és a klímának is” – fogalmazott az NGO ügyvezetője, Christoph Bals. Egy másik nagymúltú környezetvédő szervezet, a Deutsche Naturschutzring (DNR) vezetője, Kai Niebert szintén bizakodó, de több konkrétumot szeretne: „A tervek nagyszerűek, a klímának viszont csak az segít, ami tényleg megvalósul belőlük.

Nyomás alatt

A német kormány novemberben 2030-ig szóló kötelező klímacélokat fogadott el. A brüsszeli bejelentéssel mégis nyomás alá kerül.

A berlini nagykoalíció által több hónapos tárgyalás eredményeként tető alá hozott megállapodása szerint egyebek mellett 2021-től a termelő vállalatoknak minden tonna CO2 kibocsátás után díjat kell fizetniük, a repülőjegyeket pedig környezetvédelmi adó fogja terhelni. Von der Leyen tervei ennél tovább mennek.

Ezért sokan képmutatással vádolták Angela Merkelt, aki rögtön támogatásáról biztosított a ’Green Deal’ koncepcióját. Németországban a kancellár, illetve konzervatív CDU-ja akadályozta meg a szociáldemokrata koalíciós partner által javasolt szigorúbb célok elfogadását.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Takarékbank: a növekedés 6, az infláció 5,5 százalék lehet az idén

A Takarékbank makrogazdasági elemzői a 2021-es GDP-prognózisukat 6,9 százalékra mérsékelték a korábbi 8 százalékról, az idei évi növekedési előrejelzésüket pedig 6 százalékra a korábbi 7 százalékról, alapvetően az alkatrészhiányok miatt.

Eurostat: a hiány és az adósság is csökkent az EU-ban

A tavalyi harmadik negyedévben az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent az államháztartási hiány és az államadósság hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya a második negyedévvel összevetve.

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

HR Covid után – A jövő már itt van! I. rész

A Covid-19 kivételes lehetőséget teremtett és teremt a humánerőforrás-menedzsment (HR) számára, hogy az eddigi feladatai megerősítése mellett hosszabb távra is új tevékenységekkel és folyamatokkal bővítse szerepét. A szervezetek HR részlegei egyrészről napi és stratégiai szinten vesznek részt a döntéshozatalban, másrészről mind több kezdeményezéssel állnak elő a pandémia alatti és utáni teendőkkel kapcsolatban. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.

Hírek

Jön az időalapú BKK-jegy – két változatban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain használható időalapú jegyek bevezetéséről a jövő héten tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Kedvező határozat esetén tavasztól jöhetnek az ilyen menetjegyek - közölte a vállalat.

Csalók élnek vissza a NAV honlapjával

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új honlapjára hasonlító, minden bizonnyal adathalászatra létrehozott csaló portál jelent meg az interneten - figyelmeztetett az adóhivatal.

Brexit – Soha ennyi brit nem élt még Franciaországban

Közel 100 ezer brit állampolgár kapott tartózkodási engedélyt a Brexit miatt tavaly Franciaországban - közölte a francia belügyminiszter.

Megdőlt a közbeszerzési csúcs

Rekordév volt a közbeszerzésben tavaly: 2021-ben a közbeszerzési piac mérete meghaladta a 4221 milliárd forintot, ebből több mint 2500 milliárd forint jutott a kkv-knak - közölte a Közbeszerzési Hatóság.

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Gazdaság

Magyar siker. Elindult Európa első blokklánc alapú neobankja

Pénzügyi szolgáltatói engedélyt kapott az Európai Unió területén a Benker. A Litván Nemzeti Bank által felügyelt, magyar szakemberek által létrehozott blokklánc alapú neobank 600 ezer euró (214 millió forint) jegyzett tőkével kezdi működését.

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom