Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Katonai agytrösztök: az ukrán ellenállás véget vet a gyors háború reményének, ami...
No menu items!

Katonai agytrösztök: az ukrán ellenállás véget vet a gyors háború reményének, ami felülírhatja az eredeti forgatókönyvet

Oroszország számos katonai előnnyel rendelkezik az ukrán erőkkel szemben, de azok egyelőre kitartanak. Illusztráció: Bigstock

Az orosz hadsereg megingott az ukrajnai invázió korai szakaszában, mivel a kemény ellenállás azzal fenyeget, hogy Moszkva gyors győzelembe vetett reményeit egy elhúzódó és költséges háborúvá változtatja – mondják amerikai tisztviselők és szövetséges katonai szakértők.

A Kreml folyamatban lévő inváziója a legfélelmetesebb kihívást jelenti az orosz hadsereg számára azóta, hogy Valerij Geraszimov tábornok, Oroszország legfőbb katonatisztje, akit 2012-ben neveztek ki posztjára, modernizálta azt. Ám ezidáig csak kevés ukrán területet foglalt el az orosz hadsereg. Az ukrán légierő és légvédelem egy része pedig még mindig sértetlen.

A The Wall Street Journal által idézett nyugati tisztviselők és elemzők szerint Oroszország stratégiája azon a feltételezésen alapult, hogy egy kezdeti rakétacsapás és az ukrán főváros felé irányuló támadás gyors összeomlását eredményezi Volodimir Zelenszkij elnök kormányának. Zelenszkij azonban továbbra is dacos, miközben nagy esélyekkel néz szembe.

Oroszország számos katonai előnnyel rendelkezik az ukrán erőkkel szemben. A Pentagon szerint Oroszország harci erejének egyharmada Ukrajna közelében még mindig az országon kívül van, és egyelőre nem lépett be a harcba. A következő néhány nap kulcsfontosságúnak bizonyulhat, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök azt fontolgatja, hogy agresszívabb megközelítést alkalmazzon-e Zelenszkij kormányának megalázására, ami még több civil áldozatot követelhet.

Az orosz hadsereg tüzérséggel, rakétákkal és légierővel rendelkezik. E fegyverek bevetése azonban csak még inkább ellenségessé tenné a lakosságot, amelyet Moszkva a befolyási övezetébe szeretne vonzani, és megnehezítené a Kreml számára a 44 milliós ország ellenőrzését.

A konfliktus kezdete óta Oroszország több mint 320 rakétát lőtt ki. Szárazföldi erői Fehéroroszországból Kijev belvárosától 30 kilométerre nyomultak előre. Az orosz erők is gyorsan megindultak krími támaszpontjaikról, és ritka kétéltű partraszállást hajtottak végre az Azovi-tengerről.

Mick Ryan, az ausztrál hadsereg nyugalmazott vezérőrnagya, aki a fejlett hadviselést tanulmányozta, azt mondja, hogy Oroszországnak eddig nem sikerült döntő előnyöket elérnie, és a precíziós lőszerkészletek esetleges kimerülése “valószínűleg arra kényszeríti őket, hogy régebbi, kevésbé pontos és halálosabb fegyvereket használjanak“.

A következő 48 órában nagyobb halálos erejű fegyverekre számítok a csatatéren” – tette hozzá.

Az orosz hadsereg jelentősen fejlődött a 2000-ig tartó csecsenföldi háborúk, valamint a 2008-as grúziai beavatkozás óta, amelynek során sikerült két szakadár régiót létrehozni.

Oroszország hadműveletei azóta korlátozottak voltak, és néha olyan területeken hajtották végre, ahol volt támogatói tartalék. 2014-ben az oroszok csendben beszivárogtak a Krímbe különleges erőkkel, haditengerészeti gyalogsággal és hírszerzőkkel, és egy lövés nélkül annektálták a félszigetet. Ugyanebben az évben Oroszország beavatkozott a délkelet-ukrajnai Donbasz régióban, és szeparatistákból álló proxy-erőt vezényelt.

Oroszország 2015-ös szíriai beavatkozása, amellyel Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogatta, bemutatta légierejét és nagy hatótávolságú rakétaképességét. Az ukrajnai invázióval ellentétben azonban a szíriai hadművelet nem igénylet nagy szárazföldi bevetést vagy szervezett hadsereg elleni harcot.

Az orosz hadsereg Kijevet támadja, a csapatok a főváros bekerítésére készülnek. Fotó: Bigstock

Ez nem az a kis, egyenként kiválasztott szíriai különítmény, amelyet bőségesen támogattak, és amely viszonylag kevés hibát követett el” – mondta Dara Massicot, a Rand Corporation orosz katonai szakértője, utalva Oroszország ukrajnai támadására. “Egy ekkora haderő túl nagy ahhoz, hogy elrejtse az orosz hadseregen belüli készenléti és személyzeti problémákat“.

Az ukrán erőknek is megvannak a maguk problémái. Mivel Zelenszkij elnök sokáig vonakodott elrendelni az általános mozgósítást, késett a tartalékosok behívása és következésképpen egyes egységek védelmi állásokba való átvonulása – mondta Phillip Karber, a Potomac Alapítvány politikai központ munkatársa.

Az Egyesült Államok régóta folytatott politikája, amely az Ukrajnába irányuló fegyverellátást úgy szabályozza, hogy ne provokálja Oroszországot, szintén hatással volt az ország katonai képességére. Stinger légvédelmi rendszereket csak januárban küldtek Ukrajnának, amikor a Biden-kormányzat jóváhagyta Lettország és Litvánia kérését, hogy az amerikai gyártmányú rendszereket saját arzenáljukból biztosíthassák. Az Egyesült Államok azóta úgy döntött, hogy saját készletéből küld légvédelmi rakétákat. Szakértők szerint azonban időbe telik a fegyverek szétosztása és az ukrán erők kiképzése a használatukra. Az Egyesült Államok nem szerelte fel az ukránokat hajó elleni rakétákkal.

Az ukrán erők azonban profitáltak az amerikai, brit és más szövetségesek kiképzéséből, valamint az orosz katonai lépésekről szóló amerikai hírszerzésből. Nyugati elemzők szerint az ukránok emellett ügyesen mozgatják és időnként kikapcsolják föld-levegő rendszerüket, hogy nehezebben legyenek az oroszok célpontjai. Ennek eredményeként Oroszországnak még nem sikerült légi fölényt elérni az országban.

Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő vasárnap azt mondta, hogy az oroszok csalódottak az offenzívájuk lassúsága miatt, de megpróbálják módosítani stratégiájukat és taktikájukat a kudarcok után. “Bizonyos mértékig saját maguknak köszönhetik ezt az üzemanyag, a logisztika és a fenntartás tekintetében. Azt várnánk tőlük, hogy tanuljanak ezekből a problémákból, alkalmazkodjanak hozzájuk, és megpróbálják leküzdeni őket” – mondta a tisztviselő.

James Hackett, a londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (International Institute for Strategic Studies) védelmi és katonai elemzésekért felelős vezető munkatársa megjegyezte, hogy Oroszország továbbra is előnyben van a katonák és a felszerelés tekintetében, bár a mozgatás most nehezebb lehet, mint korábban, mivel a hidak megsemmisültek, és az ukránoknak volt idejük jobban felkészülni a védekezésre.

Elemzők szerint a konfliktus menete most azon fog múlni, hogy Ukrajna képes lesz-e tartani Kijevet, és hogy az ukránok milyen gerillaharcot tudnak hosszabb távon fenntartani.

Jack Watling, a Royal United Services Institute, egy brit védelmi agytröszt szárazföldi hadviseléssel foglalkozó szakértője az orosz invázió előtt úgy vélekedett, hogy Ukrajna hagyományos erői 10 napig tudják tartani magukat, mielőtt átállnának a nem hagyományos ellenállási hadviselésre.

A korábbi konfliktusok – mondta Watling – azt mutatták, hogy “az oroszok mindig több katonai veszteséget szenvednek el, mint kellene“. Kérdés azonban, hogy a közvélemény mennyire fogja támogatni Putyin elnököt otthon, ahogy a háború elhúzódik és orosz katonák halnak meg.

Moszkva reményei szerint – mondta – ezt a kilátást el akarták kerülni egy “sokk és félelem” demonstráció megtervezésével, amely gyors előrenyomulást és néhány kulcsfontosságú célpont elfoglalását foglalja magában, abban a reményben, hogy a Zelenszkij-kormány gyorsan megadja magát vagy elmenekül.

Ez nem sikerült” – mondta.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A kolumbiai drogbáró hagyatékának felszámolása dollármilliókba kerül

Hatalmas összegbe, mintegy 3,5 millió dollárba kerül Kolumbiának a néhai drogbáró, Pablo Escobar 70 vízilójának elszállítása. Az állatokat a tengerentúlra küldik, hogy megfékezzék a helyi ökoszisztémát felborító, növekvő populációt.

A technológiai csúcselmék mesterséges intelligencia-stopot hirdetnek a kontroll hiánya miatt

A mesterséges intelligenciával foglalkozó óriásvállalatok kulcsfigurái - köztül Elon Musk - az emberiséget fenyegető veszélyektől való félelmükben azt akarják, hogy világszerte függesszék fel a nagy teljesítményű mesterséges intelligencia-rendszerek fejlesztéseit.

Moody’s: a vártnál kisebb károkat okozott az energiaválság Európában

Az európai energiaellátási válság a kezdeti félelmekhez képest kisebb reálgazdasági és államháztartási károkat okozott, és ez enyhíti az Európai Unió szuverén adósaira nehezedő hitelpiaci nyomást - áll a Moody's Investors Service szektorelemzésében.

Harmadára csökken júliustól a banki alapszámla díja 

Szokatlanul hosszú idő után, de végül tény lett a tervből: a kormány rendeletében a jelenlegi 3000 ezer forintról a harmadára, 1000 forintra csökkentette a bankoknál vezethető alapszámlák maximális havidíját – írja a Bank360.hu.  

Hírek

A kolumbiai drogbáró hagyatékának felszámolása dollármilliókba kerül

Hatalmas összegbe, mintegy 3,5 millió dollárba kerül Kolumbiának a néhai drogbáró, Pablo Escobar 70 vízilójának elszállítása. Az állatokat a tengerentúlra küldik, hogy megfékezzék a helyi ökoszisztémát felborító, növekvő populációt.

Elindult a Wizz Air harmadik járata Szaúd-Arábiába

A Wizz Air elindította harmadik szaúd-arábiai járatát Budapestről, az új közel-keleti úticél, Dammám így már átszállás nélkül elérhető - közölte a légitársaság. A járat hetente kétszer közlekedik.

Pénteken a gázolaj ára lélektani határ alá csökken, a benzin viszont tovább drágul

Pénteken újabb üzemanyagár-változás jön, hasonlóan ellentétes irányú, mint a mai: a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 8 forinttal emelkedik, a gázolajért viszont bruttó 4 forinttal kell majd kevesebbet fizetniük a kutaknak.

Több százezer robogós közlekedik szabálytalanul a magyar utakon

A magyar utakon közlekedő 650 ezer robogó kevesebb, mint felére kötnek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb), pedig az átlagosan 7-8 ezer forintos éves díj kifizetésével a tulajdonosok elkerülhetik a közúti bírságot és baleset esetén a több százezer forintot elérő átlagos kártérítést - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Ingyen taxizhatnak az idősek Budapest egyik kerületében

Új, a kerületben ingyenesen igénybe vehető szolgáltatással, az Időstaxival segíti mostantól a terézvárosi önkormányzat a kerületben élő időseket.

Lemondott a fővárosi állatkert megvádolt operatív igazgatója

Lemondott Szabó Roland, a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója kedden, mert sajtóhírek szerint vádat emeltek ellene - tudatta a Főpolgármesteri Hivatal.

Nem változtatott az alapkamaton az MNB monetáris tanácsa

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa keddi kamatmeghatározó ülésén.

Új néven folytatja a Foodpanda

Április közepétől foodora néven működik a foodpanda ételrendelő platform, a márkanév váltása mellett az üzleti modell változatlan marad - közölte a Delivery Hero Hungary Kft. ügyvezetője a cég sajtótájékoztatóján.

Gazdaság

Harmadára csökken júliustól a banki alapszámla díja 

Szokatlanul hosszú idő után, de végül tény lett a tervből: a kormány rendeletében a jelenlegi 3000 ezer forintról a harmadára, 1000 forintra csökkentette a bankoknál vezethető alapszámlák maximális havidíját – írja a Bank360.hu.  

Megvan, pontosan mikor egyesül az MKB Bank és a Takarékbank

Április 30-án lezárul az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. jogi egyesülésével a Magyar Bankholding keretében csaknem három éve tartó fúziós folyamat - közölte a bankholding.

Néhány ezer ügyfél kezében van a privátbanki vagyon fele

A teljes magyarországi privátbanki vagyon több mint 50 százaléka mintegy 6500 milliárdos kezében összpontosul - közölte a Blochamps Capital Kft.

Végveszélyben a legnagyobb magyar magánnyugdíjpénztár

Hamarosan lejár a határidő, és még mindig nincs meg a 70 százalékos tagdíjfizetési arány a Horizont Magánnyugdíjpénztárnál. 33,5 ezer pénztártag megtakarítása kerülhet ezzel veszélybe – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.