Hirdetés
Kezdőlap Hírek Maszk nélkül - vétó. Szlovákiában nem kell oltási igazolvány az éttermekben
No menu items!

Maszk nélkül – vétó. Szlovákiában nem kell oltási igazolvány az éttermekben

Megvétózta a szlovák kormánykoalíció második legnagyobb pártja azt a  módosítástervezetet, amely oltási igazolvány vagy negatív koronavírus-teszt felmutatásához kötötte volna számos üzlet és szolgáltatás, köztük az éttermek látogathatóságát.

A tervezet megvétózását Boris Kollár, a négypárti szlovák kormánykoalíció második legnagyobb pártjának, a jobbközép Család vagyunknak (Sme rodina) az elnöke jelentette be pozsonyi sajtótájékoztatóján.

A közegészségügyi törvény módosítását szerdai ülésén hagyta jóvá a kabinet, a javaslatról az előzetes tervek szerint gyorsított eljárásban tárgyalt volna a törvényhozás. A tervezet a legtöbb üzlet és szolgáltatás, köztük az éttermek, kocsmák, fürdők és más intézmények látogatását csak azok számára tette volna lehetővé, akik oltási igazolvánnyal rendelkeznek, vagy negatív vírustesztet tudnak felmutatni. A tervezet a közvélemény jelentős részének tiltakozását is kiváltotta, részben azért is, mert a korábban ingyenes tesztelés lehetőségét júliustól a lakosság legnagyobb hányada számára a kormány megszüntette.

Boris Kollár

“Nem lehet két kategóriára osztani a társadalmat, ellenezzük, hogy diszkriminálják és büntessék azokat, akik nem akarják felvenni az oltást” – jelentette ki Boris Kollár a tervezet vétóját indokolva. Kifejtette: támogatják, hogy minél többen éljenek az oltás lehetőségével, mivel úgy vélik, hogy az a leghatékonyabb módja a járvány elleni védekezésnek, de ugyanakkor azt gondolják, hogy az oltásnak önkéntesnek kell maradnia, és nem szabad olyan rendelkezéseket hozni, amelyek anyagilag vagy más módon ellehetetlenítik azokat, akik valamilyen okból kifolyólag nem akarják beoltatni magukat.

Elmondta: a tervezetről komoly vita folyt a koalíciós tanácson, ahol leginkább a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) akarta átvinni az oltást fel nem vevők szankcionálását.

“Fegyvert akartak szegezni az emberek fejéhez, ezt nem szabad, nem lehet zsarolni az embereket” – szögezte le Kollár. Hozzátette: végül abban egyeztek meg, hogy a tervezetet átdolgozzák, és az új változatot egy későbbi időpontban terjesztik a parlament elé. A Család vagyunk politikusai kifejtették: elképzelhetőnek tartják a módosítás végrehajtását, ha az állam – Ausztriához hasonlóan – biztosítani tudja a vírustesztek ingyenességét, valamint a tesztelőhelyek kapacitásának növelését, amely jelenleg PCR-tesztek esetében csak napi 30 ezer.

A megvétózott tervezet és a kormány néhány más, az oltási igazolványokhoz kötődő intézkedése ellen a parlamenti ellenzék pártjai is tiltakoztak.

A pozsonyi törvényhozás legnagyobb ellenzéki pártja, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) például a kormány azon – elvben július 9-től hatályba lépő – intézkedését bírálta, amely alapján azoknak a Szlovákiába érkezőknek vagy visszatérőknek, akik nem kapták meg a koronavírus elleni oltást, 14 napra karanténba kellene vonulniuk. Az intézkedés kapcsán Robert Fico az Emberi Jogok Európai Bíróságának diszkriminációellenes esetjogára hivatkozott, kilátásba helyezve, hogy az intézkedés kapcsán az alkotmánybírósághoz fordulnak.

A mintegy öt és fél millió lakosú Szlovákiában a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (NCZI) adatai szerint a legalább egy oltásban már részesültek száma 2 millió 37 ezer volt, közülük 1 millió 611 ezren már a második adagot is megkapták. Szlovákiában már vagy másfél hónapja viszonylag alacsony szinten stagnál az újonnan kimutatott fertőzések száma, amely pénteken 17 volt, ami az elvégzett PCR tesztek kevesebb mint 0,3 százaléka.

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A versenyképesség egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése

A magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése

Az egyik futárcéggel erősít a másik

Az előző év azonos időszakához képest az elmúlt 1 évben a SAMEDAY 115 százalékos növekedést tapasztalt a határokon átnyúló szállítási szolgáltatásokat igénybe vevő online boltok számában.

Eljött amire a divatérzékenyek vártak Pesten

A budapesti nyitás jelentős mérföldkő a Primark globális terjeszkedési terveiben.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 600, a kedvezményeket figyelembe véve 417 100 forintot ért el, 14,0, illetve 13,8 százalékkal volt magasabb, mint 2023. februárban.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.