Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Európai Green Deal - Jön a CO2 adó és a környezetvédelmi vám
No menu items!

Európai Green Deal – Jön a CO2 adó és a környezetvédelmi vám

CO2 adó bevezetését tervezi Ursula von der Leyen, aki egyszerre akar a klímavédelem éllovasa és a gazdaság védelmezője lenni.

Európai klímaerőd’ – ez az új szlogen Brüsszelben. Nem hangzik olyan jól, mint a Green Deal a ’zöld fordulat’. Pedig mindkettő ugyan azt takarja. Az Európai Bizottság (EB) elnöke az EU-t 2050-re klímasemleges államszövetséggé változtatná.

A terv központi eleme a cél elérése érdekében az európai CO2 adó bevezetése. A néhány ország már alkalmazza: Nagy-Britanniában 21€/tonna, a kontinensen Franciaországban 44€/tonna, svédeknél a legmagasabb, 120€/tonna, igaz rengeteg szektoriális kedvezmény van, Németországban 2021-től 10€/tonna adót kell fizetniük a szennyező cégeknek.

Az új szlogennél a régi jobban hangzott                                       Kép/Forrás: CV – DBA European Union

Az összeurópai adóval minden drágulna, ami árt a klímának: az autózás, a fűtés, a fogyasztás, a termelés. Utóbbit különösen sújtaná az új közteher. Von der Leyen azonban segítséget ígér a kontinens ipari termelőinek versenyképességük megőrzéséhez.

Európa fizet. A világ profitál?

Sok vállalatnak már ma is problémát jelent, hogy külföldi versenytársaiknál sokkal szigorúbb környezetvédelmi előírások betartása mellett kell termelnie. Cserébe viszont az európai polgárok közvetlenül profitálhatnak a szűrőknek és az alacsonyabb károsanyag kibocsátásból, ay tisztább levegőből. A klímavédelem esetében ez részben másként lenne. Az európaiak a szigorúbb előírásokkal, drágább termeléssel és közlekedéssel, valamint az emelkedő CO2 adóval az egész bolygó klímájáért tennének.

A legborúlátóbb forgatókönyv szerint mégis mindenki veszítene: Európából a fejlődő országokba vándorolna a termelés, kontinensen tehát munkahelyek sokasága szűnne meg, külföldön pedig a mai európainál alacsonyabb környezeti standardok mellett, azaz klímaszennyezőbben készülnének a termékek.

CO2 importvám – bonyolultabb, mint gondolnánk

Ennek elkerülése érdekében az EB egy ’Carbon Border Tax’ (CBT) bevezetését tervezi. A speciális vám a kontinens magas klímavédelmi standardot teljesítő iparát lenne hivatott védeni az olcsó importtól. Mértéke megegyezne az európai CO2 adójával. Így garantálva lennének az azonos versenyfeltételek.

Elméletben jól hangzik. A probléma, hogy az európai adó mértéke az előállítás során előállt CO2-tól függne. Ezt tehát a vám kiszabásához minden importáru esetében meg kellene állapítani. Alapanyagoknál, mint az acél, vagy az alumínium lehetséges. Viszont sok száz alkotóelemből felépülő kész termékeknél, mint egy autó, vagy egy gép aligha megvalósítható. Ez túlmenően az európai vámhatóságnak azt is tudnia kellene, milyen CO2, vagy más környezetvédelmi adók terhelték a terméket a gyártási országban, ugyanis ennek összegét – a kettős adóztatást tiltó nemzetközi szabályok miatt – le kellene vonni a CBT-ből.

Von der Leyen bekeményít

Ursula von der Leyen

Emmanuel Macron

Tudomásul kell vennünk, hogy a klímabarát termelésnek ára van. Nem kell viszont elfogadnunk, hogy az olcsón, de környezetszennyező kínai termékek elárasszák az európai piacot” – indokolja Ursula von der Leyen, miért támogatja az adminisztratív nehézségek ellenére is a CBT-t. Mint legfontosabb szövetségese a tagállami vezetők közül Emmanuel Macron francia elnök.

Phil Hogen

Az EB elnökasszonya elsősorban Pekingnek és Washingtonnak akarja világossá tenni, hogy az EU nem fogja engedni, hogy visszaéljenek az európaiak környezetvédelem iránti elkötelezettségével.

Paolo Gentiloni

Von der Leyen az EB kereskedelmi biztosa, Phil Hogen feladatává tette, hogy minden eszközzel lépjen fel a ’tisztességtelen kereskedelmi praktikák’ ellen.

A gazdasági biztost, Paolo Gentilonit pedig az európai CO2 adó és a CBT részletszabályainak mielőbbi kidolgozásával bízta meg.

A legtöbb fejtörést mindkét esetben a termékek CO2 lábnyomának megállapítása okozza a jogszabály íróinak. Szektoronkénti és terméktípusonkénti átlagok meghatározásban gondolkoznak. Az egyenkénti meghatározás még az európai termékek esetén is túl nagy munka lenne.

Kritikák és javaslatok – válaszok

Gabriel Felbermayr

CBT-t először csak olyan árukra kellene bevezetni, amelynél könnyebben megállapítható, mekkora az előállításuk CO2 igénye, mint például az acél, a metál, vagy a vegyipari termékek – javasolja a jónevű német Kieli Világgazdasági Kutatóintézet (IfW Kiel) elemzője, Gabriel Felbermayr. „Ez a CO2 adó által leginkább sújtott gazdasági szereplőknek segítene.” A legjobb megoldásnak persze azt tartaná, ha az EU elérné, hogy a legfontosabb kereskedelmi partnerei maguk is CO2 adót vezessenek be.

Von der Leyen párttársai, a német konzervatívok közül sokan az amerikai válaszlépésektől tartanak. „Trump keresve se találhatna jobb indokot újabb importkorlátozások bevezetésére” – mondja az Európai Parlament CDU/CSU csoportjának vezetője. Angelika Nieber attól tart, hogy Washington visszatér egy korábban elvetett tervhez és büntetővámokkal fogja sújtani az európai autókat.

A német törvényhozás konzervatív frakciója, tehát Merkel és von der Leyen párttársai ugyan támogatják az EU nagyratörő klímaterveit, de meg akarják akadályozni, hogy az ipari viselje ennek szinte minden terhét. Ezért a legenergia-intenzívebb iparágak termelői esetében alacsonyabb CO2 adót és kedvezményes áram árat akarnak kiharcolni.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Itt a válasz: ez a vezető magyar bankárok véleménye a recesszióból való kilábalásról

Soft vagy hard landing, szakmai kifejezéssel élve puha vagy kemény landolás várható: könnyebben vagy nagyobb megpróbáltatások árán jutunk túl a mostani recessziós helyzeten? A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) közelmúltban lezajlott 60. Közgazdász-vándorgyűlésének egyik kiemelt eseményén, a Bankvezérek kerekasztalán a levezető elnök, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke által feltett kérdésre Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Vörös Réka, az UniCredit Bank igazgatóság tagja, Martzy Antal, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese, Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese és Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója válaszolt.

Fél évszázada nem volt ilyen: stagfláció felé robog Ausztria

Az év első felében tapasztalt erőteljes növekedés után az év második felében lendületet veszített és a visszaesés fázisába esett az osztrák gazdaság, ami a makacsul magas inflációval együtt a stagfláció kialakulását jelzi előre - áll a Wifo gazdaságkutató intézet 2022-2023-as őszi prognózisában.

Olajháború. Amerika új forrásokat keres, régi rivális is képbe került

Az OPEC-országok határozata a kőolaj-kitermelés csökkentéséről alternatív beszerzési források felkutatására kényszeríti az Egyesült Államokat - közölte az amerikai elnök.

Xiaomi márkájú elektromos autó? Nagy dobásra készül az alapító

Bár a A Xiaomi társalapítója, Lej Csün leginkább új okostelefonok piacra dobásával van elfoglalva, árulkodó jelek szerint az autógyártási ambícióiról sem mondott le.

Hírek

A távhőszámlák után is jár az energiatámogatás

A távhőszámlák után is jár az energiatámogatás: áram- és gázfogyasztásukon túl a távhőfelhasználásból származó költségnövekményük részleges kiváltására is igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást a feldolgozóipari kkv-k - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.

Magyar falu program: 1450 kisbolt újult meg

A magyarországi kistelepüléseken 1450 kisbolt újult meg a kormány Magyar falu program támogatásának segítségével több mint 50 milliárd forint értékben - közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Jogsértő cégegyesítések miatt bírságolt a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal hatósági jóváhagyás nélküli cégegyesítések miatt összesen 23,9 millió forint bírságot szabott ki.

Újra négy blokkal működik a Paksi Atomerőmű

A Paksi Atomerőmű 1. blokkjának éves nagy karbantartása rendben lezajlott, az erőmű minden blokkja zavartalanul üzemel - jelentette be a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára.

Itt a határidő: eddig lehet a SZÉP-kártyákat kedvezményesen felhasználni

A SZÉP-kártyákat 2023. május 31-ig lehet kedvező adózás mellett felhasználni - közölte a gazdaságfejlesztési miniszter.

Újra gyengül a forint, emelkedik az olaj- és a gázár

Szerdán napközben gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, miközben emelkedett a kőolaj és a földgáz jegyzése.

Pénteken újabb nagy drágulás jön a hazai benzinkutakon

Mivel a Brent típusú olaj drágulásba kezdett, péntektől tovább emelkednek a hazai üzemanyagárak: a piaci benzin literjéért bruttó 7 forinttal, a piaci gázolaj literjéért pedig bruttó 16 forinttal kell majd többet fizetni.

Feketéző benzinkutasra csaptak le a NAV nyomozói – videó

Mintegy 6700 liter gázolajat adott el adózatlanul egy dél-dunántúli benzinkutas, akit üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt hallgattak ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói.

Gazdaság

MNB: a monetáris szigorítás a likviditás szűkítésével folytatódik

A Magyar Nemzeti Bank megtartotta első hosszú futamidejű betéti tenderét, amelyen 2093 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat. Ezzel az MNB megkezdte a likviditás érdemi szűkítését, folytatva a monetáris szigorítást - közölte a jegybank.

Az MNB szerdán kezdi a likviditás szűkítését

A változó kamatozású likviditáslekötő betéti eszköz első tenderét szerdán, míg a rendszeresen meghirdetendő diszkontkötvény első aukcióját csütörtökön tartja a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be a jegybank a honlapján.

Kriptovalutával segítenének Oroszországnak

Oroszbarát csoportok kriptovalutában gyűjtenek pénzt, hogy az amerikai szankciókat kikerülve támogassák Oroszország háborúját Ukrajnában - derült ki egy friss kutatásból.

425 forint is lehet egy euró? Ismét a dollár a vezető menedékvaluta

Miközben ismét a dollár lett a vezető menedékvaluta, új negatív csúcsra jutott forint. Mellette a fonttól kezdve az északi országok valutáin át a régiós fizetőeszközökig nagyon erős árfolyamkilengések jellemezték és jellemzik a devizapiacot – fejttette ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom