Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia HR Covid után - A jövő már itt van! II. rész
No menu items!

HR Covid után – A jövő már itt van! II. rész

A vírusjárvány felgyorsította azt a folyamatot, amely elkerülhetetlenné teszi a HR funkció digitalizálását. Illusztrációk: Bigstock

A Covid-19 kivételes lehetőséget teremtett és teremt a humánerőforrás-menedzsment (HR) számára, hogy az eddigi feladatai megerősítése mellett hosszabb távra is új tevékenységekkel és folyamatokkal bővítse szerepét. A szervezetek HR részlegei egyrészről napi és stratégiai szinten vesznek részt a döntéshozatalban, másrészről mind több kezdeményezéssel állnak elő a pandémia alatti és utáni teendőkkel kapcsolatban. Mint minden válsághelyzet, a világjárvány is lehetőséget teremt a HR-funkció bővítésére, újra-fogalmazására, korszerűsítésére. Ehhez az átalakuláshoz, átalakításhoz jó alapot jelent, hogy egy nemzetközi felmérés tanúsága szerint a vállalatvezetők több, mint 80 százaléka úgy látja, hogy a HR-szervezet vezető szerepet töltött és tölt be a vírusjárvány szervezeti kezelésében.

Az első rész ide kattintva olvasható.

Gyors ütemű HR-digitalizáció

A vírusjárvány felgyorsította azt a folyamatot, amely elkerülhetetlenné teszi a HR funkció digitalizálását, miközben a digitális HR-megoldások szerepe erőteljesen felértékelődik. A HR terület egyik legfontosabb feladata továbbra is a legjobb munkaerő biztosítása, felkutatása és megtartása a szervezet számára. Ennek a feladatsornak fontos elemei a 21-dik század követelményeinek megfelelő élmény alapú, digitális megoldásokkal támogatott toborzási- és kiválasztási folyamat, a munkavállaló központú beillesztés a szervezetbe, valamint a naprakész adatokkal támogatott megtartási stratégia kialakítása. A digitális és játékosított megoldások (például az online továbbképzés, a mesterséges intelligencia alkalmazása a vállalati elemzésekben, valamint az online és személyes céges közösségépítés) alkalmazása a munkavállalói élmény különböző területein komoly előnyt biztosíthat a legjobb munkavállalók megszerzéséért folytatott versenyben a szervezetek számára. A Deloitte egyik itthoni vezető munkatársának véleménye szerint a következő évtizedben a digitiális megoldások és az előrejelző kockázati elemzések fogják a hatékony HR stratégia alapját biztosítani.

Humánerőforrás szakértők szinte egybehangzó véleménye szerint a HR-feladatok újrafogalmazásánál – a Covid utáni időszakra összpontosítva– hat területre kell megkülönböztetett figyelmet fordítani:

  1. a HR-rel kapcsolatos költségek hatékonyabbá tétele a feladatok prioritizálásával és a kidások mérséklésével
  2. a HR folyamatok fejlesztése fókuszpontok meghatározásával
  3. a munkatársak tapasztalatainak, gyakorlatának erősítése, fejlesztése
  4. „jövőbiztos” HR-képességek kialakítása
  5. a többnyire digitális HR-re való átállás felgyorsítása
  6. a HR-tevékenységek struktúrájának és teljesítésének rugalmasabbá tétele egy esetleges újabb válsághelyzet menedzselésére

Kulcsszerepben a szervezeti kultúra

A HR-részlegek számára a szervezeti kultúra, fejlesztése, finomítása, esetleg megváltoztatása igen fontos feladat lesz már az egész közeli jövőben. A szervezeti kultúrának meg kell felelnie a rugalmasabb munkavégzési formáknak (távmunka, hibrid munkavégzés, vagyis 2/3 nap home office és irodai munka, vagy fordítva). A dolgozók közötti közösségi dinamizmus a változó munkavégzési körülmények nyomán már nem lesz a régi, például kevesebb lesz a személyes, jelenléti érintkezés. Nem könnyű feladat a vezetők számára a „szétszórt” munkatársak irányítása, szervezése, ellenőrzése, érzelmi támogatása, a közösség fenn- és megtartása. A nyílt párbeszéd, a rendszeres és bőséges kétoldalú kommunikáció főnökök és beosztottak között igencsak segíti a vezetőket a problémák feltárásában, megértésében.

A különbözőségi, az egyenlőségi és a beleértési szervezeti politikák és programok bevezetése elősegíti olyan szervezeti kultúra és környezet kialakítását, amelyek támogatják a bizalmat, az empátiát, a közösség egységét és az elkötelezettséget. Nem lehet kétséges, hogy ahogy bővül a távmunka, a szervezeteknek (különösen a HR-részlegeknek) mindent el kell követniük alapértékeik megőrzése érdekében, valamint a döntéseknél lehetőleg előtérbe kell helyezni a dolgozók érdekeit. (Miután a pandémia alaposan átrendezte és átrendezi a vállalatok pénzügyi helyzetét, számos cégnél szükség van az ösztönzési rendszer egészének, illetve egyes elemeinek az átalakítására, újrafogalmazására hosszabb távra, beleértve a vezetők és a dolgozók anyagi és nem anyagi jellegű kompenzálásának esetleges rövidtávú csökkentését is.)

Az új HR tevékenységeknek fontos része nem csak az informatika, hanem az adatbázisok által is vezérelt döntési rendszerek kialakítása a humánerőforrás területen. A felmérések szerint a világon a HR-részlegek háromnegyede számos szoftvert használ a mindennapi munkában, s a Covid utáni időszakban a digitalizáció már nem csak a toborzásra és kiválasztásra (mesterséges intelligencia segítségével), hanem – többek között – a teljesítmények értékelésére, a képességek és készségek célorientált hasznosítására, a távmunka és a személyes jelenléti munka integrálására, a munkaerő-elemzésre, az együttműködés szervezésére és a hatékonyság, valamint a termelékenység alakulásának elemzésére is ki fog terjedni. A HR munkában a digitalizáció már nem „jó, ha van”, hanem parancs szerepet tölt be.

Szorosabb részlegközi együttműködés

A humánerőforrás menedzsment részlegeknek ezentúl szorosabban kell együttműködniük a pénzügyi, az informatikai és mindazokkal a szervezeti egységekkel, amelyek részt vesznek az új, a Covid utáni korszak szabályainak kifejlesztésében és megvalósításában. Olyan kérdésekre kell választ és megoldást találni, mint:

  • hogyan fogják a vezetők a jelenlegi munkavégzési szabályokat, normákat, értekezlet-ütemezéseket és kommunikációs stratégiákat hozzáigazítani az új követelményekhez?
  • miként fogja finanszírozni a távmunkában foglalkoztatottak informatikai eszközeit, internetét a vállalat?
  • miként lehet majd pótolni a nyugdíjba vonuló, illetve kirúgott munkatársakat?
  • hogyan kell megváltoztatni a home officeban és részmunkaidőben dolgozók munkaköri leírását?
  • hogyan lehet nyomon követni, ellenőrizni a távdolgozók munkaidejét?
  • a távmunka környezetben miként lehet az új körülményekhez hozzáigazítani a tehetség-menedzsmentet, a munkafegyelem betartását, a javadalmazási rendszert, valamint a legjobbak megszerzését a munkaerő piacról, illetve a kiemelkedő tehetségek elvándorlásának megakadályozását?
  • miként lehet fokozni a dolgozók elkötelezettségét, céghűségét?
  • hogyan és mennyire szükséges változásokat végrehajtani a szervezeti kultúrában?

A kérdések és a feladatok sorát még igen hosszan lehet folytatni, annyi azonban bizonyos, hogy a HR-tevékenységnek sem lehet teljes egészében visszatérnie a korábbi gyakorlathoz, megoldásokhoz. Elsősorban azért, mert az új kihívások (új foglalkoztatási formák, erősödő piaci verseny a legjobb szakemberekért, generációváltás a vezetők és a beosztottak sorában, mesterséges intelligencia, robotizáció, szakmák megszűnése, új foglalkozások keletkezése stb.) új megoldásokat és nagy rugalmasságot követelnek meg.

Új globális irányzatok – uniformizálás nélkül

Mindent összevetve és a fentieken túl a következő esztendők emberi erőforrás menedzsmentje mind szervezetben, mind pedig a gyakorlatban sok új funkcióval bővül. Ezek közül érdemes kiemelni a HR és a marketing összekovácsolódását annak érdekében, hogy a szervezet minél vonzóbb legyen a munkavállalók számára. Ugyancsak új feladat a generáció menedzsment, vagyis az X,Y,Z és alfa korosztályok zökkenőmentes együtt dolgozásának elősegítése. A munkaélményre és a játékosításra azért is kell figyelmet fordítani, hogy a munkavégzés minél inkább élménnyé váljon. A szervezeti kultúra alakítása nem új funkció, viszont fontossága, és az, hogy milyen formában történik, már nem mondható hagyományosnak.

A HR tevékenységeket és a szervezeteket természetesen a Covid utáni világban sem lehet uniformizálni. A globalizáció – nem kevésbé a lokalizáció – azonban mind több hasonló megoldást, gyakorlatot, módszert, eszközt követel meg, illetve tesz lehetővé. Ezért érdemes a legjobb gyakorlatokat figyelemmel kísérni és azokat átvenni bárhonnan a világból. A jövő már a HR-ben is elkezdődött, sőt, egyes területein már itt is van.

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.huDr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Megnyílt a JÉGVILÁG a Nyíregyházi Állatparkban

A 10.000 évvel ezelőtti jégkorszakot valósághű mamutok, mamutcsontvázak jelzik.

Kedd éjfélig döntsünk! Ki kapja az 1+1 százalékunkat?

A személyi jövedelemadó kapcsán idén is élni lehet az öngondoskodási megtakarítási formákhoz kapcsolódó adó feletti rendelkezési jogosultsággal, amely alapján jellemzően a befizetések húsz százalékát lehet visszaigényelni.

Együttműködési megállapodás a magyar Aeroplex és a román Romaero között

Együttműködési megállapodást írt alá az Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. (ACE) és a román Romaero S.A. pénteken Budapesten, amely alapján a magyar vállalat saját megrendelői részére repülőgép-karbantartást végez a bukaresti Baneasa repülőtéren, ebbe bevonja a román repülőgép-karbantartó vállalat létesítményeit, infrastruktúráját, eszközparkját, szakembereit. Az aláírási ünnepségen Demény Árpád, az ACE ügyvezető igazgatója elmondta: az ACE Európa egyik legnagyobb független repülőgép-karbantartó társasága, a legnagyobb légitársaságokkal dolgoznak együtt. Kiemelte, hogy a román partnerrel kötött megállapodás hosszú távú üzleti stratégiai céljuk megalósítását segíti. Az ACE ügyvezető igazgatója rámutatott arra, hogy a világ repülőgépiparában jelentős verseny van, amelyben fontos értéket képvisel az eszközök, a növekedés és a stabilitás megléte. Demény Árpád az MTI kérdésére elmondta: a bukaresti bázison 2024 októberében indulna a karbantartás. Kezdetben egy termelési vonalat (egy termelési vonalon egyidejűleg egy repülőgépet fogadnak) alakítanak ki, majd ezt fejlesztenék fokozatosan öt termelési vonallá. Az ACE tájékoztatása szerint a megállapodással új karbantartó bázis jön létre az Aeroplex égisze alatt, amely lehetőséget kínál arra, hogy a társaság szolgáltatásait még szélesebb körben elérhetővé tegyék a régióban. Az Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. magyar vállalat, a régió legnagyobb független repülőgép műszaki központja. Fő tevékenységi köre az Airbus és Boeing típusú repülőgépek javítása és karbantartása. Az Aeroplex Budapesten és Debrecenben lát el forgalmi karbantartási tevékenységet, budapesti bázisán hangár szintű karbantartást, illetve repülőgépes berendezésjavítást végez, mintegy 18 ezer négyzetméternyi hangárban és a hozzá kapcsolódó 3,5 ezer négyzetméternyi műhelyterületen. Az ACE 2022-ben 21,6 milliárd forint árbevételt és 960 millió forint adózott eredményt ért el. A cég árbevétele 2023-ban 31,3 milliárd forintra, nyeresége 1,6 milliárd forintra emelkedett. A Romaero céget 1920-ban alapították, egykor a román védelmi és repülőgépipar legnagyobb vállalata volt, jelenleg repülőgép-karantartással foglalkozik.

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Gazdaság

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.

Nagy Márton: május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresőket segítő támogatások

Május 16-tól elérhetők a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését célzó támogatások, az uniós társfinanszírozással megvalósuló program teljes kerete több mint 150 milliárd forint

A többség családon belül dönt a pénzügyeiről

meghaladja az 50 százalékot azok aránya, akik családtagoktól kérnek tanácsot pénzügyi döntésekben, de a baráti, ismeretségi körben tájékozódók aránya is megközelíti a 30 százalékot.

Már él az automatikus napi átutalási limit az OTP-nél

Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be...