Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Hódítanak a Mekis alapelvek - Futószalagon a világ
No menu items!

Hódítanak a Mekis alapelvek – Futószalagon a világ

Mcdonaldizált világban élünk. Ez a meghökkentő és magyarázatra szoruló megállapítás ma már elsősorban nem a gyorsétterem hálózatra vonatkozik. Hanem arra a folyamatra, amely a McDonald’s által alkalmazott módszerek elterjedésével szolgáltató és termelő ágazatok sorát alakította át. Ma már nem meglepő a McUniversity, a McPaper vagy éppen a McTourism elnevezés, mintegy jelezve, hogy akarva-akaratlanul a gazdaságok, a cégek és az üzleti világ jelentős része belecsöppent egy szabványosított, mind inkább dehumanizálódó világba.

George Ritzer: A társadalom mcdonaldizációja

Szükséges mindenekelőtt leszögezni, hogy a mcdonaldizálódást, annak előnyeit, hátrányait nem érdemes minősíteni, hanem azt tényként, csaknem visszafordíthatatlan folyamatként kell elfogadni. A múlt század kilencvenes éveinek közepén egy amerikai szociológus, George Ritzer A társadalom mcdonaldizációja című könyvében (amely azóta alapműnek számít és több bővített kiadást élt meg) a világméretűre duzzadt hamburger-kultúra hatásait, szinte feltartóztathatatlan terjedésének okait elemezte.

A könyv nem a gyorséttermekről szól, de a szerző szerint a McDonald’s nem csak a vendéglátóiparra, az éttermekre hat, hanem az oktatásra, a munkavégzésre, az utazásra, a szabadidőre, a politikára, a családra, a gazdaságra, a mindennapokra, gyakorlatilag az életünk minden területére.

Négy gyorséttermi alapelv

A mcdonaldizáció olyan elmélet és gyakorlat, amely a termelés, a munka és a fogyasztás racionalizálásának arra a jellegére utal, amely a huszadik század végén jelent meg. Az alapötlet az, hogy ezeket a tényezőket a gyorséttermek hatékonyságának, kiszámíthatóságának, szabványosításának, valamint a szabályozásnak és ellenőrzésének a jellemzői alapján alakították át. (Valójában ezek az alapelvek már a múlt század elején „berobbantak” a termelésbe, csak akkor taylorizmusnak és fordizmusnak hívták a Henry Ford által a gépkocsigyártásban alkalmazott forradalmi újdonság, a futószalag nyomán. A huszadik század végére – amikor már a fejlett országok GDP-jének 60-75 százaléka már nem a termelésből, hanem a szolgáltatásokból származott –  a futószalag-gyakorlat a termelés után a szolgáltatási ágazatokat is meghódította.)

Ritzer szerint ez az átalakítás tovagyűrűző hatással van a társadalom minden részére, vonatkozására. Szerinte a társadalom mcdonaldizációja olyan jelenség, amely akkor következik be, amikor a társadalom, intézményei és szervezetei (beleértve az üzleti szférát is) alkalmazkodnak ahhoz, hogy ugyanolyan jellemzőkkel rendelkezzenek, mint a gyorséttermek. Minden folyamatot a megfelelő időben és a megfelelő helyen kell elvégezni annak érdekében, hogy a fogyasztó, a vásárló a lehető legelégedettebb legyen, a termelő és a szolgáltató vállalatok pedig maximális nyereséget érjenek el.

A mcdonaldizáció alapja az a négy elv, amelyekre a gyorsétterem-lánc alapítói, Ray Crok és a McDonald fivérek az elmúlt század ötvenes éveinek első felében a ma már mintegy 30 ezer Mekivel rendelkező óriáscég és éttermeinek működését alapozták.

A négy, ma is érvényes alapelv:

  • Hatékonyság. A vezetők hangsúlyt fektetnek az egyéni feladatok elvégzéséhez szükséges idő minimalizálására, valamint a műveletek vagy a termelési, a szolgáltatási és az elosztási folyamat befejezéséhez szükséges erőteljes összpontosításra.
  • Kiszámíthatóság. A vásárlónak adott pénzért adott mennyiséget garantálnak, amihez állandó minőség társul. Más szóval a mcdonaldizáció filozófiájának központi kategóriája a mennyiség: a vevők nagy mennyiségű terméket kapnak rövid időn belül, jó minőségben.
  • Szabványosítás, standardizálás az ismétlődő gyártási vagy szolgáltatási folyamatokban. (Például a BigMac a világ bármely országában csukott szemmel is megvásárolható, mert mindenhol minden jellemzőjében azonos.)
  • A menedzsment irányít és ellenőriz annak biztosítására, hogy a dolgozók pillanatról-pillanatra és napi szinten feladatuk ellátása során teljesen azonosan, szinte gépiesen cselekedjenek. Az alkalmazottak ellenőrzését egyre inkább a modern technika, technológia (kamerák, számítógépes teljesítményértékelés stb.) végzi. Ahol csak lehetséges, a standardizált és uniformizált munkafolyamatok elvégzésére robotokat és korszerű technológiákat alkalmaznak a dolgozók számának csökkentésére vagy azok helyettesítésére.

Leértékelődik a munka

Lefordítva az elméletet a gyorséttermek mindennapjaira: a rendelés felvételétől a tálca átadásáig folyamatok és cselekvések sorozata történik, többnyire az egyéniség, a kreatív gondolatok tökéletes kizárása mellett. A dehumanizált alkalmazottak, mint gépek végzik monoton munkájukat. Nem igazán kell gondolkozniuk, a gépek mindent elvégeznek helyettük, csupán beteszik az olajba a mélyhűtött krumplit, kiveszik, zacskóba teszik, a poharat az italautomata alá teszik, amely kitölti a kívánt mennyiséget. A személyiség korlátok közé szorított, gyakorlatilag nincsenek emberi kapcsolatok sem a munkatársak, sem a kiszolgáló-vásárló között. Egyszerű, személytelen, gyors kiszolgálás, hiszen felgyorsult világunkban nincs idő másra. Tányérok, evőeszköz nélküli gyors étkezés; mosogatás, bevásárlás, személyes kapcsolatok nélkül.

A mcdonaldisation egyre kevésbé igényel szakképzett munkaerőt, ugyanis a cégek a folyamatot előidéző ​​négy fő jellemzőre összpontosítva mind inkább kiküszöbölik a szakmunkások szükségességét. A munkások, az alkalmazottak ilyen körülmények között ismétlődő, rutin jellegű, erősen összpontosított és megosztott feladatokat végeznek. Ezek a feladatok gyorsan és olcsón betaníthatóak és könnyen helyettesíthetők. Ez a szinte gépies tevékenység leértékeli a munkát, és elveszi a munkavállalók alkupozícióját. A munkaügyi szakemberek megjegyzik, nem véletlen, hogy éppen a McDonald’s és a világ legnagyobb kiskereskedelmi hálózatánál, a Walmart-hipermarketekben dolgozó munkavállalók vezetik az Egyesült Államokban az alulfizetettség elleni küzdelmet.

A Ritzer által leírt társadalom – erős túlzással – tehát egy olyan világot jelent, ahol gyorséttermekben eszünk, panelházban lakunk, tömegoktatásban veszünk részt, anyanyelvünkön kívül angolul beszélünk, döntően amerikai zenét hallgatunk, amerikai filmet nézünk, tömegpártokra szavazunk, szervezett csoportos „egyen-társasutakon” veszünk részt, tömegautóval járunk dolgozni, ahol robotként végezzük munkánkat egyéniség, kreatív gondolatok nélkül, és a sort még hosszasan lehet folytatni.

Az elektronikus adatfeldolgozás kiteljesedése, a számítógépek „beépülése” életünkbe, nem kevésbé a digitalizáció és a ránk zúduló információ-özön számottevően felgyorsította, megszilárdította a mcdonaldizáció folyamatát. Szükséges hangsúlyozni, hogy ez a folyamat nem tekinthető csak negatívnak, hiszen rengeteg előnye van mind a társadalom, mind az üzleti élet számára.

Már észre sem vesszük

A szociológusok döntő többségének véleménye szerint a mcdonaldizáció egy olyan globális jelenség, amelyet nyugati vállalatok, a nyugati gazdasági hatalom és kulturális dominancia vezet, és mint ilyen, a gazdasági és társadalmi élet világméretű homogenizálását eredményezheti. Szinte észre sem vesszük, de a világunk, a cselekedeteink, a munkánk, a társas kapcsolataink, a képzésünk, a szabadidőnk eltöltése stb. egyre inkább hasonlít a gyorséttermi alapelvekre. Azt sem igazán vesszük észre, hogy a tömegtermelés és a -szolgáltatás alapelveit és gyakorlatát századunkban egyre több területen vezetik be, többnyire sikerrel.

Leegyszerűsít, tipizál

A tömegtermelés, a tömegfogyasztás és a standardizálás benyomult a gazdasági, az üzleti és a vállalati életbe is. A szupermarketekben például a csaknem egyforma termékeket csaknem azonos csomagolásban vesszük le a polcokról és rakjuk a magunk által mozgatott egyenkocsiba. A bevásárlás végeztekor beállunk a sorba, ahol a pénztáros csak annyit tesz, hogy elhúzza a terméket a vonalkód-leolvasó előtt és a végén elveszi a pénzt.

De tulajdonképpen ő is kihagyható, hiszen ahogy az árucikkeket magunk rakjuk a polcról a kocsira, ugyanúgy magunk is rakhatjuk a vonalkód-leolvasó elé a terméket, ezután a bankkártyánkról a gép leemelheti a pénzt. Tökéletes önkiszolgálás, maximális hatékonyság, mind kevesebb alkalmazott. Ma már az sem ritka, hogy az árufeltöltést emberek helyett programozott robotok végzik. Napjainkban a kereskedők részéről egyre nagyobb nyomás nehezedik a gyártókra, hogy a mcdonaldizálódott vásárlásnak megfelelő termékeket hozzanak létre. Változóban van tehát a termékfejlesztés is.

Mcdonaldizálódó oktatás, kórházak, turizmus

A McUniversity fogalma azt jelenti, hogy a hatalmas „oktatógyárakba” beömlenek a felvételiző hallgatók. A futószalagszerű felvételi vizsga szinte azonos a minőségellenőrzéssel.

Mesterséges Intelligencia Koalíció. Irány az élvonalba Kép: AzÜzlet.hu
A mesterséges intelligencia nem értékeli a személyiséget

Tesztek, írásbeli dolgozatok és szóbeli meghallgatás alapján választják ki azokat, akik felvételt nyerhetnek. Egy emberre maximum tíz perc szóbelizés jut, a teszteket pedig újabban mesterséges intelligencia értékeli ki. A típuskérdésekre a felvételiző megadja a várt típusválaszt, és ezzel felvételt nyerhet a felsőfokú tanintézménybe. A rendszer nem igazán képes kezelni a szokatlan teljesítményt vagy az egyedi személyiséget.

Az oktatók előadásai, kérdései, a szemináriumok problémái is mind inkább technologizáltak. Sok egyetemen, főiskolán ugyanazokból a tankönyvekből, ugyanazokat a kérdéseket feltéve, ugyanazokat a válaszokat adva készítik fel a hallgatókat a vizsgákra. Az évfolyamok tesztvizsga eredményeit összevetik a – harang alakú – Gauss-görbével. Ha a hallgatói teljesítmények eloszlása nem követi a Gauss-görbét, – túl sok hallgató kapott jó vagy rossz jegyet – ez mindenképpen a normálistól való eltérésre utal. A következtetés: vagy a tanárral és a tananyaggal van baj, bár ennek a valószínűsége – ha eredetileg mindent megfelelően technologizáltak – csekély. Vagy – és ez a gyakoribb eset – a vizsgáztatás körülményei és a vizsgatételek nem megfelelőek. Az intézményi válasz: újra kell gondolni a vizsga technológiáját és a vizsgakérdéseket. Mindeközben az egyetemek és a főiskolák szinte teljesen – tartalomban is – azonos szakokat és programokat kínálnak.

A távoktatásban százával állnak a hallgatók rendelkezésére az oktatók videóra vett előadásai, amelyek bármikor lehívhatóak az egyetemek elektronikus könyvtárából. Napjainkban már a távoktatás is olyan fokon standardizált, hogy a hallgatóknak jóformán be sem kell járniuk az oktatási intézménybe, még a vizsgát is „távban” bonyolítják le, a dolgozatokat számítógépek értékelik.

Ma már el lehet végezni úgy egy egyetemet, hogy az oktatók és a hallgatók gyakorlatilag egyszer sem találkoznak személyesen. Az egyetemről kikerülve pedig a pályakezdőkre vár a részben robotizált toborzás, interjúztatás, valamint az értékelési központok tipizált kérdései. Ha eljutnak egyáltalán ehhez a szinthez…

Mcdonaldizálódik a gyógyítás is a kórházakban. Egyre több a beteg, szinte futószalagon folynak a vizsgálatok és a műtétek. Sorban állnak a betegek a laborban, egyre hosszabb ideig várnak a műtétekre, a nagy értékű műszerek (CT, MRI stb.) vizsgálataira vagy éppen az átültetendő szervekre. Nagy mértékben specializálódik az orvosok munkája is. Gondot okoz, hogy az orvosok mind inkább csak a maguk szakterületének „szemüvegén” keresztül látják a betegeket, nem pedig egészében, holisztikusan.

Az idegenforgalmi iparág is egyre inkább szabványosítja a társasutakat, a célállomásokat, látnivaló csomagokat árul és még a szabadidő programokat is megtervezi. A nemzeti és a nemzetközi szállodaláncok is uniformizálódnak: egy szállodaláncon belül mindenhol egyformák a szobák, azok berendezése és felszerelése, a reggeli étkezés kínálata stb. A turista vagy az üzleti utazó kedvenc szállodacégétől ugyanazt kapja Triesztben, mint Vancouverben.

A média és a szórakoztatóipar is beállt a sorba

A McPaper tipikus példája a számos helyi kiadással rendelkező USA Today amerikai országos napilap, amelynek rovatai minden nap milliméterre azonos helyen vannak, az egymondatos címlapsztorik ugyanazokon a helyeken folytatódnak a lap belső oldalain. Még a színek is állandóak, azonosak az újság különböző rovataiban. Ugyanez az uniformizálás, standardizálódás mondható el számos rádióállomásról is.

Ezt a folyamatot a szórakoztatóiparban disneyzalidálódásnak nevezik, ahol a vásárlók igényeinek és pénztárcájának megfelelően állítják elő és kínálják a látni, nézni, az olvasni, az átélni, a játszani való termékcsomagokat. A 24 órás bankolás, újabban a házhozszállítás drónokkal (Amazon Prime Air Service), a repülőtéri folyamatok gyorsuló automatizálása, a kiképzés a hadseregben stb. nem csak a technika fejlődését, hanem a szabványgépek és szabványfolyamatok gyors terjedését is jelentik.

Mekis alapelvek az Amazonnál és a gyors-divat iparban

Cégek tízezrei mellett az Amazon is a négy „mekis” alapelv szerint működik. Hatékonyság, hatalmas árukínálat, a munkavállalói kézikönyvekben a végletekig leszabályozott munkafolyamatok, óramű pontossággal működő logisztikai lánc, erőteljes robotizálás a raktárakban, csaknem automatizált ügyfélszolgálat és a vállalatbirodalom további főbb jellemzőit még igencsak hosszasan lehetne felsorolni. Elég itt még arra utalni, hogy a megrendelt termékeket 4-5 féle kiszállítási gyorsasággal kérhetjük (természetesen a gyorsaságért felárat kell fizetni), tehát még erre is odafigyelnek. Akárcsak a fapados légitársaságok az elsőbbségi utasokra. Hasonlóan a McDonald’s-hoz, a Mekit követő cégek arra törekszenek, hogy „az éhes vásárló jóllakva, igényeit hatékonyan és viszonylag olcsón kielégítve távozzon”.

Madrid-Amazon Kép: AzÜzlet.hu / Forrás: expansion.com

Nem kivétel a mcdonaldizáció alól a divatipar sem. Az elmúlt két évtizedben a divatiparon belülkialakult a gyors-divat (fast fashion) üzletág, amelynek globális cégei – például a Zara és a H&M – tarolnak a piacon. A Zaránál például négy hét telik el a ruhák megtervezése (nem kevés esetben a neves divatszalonok kreációinak lekoppintása) és üzletbe kerülése között. Azért csak négy hét, mert egy átlagos Zara-vásárló havonta egyszer tér be a divatlánc valamelyik boltjába és rengeteg új árut akar látni, megvásárolni. A gyors-divat vállalatoknál nem négy, hanem legkevesebb hat évszak van, divatos holmijaik olcsók, mutatósak, hamar eldobhatók, hiszen jön a következő kollekció-áradat. A gyorsaságot, az alacsony árakat az garantálja, hogy a termelést kiszervezik az úgynevezett olcsó országokba.

A Zara évente 11 ezer új terméket dob piacra 450 millió példányban. (A hagyományos divatipari versenytársak évi 2-3 ezer új „cuccal” vannak jelen a piacon.) Mi történik a gyors ciklusidő, a szédületes ütemű termékváltás miatt el nem adott termékekkel? Természetesen ezeket leárazzák, de nem foglalhatják el sokáig a helyet az új ruhák, kiegészítők elől. Csak Nagy-Britanniában évi egymillió kilogramm textiliát küldenek a gyors-divat cégek a hulladék-lerakókba. Így működik ebben az iparágban a mcdonaldizáció, vagyis hatékonyság, kiszámíthatóság, nagy profit, a vásárlói igények maximális kielégítése és a folyamat többi „kelléke”…

Globális és helyi – egymás mellett

A fogyasztók és a vállalatok egy része elutasítja, elege volt és van a tömegtermelésből, az uniformizálásból és a tömegfogyasztásból. Ennek nyomán született meg egy új fogalom és gyakorlat, a glokalizáció. (A szó globalizáció és a lokalizáció összevonásából keletkezett.) A glokalizáció az egész világon terjesztett áruk és szolgáltatások a helyi piacokhoz történtő idomulása. A kifejezés elsősorban arra az adaptációs folyamatra utal, ahogyan egy világméretekben elterjedt, azaz globálissá vált áru, életforma – igazodva a helyi kulturális környezethez – újra lokálissá válik. Így válik lehetővé a helyi piacok integrációja a világméretű piacokba.

A cégek tehát a glokalizáció során termékeikkel, szolgáltatásaikkal alkalmazkodnak a helyi kultúrákhoz, szokásokhoz. A McDonald’s például Japánban sok rizses fogást kínál, az arab országokban az ételek nem nem tartalmaznak sertéshúst, Indiában a hamburger nem marhahúsból készül. A vezető autógyárak pedig a kevésbé tehetős piacokra klíma és sok egyéb kényelmi felszerelés nélkül, „fapadosan” értékesítik kocsijaikat. A glokalizációval viszont a járulékos költségek növekednek, mivel a cégek különböző kultúrák különböző igényeihez és szükségleteihez alkalmazkodva nem tudják teljesen szabványosítani termékeiket és projektjeiket. Ennek ellenére és ezzel együtt ma már a sikeres marketing stratégia a nagyvállalati körben elképzelhetetlen glokalizáció nélkül.

Békés együttélésben

A mcdonaldizáció és a glokalizáció békésen megférnek egymás mellett. Mindkettő párhuzamosan jelen lehet és van a nagyobb cégek gyakorlatában, hiszen a helyi sajátosságokat az okos vállalatok nem hagyhatják figyelmen kívül. ű

A világ egyik legnagyobb könyvvizsgáló és tanácsadási cége, a PwC a két gyakorlatot és folyamatot úgy vegyítette, hogy munkatársai számára célul tűzte ki: „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” Századunkban talán nincs is más választás.

 

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

 

 

 

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Tőzsde – Vegyes kezdés New Yorkban

Vegyes indexekkel indult a kereskedés pénteken az előző napi veszteségek után az amerikai értékpapírpiacokon.

Gyrosvágó késsel sújtott vendégére a büfés – felfüggesztettet kapott

Életveszélyt okozó testi sértés kísérlete miatt jogerősen két év, négy év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy vendégre késsel támadó gyorséttermi szakácsot a Fővárosi Törvényszék.

Alkatrészhiány: kényszerlépéseket tesz az Audi és a Daimler

Az elektronikai alkatrészek világpiaci hiány miatt az Audi és a Daimler is termelése kurtítására kényszerül. Az Audi a gyártás ütemét fogja vissza egyik üzemében, a Daimler pedig a részmunkaidőben foglalkoztatottak számát tervezi növelni.

Államháztartás. Az éves hiány 76,7 százaléka teljesült áprilisig

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 1144,1 milliárd forintos hiánnyal zárta az első negyedévet, ami 37,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A társadalombiztosítási alapok hiánya 110,2 százalékkal nőtt - közölte a Pénzügyminisztérium.

Hírek

Gyrosvágó késsel sújtott vendégére a büfés – felfüggesztettet kapott

Életveszélyt okozó testi sértés kísérlete miatt jogerősen két év, négy év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy vendégre késsel támadó gyorséttermi szakácsot a Fővárosi Törvényszék.

Horrorkaravánok. Három hónap alatt 15 millió forint bírság

A közúti ellenőrzéseken kiszűrt, súlyos közlekedésbiztonsági kockázatot hordozó járműszerelvények üzemeltetőinek eddig összesen 15,5 millió forintjukba kerültek a jogsértések - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Teknősbéka talált fejen egy idős nőt Floridában

Egy szélvédőn becsapódó teknősbéka talált fejen szerdán egy idős nőt Floridában, ám szerencsére az asszony és a hüllő is túlélte a nem mindennapi találkozást.

A hétvége nem lesz túl meleg, de süt majd a nap

Sok napsütés várható a hétvégén, legfeljebb néhol lehet egy-egy futó zápor. Napközben jellemzően 15 Celsius-fok körül alakulnak a csúcsértékek, de hajnalban néhol mínuszokra is készülni kell - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.

Nemzeti Kibervédelmi Intézet – Riasztás: most zsaroló levelekkel próbálkoznak a bűnözők

Riasztást adott ki az interneten terjedő magyar nyelvű, zsaroló hangvételű levelek miatt a  Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI). A teendőkről is tájékoztattak.

Koronavírus – Reuters: az EU kész beperelni az AstraZenecát

Az Európai Bizottság jogi eljárást indít az AstraZeneca ellen, mivel a gyógyszercég nem teljesítette az unióval kötött szerződésekben vállalt kötelezettségeit a koronavírus elleni oltóanyag gyártására és kiszállítására - közölte a Reuters egy uniós tisztségviselőre hivatkozva, aki közvetlen kapcsolatban áll a vállalattal.

Szombattól nyithatnak a teraszok – később kezdődik a kijárási tilalom

Valószínűleg pénteken eléri a 3,5 milliót a beoltottak száma, és az ezt követő napon, szombaton kinyithatnak a teraszok - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A felhőbe költöznek az államkincstári számlák

Május elsején éles teszttel indul, jövő januártól pedig teljes körűvé válik a Magyar Államkincstár új multidevizás számlavezető rendszere - közölte Bugár Csaba, a MÁK frissen kinevezett elnöke.

Randioldalon csalt ki százezreket férfiaktól – vádemelés

Üzletszerűen elkövetett csalás miatt emelt vádat a Bajai Járási Ügyészség egy kecskeméti nő ellen, aki internetes társkereső oldalon hat férfitól összesen 1,7 millió forintot csalt ki.

Hambulancia. Adatbázis készül a mentőket támogató éttermekről

Az Országos Mentőszolgálat úgy döntött: országos online adatbázist készít a szolgálatban lévő mentőket támogató vendéglátóhelyekről, miután országszerte egyre többen fejezik ki támogatásukat a mentődolgozók felé - hangzott el az M1 Híradójában.

Üvegházhatású gázok. Az uniós tárgyalók 55 százalékos csökkentésről állapodtak meg

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói megállapodásra jutottak arról az éghajlatpolitikai célkitűzésről, amely szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Új tagállammal bővülhet az USA

A Biden-adminisztráció támogatja a Washington DC-t szövetségi állammá, és ezzel az Egyesült Államok 51. tagállamává nyilvánító törvényjavaslatot - derül ki a Forbes magazin híréből.

Gazdaság

Az MNB 250 milliárdot fizet a költségvetésbe

A Magyar Nemzeti Bank 250 milliárd forint osztalékot fizet a költségvetésbe a 255,4 milliárd forintos tavalyi nyereségéből.

Kapós a Zöld kötvény – jelentős túljegyzés

A 20 milliárd forintért meghirdetett mennyiségnél 10 milliárddal nagyobb összegben, összesen 30 milliárd forintért értékesített Zöld Magyar Államkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) aukcióján.

Van bank, ahol az összes lakásfelújítási hitelt jóváhagyták – így állnak a banki folyósítások

A koronavírus sem tudja megállítani a felújítási lázat, köszönhetően a vissza nem térítendő állami támogatásnak és a kapcsolható, akár az előfinanszírozásához felvehető, támogatott lakásfelújítási jelzáloghitelnek. Banki beszámolók szerint jelentős az érdeklődés a kölcsönök iránt is. 

Fenntartható hitelezés? Megjelent az MNB Zöld ajánlása – banki reakciók

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Zöld ajánlása, amelyet online rendezvényen mutatott be a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős jegybanki alelnök. A konferencia...

A Real Madrid elnöke szerint a Szuperliga használ a kicsiknek is

A Real Madrid elnöke, Florentino Pérez szerint elsősorban a nagy klubok nehéz anyagi helyzete miatt volt szükség arra, hogy életre hívják az Európai Szuperligát (ESL), amelyben húsz csapat szerepel majd.

Kártyás fizetés. Minden egymillióból 174 forint kerülhetett csalókhoz

Tavaly mintegy 70 ezer bankkártyás és online visszaélés történt, és csaknem 1,3 milliárd forintot próbáltak ellopni a bankkártyacsalók. Az elsőre riasztónak tűnő számok ellenére Magyarország a bankkártya-használat terén a legbiztonságosabb európai országok közé tartozik - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom