Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Lassan közlekedünk - De miért kellene gyorsabban?
No menu items!

Lassan közlekedünk – De miért kellene gyorsabban?

Lassú a közlekedés. „De miért kellene gyorsabban?” – kérdezi egy német menedzser. Az autógyártóknak nem prioritása a sebesség növelése. Nincs rá piaci igény. A szupergyors közösségi közlekedési eszközökre talán lenne, de gazdaságtalanok. Az amerikai, csőben mozgó kapszulavonat, a ’Hyperloop’ áttörést hozhat. A fuvarozás pedig az önjáró teherautókkal lesz gyorsabb és értékelhetőbb. Ebben a sofőrökön kívül mindenki érdekelt. Petrus Szabolcs írása.

A vártnál lassabb fejlődés

Sötét időben élek. Ha 50 évvel később születtem volna, fél óra alatt odaérnék” – gondolta a világhírű matematikus, Carl Friedrich Gauss, amikor XIX. század első évtizedében lovaskocsin zötykölődött Hannoverből Berlinbe.

Ehhez 572 km/h átlagsebesség kellene. A Gauss által jövendölt 50 év elteltével természetesen elképzelhetetlen maradt és még 200 év után is sokkal több idő kell hozzá. A 286 kilométeres út autóval 3 óra. A nagysebességű vonat, az ICE 1 óra 42 perc alatt teszi meg. A Lufthansa járatai 45 perc alatt, de a teljes menetidőt legalább 2 órával megnöveli az út a reptérre és a reptérről, valamint az ott eltöltött idő.

A rekorder a Shelby autó 509 km/h teljesítésével

Az elmúlt két évszázad lenyűgöző fejlődése ellenére elméletileg is nehéz 286 kilométert 30 perc alatt megtenni. Az autós sebességrekordot egy amerikai Shelby tartja a szériamodellek közül 509 km/h-val.

A TVG vezeti a rangsort – a jegy ára a választóvonal

A hagyományos vasúton Európában a francia TGV áll az élen 574 km/h-val. Ennél csak egy mágnespályán süvítő Shinkansen volt egyszer gyorsabb, 603 km/h-val. De ezek rekordok és nem két város közötti sebességi átlagok.

Az 572 km/h átlaghoz részben a hangsebesség közelében, 1.237 km/h-val kellene száguldani. A Sanghaji Maglevnek a legmagasabb az átlagsebessége, 247 km/h a vonatok között. Igaz, a reptér és a belváros közötti pálya csak 30 kilométer. Hosszabb szakaszon magasabb átlagra lenne képes. De 1.000 km/h fölé ma egyedül a repülő jut, viszont csak hosszabb távon és nem Hannover és Berlin között, amikor az út nagy része a jóval lassabb le- és felszállásból áll.

Jön az áttörés?

A gyakorlatban leginkább kötöttpályán lenne megvalósítható Gauss álmát. Ha a lehetetlennek látszó terveiről ismert Elon Musk elképzelése valóra válik, Los Angeles és San Francisco között néhány év múlva realitás lesz. Az elektroautózás pionírja, a Tesla alapítója a két város között egy vonathoz hasonló, csőben mozgó kapszulát képzelt el, amely a hangsebesség közelében süvít. A ’Hyperloop’ egy tesztpályán már közlekedik, de egyelőre az elképzeltnél jóval lassabban: utasok nélkül 500 km/h, utasokkal 172 km/h a rekordja.

Musk – Gausshoz hasonlóan – sajnálja az időt utazásra. De nem csak az motiválja, hogy gyorsabban megtehesse az utat a Tesla San Francisco-i központja és Los Angeles-i gyára között. Gazdaságilag fantáziát lát a projektben.

Elon Musk álomvasútja a Hyperloop

A magasvasútként futó csövet az autópálya felé építené Musk. Így csökkenne az infrastruktúra kiépítésének költségét. A pályát fedő napelemek pedig az olcsó üzemeltetésről gondoskodnának. Az ezeken keresztül nyert napenergia fedezné a ’Hyperloop’ szinte teljes energiaigényét! Így megfizethetőek lennének a jegyárak.

Nem éri meg

A ár a nagysebességű közlekedési eszközök Achilles-sarka. Legyen szó közúti, kötöttpályás, vagy légiközlekedésről, a sebesség növekedésével csökken a gazdaságosság. Drága a kiépítés és az üzemeltetés is. Kivételt csak a legfrekventáltabb vasút szakaszok jelentenek, például japán nagyvárosok között.

Sokan szeretnek gyorsan A-ból B-be jutni. Ezért többet is hajlandóak áldozni. Például személyvonat helyett nagysebességű szerelvényre váltanak jegyet. Van azonban egy fájdalomküszöb. A 200 felett száguldó autók fogyasztása, és sokszor a nagysebességű vonatok jegyárai is e felett lennének a legtöbbek számára.

Az átlagosnál jóval többet leginkább üzleti utazók hajlandók fizetni. De kevesen vannak, akiknek olyan magas az órabére, hogy számítana, 2 óra, vagy 30 perc alatt érnek – Gaussnál maradva – hannoveri irodájúakból egy berlini tárgyalásra.

Az autógyártók számára sebesség növelésének nincs prioritása, mert a vásárlók nem igénylik a mainál gyorsabb autókat. Egyrészt, mert a közutakon szigorú sebességkorlátozásokok vannak. Másrészt, a száguldást a forgalom se teszi lehetővé a legtöbb helyen.

Gyorsabban a sebesség növelése nélkül

Az árufuvarozásban a logisztikai cégek és a közlekedési eszköz gyártók is a sebesség növelésén dolgoznak. Ám ez se a magasabb km/h-t jelenti. Az emberi munkaerő kiváltásával akarják olcsóbbá, gyorsabbá tenni a csomagküldést. Önjáró eszközökbe és az alternatív meghajtások fejlesztésébe invesztálnak. Így akarják az áruszállítás tervezhetőbbé tenni és a zavaró tényezők kiküszöbölése mellett a költségek csökkenteni. Például az által, hogy nem a sofőr nyomja a gázt, hanem egy computer választja meg az optimális fogyasztásról gondoskodó sebességet.

Az igényekhez és a körülményekhez igazodni

A közösségi közlekedésben a legfontosabb cél a távolsághoz és a fogyasztói igényekhez igazodó mobilitási konstrukciót kínálni. A Sanghaji belvárosa és reptere között üzemelő szupergyors mágnesvasúttal sokan utaznak, így a magas beruházási és üzemeltetési költség ellenére is megfizethető. Hannover és Berlin viszont kevesen használnának, ezért magas lenne az egy utasra jutó költség. A magas árak pedig a potenciális utazók nagyrészt is elriasztanák. Ördögi kör. Senki sem profitálna a gyorsaságból.

A vonatok közül a Sanghaj-i Maglevnek a legmagasabb az átlagsebessége

A műszakilag lehetségesnél tehát fontosabbak a piaci igények. Előbbi középpontba helyezésére és utóbbi figyelmen kívül hagyására példa a Concorde. Hiába szárnyalta a szuperszonikus gép hangsebesség kétszeresével és tette meg a 3 és fél óra alatt London-Párizs távot, a többség a 8 órán keresztül repülő hagyományos gépeket választotta. Az utolsó évek 6.000 euró feletti átlagára adók és illetékek nélkül egy retúrjegyért túllépte a magánszemélyek döntő többségének fájdalomküszöbét és a legtöbb üzleti utazónak sem volt ennyire drága az ideje. Így 2003-ban, 27 év szolgálat után mind a két légitársaság, amelynek flottájában volt, kivonta a forgalomból. Az Air France és a British Airways számára mindvégig veszteségesen volt a Concorde üzemeltetése.

A célközönség sem kér a száguldásból

A Cancorde szupergyors, de ráfizetéses volt

A menedzserek többsége, akik a gyors és drága közlekedési eszközök legfontosabb célközönsége, nem szeretné az üzleti útjait a mainál gyorsabban megtenni. Az utazás a stresszes, kevés szabadidőt engedő és a családi életet a minimumra korlátozó munkájuk kellemes része.

A frankfurti középvezető nem örülne, ha a New York-i tárgyalás egy munkanapon belül teljesíthető programmá válna. Egyrészt kevésbé tudná kiélvezni az életformájához tartozó reptéri lounge-ot és a business class-t. Az üzleti vacsora, az italozás a luxushotel bárjában és a svédasztalos reggeli pedig teljesen kimaradna az életéből. A New York-i út munka és pihenés kombinációjából robotolássá válna.

Egy német autóipari menedzser szerint az, hogy egy távolabbi tárgyalás hosszabb utazással és hoteltartózkodással van összekötve, egyfajta küszöb. Mérlegeli, hova megyek el és hova nem. „Ha nem lenne ez a küszöb, rángatnák az embert mindenhova” – summázza.

A koronavírus-válsággal az üzleti utak gyakorlatilag megszűntek, a tárgyalások helyét videókonferenciák vették át. Az epidemológiai krízis elmúltával minden bizonnyal lesz visszarendeződés, de az biztos, hogy az üzleti utak száma hosszú távon is csökkeni fog.

„A mai lehetőségek úgy jók, ahogy vannak” – véli a menedzser. Szerinte megfelelő tervezés mellett ma is elég gyorsan lehet utazni. „Miért kellene gyorsabban? Van így is elég stressz az életemben.

A vasút, az autó és a repülés térnyerése előtt, rossz utakon lovaskocsin zötykölődve valóban nem volt kellemes. De valószínűleg Gauss se kívánta volna, hogy fél óra alatt Hannoverből Berlinbe érjen, ha tudta volna, hogy ezért az utazás napjaiban számos kellemes aspektusáról is le kell mondania.

 

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tőzsde – Csökkenéssel nyitott New York

Csökkenéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók szerdán. A vártnál gyengébb foglalkoztatottsági adatok letörték a befektetők lelkesedését, miszerint a felgyorsított oltási program gyors és erőteljes gazdasági fellendülést eredményez.  

Felmérés: a magyarok a legelhízottabbak Európában

Magyarországon a felnőtt lakosság 30 százaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig ennél is több, ezzel Magyarország rendelkezik a legrosszabb mutatókkal Európában - derült ki a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság és a Novo Nordisk kérésére készült reprezentatív kutatásból.

Megkapta a használatbavételi engedélyt az Etele Plaza

Megszerezte a használatbavételi engedélyt az Etele Plaza, így a bérlők megkezdhetik új üzleteik kialakítását Buda legnagyobb bevásárlóközpontjában - közölte a Futureal-csoport, a pláza fejlesztője.

Szamosi fémszennyezés. Megbüntették a felelős román céget

Mintegy kilencmillió forintnak megfelelő bírságot rótt ki a romániai vízügyi igazgatóság arra a cégre, amely a Szamost ért nehézfémszennyezésért felelős.

Hírek

Szamosi fémszennyezés. Megbüntették a felelős román céget

Mintegy kilencmillió forintnak megfelelő bírságot rótt ki a romániai vízügyi igazgatóság arra a cégre, amely a Szamost ért nehézfémszennyezésért felelős.

Történelmi mélyponton a román lej

Történelmi mélypontra süllyedt a román lej az euróval szemben: szerdán egy eurót 4,8768 lejen jegyeztek.

Repülővel jött a tiltott férfierő – tonnányi potencianövelőt foglaltak le

Több mint egy tonna illegális potencianövelőt foglaltak le egy Dubajból érkező légi szállítmányból a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Vírus-hatás. Bevásárlókörúton az olasz maffia

A COVID-válság által térdre kényszerített vállalkozók sokaságát vásárolta fel a maffia Itáliában. 140 ezer cég van a szervezet bűnözés beépülése közvetlen veszélyének kitéve. A maffia vírus, amely legalább olyan veszélyes, mint a pandémia – figyelmeztetett az olasz kormányfő. Petrus Szabolcs a maffia térnyeréséről készített összefoglalója.

Hiba a Paksi Atomerőműben – leterhelték a 2-es blokkot

Ötven százalékkal leterhelték a Paksi Atomerőmű 2. blokkját szerda hajnalban a generátor olajrendszerének hibája miatt - közölte az erőmű.

Lezuhant egy utasszállító Dél-Szudánban – halottak

Lezuhant egy utasszállító kisrepülőgép Dél-Szudán Jonglei térségében. Az állam kormányzójának bejelentése szerint a fedélzeten tartózkodó mind a tíz ember életét vesztette.

Pénteken tovább drágul a benzin

Pénteken a benzin literenkénti átlagára bruttó 3 forinttal emelkedik, a gázolaj ára viszont nem változik.

Magyar alelnöke lett az ENSZ statisztikai bizottságának

Az ENSZ statisztikai bizottsága az idei, 52. ülésszakot megelőző tisztújítása során Vukovich Gabriella címzetes egyetemi tanárt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét egyhangúlag a bizottság alelnökévé választotta.
Támogatott tartalom

Kinek éri meg leginkább a Babakötvény?

Szerencsére egyre több szülő gondolja úgy, hogy gyermekét támogatja a felnőtté válás kezdetét, komoly kiadásait. A megtakarítási lehetőségek közül talán a legtöbben a Babakötvényről hallottunk, de könnyen tévedésbe eshetünk, ha csupán a közbeszédre hagyatkozunk és egyenlőségjelet teszünk a Babakötvény és a Start-számla közé. Ez a megközelítés megnehezítheti a család céljaihoz leginkább illeszkedő előtakarékossági forma megtalálását.

Felmelegedés. Ha Európa így folytatja, elkerülhetetlen a katasztrófa

Az európai vállalatok szénkibocsátása jelenleg olyan szintű, amely biztossá teszi, hogy a globális hőmérséklet 2,7 Celsius-fokkal fog növekedni 2100-ig - állapította egy meg új tanulmány.

Közúti ellenőrzés hétfőtől – fókuszban az övhasználat

Országos ellenőrzés lesz az utakon március 8. és 14. között - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Szlávik János: szigorítás jöhet a vírusmutánsok megjelenése miatt

A vírusmutánsok egyre több embert fertőznek meg, sokan kerülnek kórházba, ezért a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa elképzelhetőnek tartja, hogy szigorítani kell a koronavírus-járvány elleni védekezésért hozott intézkedéseken.

Gazdaság

Zöld pénzügyek – MNB: az irány jó, de van hova fejlődni

A járvány ellenére előrelépés történt a zöld pénzügyekben: számos bank dolgozik zöld hitelek bevezetésén, az állam pedig zöld állampapírokat bocsátott ki. Ugyanakkor a fenntartható fejlődési célok szempontjából van hova fejlődni - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Zöld pénzügyi jelentést ismertetve.

Átlépte az 1800 milliárdot az NHP Hajrá

Tavaly áprilisi indulása óta 28 ezer kis- és közepes vállalkozást 1836 milliárd forint forráshoz juttatott a Növekedési Hitelprogram Hajrá - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Új garanciaprogram az MFB-től – jegybanki és piaci hitelekhez

A Magyar Fejlesztési Bank a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására legfeljebb 80 százalékos garanciát biztosít a jegybanki hátterű és a piaci hitelekhez - közölte a pénzintézet.

Azonnali fizetés. Egy év alatt 150 millió tranzakció

Az azonnali fizetési rendszer (AFR) elindulása óta közel 150 millió tranzakció teljesült néhány másodpercen belül, mintegy 30 ezermilliárd forint értékben - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Kivonul Magyarországról és több más piacról a Commerzbank

Kivonul Magyarországról és több más piacról Németország egyik legnagyobb pénzintézete, a Commerzbank - írta a Handelsblatt című német üzleti lap.A német külkereskedelem mintegy 30...

Fogyasztóbarát otthonbiztosítás – a Generalinál is

A Generali Biztosító Zrt. is beléphet a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások piacára - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom