Ahhoz, hogy Magyarország a megváltozott helyzetben is sikeres legyen, új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség, mert a világgazdaság a koronavírus-világjárvány és a háború következtében megváltozott- ez áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai közleményében.
A minisztérium hangsúlyozza: kizárólag a gazdasági semlegesség biztosításával nyílik lehetőség arra, hogy 2025-ben elérhető legyen a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés. A gazdaság újbóli lendületbe hozása mellett a kormány célul tűzi ki, hogy a konjunktúra helyreállítása bevonó jellegű legyen, a társadalom és gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön belőle, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások.
A kormány megkezdi az új gazdaságpolitikai akcióterv kidolgozását, amely a következő három alappilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a Demján Sándor Program, amelynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása.
Az új gazdaságpolitikai akcióterv e három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz.
A minisztérium ismerteti: a jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel támogatja, amelyek közül az NGM elsőként említi egy hároméves bérmegállapodás megkötését a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel, ezt követi a munkáshitel program elindítása és a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása két lépésben.
A lakhatást segítő intézkedéseket felvezetve az NGM megjegyzi, hogy Budapest súlyos lakhatási problémával néz szembe, amely probléma megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, de láthatóan ezt a problémát nem tudja kezelni. A budapesti lakhatási probléma enyhítése érdekében a kormány három intézkedést dolgoz ki: a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás, azaz az Airbnb feltételeinek szigorítása, a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének vizsgálata, valamint a kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási hallgatók számára.
Budapesten kívül az egész országra kiterjedően fejlessze a lakhatási feltételeket, ezért a megfizethető lakhatással kapcsolatos további hét lépést tervez úgy mint a fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása, a vidéki otthonfelújítási program elindítása, a Széchenyi Pihenő Kártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti, lakásfelújítást lehetővé tévő lehetőségének biztosítása.
Az egész országra kiterjedő lépések közé sorolták még az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló, átmeneti, lakáscélú felhasználásának biztosítását, a munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezményének kidolgozását, az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa fenntartását 2026 végéig, valamint az 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetését, együttműködésben a bankszektorral.
A harmadik csoportban a kormány meghirdeti a Demján Sándor Programot, amelynek célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása. A kkv szektor jelenti a magyar gazdaság gerincét, amelynek támogatását, további megerősítését nyolc intézkedéssel segíti a kormány: jelentős mértékű tőkefinanszírozási programmal, 1+1 KKV Beruházás-élénkítő támogatási programmal, azzal hogy elindítja a “Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programot a digitalizáció elősegítése érdekében.
Ezen túlmenően bejelentették a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat jelentős csökkentését 3,5 százalékra, az Eximbank Zrt. exportösztönző hitelprogramjának újraindítását, az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetését, a hazai kkv-szektort érintő európai uniós programok felgyorsítását, végezetül pedig a kkv-szektor adminisztrációjának csökkentését, így a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételének enyhítését.
Az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 intézkedése összességében hozzájárul 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés eléréséhez. Így ahhoz is, hogy a magyar GDP bővülése az unió átlagos növekedését meghaladva az élmezőnyébe tartozzon, ezáltal tovább folytatva hazánk felzárkózását az Európai Unióhoz – írta az NGM.
