Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia HR Covid után - A jövő már itt van! I. rész
No menu items!

HR Covid után – A jövő már itt van! I. rész

A pandémia karriersokkot is okozott, amire nem volt könnyű reagálni. Illusztráció: Bigstock

A Covid-19 kivételes lehetőséget teremtett és teremt a humánerőforrás-menedzsment (HR) számára, hogy az eddigi feladatai megerősítése mellett hosszabb távra is új tevékenységekkel és folyamatokkal bővítse szerepét. A szervezetek HR részlegei egyrészről napi és stratégiai szinten vesznek részt a döntéshozatalban, másrészről mind több kezdeményezéssel állnak elő a pandémia alatti és utáni teendőkkel kapcsolatban. Mint minden válsághelyzet, a világjárvány is lehetőséget teremt a HR-funkció bővítésére, újra-fogalmazására, korszerűsítésére. Ehhez az átalakuláshoz, átalakításhoz jó alapot jelent, hogy egy nemzetközi felmérés tanúsága szerint a vállalatvezetők több, mint 80 százaléka úgy látja, hogy a HR-szervezet vezető szerepet töltött és tölt be a vírusjárvány szervezeti kezelésében.

A HR részlegek és -szakemberek már a Covid-19 járvány az első hullámban frontvonalba kerültek: rájuk hárult az üzletfolytonosság humán oldali biztosítása, állapította meg a KPMG 59 országra és 1300 HR-szakemberre kiterjedő felmérése, illetve az ennek alapján készült tanulmány. A munkahelyi járvány- egészségügyi feltételek megteremtésén túlmenően döntően a HR-nek kellett levezényelnie a távmunka (home office szükségállapot), és ezek mellett sok más egyéb „tűzoltást” is nekik kellett hirtelen végrehajtaniuk. Később az elhúzódó válsághelyzetben áttevődött a hangsúly a hosszútávú tervezésre. (A KPMG egy másik tanulmánya szerint az otthoni munkavégzésre való átállással a vállalati kultúrában a technológiai terület megbecsültsége, szerepe nőtt, valamint szorosabbá vált az üzleti és a technológiai részlegek közötti együttműködés.) Érdemes megjegyezni: a HR felsővezetők 60 százaléka úgy véli, hogy a HR funkciónak teljesen át kell alakulnia ahhoz, hogy képes legyen alkalmazkodni az állandó változásokhoz. Ezt a véleményt a cégvezetők 79 százaléka is osztja.

Hagyományos HR feladatok

A pandémia karriersokkot is okozott, amire nem volt és ma sem könnyű reagálni. Új kihívásokkal, a vírus előttihez képest megnövekedett munkamennyiséggel kell szembenézniük a HR részlegeknek és szakembereknek. Megváltoztak, mondhatni felborultak az évek óta tartó munkaerőpiaci folyamatok: a KSH friss adatai alapján manapság már mind komolyabb munkaerőhiányról beszélhetünk, miközben a koronavírus okozta gazdasági visszaeséssel korábban (elsősorban az országos karantén idején) szinte egy pillanat alatt szűnt meg a munkaerőhiány a legtöbb ágazatban, és ennek nyomán 2020-ban és a tavalyi esztendő első felében jelentősen megemelkedett a munkanélküliek száma. Gyakorlatilag egy év alatt volt munkaerőfelesleg (leépítés) és -hiány (toborzás) is.

Mielőtt szó esik a HR részlegek újabb tevékenységeiről a következő években, szükséges áttekinteni a teljesség igénye nélkül azokat a – nem kis mértékben adminisztrációs – hagyományos feladatokat, amelyeket a HR szervezetek láttak, látnak el a múlt század kilencvenes évei óta:

  • létszámtervezés: munkaerőigény felmerülésének vizsgálata, munkaerőtervezés elkészítése
  • toborzás, kiválasztás: megtalálni a megfelelő kompetenciájú munkaerőt az adott munkakörr.
  • beillesztés: ha megvan az emberünk fontos, hogy ő is érezze, a csapat része. Tréningek a hatékony beillesztésre.
  • megtartás: napjainkban az egyik legnehezebbnek mondható HR funkció. Nem elég megtalálni, meg is kell tartani a különböző igényű embereket, azon a munkaerőpiacon, ahol már másnap akadhatna vonzóbb munkahely. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nem a HR-es dolgozik együtt a szakterületek munkatársaival, mégis fontos a szerepe a megtartásban.
  • leépítés: legyen szó például egy munkatárs vagy éppen egy osztály megszűnéséről, a leépítés kidolgozása és végrehajtása is a HR-hez tartozik
  • javadalmazás, juttatás: az anyagi és nem anyagi jellegű kompenzációs rendszer kiépítése, működtetése
  • ösztönzés, motiválás: ezek kidolgozása, egyeztetése ugyancsak a HR feladata
  • teljesítmény-értékelés: a teljesítménymenedzsment kiépítése a hatékonyabb szervezeti működésért. Célok meghatározása, nyomon-követése, értékelése.
  • munkakörök elemzése, tervezése, értékelése: az egyes munkakörök tartalmának meghatározása, kapcsolatrendszere, feladatai, a hozzájuk tartozó kompetenciák feltárása
  • képzés-fejlesztés: a folyamatos képzések, tréningek tervezése, szervezése, sok esetben lebonyolítása és nyomon-követése
  • munkavédelem: a vonatkozó törvényi előírások betartatása, valamint a munkavállalók fizikai és szellemi egészségének megőrzésére kialakított rendszerek tartoznak ide
  • HR kontrolling: az előbb felsoroltak számokká, adatokká alakítása, beszámolók készítése a vezetők számára
  • esélyegyenlőség biztosítása: például kismamákra, megváltozott munkaképességűekre való odafigyelés, integrálás

Nagy változások a munka világában

Tudvalevő, hogy koronavírus-járvány új helyzet elé állított mindenkit: vállalkozókat, munkáltatókat, munkavállalókat. Nincs olyan, akit ne érintett volna így vagy úgy, és nagyon változó, hogy a különböző cégek hogyan reagáltak. Egy 2021-es, magyar kutatás például azt mutatta ki, hogy a kkv-szektorban sokkal drasztikusabb lépéseket tettek, mint a nagyvállalatok világában. Az előbbieknél, miután a járvány elterjedt az országban, drasztikus kényszerintézkedések, azonnali leépítések, bérbefagyasztások történtek, míg a nagyvállalatok jellemzően inkább a szociális problémákra és az egészségvédelemre irányuló HR-fejlesztésekhez folyamodtak.

A munkaerő-toborzás lokálisból globális lett. Illusztráció: Bigstock

A Deloitte tanulmánya szerint a pandémia előre nem látható ütemben változtatta meg a munka világának több vonatkozását is: a távmunka térnyerésén túl létrejöttek az akár teljesen virtuális vállalatok, a munkaerő-toborzás lokálisból globális lett. A munkáltatók és a munkavállalók is tudatosabbá váltak a fenntarthatóság terén. Közben az újabb generációk erősebben keresik a virtuális élményeket, vagyis az irodán kívüli és kötetlen munkaidőben történő munkavégzési lehetőségeket. HR-szakemberek és szociológusok véleménye szerint a virtuális élmények és közösségek piaca egyre jelentősebb tereket hódít el ezek fizikai megfelelőitől. A legújabb kutatások szerint, a millenniumi (25-40 évesek), illetve a Z generáció (6-24 évesek) tagjainak szociális interakciós szokásai ma már főleg a digitális térhez kapcsolódnak.

A vállalatok befogadóbb és elfogadóbb szervezeti kultúra kialakításra tett erőfeszítései különösen felértékelődnek egy olyan világban, amelyben a cégek új tehetségforrások felé nyithatnak. A munkáltatók számára már most is hatalmas globális tehetségpiac áll rendelkezésre: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) 2020-as jelentése szerint a külföldi leányvállalatokban foglalkoztatottak száma egy esztendő alatt globálisan 3 százalékkal nőtt. Ezzel egyidőben, egyetemi és főiskolai hallgatók tömegével áramlanak a külföldi tanulmányok és a nemzetközi online programok felé. A jövő képességei iránti példátlan kereslet miatt a Deloitte arra számít, hogy a szervezetek egyre inkább megpróbálják kiaknázni a globális tehetségforrásokat.

A HR-tevékenységek kibővítésére és átalakítására (erről a későbbiekben részletesen lesz szó) azért is szükség van, mert az előrejelzések szerint jelentős változások várhatóak már a következő években a munka világában. A már idézett KPMG-felmérés szerint:

  • a válaszadók egyetértenek abban, hogy a jelenlegi munkaerő 17 százalékára nem lesz szükség a jövőben. Az elbocsátások elkerülhetetlenek, részben a digitalizáció, részben a gazdálkodási mutatók egy részének kedvezőtlen alakulása, részben pedig az új környezet diktálta szervezeti változások miatt. A megmaradó munkaerő közel 40 százaléka részben vagy egészben távmunkában lesz része a szervezeti állománynak.
  • a munkavállalók 35 százaléka átképzésre vagy továbbképzésre számíthat az elkövetkező két évben
  • a válaszadók több mint kétharmada az átképzést és a továbbképzést az egyik legfontosabb feladatának tartja, ezt mégis csak 33 százalék látja ezt kivitelezhetőnek az elkövetkező 12-24 hónapban
  • míg a cégvezetők 44 százaléka azzal számol, hogy három év alatt a munkavállalói több mint felét digitális továbbképzésben tudja részesíteni, a HR vezetők csupán 11 százaléka számol egy ilyen mértékű HR-fejlesztéssel.

Kopogtat a holnap HR-e

Azok a HR-részlegek, amelyeknek a szervezetekben a Covid-19 okozta humánerőforrás problémák mellett van koncepciójuk, felsővezetői támogatásuk, idejük és nem utolsó sorban anyagi erőforrásuk, már megkezdték a holnap HR tevékenységeinek a kiépítését, bevezetését. A mindennapi ügyintézéstől távolabbra tekintő humánmenedzsment a folyamatok működtetése, javítása elé helyezi a humán nézőpontból való szervezetfejlesztést. Ez egyszerre jelenti a munkatársak hatékony, proaktív, problémamegoldó együttműködési rendszerét, valamint az ügyféligények és -fókusz érvényesítését. Előtérbe került a jövőre való összpontosítás: a munkaerő formálás, a szervezeti, ezen belül a vállalati kultúra fejlesztése, a szervezeti digitális transzformáció és az adatvezérelt HR megvalósítása, a munkavállalói élmény megteremtése stb. A közeljövő jövő HR vezetője új típusú együttműködést képvisel, ösztönzi az innovatív vállalati kultúrát, és a vállalati célok mentén határozza meg a prioritásokat. Nem „adminisztrátor” vagy „profilozó”, hanem értéket teremt, ezért méltán foglalhatja el helyét a stratégiai vezetés első vonalában.

Kiemelten fontos lesz a vállalatok számára a következő időszakban, hogy tűzoltás helyett hosszú távú stratégiákban gondolkozzanak. Érdemes saját adatbázisokat építeniük, és komoly erőforrásokat fektetni a saját munkáltatói márkájuk építésébe: a jelöltekért folytatott harc egyik kulcskérdése a bér után, az adott vállalat piaci megítélése. A világjárvány előtérbe állította a szervezeti változások szükségességét is. Fontos egy olyan szervezet felépítése, amely felkészült a következő virológiai kockázatokra, amelyek az elkövetkező években esetleg felmerülhetnek.

Gyors ütemű HR-digitalizáció

A vírusjárvány felgyorsította azt a folyamatot, amely elkerülhetetlenné teszi a HR funkció digitalizálását, miközben a digitális HR-megoldások szerepe erőteljesen felértékelődik.

Ezzel folytatjuk a következő részben.

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.huDr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Van pénz: 1,3 milliárd forintot biztosítanak a kórházi klímák javítására

A hőhullám miatt nyolcvanegy kórházból összesen négyben kellett átszervezni a műtéteket, a kórházi klímák javítására 1,3 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre idén.

Erősödéssel nyitottak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euró 390,65 forintra erősödött 9 órakor a péntek esti 390,48 forintról.

Pénziránytű Alapítvány a magyar diákok pénzügyi műveltségéről

Az eredmények részletes vizsgálata azt mutatja, hogy a magyar diákok pénzügyi műveltsége jól megállja a helyét a nemzetközi mezőnyben.

Kína drámai kamatlábcsökkentéssel pörgetné fel a gazdaságot

AKínai Kommunista Párt Központi Bizottságának közelmúltbeli ülése után komoly szándék mutatkozik, hogy a világ második legnagyobb gazdasága ismét növekedési pályára álljon.
Hirdetés

Hírek

Kína drámai kamatlábcsökkentéssel pörgetné fel a gazdaságot

AKínai Kommunista Párt Központi Bizottságának közelmúltbeli ülése után komoly szándék mutatkozik, hogy a világ második legnagyobb gazdasága ismét növekedési pályára álljon.

Mi várható a héten? Adatok az államháztartásról és a fogyasztói árakról

Hétfőn teszi közzé a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről a gyorstájékoztatóját.

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Gazdaság

Hazánk az iBanFirst legdinamikusabban fejlődő európai piaca lett

A magyarországi eredmények, amelyeket kevesebb mint két évvel a helyi iroda megalapítása után értek el, minden várakozásukat felülmúlták.

Ezért menekülnek külföldre a privátbanki pénzek

A Blochamps Capital privátbanki tanácsadó cég ügyvezetője szerint a magyar privátbanki és affluens ügyfelek 95 százalékának van devizaszámlája vagy devizában denominált befektetése,

Kamatdöntés – Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács júniusban

A monetáris tanács hónapról-hónapra értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.

Rekord kárkifizetések lesznek a viharok miatt

Az idei május-júniusi adatok szerint összesen 61,5 ezer bejelentésnél és 7,7 milliárdos összegnél tartanak a biztosítók.