Kezdőlap Agrárvilág Magyar József 420 milliós jutalommal búcsúzott - a Bonafarmé lett a Hungerit
No menu items!

Magyar József 420 milliós jutalommal búcsúzott – a Bonafarmé lett a Hungerit

Régóta tudta a szakma, bár hivatalosan sokáig nem jelentették be, hogy az OTP-vezér, Csányi Sándor tulajdonában álló Bonafarm Zrt. vette meg a szentesi Hungerit Zrt.-t. Az ügyletet azonban igazán különlegessé a Hungerit tulajdonosa, Magyar József tette azzal, hogy búcsúzóul 420 millió forint jutalmat oszt szét a baromfifeldolgozó cég munkatársai között.

– Magyar úr! Gratulálni szeretnék! Nem azért, mert eladta a cégét. Egy olyan hibátlan vállalatot, mint a Hungerit, nem nagy kunszt eladni. Legfeljebb az ár a kérdés, (amivel kapcsolatban 16 milliárdot csiripelnek a madarak) de ez tudom, üzleti titok. Amiért gratulálni szeretnék, az, hogy a mai Magyarországon tudomásunk szerint nem volt még olyan, hogy egy milliárdos, vagy milliárdos cég tulajdonosa komoly összeget adna búcsúzóul a munkatársainak.

– Hát most lesz…

– És honnan jött az ötlet?

– Nem lehet ezt a munkát csinálni, csak közösen. Nekem ennyi embert segített ebben és én ezt viszonozni szeretném nekik.

– Az, hogy kivonul a cég operatív irányításából már korábbi beszélgetéseink idején is többször felvetődött. De azért aktív maradt. Képletesen szólva, most mennyire engedi el a Hungerit kezét?

– Felkértek, hogy maradjak az igazgatótanács elnöke, és mivel a harmadik gyermekemnek érzem a Hungeritet, ezt a feladatot elvállaltam.

 

Magyar József, a Hungerit alapító-tulajdonosa

Magyar József története (akinek vagyonát a TOP 100 kiadvány 2016-ban 8,8 milliárdra becsülte) klasszikus amerikai sikersztori is lehetne, ha nem Magyarországon zajlott volna. Na meg az is nagy különbség, hogy amíg Amerikában az is megszokott, hogy a sikeremberek olykor csődbe jutnak, majd miután leporolták zakójukat, mintha mi sem történt volna, lépnek vissza a siker útjára, amit a közvélemény elfogad és a bankok is támogatnak, Magyarországon egy ilyenre nem sok esély lenne. De – bár volt időszak, amikor a Hungerit is végveszélybe került – az alapító, aki legnagyobb sikerének azt tartja, hogy az évtizedek alatt közel 30 milliárd forintnyi beruházással – és megközelítőleg 20 milliárdnyi adót fizetve -, a semmiből építette fel az ország legnagyobb baromfiipari vállalatát, a munkahelyek megőrzését mindvégig célul tűzve, munkatársai segítségével mindkét nagyobb krízisből kivezette cégét.

Ahogy a fenti telefonbeszélgetésből is kiderül, ezt a közös munkát és szolidaritást köszöni most meg azzal, hogy búcsúzóul úgy oszt szét 420 millió forintot a munkatársai között (ami több, mint 1400 munkatársat érint), hogy abból mindenki részesedik. Még az is közel félhavi fizetésnyire számíthat, aki csak néhány hónapja van a cégnél, míg a többiek a Hungeritnél eltöltött évek arányában kapnak a pénzből.

Az, hogy a cégvezető mindig csapatban gondolkodott, jól mutatja, hogy még a legnehezebb időkben folytatott beszélgetéskor is azt hangoztatta: egy alapító tulajdonos számára a legrosszabb érzés az, ha a növekedés helyett a leépítést kell választani. Különösen akkor, ha erre egy olyan településen kerül sor, ahol az emberek személyesen is ismerik egymást.

A személyes ismeretség olyannyira igaz, hogy a cégvezető karrierje is a szentesi vállaltnál indult. Ott lett üzemvezetőből, főművezető, majd a rendszerváltásig, 1990. december 1-ig főmérnök, később az állami vállalat egy részéből hozta létre az akkor legkisebb hazai baromfifeldolgozót, a mai Hungeritet. Ezt követően még két másik, a profilhoz illeszkedő társaságot is alapított úgy, hogy mindhárom vállalkozás, folyamatosan nyereséges volt.

Az első krízis 2008-ban érte el a céget, amikor a globális válság mellett a Négy mancs állatvédő szervezet is támadta őket a – teljesen legális – libatömésbe kapaszkodva. Az már talán sosem derül ki, hogy a furcsa hadakozás mögött – amint azt sokan sejtették, vagy éppen állították – a konkurencia állt, vagy sem, de az biztos, hogy ezzel jelentős exportpiacokat és vele 3,2 milliárd forintot vesztett a cég.

Ezért sem volt mindegy, hogy Magyar József mindig a fontolva haladás híve volt és ekkor jött igazán jól, hogy a cégekből nem vették ki a korábbi évek nyereségét. Sőt a válság éveiben tulajdonosként a saját fizetését is csökkentette, amit a menedzsment tagjainál is megtettek azért, hogy a munkahelyeket képesek legyenek megőrizni. De így is szükség volt még 400 millió hitelre. A sorsfordító kölcsön megszerzésénél pedig ismét beigazolódott, hogy az üzleti életben mekkora szerepe van az évek, évtizedek alatt kiérdemelt, az eredményességen alapuló megbecsültségnek. A kritikus pillanatban ugyanis az Erste Bank akkori vezérigazgatója, Papp Edit a személyes bizalmon alapuló döntéssel garantálta a hitel kiutalását, ami a többi, a céget finanszírozó pénzintézetnél is megnyitotta a kapukat.

Így sikerült akkor egyenesbe állni. Olyannyira, hogy a közben a már 35 országba exportáló, Magyarország legnagyobb árbevételű baromfi-feldolgozójának számító Hungerit Zrt. a két évvel ezelőtti második krízist, a madárinfluenza miatti 8 milliárdos forgalomcsökkenést is zökkenőmentesen vészelte át. A Hungerit Zrt. 2017-ben már úgy ért el 38 milliárdos forgalmat és hozzá nyereséget, hogy Magyar József 2016-ban már átadta fiának a vezérigazgatói posztot, miközben továbbra is aktív szerepet vállalt a cég életében.

Azt, hogy a Hungerit végül mégis a Bonafarmhoz kerül, a 74 éves üzletember azzal magyarázza, hogy bár külföldi vevői jócskán akadtak, kétszeresen is „magyarként” nem akarta külföldi kézre juttatni az általa alapított céget. Ugyanakkor a versenyképesség megőrzéséhez hosszabb távon olyan, több tíz milliárdos fejlesztésekre van szükség, amelyek terhét már nem akarta utódaira hagyni.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Pozitív kezdés az amerikai tőzsdéken

Indexemelkedéssel indult a kereskedés szerdán az amerikai értékpapírpiacokon az előző napi széles ingadozásokat követő vegyes zárás után.

Magyar díjeső a gasztronómiai Oscaron

Nyolcvannyolc magyar élelmiszert díjazott idén a brit Great Taste Awards. Közülük három termék a maximális három csillagot, huszonöt élelmiszer pedig két csillagot nyert el.

Űrcentrumot alapított az ELTE – űrtudományi képzés indul

Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), amely az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni.

Vállalati képzési program – 15 milliárdos pályázati keret nyílik

Október elsejétől pályázhatnak a vállalkozások munkavállalóik továbbképzésére a vállalati belső képzési programban - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerdán, a kis- és középvállalkozásokat segítő országos szakmai roadshow kecskeméti állomásán.

Hírek

Hitelmoratórium. A törlesztés folytatására az adósok 36 százaléka képtelen

A hitelmoratóriumot igénybe vevők 36 százaléka még nem áll készen a hitele újbóli törlesztésére.

Hol a legolcsóbb az energia Európában? Árkörkép

A lakossági fogyasztók Magyarországon továbbra is a legkedvezőbb energiaárakkal számolhatnak az európai országok közül.

A NASA holdjárója a Nobile-kráterben landol – vizet fog keresni

A NASA rovere következő holdmissziójához a Hold déli sarkánál, a leghidegebb pontra száll le 2023-ban. A Viper (Volatiles Investigating Polar Exploration Rover) nevű jármű Nobile-krátérben fog landolni - jelentette be az ürgynükség.

Péntektől olcsóbb lesz a benzin, a gázolaj viszont tovább drágul

Péntektől a benzin literenkénti átlagára bruttó 2 forinttal csökken, a gázolajé pedig bruttó 4 forinttal emelkedik.

Románia – Koronavírus. Naponta több mint száz halott

Romániában a kéthetes mozgóátlag több mint duplájára, száz fölött ugrott kedden az egy nap alatt elhunyt koronavírusos betegek száma, és az utolsó 24 órában újonnan diagnosztizált fertőzések is immár több mint kétszer is vannak két hét átlagának.

Katonai konvojra kell számítani többfelé az utakon

Kiképzés miatt katonai gép- és harcjárművekből álló menetoszloppal találkozhatnak az autósok csütörtökön és pénteken több autópályán és főúton is - közölte a Honvédelmi Minisztérium.

Nagyot gyengült a forint a kamatemelés után

Jelentősen gyengült a forint az MNB kamatdöntésének kihirdetése után: az euró jegyzése 354,56 forintra emelkedett a bankközi devizapiacon. A döntés közzététele előtt egy perccel még 353,04 forinton állt a jegyzés.

Kiskörei vízerőmű – nyolc sérült. Turbinahiba okozhatta a robbanást

A Tiszavíz Vízerőmű Kft. kiskörei telephelyén az egyik turbina tervezett, éves karbantartása során történt robbanás hétfőn - közölte az MVM.

Gazdaság

Támogatott tartalom

Tőzsdézhetek úgy is, ha nem értünk hozzá 

Tőzsdézni úgy, hogy nincs meg hozzá a szükséges tudásunk vagy időnk? Erre is van lehetőségünk: tulajdonképpen „bérelhetünk” magunknak szakértőt. A privátbanki szolgáltatással nemcsak magasan képzett, akár helyettünk tőzsdéző szakember munkáját kapjuk meg, de olyan befektetési lehetőségeket is, amelyek csak rajta keresztül érhetőek el. (x)

Negyedszer is emelte az alapkamatot az MNB – változott a kamatfolyosó is

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A testület azonos mértékben emelte a kamatfolyosót is, 0,7 százalék és 2,60 százalék közé.

Londoni elemzők: még egy kamatemelés biztos az MNB részéről

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi monetáris szigorítási ciklusán belül egy kamatemelés még bizonyosra vehető.

Moratórium – Bankszövetség: méltánytalan a kamatok utólagos csökkentése

Méltánytalan a hitelkártyák és a folyószámlahitelek kamatát a személyi kölcsön kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő - közölte a Magyar Bankszövetség.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom