Hirdetés
Kezdőlap Hírek Horvát euró - a kormány bevezetné, a lakosság fele elutasítja
No menu items!

Horvát euró – a kormány bevezetné, a lakosság fele elutasítja

A horvát állampolgárok 53,4 százaléka elutasítja az euró bevezetését, 39,9 százalékuk a valuta bevezetése mellett áll, míg 7,3 százalék bizonytalan – derült ki a Vecernji List című horvát napilap által közzétett, a HRejting közvélemény-kutató által készített felméréséből.

Az 1400 ember megkérdezésével, április 12-18. között készült közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 12,8 százaléka vélte úgy, hogy Horvátországnak mielőbb be kell vezetnie az eurót és be kell lépnie az Gazdasági és Monetáris Unióba, 18,7 százalék bár egyetért ezzel, hozzáteszi, hogy meg kell várni, míg a horvát gazdaság felkészül erre.

Nem akar eurót, amíg a gazdaság teljesen fel nem épül a megkérdezettek 23,7 százaléka, 23,1 százalék szerint pedig örökre a kuna kell, hogy maradjon a horvát fizetőeszköz.

Az Eurobarométer tavaly novemberi felmérése szerint a horvát állampolgárok 56 százaléka utasította el az euró bevezetését, az ezt megelőző közvélemény-kutatás még 61 százalékos elutasítást mért.

A horvát kormány egyik legfontosabb céljaként tűzte ki az euró bevezetését, és számos fórumon próbálja meg eloszlatni az euróövezettel és az új valuta bevezetésével kapcsolatos kételyeket.

Andrej Plenkovic

Andrej Plenkovic horvát kormányfő február végén a Nemzeti Tanácsnak  az euró bevezetésével foglalkozó ülésén emlékeztetett: a kormány 2017-ben számolt be először az euró bevezetéséről szóló stratégiáról, miután az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. A kormány formálisan 2018 májusában fogadta el a tervezetet, amely szerint 2020-ban, a soros EU-elnöksége alatt lépne be Horvátország az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM). Ez a közös pénz bevezetésének egyik előfeltétele; minden országnak legalább két évig részt kell vennie az ERM-ben, mielőtt átállhat az euróra.

Az euró bevezetését legkésőbb 2024-re tervezi Zágráb, addigra az ország megfelelhet valamennyi maastrichti kritériumnak.

Ezek között szerepel, hogy az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. A feltételek között szerepel még, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

Horvátországban 2018-ban az infláció 1,6 százalékos volt. Az ország 0,2 százalékos GDP-arányos államháztartási többlettel zárta a tavalyi évet. Az államadóság a GDP 74,6 százalékára csökkent – tette hozzá az MTI.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Moderna, már az influenza, Omicron kombinációt favorizálja

A Moderna közölte, hogy a következő generációs COVID-19 vakcinajelöltje...

ESG társadalmi pillér: így lehet versenyelőny a különbözőségből, a diverzitásból

A diverzitás, a különbözőség megkülönböztetetten fontos tényezője lett az...

ESG – mit jelent a három betű, ami meghatározza a jövőt

A fenntarthatósági trendek előretörésével, amit már jogszabályi elvárások is...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed,...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.

Nem volt megtakarítás, csak az adósságot halmozta a lakosság áprilisban

Az új szerződések száma is szokatlanul magas volt, meghaladta a 26 ezret, ez sem fordult elő már 2019 októbere óta.

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.