Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Két barátnő a klímáért
No menu items!

Két barátnő a klímáért

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője és Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke zöld szövetséget kötött.

Ursula von der Leyen

Egy hétköznap délután Brüsszelben: Ursula von der Leyen a kamerák elé lép. Másfél hete van csak hivatalban, de már az energiaellátás, az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság mélyreható átalakítását jelenti be: „Európa zöld fordulatot fog venni, ez az európaiak ’ember a Holdon élménye’ lesz.”

A ’Green Deal’ víziójának központi elme a klímasemleges Európa. 2050-re a kontinensről nem kerülne üvegház hatású gázt a légkörbe.

Christine Lagarde

Egy  nappal később délután Frankfurtban: Christine Lagarde első sajtótájékoztatóját tartja az Európai Központi Bank (EKB) elnökeként. Már hivatalba lépése előtt nyilvánvalóvá tette, hogy a klímavédelmet az európai jegybank egy legfontosabb feladatának tartja. A sajtótájékoztatón örömét fejezi ki, amiért „barátnőm, Ursula személyében az Európai Bizottság élére egy környezettudatos hölgy került”. Nem csak szavakban készül von der Leyen zöld fordulatát támogatni. A ’zöld értékpapírok’ előnyben fognak részesülni az EKB pénzpiaci tevékenysége során.

„A ’Green Deal’ megvalósításához nagy segítség Christine barátnőm elvi és gyakorlati támogatása” – üzente von der Leyen Brüsszelből Frankfurtba a sajtón keresztül.

Szükség is van a jegybanki segítségre. Az Európai Bizottság (EB) számítása szerint az ’európai zöld fordulat’ a következő évtizedekben évi 260 milliárd eurójába kerül a kontinens országainak, cégeinek és polgárainak. Ez az EU 2018-as gazdasági teljesítményének 1,5 százaléka!

Üres szavak vagy bátor víziók?

Két nagyhatalmú hölgy és egy közös vízió. Vezető tisztséget töltenek be az EU-ben, az első nők a posztjukon, elkötelezett européerek, senki sem vonja kétségbe felkészültségüket, de végzettségük, illetve szakmai múltjuk nem predesztinálná őket mostani tisztségükre. Lagarde jogászból lett pénzügyi szakember. Von der Leyen új Brüsszelben és Berlinben sem foglalkozott a szűkebb értelemben vett uniós ügyekkel.

Sokan kritizálják a pátoszos nyilatkozataikat és hiányolják a konkrétumokat. Mások csodálják elszántságukat, amiért nem csak az aktuális ügyeket akarják menedzselni, hanem egy vízió megvalósításáért is síkra szállnak.

Vége az EKB függetlenségének?

Homályos, miként szeretne egy jegybank a klímáért tenni. Lagarde jövő tavaszig az EKB stratégiájának átvizsgálását ígéri, aminek során fontos szempont lesz a környezetvédelem. Kritikusok szerint a két vezető szívélyes viszonya és a ’zöld értékpapírok’ pozitív diszkriminációja “veszélyezteti az EKB függetlenségét”.

Kétségtelen, hogy Lagarde elődjei keveset, vagy egyáltalán nem szólaltak meg közéleti témákban, nem neveztek barátjuknak politikusokat sajtótájékoztatókon.

Olaf Scholz

Azonban Lagarde is disztingvál. Míg Ursuláról a ’barátnőjeként’ beszélt, addig Olaf Scholz német pénzügyminisztert ’kollégájának’ nevezte. Igaz, a legtöbb jegybankárt még ezt a kifejezést is túl bizalmaskodónak, szakmaiatlannak tartaná és nem használná.

Másik oldalról az elődről, Mario Draghiról is köztudott volt, hogy jó személyes viszonyt ápol sok politikussal, még ha erről ő az olasz szakember nem is beszélt a nyilvánosság előtt.

Esélyek

Ha von der Leyen célja a klímasemleges Európáról megvalósulna, vagy legalább érdemi lépéseket sikerül tennie az a felé vezető úton, valóban történelmet írna. Új küldetést adna az EU-nak. Az európai integráció népszerűsége csúcsán rendelkezett már ilyennel. A béke és a jólét szinonimája volt. Azonban a béke természetessé vált, a jólét pedig sokak számára zsugorodott, illetve évtizedekig tartó folyamatos növekedése megtorpant, így az EU történelmi küldetés nélkül maradt és vesztett popularitásából. A ’Green Deal’ esélyt ad mindkettő visszaszerzésére.

„Megmutatjuk a világnak, hogy a munkahelyteremtés, a versenyképesség, a növekedés, a jólét és a klímavédelem nem egymást kizáró célok. Mi több, hosszútávon csak a környezetileg fenntartható növekedés fog működni” – mondta von der Leyen a ’Green Deal’ bejelentésekor. Ha ezt a gyakorlatban is bizonyítaná, az EU-t a világgazdaság és a nemzetközi politika megkerülhetetlen szereplőjévé tenné.

Kérdőjelek és viták

Az EB elnöke a ’zöld fordulat’ tervét eddig leginkább egy 50 pontos menetrendben konkretizálta. Már idén rögzíteni tervezik a 2050-es céldátumot és köztes célként 2030-ra a CO 50 százalékos csökkentését a 1990-es szinthez képest. A nemzetközi kötelezettségeket jóval meghaladó számmal szeretne az EU a 2020-as klímakonferencián Glasgowban példát mutatni a világnak és más államokat is követésre bírni.

A többi nagy horderejű jogszabály elfogadására és módosítására, mint az energiahatékonyságról és a megújuló energiaforrások kiépítéséről szóló rendeletek szigorítása, vagy a károsanyag-kibocsátás-kereskedelem rendszerének (ETS) átalakítása csak 2021-ben kerülne sor. Utóbbi jelenleg csak a kibocsátás 50 százalékát szabályozza. A ’Green Deal’ keretében kiterjesztenék a közlekedésre és az ingatlangazdaságra is. Ez ellen nem csak a két ágazatból érkezett heves kritika, de az Unión belül is vitatottak.

Brüsszelben is tudják, hogy az egyoldalú kötelezettségvállalások ártanak az európai gazdaság versenykésességének. Ezért egy ’Carbon Border Mechanism’ bevezetését tervezik, amely vámokkal védené a kontinens magas klímavédelmi standardot teljesítő iparát az olcsó importtól. Ez azonban nehézségekbe ütközhet. Még, ha jogilag sikerül is összeegyeztetni a világkereskedelem szabályrendszerével, politikailag tovább mérgesítheti az USA globálissá vált kereskedelmi háborúját. A konkrétumokat a ’Carbon Border Mechanism’ vonatkozásában is csak 2021-re ígéri az EB.

Ellenszél

Von der Leyen már a startnál megtapasztalhatta, mit jelent a politikai ellenszél. Csehország, Lengyelország és Magyarország az EU anyagi segítségnyújtásához kötötte igen szavazatát a Tanácsban a koncepció elfogadásakor. Miután erre az EB ígéretet adott, Budapest és Prága beadta a derekát. Varsó tartózkodott a szavazáskor. Nem tarja elegendőnek a 100 milliárd eurós ’Just Transition Fonds’ létrehozásának tervét, amely a ’Green Deal’ következtében szerkezetváltásra kényszerülő régiókat és a megszűnő szektorokban dolgozókat segítené. A lengyelek lebegteti, hogy később, a jogszabályok elfogadásakor csatlakozik-e.

Túlbecsülték magukat

A civilek, valamint a baloldali és zöld pártok nagyobb sebességet várnak az EB-tól. Ehhez azonban nem csak a gazdaság nagyobb támogatása, de apparátusnövelés is kellene. Az EU Klímapolitikai Igazgatóságán mindössze 220 eurokrata dolgozik. Ennyien fogják kidolgozni és a végrehajtani a mamut projektet? – csóválják sokan a fejüket. Attól tartanak, von der Leyen nem tudja, mekkora fába vágta a fejszéjét.

Ezt Lagarde vonatkozásában is többen felvetik. Oka van, hogy a világ központi bankjai nem foglalkozik klímapolitikával – hívják fel a figyelmet. A jegybank számára éppen elég kihívás az árstabilitás felett őrködni. Más, különösen a monetáris politikától távol eső feladatok ellátására kapacitása és eszközei sincsenek. Ha az EKB olyan feladatokat vállal magára, amelyeket nem tud teljesíteni, sérül a reputációja. Ez a monetáris politikára kihatóan is alááshatja a szavahihetőségét.

Hogy a két barátnő megbirkózik-e a nagy feladattal, talán még maguk se tudják. „Sok kérdésre még mi sem tudjuk a választ, de együttes erővel meg fogjuk találni” – mondta von der Leyen őszintén és optimistán egy történelmi délután Brüsszelben.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Koronavírus – A francia Sanofi 100 millió adag Pfizer vakcinát gyárt az év végéig

A Sanofi besegít a Pfizer-BioNTech konzorciumnak a koronavírus elleni oltóanyaga gyártásába, a francia gyógyszergyár több mint 100 millió adagot szállít le az Európai Uniónak 2021 végéig

Tőzsde – Pozitív kezdés New Yorkban

Indexemelkedéssel indult kedden a kereskedés az amerikai értékpapírpiacokon több kedvező negyedéves vállalati eredményre és az új amerikai kormányzattól várt gazdaságösztönző intézkedések hatására.

Közös vállalatot alapít a Mészáros Csoport és a Stadler

Közös vegyesvállalat létrehozásáról szándéknyilatkozatot írt alá a svájci központú Stadler Rail Group és a Mészáros Csoport  - közölte a két cég közös közleményben.

Bűncselekmény. Nem vették fel a kórházba – megmérgezte a kislányát

Azért adott be a gyógyszereket, 8-9 nyugtató tablettát a hároméves lányának, hogy a gyermeket felvegyék a kórházba. Jogerősen három év börtönre ítélték a nőt.

Hírek

Koronavírus – A francia Sanofi 100 millió adag Pfizer vakcinát gyárt az év végéig

A Sanofi besegít a Pfizer-BioNTech konzorciumnak a koronavírus elleni oltóanyaga gyártásába, a francia gyógyszergyár több mint 100 millió adagot szállít le az Európai Uniónak 2021 végéig

Bűncselekmény. Nem vették fel a kórházba – megmérgezte a kislányát

Azért adott be a gyógyszereket, 8-9 nyugtató tablettát a hároméves lányának, hogy a gyermeket felvegyék a kórházba. Jogerősen három év börtönre ítélték a nőt.

Koronavírus – WHO: a Moderna-vakcina második dózisával kivételesen hat hetet is lehet várni

A Moderna amerikai gyógyszercég által a koronavírus ellen gyártott vakcinából - kivételes esetekben - az első oltást követő hat héten belül is be lehet adni a második dózist - közölték kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői.

Koronavírus – Szaúd-Arábia a szegény országok vakcina ellátásáról tárgyal

Szaúd-Arábia tárgyalásokat folytat a koronavírus elleni vakcinák gyártóival a...

Volt Fed-elnök az új amerikai pénzügyminiszter

Az amerikai szenátus elsöprő többséggel hagyta jóvá Janet Yellen pénzügyminiszterré történő kinevezését, így gyorsan megkezdődhet a munka a kongresszussal egy újabb masszív gazdaságösztönző csomag elfogadásáról, a szankciós politika felülvizsgálatáról és a pénzügyi szabályozás erősítéséről.

A skótok a legnagyobb ivók – a magyarok a 24. helyen

A skótok és az angolok itták le magukat a leggyakrabban 2019-ben. A Global Drug Survey nemzetközi felmérés eredménye szerint a skótok évente átlagosan 33,8 alkalommal, az angolok 33,7 alkalommal részegednek le.

Von der Leyen felszólította az AstraZeneca céget: teljesítse vállalását

A Világgazdasági Fórumon az AstraZeneca brit gyógyszergyár elnök-vezérigazgatója bírálta  a kormányokat, hogy nem működnek együtt a világjárvány alatt. Miközben a cégvezető egyes országok "önző" magatartása miatt sajnálkozott,  Ursula von der Leyen, arra szólította fel a vezérigazgatót: teljesítse szerződésben vállalt vakcina szállítási kötelezettségét a konzorcium.

Koronavírus – Az AstraZeneca sajnálkozik “egyes országok önző magatartásán”

Sajnálkozását fejezte ki a Világgazdasági Fórum első online davosi csúcstalálkozóján az AstraZeneca brit gyógyszergyár elnök-vezérigazgatója, amiért a kormányok nem működnek együtt a világjárvány alatt, és bírálta egyes országok "önző" magatartását.

Leprás csimpánzok – mégsem csak az ember fertőz?

Leprával való fertőzöttséget mutattak ki vadon élő csimpánzoknál Afrikában. Egyelőre nem tudni, hogyan fertőződtek meg az állatok - közölte a leprával és tuberkulózissal foglalkozó németországi intézet (DAHW).

Fegyveres rablás Székesfehérváron – lövés is dörrent

Fegyverrel raboltak ki hétfő reggel egy autóalkatrész-szaküzletet Székesfehérváron, az elkövető lövést is leadott gázpisztollyal. A rendőrök két férfit előállítottak - közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság.

Koronavírus – Szijjártó: nagy mennyiségű orosz oltóanyagot vesz Magyarország

Magyarország három ütemben nagy mennyiségű, koronavírus elleni oltóanyagot vásárol Oroszországtól - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután Moszkvában Mihail Murasko orosz egészségügyi tárcavezetővel tárgyalt.

Koronavírus – Pekingben egy teljes lakónegyedet zártak le, mert megjelent a ‘brit változat’

Bezártak az iskolák és az óvodák Pekingben péntektől, és tömeges koronavírus-tesztelést folytatnak a kínai fővárosban, ahol az elmúlt napokban új, belföldi fertőzésből eredő eseteket azonosítottak.

Gazdaság

Kamatdöntés – Monetáris tanács: a monetáris kondíciók támogatják az árstabilitást

A monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását - olvasható a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának közleményében, amellyel a kamatdöntést indokolták.

Monetáris tanács: marad az alapkamat

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

Eltűnt befektetői pénzek – bírságolt és feljelentést tett az MNB

Betét vagy más visszafizetendő pénzeszköz jogosulatlan gyűjtése miatt a Magyar Nemzeti Bank 150 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki az angliai Goldsten Limitedre, és 25-25 millió forintot a társaság egy korábbi magyar vezető tisztségviselőjére, illetve egy magánszemélyre.

Moratórium – MNB: itt az ideje a tartalékok felépítésének

A jegybank részletes iránymutatását tett közzé a törlesztési moratóriumhoz kötődő nemfizetési és átstrukturálási kategóriák alkalmazására a hitelintézeteknek.

Fogyasztóbarát személyi hitel – a Budapest Banknál is

A Magyar Nemzeti Bank jóváhagyását követően hétfőtől a Budapest Banknál is kérhető minősített fogyasztóbarát személyi hitel - közölte a pénzintézet.

Fizetési stop – mentőöv és választási lehetőség is lehet

A nehéz helyzetűeknek mentőöv, másoknak választási lehetőség a hiteltörlesztési moratórium, amelyet a nehéz helyzetű lakossági és vállalati ügyfelek vettek igénybe nagyobb arányban.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom