Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia HR Covid után - A jövő már itt van! I. rész
No menu items!

HR Covid után – A jövő már itt van! I. rész

A pandémia karriersokkot is okozott, amire nem volt könnyű reagálni. Illusztráció: Bigstock

A Covid-19 kivételes lehetőséget teremtett és teremt a humánerőforrás-menedzsment (HR) számára, hogy az eddigi feladatai megerősítése mellett hosszabb távra is új tevékenységekkel és folyamatokkal bővítse szerepét. A szervezetek HR részlegei egyrészről napi és stratégiai szinten vesznek részt a döntéshozatalban, másrészről mind több kezdeményezéssel állnak elő a pandémia alatti és utáni teendőkkel kapcsolatban. Mint minden válsághelyzet, a világjárvány is lehetőséget teremt a HR-funkció bővítésére, újra-fogalmazására, korszerűsítésére. Ehhez az átalakuláshoz, átalakításhoz jó alapot jelent, hogy egy nemzetközi felmérés tanúsága szerint a vállalatvezetők több, mint 80 százaléka úgy látja, hogy a HR-szervezet vezető szerepet töltött és tölt be a vírusjárvány szervezeti kezelésében.

A HR részlegek és -szakemberek már a Covid-19 járvány az első hullámban frontvonalba kerültek: rájuk hárult az üzletfolytonosság humán oldali biztosítása, állapította meg a KPMG 59 országra és 1300 HR-szakemberre kiterjedő felmérése, illetve az ennek alapján készült tanulmány. A munkahelyi járvány- egészségügyi feltételek megteremtésén túlmenően döntően a HR-nek kellett levezényelnie a távmunka (home office szükségállapot), és ezek mellett sok más egyéb „tűzoltást” is nekik kellett hirtelen végrehajtaniuk. Később az elhúzódó válsághelyzetben áttevődött a hangsúly a hosszútávú tervezésre. (A KPMG egy másik tanulmánya szerint az otthoni munkavégzésre való átállással a vállalati kultúrában a technológiai terület megbecsültsége, szerepe nőtt, valamint szorosabbá vált az üzleti és a technológiai részlegek közötti együttműködés.) Érdemes megjegyezni: a HR felsővezetők 60 százaléka úgy véli, hogy a HR funkciónak teljesen át kell alakulnia ahhoz, hogy képes legyen alkalmazkodni az állandó változásokhoz. Ezt a véleményt a cégvezetők 79 százaléka is osztja.

Hagyományos HR feladatok

A pandémia karriersokkot is okozott, amire nem volt és ma sem könnyű reagálni. Új kihívásokkal, a vírus előttihez képest megnövekedett munkamennyiséggel kell szembenézniük a HR részlegeknek és szakembereknek. Megváltoztak, mondhatni felborultak az évek óta tartó munkaerőpiaci folyamatok: a KSH friss adatai alapján manapság már mind komolyabb munkaerőhiányról beszélhetünk, miközben a koronavírus okozta gazdasági visszaeséssel korábban (elsősorban az országos karantén idején) szinte egy pillanat alatt szűnt meg a munkaerőhiány a legtöbb ágazatban, és ennek nyomán 2020-ban és a tavalyi esztendő első felében jelentősen megemelkedett a munkanélküliek száma. Gyakorlatilag egy év alatt volt munkaerőfelesleg (leépítés) és -hiány (toborzás) is.

Mielőtt szó esik a HR részlegek újabb tevékenységeiről a következő években, szükséges áttekinteni a teljesség igénye nélkül azokat a – nem kis mértékben adminisztrációs – hagyományos feladatokat, amelyeket a HR szervezetek láttak, látnak el a múlt század kilencvenes évei óta:

  • létszámtervezés: munkaerőigény felmerülésének vizsgálata, munkaerőtervezés elkészítése
  • toborzás, kiválasztás: megtalálni a megfelelő kompetenciájú munkaerőt az adott munkakörr.
  • beillesztés: ha megvan az emberünk fontos, hogy ő is érezze, a csapat része. Tréningek a hatékony beillesztésre.
  • megtartás: napjainkban az egyik legnehezebbnek mondható HR funkció. Nem elég megtalálni, meg is kell tartani a különböző igényű embereket, azon a munkaerőpiacon, ahol már másnap akadhatna vonzóbb munkahely. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nem a HR-es dolgozik együtt a szakterületek munkatársaival, mégis fontos a szerepe a megtartásban.
  • leépítés: legyen szó például egy munkatárs vagy éppen egy osztály megszűnéséről, a leépítés kidolgozása és végrehajtása is a HR-hez tartozik
  • javadalmazás, juttatás: az anyagi és nem anyagi jellegű kompenzációs rendszer kiépítése, működtetése
  • ösztönzés, motiválás: ezek kidolgozása, egyeztetése ugyancsak a HR feladata
  • teljesítmény-értékelés: a teljesítménymenedzsment kiépítése a hatékonyabb szervezeti működésért. Célok meghatározása, nyomon-követése, értékelése.
  • munkakörök elemzése, tervezése, értékelése: az egyes munkakörök tartalmának meghatározása, kapcsolatrendszere, feladatai, a hozzájuk tartozó kompetenciák feltárása
  • képzés-fejlesztés: a folyamatos képzések, tréningek tervezése, szervezése, sok esetben lebonyolítása és nyomon-követése
  • munkavédelem: a vonatkozó törvényi előírások betartatása, valamint a munkavállalók fizikai és szellemi egészségének megőrzésére kialakított rendszerek tartoznak ide
  • HR kontrolling: az előbb felsoroltak számokká, adatokká alakítása, beszámolók készítése a vezetők számára
  • esélyegyenlőség biztosítása: például kismamákra, megváltozott munkaképességűekre való odafigyelés, integrálás

Nagy változások a munka világában

Tudvalevő, hogy koronavírus-járvány új helyzet elé állított mindenkit: vállalkozókat, munkáltatókat, munkavállalókat. Nincs olyan, akit ne érintett volna így vagy úgy, és nagyon változó, hogy a különböző cégek hogyan reagáltak. Egy 2021-es, magyar kutatás például azt mutatta ki, hogy a kkv-szektorban sokkal drasztikusabb lépéseket tettek, mint a nagyvállalatok világában. Az előbbieknél, miután a járvány elterjedt az országban, drasztikus kényszerintézkedések, azonnali leépítések, bérbefagyasztások történtek, míg a nagyvállalatok jellemzően inkább a szociális problémákra és az egészségvédelemre irányuló HR-fejlesztésekhez folyamodtak.

A munkaerő-toborzás lokálisból globális lett. Illusztráció: Bigstock

A Deloitte tanulmánya szerint a pandémia előre nem látható ütemben változtatta meg a munka világának több vonatkozását is: a távmunka térnyerésén túl létrejöttek az akár teljesen virtuális vállalatok, a munkaerő-toborzás lokálisból globális lett. A munkáltatók és a munkavállalók is tudatosabbá váltak a fenntarthatóság terén. Közben az újabb generációk erősebben keresik a virtuális élményeket, vagyis az irodán kívüli és kötetlen munkaidőben történő munkavégzési lehetőségeket. HR-szakemberek és szociológusok véleménye szerint a virtuális élmények és közösségek piaca egyre jelentősebb tereket hódít el ezek fizikai megfelelőitől. A legújabb kutatások szerint, a millenniumi (25-40 évesek), illetve a Z generáció (6-24 évesek) tagjainak szociális interakciós szokásai ma már főleg a digitális térhez kapcsolódnak.

A vállalatok befogadóbb és elfogadóbb szervezeti kultúra kialakításra tett erőfeszítései különösen felértékelődnek egy olyan világban, amelyben a cégek új tehetségforrások felé nyithatnak. A munkáltatók számára már most is hatalmas globális tehetségpiac áll rendelkezésre: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) 2020-as jelentése szerint a külföldi leányvállalatokban foglalkoztatottak száma egy esztendő alatt globálisan 3 százalékkal nőtt. Ezzel egyidőben, egyetemi és főiskolai hallgatók tömegével áramlanak a külföldi tanulmányok és a nemzetközi online programok felé. A jövő képességei iránti példátlan kereslet miatt a Deloitte arra számít, hogy a szervezetek egyre inkább megpróbálják kiaknázni a globális tehetségforrásokat.

A HR-tevékenységek kibővítésére és átalakítására (erről a későbbiekben részletesen lesz szó) azért is szükség van, mert az előrejelzések szerint jelentős változások várhatóak már a következő években a munka világában. A már idézett KPMG-felmérés szerint:

  • a válaszadók egyetértenek abban, hogy a jelenlegi munkaerő 17 százalékára nem lesz szükség a jövőben. Az elbocsátások elkerülhetetlenek, részben a digitalizáció, részben a gazdálkodási mutatók egy részének kedvezőtlen alakulása, részben pedig az új környezet diktálta szervezeti változások miatt. A megmaradó munkaerő közel 40 százaléka részben vagy egészben távmunkában lesz része a szervezeti állománynak.
  • a munkavállalók 35 százaléka átképzésre vagy továbbképzésre számíthat az elkövetkező két évben
  • a válaszadók több mint kétharmada az átképzést és a továbbképzést az egyik legfontosabb feladatának tartja, ezt mégis csak 33 százalék látja ezt kivitelezhetőnek az elkövetkező 12-24 hónapban
  • míg a cégvezetők 44 százaléka azzal számol, hogy három év alatt a munkavállalói több mint felét digitális továbbképzésben tudja részesíteni, a HR vezetők csupán 11 százaléka számol egy ilyen mértékű HR-fejlesztéssel.

Kopogtat a holnap HR-e

Azok a HR-részlegek, amelyeknek a szervezetekben a Covid-19 okozta humánerőforrás problémák mellett van koncepciójuk, felsővezetői támogatásuk, idejük és nem utolsó sorban anyagi erőforrásuk, már megkezdték a holnap HR tevékenységeinek a kiépítését, bevezetését. A mindennapi ügyintézéstől távolabbra tekintő humánmenedzsment a folyamatok működtetése, javítása elé helyezi a humán nézőpontból való szervezetfejlesztést. Ez egyszerre jelenti a munkatársak hatékony, proaktív, problémamegoldó együttműködési rendszerét, valamint az ügyféligények és -fókusz érvényesítését. Előtérbe került a jövőre való összpontosítás: a munkaerő formálás, a szervezeti, ezen belül a vállalati kultúra fejlesztése, a szervezeti digitális transzformáció és az adatvezérelt HR megvalósítása, a munkavállalói élmény megteremtése stb. A közeljövő jövő HR vezetője új típusú együttműködést képvisel, ösztönzi az innovatív vállalati kultúrát, és a vállalati célok mentén határozza meg a prioritásokat. Nem „adminisztrátor” vagy „profilozó”, hanem értéket teremt, ezért méltán foglalhatja el helyét a stratégiai vezetés első vonalában.

Kiemelten fontos lesz a vállalatok számára a következő időszakban, hogy tűzoltás helyett hosszú távú stratégiákban gondolkozzanak. Érdemes saját adatbázisokat építeniük, és komoly erőforrásokat fektetni a saját munkáltatói márkájuk építésébe: a jelöltekért folytatott harc egyik kulcskérdése a bér után, az adott vállalat piaci megítélése. A világjárvány előtérbe állította a szervezeti változások szükségességét is. Fontos egy olyan szervezet felépítése, amely felkészült a következő virológiai kockázatokra, amelyek az elkövetkező években esetleg felmerülhetnek.

Gyors ütemű HR-digitalizáció

A vírusjárvány felgyorsította azt a folyamatot, amely elkerülhetetlenné teszi a HR funkció digitalizálását, miközben a digitális HR-megoldások szerepe erőteljesen felértékelődik.

Ezzel folytatjuk a következő részben.

Dr. Gonda György vezetési tanácsadó Certified Management Consultant (CMC) változáskezelés, kommunikáció AzÜzlet.huDr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Nagy Márton: az energiaválság földre küldi Európa versenyképességét

Európa gazdasági téren folyamatosan teret veszít az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, az energiaválság pedig "földre küldi" az amúgy is "drasztikusan rossz" versenyképességét - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kétnapos nemzetközi konferenciáján.

Először mértek kétszámjegyű inflációt az euróövezetben

Szeptemberben az első alkalommal ért el kétszámjegyű éves növekedést a fogyasztói árindex és ezzel újabb rekordot állított be az euróövezeti infláció - jelentette az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Gaál Miklós, a Donautica igazgatója: a szálloda olyan, mint a színház, minden nap meg kell dolgozni az elismerésért

Szépséges, csendes, ezért is magával ragadó a faddi Duna-holtág világa, ahol a mozdulatlan vízben, csendesen siklik a csónak a nádas mellett, miközben egy távoli templom harangzúgása töri meg a csendet.

Végleg bezárnak több tucat budapesti postahivatalt

Harmincöt alacsony forgalmú budapesti postahivatal bezárásáról döntött a Magyar Posta. A bezárandó posták utolsó nyitvatartási napja október 7-e, péntek - közölte a vállalat.

Hírek

Végleg bezárnak több tucat budapesti postahivatalt

Harmincöt alacsony forgalmú budapesti postahivatal bezárásáról döntött a Magyar Posta. A bezárandó posták utolsó nyitvatartási napja október 7-e, péntek - közölte a vállalat.

Várhatóan idén is lesz nyugdíjprémium

Várhatóan idén is fizet nyugdíjprémiumot a kormány - mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.

Új történelmi mélyponton a forint

Új árfolyammélypontra gyengült a forint csütörtökön a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon.

Szegényebbek lettek a leggazdagabb amerikaiak

Elon Musk, a Tesla alapítója és vezetője áll a Forbes 400 leggazdagabb amerikai listájának élén. A magazin számításai szerint a mezőny együttes vagyona 4 ezer milliárd dollár volt, 500 milliárd dollárral kevesebb tavalyhoz képest.

Pénteken újra emelkedik az üzemanyagok piaci ára

Pénteken a benzin és a gázolaj beszerzési ára is emelkedik, mindkét üzemanyagfajta literje bruttó 4 forinttal kerül majd többe.

Mégsem zár be a csepeli munkásszálló

Nem zár be a csepeli Zászlós Szálló, az önkormányzatnak sikerült megállapodnia a munkásszálló működtetőjével - közölte a XXI. kerület polgármestere a Facebook-oldalán.

Még koránt sincs vége az építőipari árak emelkedésének

Az építőiparban tapasztalt drágulás mértéke az év első felében több mint kétszeresen haladta meg a fogyasztói árak növekedését. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) értékelése szerint az építőipari alapanyag- és építési termékek gyártói az orosz-ukrán háború piaci hatásait, a kivitelezők pedig a beszerzési nehézségeket az év első felében már beépítették az árakba, de az energiaköltségek elszabadulása és a forint-euró árfolyam ingadozása komoly bizonytalansági tényező lesz az elkövetkező hónapokban.

Még az idén bemutatják az új brit uralkodó portréját ábrázoló fontbankjegyeket

Még az idén bemutatják az új brit uralkodó, III. Károly király portréját ábrázoló fontbankjegyeket, amelyek várhatóan két év múlva kerülnek forgalomba - közölte kedden a Bank of England.

Gazdaság

425 forint is lehet egy euró? Ismét a dollár a vezető menedékvaluta

Miközben ismét a dollár lett a vezető menedékvaluta, új negatív csúcsra jutott forint. Mellette a fonttól kezdve az északi országok valutáin át a régiós fizetőeszközökig nagyon erős árfolyamkilengések jellemezték és jellemzik a devizapiacot – fejttette ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Összezárult az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

Amint az a keddi kamatdöntés után várható volt, az alapkamattal megegyező 13,0 százalékos kamatlábbal hirdette meg egyhetes betétjét csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

Átfogó energiahatékonysági és takarékossági programot indít a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank átfogó energiahatékonysági és takarékossági programot programot indít: épületeinek központi hőmérsékletét a fűtési időszakban 18 Celsius fokban maximálja.

Még az idén bemutatják az új brit uralkodó portréját ábrázoló fontbankjegyeket

Még az idén bemutatják az új brit uralkodó, III. Károly király portréját ábrázoló fontbankjegyeket, amelyek várhatóan két év múlva kerülnek forgalomba - közölte kedden a Bank of England.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom