Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Európai zöld fordulat - A nagy brüsszeli bejelentés
No menu items!

Európai zöld fordulat – A nagy brüsszeli bejelentés

A ’Green Deal’ 2050-ig klímasemlegessé tenné Európát. Ennek érdekében mélyrehatóan átalakítaná az energiaellátást, az ipart a közlekedést és a mezőgazdaságot. Az EU a növekedés új katalizátorát látja a tervben.

A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a ’60-as években elhatározott Holdara szállításhoz hasonlítja a tervet:

„A kontinensről 2050-től nem fog üvegház hatású gáz a légkörbe kerülni. Ez lesz Európa ’ember a Holdon’ élménye” – mondta magabiztosan a brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Elismeri, hogy a célok ambiciózusak és részben az EU-nál sem tudják, miként érhetők el.

Ursula von der Leyen

A hangzatos bejelentés mögött egy szerteágazó jogszabálycsomag áll. A konkrét törvényjavaslatok 2020/’21-ben kerülnek az Európai Parlament és az állam, ill. kormányfők elé.

Von der Leyen a tervet, amely szavai szerint legalább annyira szól a munkahelyteremtésről és a fenntartható gazdasági növekedésről, mint a klímavédelemről egy 50 pontos menetrendig konkretizálta. Hisz abban, hogy az erőforrásaink kizsákmányolása és környezetünk rombolása nélkül is fenntartható a jólét és biztosítható a gazdasági növekedés.

Költséges vízió

A Bizottság néppárti vezetője egy 100 milliárd eurós ’Just Transition Fonds’ (átmeneti alapok) létrehozásáról is szólt. Ebből karolnák fel a ’Green Deal’ következtében szerkezetváltásra kényszerülő régiókat és a megszűnő szektorokban dolgozókat.

Brüsszelben évi 260 milliárd euróra becsülik a terv forrásigényét. Ez az EU 2018-as gazdasági teljesítményének 1,5 százaléka. A tekintélyes összeget a tagállamoknak, az EU-nak, az Európai Beruházási Banknak (EBB) és a magánszektornak kellene összeadnia. „A tétlenség hosszútávon mindannyiunknak sokkal több pénzébe kerülne” – érvel a német politikusasszony.

Részletek Madridból

Frans Timmermanns

A brüsszeli bejelentésre a madridi nemzetközi klímacsúcs előtt került sor. A spanyol fővárosban tárgyaltak a 2015-ös Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény végrehajtásáról. 190 ország kötelezte magát, hogy mindet megtesz a globális hőmérsékletnövekedés 2 fok alatt tartása érdekében.

A ’Green Deal’ több részletét a program első számú felelőse, Frans Timmermanns, a Bizottság alelnöke Madridban tárta a nyilvánosság elé:

  • A 2050-es céldátum „megváltoztathatatlan” rögzítése egy uniós jogszabályban 2020 őszén.
  • 2030-as köztes célok lefektetése.
  • Az EU energiahatékonyságról és a megújuló energiaforrások kiépítéséről szóló rendeletének szigorítása.
  • Szigorúbb környezetvédelmi normák az európai ipar számára.
  • ’Carbon Border Mechanism’ bevezetése, amely vámokkal fogja védeni a kontinens magas klímavédelmi standardot teljesítő iparát az olcsó importtól.
  • A károsanyag-kibocsátás kereskedelem rendszerének (ETS) bővítése. A légitársaságok és a vízi fuvarozók fizetési kötelezettségének emelése.

Madridban se derült ki, miként fog kinézni az új, egységes európai hulladékfeldolgozási rendszer, amely a szemét nagyobb arányú újrahasznosításáról gondoskodna. Az agrárium átalakításának tervei is homályban maradtak, amely a vizek és a földek tisztaságáért, valamint az állat- és növényvilág egyedgazdagságának megőrzésért tenne.

Támogatók és ellenzők

Charles Michel

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nyomban támogatásáról biztosította a tervet.

Csehország, Lengyelország és Magyarország az EU anyagi segítségnyújtásához kötötte igen szavazatát.

Miután erre a Bizottság ígéretet adott, Budapest és Prága beadta a derekát. Varsó tartózkodott a ’Green Deal’ elveinek megszavazásakor. Lebegteti, hogy később, a jogszabályok elfogadásakor csatlakozik-e.

Az Európai Parlamentben a Néppárt, a szociáldemokraták, a Zöld frakció és a liberálisok is alapvetően támogatásukról biztosították von der Leyen elnökasszonyt a tervek strasbourgi ismertetése után. Az Egységes Európai Baloldal frakciója még nagyratörőbb célokat vár.

Dieter Kempfel

Nem úgy a Német Iparszövetség (BDI). A szervezetnél a célok homályos részletek elleni rögzítése miatt elbizonytalanodástól tartanak a vállaltok és fogyasztók körében.

„Méreg a hosszútávú beruházásoknak” – mondta a BDI elnöke, Dieter Kempf.

Optimista viszont a legnevesebb német környezetvédő civil szervezet, a Germanwatch. Szerintük a ’Green Deal’ az európai és a globális politika aktív, innovatív szereplőjévé teheti az Uniót.

Különösen a CO2 kibocsátás 1990-es szinthez képesti 55 százalékos csökkentését dicsérték.

Kai Niebert

Christoph Bals

Jó hír Európának és a klímának is” – fogalmazott az NGO ügyvezetője, Christoph Bals. Egy másik nagymúltú környezetvédő szervezet, a Deutsche Naturschutzring (DNR) vezetője, Kai Niebert szintén bizakodó, de több konkrétumot szeretne: „A tervek nagyszerűek, a klímának viszont csak az segít, ami tényleg megvalósul belőlük.

Nyomás alatt

A német kormány novemberben 2030-ig szóló kötelező klímacélokat fogadott el. A brüsszeli bejelentéssel mégis nyomás alá kerül.

A berlini nagykoalíció által több hónapos tárgyalás eredményeként tető alá hozott megállapodása szerint egyebek mellett 2021-től a termelő vállalatoknak minden tonna CO2 kibocsátás után díjat kell fizetniük, a repülőjegyeket pedig környezetvédelmi adó fogja terhelni. Von der Leyen tervei ennél tovább mennek.

Ezért sokan képmutatással vádolták Angela Merkelt, aki rögtön támogatásáról biztosított a ’Green Deal’ koncepcióját. Németországban a kancellár, illetve konzervatív CDU-ja akadályozta meg a szociáldemokrata koalíciós partner által javasolt szigorúbb célok elfogadását.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Mégsem száműzik az Ubert Londonból – egyelőre

Az illetékes londoni bíróság végzése alapján újabb másfél évig folytathatja tevékenységét a brit fővárosban az Uber, amelynek lejárt taxiszolgáltatási engedélyét a londoni közlekedési hatóság tavaly nem hosszabbította meg.

Matolcsy: otthonteremtéshez kell kötni a nem használt földek parcellázását

A családoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy elfoglalják és "belakják" az országot - írta a jegybankelnök, aki a demográfiai fordulathoz ismertet követendő nemzetközi példákat és sorol fel javaslatokat legújabb írásában.

Az Opus eladja a CIG-ben lévő részesedését

Az Opus Global Nyrt. eladja a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (CIG) alaptőkéjének 24,85 százalékát megtestesítő részesedését a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-nek.

Varga Mihály: csak jövőre várható gazdasági fordulat

Európa-szerte lassú lesz a kilábalás a válságból, gazdasági fordulat 2021 első felére várható - mondta a pénzügyminiszter.

Hírek

Mégsem száműzik az Ubert Londonból – egyelőre

Az illetékes londoni bíróság végzése alapján újabb másfél évig folytathatja tevékenységét a brit fővárosban az Uber, amelynek lejárt taxiszolgáltatási engedélyét a londoni közlekedési hatóság tavaly nem hosszabbította meg.

Tripadvisoron kritizálta a szállodát – börtönbe mehet

Őrizetbe vettek egy amerikai állampolgárt Thaiföldön, mert a Tripadvisor nevű internetes oldalon írt értékelésében bírálta a szállodát, amelynek a vendége volt.

Újra esik az olaj ára

A múlt heti két százalékot meghaladó árcsökkenés után a kőolaj világpiaci jegyzése tovább gyengült hétfőn délelőtt.

Társasági adóbevallás – itt a határidő

Még 120 ezer cégtől várja az adóhatóság a társasági adóbevallást, amelynek beküldésére három napjuk maradt - közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Szexipari mezszponzor egy holland focicsapatnál

A Holland Labdarúgó Szövetség (KNVB) visszavonta tiltását, így az élvonalbeli FC Emmen csapata megkötheti mezszponzori szerződését egy szexuális kiegészítőket gyártó céggel.

Amerikai tanulmány. A madarak a karantén alatt “szexibb hangon” énekeltek

A madarak éneke is megváltoztak a világjárvány miatti korlátozások idején - állapította meg egy friss amerikai tanulmány.

Koronavírus. 927 új fertőzött, 9 elhunyt beteg

Péntek reggeli adat: 927 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19).

Kórházba került a norvég király

Kórházba került V. Harald norvég király - jelentette be a norvég királyi palota.

Lom a garázsban: egy kínai boroskancsó, ami 390 ezer fontot ért

Történelmi kínai edényt talált garázsában egy brit férfi, aki egy aukción 390 ezer fontot (155 millió forintot) kapott érte.

100 millió dollár egy Botticelli portréért?!

100 millió dollárt (31,2 milliárd forint) is adhatnak Sandro...

Koronavírus – Az európai járványközpont aggódik a járvány alakulása miatt

Fokozott aggodalmat vált ki a koronavírus-járvány alakulása és a megnőtt halálozási ráta hét európai uniós tagállamban, Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Máltán, Spanyolországban és Romániában - írta csütörtökön Stockholmban kiadott jelentésében az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC).

Bécs városa 100 euróig átvállalja az elromlott háztartási eszközök javítási költségét

Az elromlott háztartási eszközök újrafelhasználása érdekében Bécs városa átvállalja az osztrák fővárosban lakók eszközei javítási költségének felét, maximum 100 eurót ( 36 500 forintot) - közölte Bécs Város Külképviseleti Irodája csütörtökön az MTI-vel.

Gazdaság

Koronavírus – Nagy Márton: Hitelfelmondási tilalom is jöhet 2021-ben

Jövő tavasszal érdemes arról dönteni, hogy szükség lesz-e 2021 második felében a koronavírus-járvány miatti hiteltörlesztési szünet fenntartására a célzott csoportokban - mondta Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó.

Brexit. Frankfurtba helyezi londoni vagyonát a JPMorgan

A Brexit miatt a JPMorgan Chase mintegy 200 milliárd eurónyi vagyonát helyezi át Londonból Frankfurtba.

Izer Norbert: fehéredés nélkül nincs adócsökkentés

Az adócsökkentések forrását a magyar gazdaság fehéredése jelenti, amely a GDP 1,5-2,0 százalékát kitevő többletbevételt eredményezett - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára a Nézőpont Intézet online konferenciáján.

Nem küldött SZÉP-kártyákat az MKB – négymilliós bírság

Száz ügyfélnek nem, vagy a főkártya lejáratát követően késedelmesen küldte ki az új SZÉP-kártyát az MKB Bank, ezért a Magyar Nemzeti Bank négymillió forint bírságot szabott ki a pénzintézetre.

Londoni elemzők: az MNB érzékennyé vált a forintgyengülésre

Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűleg a továbbiakban sem kerül napirendre a Magyar Nemzeti Bank alapkamatának csökkentése, mivel a jegybankot a gazdasági visszaesés ellenére érezhetően aggasztja a forintgyengülés és a magas infláció.

Kamatdöntés – MNB: az inflációs cél és a vásárlóérték őrzése a legfontosabb

Az inflációs cél teljesülését tekinti a legfontosabbnak a Magyar Nemzeti Bank, hogy fenntartsa az árstabilitást és javítsa a jövedelmek vásárlóértékét - mondta a jegybank alelnöke a kamatdöntő ülés után.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom