A Covid-19 kivételes lehetőséget teremtett és teremt a humánerőforrás-menedzsment (HR) számára, hogy az eddigi feladatai megerősítése mellett hosszabb távra is új tevékenységekkel és folyamatokkal bővítse szerepét. A szervezetek HR részlegei egyrészről napi és stratégiai szinten vesznek részt a döntéshozatalban, másrészről mind több kezdeményezéssel állnak elő a pandémia alatti és utáni teendőkkel kapcsolatban. Mint minden válsághelyzet, a világjárvány is lehetőséget teremt a HR-funkció bővítésére, újra-fogalmazására, korszerűsítésére. Ehhez az átalakuláshoz, átalakításhoz jó alapot jelent, hogy egy nemzetközi felmérés tanúsága szerint a vállalatvezetők több, mint 80 százaléka úgy látja, hogy a HR-szervezet vezető szerepet töltött és tölt be a vírusjárvány szervezeti kezelésében.
Az első rész ide kattintva olvasható.
Gyors ütemű HR-digitalizáció
A vírusjárvány felgyorsította azt a folyamatot, amely elkerülhetetlenné teszi a HR funkció digitalizálását, miközben a digitális HR-megoldások szerepe erőteljesen felértékelődik. A HR terület egyik legfontosabb feladata továbbra is a legjobb munkaerő biztosítása, felkutatása és megtartása a szervezet számára. Ennek a feladatsornak fontos elemei a 21-dik század követelményeinek megfelelő élmény alapú, digitális megoldásokkal támogatott toborzási- és kiválasztási folyamat, a munkavállaló központú beillesztés a szervezetbe, valamint a naprakész adatokkal támogatott megtartási stratégia kialakítása. A digitális és játékosított megoldások (például az online továbbképzés, a mesterséges intelligencia alkalmazása a vállalati elemzésekben, valamint az online és személyes céges közösségépítés) alkalmazása a munkavállalói élmény különböző területein komoly előnyt biztosíthat a legjobb munkavállalók megszerzéséért folytatott versenyben a szervezetek számára. A Deloitte egyik itthoni vezető munkatársának véleménye szerint a következő évtizedben a digitiális megoldások és az előrejelző kockázati elemzések fogják a hatékony HR stratégia alapját biztosítani.
Humánerőforrás szakértők szinte egybehangzó véleménye szerint a HR-feladatok újrafogalmazásánál – a Covid utáni időszakra összpontosítva– hat területre kell megkülönböztetett figyelmet fordítani:
- a HR-rel kapcsolatos költségek hatékonyabbá tétele a feladatok prioritizálásával és a kidások mérséklésével
- a HR folyamatok fejlesztése fókuszpontok meghatározásával
- a munkatársak tapasztalatainak, gyakorlatának erősítése, fejlesztése
- „jövőbiztos” HR-képességek kialakítása
- a többnyire digitális HR-re való átállás felgyorsítása
- a HR-tevékenységek struktúrájának és teljesítésének rugalmasabbá tétele egy esetleges újabb válsághelyzet menedzselésére
Kulcsszerepben a szervezeti kultúra
A HR-részlegek számára a szervezeti kultúra, fejlesztése, finomítása, esetleg megváltoztatása igen fontos feladat lesz már az egész közeli jövőben. A szervezeti kultúrának meg kell felelnie a rugalmasabb munkavégzési formáknak (távmunka, hibrid munkavégzés, vagyis 2/3 nap home office és irodai munka, vagy fordítva). A dolgozók közötti közösségi dinamizmus a változó munkavégzési körülmények nyomán már nem lesz a régi, például kevesebb lesz a személyes, jelenléti érintkezés. Nem könnyű feladat a vezetők számára a „szétszórt” munkatársak irányítása, szervezése, ellenőrzése, érzelmi támogatása, a közösség fenn- és megtartása. A nyílt párbeszéd, a rendszeres és bőséges kétoldalú kommunikáció főnökök és beosztottak között igencsak segíti a vezetőket a problémák feltárásában, megértésében.
A különbözőségi, az egyenlőségi és a beleértési szervezeti politikák és programok bevezetése elősegíti olyan szervezeti kultúra és környezet kialakítását, amelyek támogatják a bizalmat, az empátiát, a közösség egységét és az elkötelezettséget. Nem lehet kétséges, hogy ahogy bővül a távmunka, a szervezeteknek (különösen a HR-részlegeknek) mindent el kell követniük alapértékeik megőrzése érdekében, valamint a döntéseknél lehetőleg előtérbe kell helyezni a dolgozók érdekeit. (Miután a pandémia alaposan átrendezte és átrendezi a vállalatok pénzügyi helyzetét, számos cégnél szükség van az ösztönzési rendszer egészének, illetve egyes elemeinek az átalakítására, újrafogalmazására hosszabb távra, beleértve a vezetők és a dolgozók anyagi és nem anyagi jellegű kompenzálásának esetleges rövidtávú csökkentését is.)
Az új HR tevékenységeknek fontos része nem csak az informatika, hanem az adatbázisok által is vezérelt döntési rendszerek kialakítása a humánerőforrás területen. A felmérések szerint a világon a HR-részlegek háromnegyede számos szoftvert használ a mindennapi munkában, s a Covid utáni időszakban a digitalizáció már nem csak a toborzásra és kiválasztásra (mesterséges intelligencia segítségével), hanem – többek között – a teljesítmények értékelésére, a képességek és készségek célorientált hasznosítására, a távmunka és a személyes jelenléti munka integrálására, a munkaerő-elemzésre, az együttműködés szervezésére és a hatékonyság, valamint a termelékenység alakulásának elemzésére is ki fog terjedni. A HR munkában a digitalizáció már nem „jó, ha van”, hanem parancs szerepet tölt be.
Szorosabb részlegközi együttműködés
A humánerőforrás menedzsment részlegeknek ezentúl szorosabban kell együttműködniük a pénzügyi, az informatikai és mindazokkal a szervezeti egységekkel, amelyek részt vesznek az új, a Covid utáni korszak szabályainak kifejlesztésében és megvalósításában. Olyan kérdésekre kell választ és megoldást találni, mint:
- hogyan fogják a vezetők a jelenlegi munkavégzési szabályokat, normákat, értekezlet-ütemezéseket és kommunikációs stratégiákat hozzáigazítani az új követelményekhez?
- miként fogja finanszírozni a távmunkában foglalkoztatottak informatikai eszközeit, internetét a vállalat?
- miként lehet majd pótolni a nyugdíjba vonuló, illetve kirúgott munkatársakat?
- hogyan kell megváltoztatni a home officeban és részmunkaidőben dolgozók munkaköri leírását?
- hogyan lehet nyomon követni, ellenőrizni a távdolgozók munkaidejét?
- a távmunka környezetben miként lehet az új körülményekhez hozzáigazítani a tehetség-menedzsmentet, a munkafegyelem betartását, a javadalmazási rendszert, valamint a legjobbak megszerzését a munkaerő piacról, illetve a kiemelkedő tehetségek elvándorlásának megakadályozását?
- miként lehet fokozni a dolgozók elkötelezettségét, céghűségét?
- hogyan és mennyire szükséges változásokat végrehajtani a szervezeti kultúrában?
A kérdések és a feladatok sorát még igen hosszan lehet folytatni, annyi azonban bizonyos, hogy a HR-tevékenységnek sem lehet teljes egészében visszatérnie a korábbi gyakorlathoz, megoldásokhoz. Elsősorban azért, mert az új kihívások (új foglalkoztatási formák, erősödő piaci verseny a legjobb szakemberekért, generációváltás a vezetők és a beosztottak sorában, mesterséges intelligencia, robotizáció, szakmák megszűnése, új foglalkozások keletkezése stb.) új megoldásokat és nagy rugalmasságot követelnek meg.
Új globális irányzatok – uniformizálás nélkül
Mindent összevetve és a fentieken túl a következő esztendők emberi erőforrás menedzsmentje mind szervezetben, mind pedig a gyakorlatban sok új funkcióval bővül. Ezek közül érdemes kiemelni a HR és a marketing összekovácsolódását annak érdekében, hogy a szervezet minél vonzóbb legyen a munkavállalók számára. Ugyancsak új feladat a generáció menedzsment, vagyis az X,Y,Z és alfa korosztályok zökkenőmentes együtt dolgozásának elősegítése. A munkaélményre és a játékosításra azért is kell figyelmet fordítani, hogy a munkavégzés minél inkább élménnyé váljon. A szervezeti kultúra alakítása nem új funkció, viszont fontossága, és az, hogy milyen formában történik, már nem mondható hagyományosnak.
A HR tevékenységeket és a szervezeteket természetesen a Covid utáni világban sem lehet uniformizálni. A globalizáció – nem kevésbé a lokalizáció – azonban mind több hasonló megoldást, gyakorlatot, módszert, eszközt követel meg, illetve tesz lehetővé. Ezért érdemes a legjobb gyakorlatokat figyelemmel kísérni és azokat átvenni bárhonnan a világból. A jövő már a HR-ben is elkezdődött, sőt, egyes területein már itt is van.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
