Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Európai zöld fordulat - A nagy brüsszeli bejelentés
No menu items!

Európai zöld fordulat – A nagy brüsszeli bejelentés

A ’Green Deal’ 2050-ig klímasemlegessé tenné Európát. Ennek érdekében mélyrehatóan átalakítaná az energiaellátást, az ipart a közlekedést és a mezőgazdaságot. Az EU a növekedés új katalizátorát látja a tervben.

A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a ’60-as években elhatározott Holdara szállításhoz hasonlítja a tervet:

„A kontinensről 2050-től nem fog üvegház hatású gáz a légkörbe kerülni. Ez lesz Európa ’ember a Holdon’ élménye” – mondta magabiztosan a brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Elismeri, hogy a célok ambiciózusak és részben az EU-nál sem tudják, miként érhetők el.

Ursula von der Leyen

A hangzatos bejelentés mögött egy szerteágazó jogszabálycsomag áll. A konkrét törvényjavaslatok 2020/’21-ben kerülnek az Európai Parlament és az állam, ill. kormányfők elé.

Von der Leyen a tervet, amely szavai szerint legalább annyira szól a munkahelyteremtésről és a fenntartható gazdasági növekedésről, mint a klímavédelemről egy 50 pontos menetrendig konkretizálta. Hisz abban, hogy az erőforrásaink kizsákmányolása és környezetünk rombolása nélkül is fenntartható a jólét és biztosítható a gazdasági növekedés.

Költséges vízió

A Bizottság néppárti vezetője egy 100 milliárd eurós ’Just Transition Fonds’ (átmeneti alapok) létrehozásáról is szólt. Ebből karolnák fel a ’Green Deal’ következtében szerkezetváltásra kényszerülő régiókat és a megszűnő szektorokban dolgozókat.

Brüsszelben évi 260 milliárd euróra becsülik a terv forrásigényét. Ez az EU 2018-as gazdasági teljesítményének 1,5 százaléka. A tekintélyes összeget a tagállamoknak, az EU-nak, az Európai Beruházási Banknak (EBB) és a magánszektornak kellene összeadnia. „A tétlenség hosszútávon mindannyiunknak sokkal több pénzébe kerülne” – érvel a német politikusasszony.

Részletek Madridból

Frans Timmermanns

A brüsszeli bejelentésre a madridi nemzetközi klímacsúcs előtt került sor. A spanyol fővárosban tárgyaltak a 2015-ös Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény végrehajtásáról. 190 ország kötelezte magát, hogy mindet megtesz a globális hőmérsékletnövekedés 2 fok alatt tartása érdekében.

A ’Green Deal’ több részletét a program első számú felelőse, Frans Timmermanns, a Bizottság alelnöke Madridban tárta a nyilvánosság elé:

  • A 2050-es céldátum „megváltoztathatatlan” rögzítése egy uniós jogszabályban 2020 őszén.
  • 2030-as köztes célok lefektetése.
  • Az EU energiahatékonyságról és a megújuló energiaforrások kiépítéséről szóló rendeletének szigorítása.
  • Szigorúbb környezetvédelmi normák az európai ipar számára.
  • ’Carbon Border Mechanism’ bevezetése, amely vámokkal fogja védeni a kontinens magas klímavédelmi standardot teljesítő iparát az olcsó importtól.
  • A károsanyag-kibocsátás kereskedelem rendszerének (ETS) bővítése. A légitársaságok és a vízi fuvarozók fizetési kötelezettségének emelése.

Madridban se derült ki, miként fog kinézni az új, egységes európai hulladékfeldolgozási rendszer, amely a szemét nagyobb arányú újrahasznosításáról gondoskodna. Az agrárium átalakításának tervei is homályban maradtak, amely a vizek és a földek tisztaságáért, valamint az állat- és növényvilág egyedgazdagságának megőrzésért tenne.

Támogatók és ellenzők

Charles Michel

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nyomban támogatásáról biztosította a tervet.

Csehország, Lengyelország és Magyarország az EU anyagi segítségnyújtásához kötötte igen szavazatát.

Miután erre a Bizottság ígéretet adott, Budapest és Prága beadta a derekát. Varsó tartózkodott a ’Green Deal’ elveinek megszavazásakor. Lebegteti, hogy később, a jogszabályok elfogadásakor csatlakozik-e.

Az Európai Parlamentben a Néppárt, a szociáldemokraták, a Zöld frakció és a liberálisok is alapvetően támogatásukról biztosították von der Leyen elnökasszonyt a tervek strasbourgi ismertetése után. Az Egységes Európai Baloldal frakciója még nagyratörőbb célokat vár.

Dieter Kempfel

Nem úgy a Német Iparszövetség (BDI). A szervezetnél a célok homályos részletek elleni rögzítése miatt elbizonytalanodástól tartanak a vállaltok és fogyasztók körében.

„Méreg a hosszútávú beruházásoknak” – mondta a BDI elnöke, Dieter Kempf.

Optimista viszont a legnevesebb német környezetvédő civil szervezet, a Germanwatch. Szerintük a ’Green Deal’ az európai és a globális politika aktív, innovatív szereplőjévé teheti az Uniót.

Különösen a CO2 kibocsátás 1990-es szinthez képesti 55 százalékos csökkentését dicsérték.

Kai Niebert

Christoph Bals

Jó hír Európának és a klímának is” – fogalmazott az NGO ügyvezetője, Christoph Bals. Egy másik nagymúltú környezetvédő szervezet, a Deutsche Naturschutzring (DNR) vezetője, Kai Niebert szintén bizakodó, de több konkrétumot szeretne: „A tervek nagyszerűek, a klímának viszont csak az segít, ami tényleg megvalósul belőlük.

Nyomás alatt

A német kormány novemberben 2030-ig szóló kötelező klímacélokat fogadott el. A brüsszeli bejelentéssel mégis nyomás alá kerül.

A berlini nagykoalíció által több hónapos tárgyalás eredményeként tető alá hozott megállapodása szerint egyebek mellett 2021-től a termelő vállalatoknak minden tonna CO2 kibocsátás után díjat kell fizetniük, a repülőjegyeket pedig környezetvédelmi adó fogja terhelni. Von der Leyen tervei ennél tovább mennek.

Ezért sokan képmutatással vádolták Angela Merkelt, aki rögtön támogatásáról biztosított a ’Green Deal’ koncepcióját. Németországban a kancellár, illetve konzervatív CDU-ja akadályozta meg a szociáldemokrata koalíciós partner által javasolt szigorúbb célok elfogadását.

A zöld fordulat, az ESG törvény bevezetése alapjaiban változtatja meg a gazdaság szereplőinek jelenét, jövőjét. Mit jelent az ESG keretrendszer (Environmental -környezeti-, Social -társadalmi- és Governance -irányítási)? Miért lett megkerülhetetlen a nagyvállalatok mellett már a KKV-ék számára is? Miként befolyásolják az Ön cégének kötelezettségeit és lehetőségeit a fenntarthatóság egyre szigorodó elvárásai? Erről is szól AzÜzlet, ESG és fenntarthatóság a gyakorlatban című konferenciájaTovábbi információ és jelentkezés ide kattintva érhető el.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Útimorzsák Azerbajdzsánból: szárnyal a „kék arany”

Az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett nyugati gazdasági szankciók...

Felfoghatatlanul nagy bércsomaggal gazdagodott a Tesla vezér

Miután egy amerikai bíróság, a részvényesek elfogultságára hivatkozva, korábban...

200 milliárddal robbanthatnak a Zöld Alapok

Folytatódik a Nemzeti Tőkeholding (NTH) összesen 200 milliárd forint...

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az MNB bezárja a követelésvásárlót, de az adósok kötelezettsége megmarad

Az MNB visszavonta a Centrál Workout Pénzügyi Zrt. faktoring végzésére vonatkozó tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri kötelezése,...

MNB alelnök: 2021 óta a nyugat-európai inflációs nyomás duplájával kell megküzdeni

 Az elmúlt évek válságai ellenére a régió gazdaságai továbbra is felzárkózó pályán haladnak, sikeresen megőrizték pénzügyi stabilitásukat, miközben az inflációt is gyorsan sikerült a...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.