Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia HR Covid után - A jövő már itt van! I. rész
No menu items!

HR Covid után – A jövő már itt van! I. rész

A pandémia karriersokkot is okozott, amire nem volt könnyű reagálni. Illusztráció: Bigstock

A Covid-19 kivételes lehetőséget teremtett és teremt a humánerőforrás-menedzsment (HR) számára, hogy az eddigi feladatai megerősítése mellett hosszabb távra is új tevékenységekkel és folyamatokkal bővítse szerepét. A szervezetek HR részlegei egyrészről napi és stratégiai szinten vesznek részt a döntéshozatalban, másrészről mind több kezdeményezéssel állnak elő a pandémia alatti és utáni teendőkkel kapcsolatban. Mint minden válsághelyzet, a világjárvány is lehetőséget teremt a HR-funkció bővítésére, újra-fogalmazására, korszerűsítésére. Ehhez az átalakuláshoz, átalakításhoz jó alapot jelent, hogy egy nemzetközi felmérés tanúsága szerint a vállalatvezetők több, mint 80 százaléka úgy látja, hogy a HR-szervezet vezető szerepet töltött és tölt be a vírusjárvány szervezeti kezelésében.

A HR részlegek és -szakemberek már a Covid-19 járvány az első hullámban frontvonalba kerültek: rájuk hárult az üzletfolytonosság humán oldali biztosítása, állapította meg a KPMG 59 országra és 1300 HR-szakemberre kiterjedő felmérése, illetve az ennek alapján készült tanulmány. A munkahelyi járvány- egészségügyi feltételek megteremtésén túlmenően döntően a HR-nek kellett levezényelnie a távmunka (home office szükségállapot), és ezek mellett sok más egyéb „tűzoltást” is nekik kellett hirtelen végrehajtaniuk. Később az elhúzódó válsághelyzetben áttevődött a hangsúly a hosszútávú tervezésre. (A KPMG egy másik tanulmánya szerint az otthoni munkavégzésre való átállással a vállalati kultúrában a technológiai terület megbecsültsége, szerepe nőtt, valamint szorosabbá vált az üzleti és a technológiai részlegek közötti együttműködés.) Érdemes megjegyezni: a HR felsővezetők 60 százaléka úgy véli, hogy a HR funkciónak teljesen át kell alakulnia ahhoz, hogy képes legyen alkalmazkodni az állandó változásokhoz. Ezt a véleményt a cégvezetők 79 százaléka is osztja.

Hagyományos HR feladatok

A pandémia karriersokkot is okozott, amire nem volt és ma sem könnyű reagálni. Új kihívásokkal, a vírus előttihez képest megnövekedett munkamennyiséggel kell szembenézniük a HR részlegeknek és szakembereknek. Megváltoztak, mondhatni felborultak az évek óta tartó munkaerőpiaci folyamatok: a KSH friss adatai alapján manapság már mind komolyabb munkaerőhiányról beszélhetünk, miközben a koronavírus okozta gazdasági visszaeséssel korábban (elsősorban az országos karantén idején) szinte egy pillanat alatt szűnt meg a munkaerőhiány a legtöbb ágazatban, és ennek nyomán 2020-ban és a tavalyi esztendő első felében jelentősen megemelkedett a munkanélküliek száma. Gyakorlatilag egy év alatt volt munkaerőfelesleg (leépítés) és -hiány (toborzás) is.

Mielőtt szó esik a HR részlegek újabb tevékenységeiről a következő években, szükséges áttekinteni a teljesség igénye nélkül azokat a – nem kis mértékben adminisztrációs – hagyományos feladatokat, amelyeket a HR szervezetek láttak, látnak el a múlt század kilencvenes évei óta:

  • létszámtervezés: munkaerőigény felmerülésének vizsgálata, munkaerőtervezés elkészítése
  • toborzás, kiválasztás: megtalálni a megfelelő kompetenciájú munkaerőt az adott munkakörr.
  • beillesztés: ha megvan az emberünk fontos, hogy ő is érezze, a csapat része. Tréningek a hatékony beillesztésre.
  • megtartás: napjainkban az egyik legnehezebbnek mondható HR funkció. Nem elég megtalálni, meg is kell tartani a különböző igényű embereket, azon a munkaerőpiacon, ahol már másnap akadhatna vonzóbb munkahely. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nem a HR-es dolgozik együtt a szakterületek munkatársaival, mégis fontos a szerepe a megtartásban.
  • leépítés: legyen szó például egy munkatárs vagy éppen egy osztály megszűnéséről, a leépítés kidolgozása és végrehajtása is a HR-hez tartozik
  • javadalmazás, juttatás: az anyagi és nem anyagi jellegű kompenzációs rendszer kiépítése, működtetése
  • ösztönzés, motiválás: ezek kidolgozása, egyeztetése ugyancsak a HR feladata
  • teljesítmény-értékelés: a teljesítménymenedzsment kiépítése a hatékonyabb szervezeti működésért. Célok meghatározása, nyomon-követése, értékelése.
  • munkakörök elemzése, tervezése, értékelése: az egyes munkakörök tartalmának meghatározása, kapcsolatrendszere, feladatai, a hozzájuk tartozó kompetenciák feltárása
  • képzés-fejlesztés: a folyamatos képzések, tréningek tervezése, szervezése, sok esetben lebonyolítása és nyomon-követése
  • munkavédelem: a vonatkozó törvényi előírások betartatása, valamint a munkavállalók fizikai és szellemi egészségének megőrzésére kialakított rendszerek tartoznak ide
  • HR kontrolling: az előbb felsoroltak számokká, adatokká alakítása, beszámolók készítése a vezetők számára
  • esélyegyenlőség biztosítása: például kismamákra, megváltozott munkaképességűekre való odafigyelés, integrálás

Nagy változások a munka világában

Tudvalevő, hogy koronavírus-járvány új helyzet elé állított mindenkit: vállalkozókat, munkáltatókat, munkavállalókat. Nincs olyan, akit ne érintett volna így vagy úgy, és nagyon változó, hogy a különböző cégek hogyan reagáltak. Egy 2021-es, magyar kutatás például azt mutatta ki, hogy a kkv-szektorban sokkal drasztikusabb lépéseket tettek, mint a nagyvállalatok világában. Az előbbieknél, miután a járvány elterjedt az országban, drasztikus kényszerintézkedések, azonnali leépítések, bérbefagyasztások történtek, míg a nagyvállalatok jellemzően inkább a szociális problémákra és az egészségvédelemre irányuló HR-fejlesztésekhez folyamodtak.

A munkaerő-toborzás lokálisból globális lett. Illusztráció: Bigstock

A Deloitte tanulmánya szerint a pandémia előre nem látható ütemben változtatta meg a munka világának több vonatkozását is: a távmunka térnyerésén túl létrejöttek az akár teljesen virtuális vállalatok, a munkaerő-toborzás lokálisból globális lett. A munkáltatók és a munkavállalók is tudatosabbá váltak a fenntarthatóság terén. Közben az újabb generációk erősebben keresik a virtuális élményeket, vagyis az irodán kívüli és kötetlen munkaidőben történő munkavégzési lehetőségeket. HR-szakemberek és szociológusok véleménye szerint a virtuális élmények és közösségek piaca egyre jelentősebb tereket hódít el ezek fizikai megfelelőitől. A legújabb kutatások szerint, a millenniumi (25-40 évesek), illetve a Z generáció (6-24 évesek) tagjainak szociális interakciós szokásai ma már főleg a digitális térhez kapcsolódnak.

A vállalatok befogadóbb és elfogadóbb szervezeti kultúra kialakításra tett erőfeszítései különösen felértékelődnek egy olyan világban, amelyben a cégek új tehetségforrások felé nyithatnak. A munkáltatók számára már most is hatalmas globális tehetségpiac áll rendelkezésre: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) 2020-as jelentése szerint a külföldi leányvállalatokban foglalkoztatottak száma egy esztendő alatt globálisan 3 százalékkal nőtt. Ezzel egyidőben, egyetemi és főiskolai hallgatók tömegével áramlanak a külföldi tanulmányok és a nemzetközi online programok felé. A jövő képességei iránti példátlan kereslet miatt a Deloitte arra számít, hogy a szervezetek egyre inkább megpróbálják kiaknázni a globális tehetségforrásokat.

A HR-tevékenységek kibővítésére és átalakítására (erről a későbbiekben részletesen lesz szó) azért is szükség van, mert az előrejelzések szerint jelentős változások várhatóak már a következő években a munka világában. A már idézett KPMG-felmérés szerint:

  • a válaszadók egyetértenek abban, hogy a jelenlegi munkaerő 17 százalékára nem lesz szükség a jövőben. Az elbocsátások elkerülhetetlenek, részben a digitalizáció, részben a gazdálkodási mutatók egy részének kedvezőtlen alakulása, részben pedig az új környezet diktálta szervezeti változások miatt. A megmaradó munkaerő közel 40 százaléka részben vagy egészben távmunkában lesz része a szervezeti állománynak.
  • a munkavállalók 35 százaléka átképzésre vagy továbbképzésre számíthat az elkövetkező két évben
  • a válaszadók több mint kétharmada az átképzést és a továbbképzést az egyik legfontosabb feladatának tartja, ezt mégis csak 33 százalék látja ezt kivitelezhetőnek az elkövetkező 12-24 hónapban
  • míg a cégvezetők 44 százaléka azzal számol, hogy három év alatt a munkavállalói több mint felét digitális továbbképzésben tudja részesíteni, a HR vezetők csupán 11 százaléka számol egy ilyen mértékű HR-fejlesztéssel.

Kopogtat a holnap HR-e

Azok a HR-részlegek, amelyeknek a szervezetekben a Covid-19 okozta humánerőforrás problémák mellett van koncepciójuk, felsővezetői támogatásuk, idejük és nem utolsó sorban anyagi erőforrásuk, már megkezdték a holnap HR tevékenységeinek a kiépítését, bevezetését. A mindennapi ügyintézéstől távolabbra tekintő humánmenedzsment a folyamatok működtetése, javítása elé helyezi a humán nézőpontból való szervezetfejlesztést. Ez egyszerre jelenti a munkatársak hatékony, proaktív, problémamegoldó együttműködési rendszerét, valamint az ügyféligények és -fókusz érvényesítését. Előtérbe került a jövőre való összpontosítás: a munkaerő formálás, a szervezeti, ezen belül a vállalati kultúra fejlesztése, a szervezeti digitális transzformáció és az adatvezérelt HR megvalósítása, a munkavállalói élmény megteremtése stb. A közeljövő jövő HR vezetője új típusú együttműködést képvisel, ösztönzi az innovatív vállalati kultúrát, és a vállalati célok mentén határozza meg a prioritásokat. Nem „adminisztrátor” vagy „profilozó”, hanem értéket teremt, ezért méltán foglalhatja el helyét a stratégiai vezetés első vonalában.

Kiemelten fontos lesz a vállalatok számára a következő időszakban, hogy tűzoltás helyett hosszú távú stratégiákban gondolkozzanak. Érdemes saját adatbázisokat építeniük, és komoly erőforrásokat fektetni a saját munkáltatói márkájuk építésébe: a jelöltekért folytatott harc egyik kulcskérdése a bér után, az adott vállalat piaci megítélése. A világjárvány előtérbe állította a szervezeti változások szükségességét is. Fontos egy olyan szervezet felépítése, amely felkészült a következő virológiai kockázatokra, amelyek az elkövetkező években esetleg felmerülhetnek.

Gyors ütemű HR-digitalizáció

A vírusjárvány felgyorsította azt a folyamatot, amely elkerülhetetlenné teszi a HR funkció digitalizálását, miközben a digitális HR-megoldások szerepe erőteljesen felértékelődik.

Ezzel folytatjuk a következő részben.

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.huDr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Leminősítette Magyarországot a Standard & Poor’s

Egy fokozattal, az eddigi "BBB/A-2"-ről a továbbra is befektetési ajánlású "BBB mínusz/A-3"-ra lefelé módosította a devizában és a helyi valutában fennálló hosszú és rövid futamidejű magyar államadós-kötelezettségek besorolását az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő. A magyar osztályzatot a másik két globális hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Moody's Investors Service is befektetési kategóriában, az S&P új besorolásánál eggyel jobb fokozaton tartja nyilván.

Az EU meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat

Az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács fél évvel, 2023. július 31-ig meghosszabbította az Oroszország egyes gazdasági ágazataira vonatkozó korlátozó intézkedéseket.

A TEK kommandósai fogták el a milliárdos áfacsalókat – videó

Több mint 5 milliárd forint áfát csalt el egy sajtkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, a 15 emberből álló bandával és az azt segítő 14 emberrel szemben vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Szijjártó: hatalmas lehetőséget jelent a Türk Befektetési Alap

Magyarország számára hatalmas lehetőséget jelent a Türk Befektetési Alap, ez nagyban hozzájárulhat a résztvevő országok közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés erősítéséhez, új beruházásokat indukálhat - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Hírek

A TEK kommandósai fogták el a milliárdos áfacsalókat – videó

Több mint 5 milliárd forint áfát csalt el egy sajtkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, a 15 emberből álló bandával és az azt segítő 14 emberrel szemben vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Soha nem látott közelségben suhan el a Föld mellett egy aszteroida pénteken

Egy teherautó-méretű aszteroida fog elhaladni a Föld mellett pénteken kora hajnalban. A 2023 BU várhatóan olyan közel kerül a Földhöz, hogy ez lesz a valaha észlelt legszorosabb találkozás, azonban az égitest becsapódásától a szakemberek szerint nem kell tartani.

Hatósági áras marad a taxis személyszállítás

A taxis szakma kérését összefogó kamarai javaslatra a kormány rendeletben rögzítette a fix tarifa megtartását, a személytaxi-szolgáltatás hatósági ára nem vezethető ki - hívta fel a figyelmet a Budapesti Kereskedelemi és Iparkamara (BKIK).

Duplájára emelik a munkába járás kedvezményes költségtérítését

Duplájára emeli a kormány a munkába járás kedvezményes költségtérítését, ez több százezer munkavállalónak komoly anyagi támogatás, és megkönnyíti a munkába járást - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke az M1 aktuális csatornán.

Fix béremelést kapnak az Auchan teljes munkaidős dolgozói

Az Auchan Magyarország januártól valamennyi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatársának bruttó 32 000 forintos béremelést ad - jelentette be az áruházlánc.

Új gázszállítási szerződést kötött Lengyelország

Lengyelország húsz évre és összesen 20 millió tonna cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításáról szóló szerződést kötött az amerikai Sempra Infrastructure vállalattal - közölte Daniel Obajtek, a PKN Orlen lengyel állami energetikai nagyvállalat vezérigazgatója.

Újra drágul a taxizás Budapesten

Március 6-ától tíz százalékkal emelkednek a budapesti taxis tarifák: az alapdíj 1000-ről 1100 forintra, a kilométerdíj 400-ról 440-re, a percdíj pedig 100 forintról 110 forintra nő - döntött a Fővárosi Közgyűlés.

Hamarosan nem kell Bécsbe menni az ír ruhaáruház megrohamozására

A Primark nemzetközi divatáruházlánc bejelentette, hogy hamarosan megnyitja az első üzletét Budapesten. A tervek szerint az üzlet az Arena Mallban lesz, és várhatóan az áruházlánc következő pénzügyi évében nyitja meg kapuit.

Gazdaság

Februártól jelentősen emelkedik a Babakötvény éves kamata

Jó hír a gyermeket nevelő családoknak: február 1-től 17,5 százalékra emeljük a Babakötvény éves kamatát - jelentette be a pénzügyminiszter a Facebook oldalán.

MNB: csak szigorú törvényi keretek közt változtathatják a számladíjakat a bankok

Az MNB kiemelt figyelmet fordít a hitelintézetek számladíj-módosításaira, és jogsértés esetén azonnal intézkedik - figyelmeztetett a Magyart Nemzeti Bank azzal összefüggésben, hogy január végéig valamennyi lakossági folyószámlával rendelkező ügyfelet tájékoztatja bankja a tavalyi bankszámla- és kártyaköltségeiről.

Tömeges díjemelés a nyugdíj- és egészségpénztáraknál

Sorozatban kapják a felszólításokat a nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak tagjai, hogy 2023-tól magasabb minimális havi tagdíjat várnak az intézmények. Az így megtakarítók örülhetnek, ha az inflációval megússzák a tagdíjemelést, mert vannak annál jóval nagyobbak is – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. 

Mától indulhat a roham az új szuperállampapírokért

Indul az akár 16 százalékos kamatot fizető új Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) jegyzése. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) két új lakossági sorozatot bocsát ki 500-500 milliárd forint értékben, ezeket január 19-től lehet jegyezni – írja a Bank360.hu. 
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom