Kezdőlap Világgazdaság Nem a csillagos ég a határ - Beindult a világűr üzlet
No menu items!

Nem a csillagos ég a határ – Beindult a világűr üzlet

Az űrbizniszre vállalkozók már nem csak a NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) megrendeléseiből élnek. Egyre több cég jelent meg a szabadpiacon… 

„A Marson szeretnék meghalni, de nem landolás közben” – mondta néhány éve Elon Musk. A kaliforniai elektroautó gyártó, a Tesla alapító tulajdonosa közismert nagyratörő, sokszor nem túl realisztikusnak tűnő terveiről. Ilyen volt, amikor 2002-ben céget alapított néven. A vállalkozás profilja a kereskedelmi célú űrrepülés.

 

Musk ma már elismeri, túl optimista volt az akkori ígérete, mi szerint 2024-től menetrendszerinti járatai lesznek a Marsra. Célját azonban nem adta fel és számos üzleti sikerről is beszámolhat az SpaceX. Korábban a ’Falcon 1’, jelenleg a ’Falcon 9’ rakétájával a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) legfontosabb áruutánpótlás szállítója. Nem utolsó sorban, mert az SpaceX rendelkezik a világ legnagyobb teherbírású szállítórakétájával. Ennél azonban sokkal nagyobb sajtóvisszhangot keltő siker volt, amikor 2020 tavaszán első magáncégként űrhajóst juttatott el az ISS-re. Hab a tortán, hogy Musk cége 8.000 munkatársával az elmúlt években darabszám alapján a legnagyobb szatellit gyártóvá lépett elő.

A SpaceX tevékenységéből a NASA és így közvetve az amerikai adófizetők is profitálnak. Az többször használatos kilövőrakéta, a ’Falcon 9’ érdeme, hogy jóval olcsóbb lett az ISS-re árut szállítani.

Új üzleti szegmens született

Az űrbizniszben vállalkozók már nem csak a NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) megrendeléseiből élnek. Egyre több szolgálgatást nyújtanak a szabadpiacon. A neves elemzőcég, a Morgan Stanley becslése szerint napjainkban évi 350 milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak az űrben aktív cégek. 2040-re évi 1.100 milliárd lehet az összebevételük.

A legtöbb vállalkozás azonban még túl kockázatosnak számít, ezért nem mer a tőzsdére menni. Túl olcsón mennének el a papírok. Nem jegyzik a SpaceX papírjait se. Musk ezt csak a rendszeres Mars-járatok beindulása után tervezi.

Richard Branson

Pedig vannak tőzsdei sikertörténetek. Egy amerikai milliárdos, Richard Branson 2004-ben alapított cégének árfolyama a tőzsdei debütálás óta 60 százalékkal nőt. A Virgin Galactic papírjainak összértéke mára eléri a 4 milliárd dollárt. Mindezt azonban erős árfolyamingadozás mellett. Volt, hogy 37 és olyan is, hogy 400 dollárt ért egy részvény. Ez mutatja, hogy a cég, mint, ahogy általában az űrbizniszben utazó start up-ok, a spekulatív kategóriába tartoznak.

A Virgin Galactic a civilek számára is elérhetővé akarja tenni az űrutazást. Branson ígérete szerint egy fél órás sétarepülés a Föld atmoszférájának határán már 2021-ben lehetséges lesz. Legalábbis azok számára, akik ki tudnak fizetni 250 ezer dollárt a 30 perces kalandért.

Egyre nagyobb a konkurencia

A Northrop Grumman Antares rakétája mintegy 7600 font súlyú terhet juttat el az orbitális laboratóriumhoz és legénységéhez a 2019-ben készült felvétel szerint.
Kredit: NASA / Bill Ingalls

A szegmens perspektíváit mutatja, hogy már nem csak start-up-ok látnak benne fantáziát. Egyre több nagy múltú cég is érdeklődik az űrbiznisz iránt, vagy kínál már szolgáltatást a területen. Elsősorban rakétákat és szatelliteket építenek, illetve ezekhez gyártanak alkatrészeket. A nagy, tőkeerős konszernek könnyebben tudnak belépni az üzletbe, mint a start up-ok. Az űripari gyártás ugyanis rendkívül nagy kezdőberuházást követel meg.

Sok hadiipari cég aktív a területen. A Lockheed Martin tavaly 11 milliárd dollár bevételre tett szert űripari gyártással. De továbbra a hadiipar a közel 100 ezer embert foglalkoztató marylandi konszern főprofilja. Az űripari tevékenység teljes árbevétele csak 20 százalékát adja. Az arány viszont évek óta bővül. Pénzpiaci elemzők ennek tudják be, hogy az elmúlt öt évben duplájára nőtt a társaság részvényeinek ára. Az űripari aktivitással a Lockheed Martin függetlenedni tud az államtól. A hadiiparban ugyanis megrendelése 80 százaléka az amerikai kormánytól érkezik.

Egy másik amerikai hadiipari óriás, a Northrop Gruman legnagyobb megrendelője szintén az amerikai hadügyminisztérium. Ezért örülnek a virginiai cégnél is, hogy az utóbbi időben egyre több megrendelésük van az űrszektorból. A 90 ezer embert foglalkoztató cég tavaly közel 8 milliárd dollár értékben gyártott rakétákat űrhajók és szatellitek kilövéséhez. Összességében 6 százalékkal, 14 milliárd dollárra növelt bevételét az új szektorból a Northrop Gruman.

Reménysugár az Airbusnak és a Boeingnek

A polgári repülőgépgyártást monopolizáló Airbus és Boeing is aktív az űriparban. A páneurópai Airbus 1986 óta gyárt rakétákat és szatelliteket. Az űripari gyártásért a francia Gruppe Safrannal közös tulajdonában álló Ariane Group égisze alatt folyik. A Boeing legfontosabb űripari terméke a ’CST-100’: Egy asztronautákat az ISS-re juttató, többször használható kapszula. A Boeing rakétákat is gyárt a Lockheed Martinnal kooperálva, egy közös vállalat, a United Launch Alliance keretében.

Az United Launch Alliance (ULA) felvétele

A terület jelentősége felértékelődött az Airbus és a Boeing számára is, miután a korona-válság jelentősen csökkent a civil repülők iránti keresletet. Nem lesz azonban könnyű új megrendeléseket szerezniük, mert az igazán csak mostanában felfedezett űrbizniszben is egyre nagyobb a konkurenciaharc. De mindkét céget segítheti a politikai hátszél. Az Airbus az EU-tól és az űrkutatásban aktív tagállami kormányoktól, míg a Boeing leginkább a NASA-tól számíthat megrendelésekre.

Az állam továbbra is megkerülhetetlen szereplő az űriparban. Erre jó példa egy német cég, az OHM. 2001-es alapítás óta kizárólag az ESA megrendeléseiből él. Az amerikai ’GPS’ alternatívájaként fejlesztett európai navigációs rendszer, a ’Galileo’ építéséhez szállít szatelliteket.

A brémai cég a legjelentősebb német szereplő az űrszektorban. 3.000 munkatársával és évi 700 milliós eurós bevételével azonban nemzetközi összehasonlításban kispályásnak számít. Ez azonban gyorsan változhat, ha beválik az új fejlesztésű ’micro-launcher’ rakétája. Az űrkapszula kisebb, 100 kiló alatti terheket képesek az orbitális pályáig eljuttatni.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Erősödéssel zártak a New York-i tőzsde főbb mutatói

Erősödéssel zártak hétfőn a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói.  

Tőzsde – Csökkenéssel nyitottak a New York-i indexek

Csökkenéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók hétfőn.

Helyreállítási alap. Az EU elfogadta újabb négy tagállam tervét

Az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) elfogadta négy tagállam, Horvátország, Szlovénia, Litvánia és Ciprus nemzeti helyreállítási tervét, amelyek fő célja a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni talpra állás finanszírozása. A testület elsőként 12 tagállam helyreállítási tervének adott zöld jelzést július közepén.

Matolcsy: több digitális, kevesebb építési beruházásra lenne szükség

Az állam vasba és betonba, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet - bírálja a beruházások szerkezetét és ebből a szempontból érvel a magas költségvetési deficit ellen e heti írásában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Hírek

KSH: tízmillió fölött az internet-előfizetések száma

Tavaly az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 326 milliárd forint volt, egy év alatt 8,2 százalékkal nőtt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Digitális gazdaság 2020 című kiadványából.

Hőségriadót rendelt el Müller Cecília

A következő napokban várható tartós hőség miatt déltől hőségriadót rendelt el Müller Cecília országos tisztifőorvos.

Házassági vagyonjog – tévhitek. A szerződés tiszta helyzetet teremt

A házassági vagyonjogi szerződés tiszta helyzetet teremt, a házastársak biztonságát is szolgálja - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

Vatikán – 65 millió euró deficit. Nyilvános a vagyonnyilatkozat is

A Vatikán első alkalommal hozott nyilvánosságra információkat a birtokában álló ingatlanokról: a Szentszék eddigi legrészletesebb vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy több mint ötezer ingatlannal rendelkezik szerte a világon.

Világörökség. Kilenc új helyszín az UNESCO listáján

Kilenc új helyszínt - köztük a madridi Prado múzeumot ölelő kulturális térséget, európai fürdővárosokat és a kínai Kanton történelmi városrészét - vett fel a világörökségi listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán.

Olaszország: Tűzvész tombol Szardínián

Négyszáz embernek kellett elhagynia otthonát vasárnapra virradóra Szardínia szigetén, amelynek nyugati térségében tűz pusztít.

Németországban újabb csúcs felé közelíthet az új fertőzöttek napi száma

Németországban két hónapon belül százezerre is emelkedhet a koronavírussal fertőzöttek napi száma, hacsak nem olttatják be magukat többen

Hőhullám és sáros eső is érkezik

Újabb hőhullám várható a hétvégén, és ismét szaharai por...

Gazdaság

Tovább mélyíti kínai kapcsolatait az MNB

Az információcsere és a tudásmegosztás érdekében kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá a Kínai Értékpapír-felügyeleti Hatóság (CSRC) és a Magyar Nemzeti Bank.

Duplázott a lakossági megtakarítás

A járvány alatt jóval nagyobb megtakarítások halmozódtak fel a lakosságnál, mint a megelőző időszakban, az öngondoskodás célja nem változott számottevően, továbbra is a legnépszerűbb...

Moratórium – Nagy Márton: újra kellene gondolni egyes hitelek kondícióit

Még szeptember vége előtt érdemes lenne átgondolni a moratóriumban lévő lakossági folyószámlahitelek és a hitelkártyák kezelését - jelentette ki a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója.

Az EKB nem változtatott az irányadó eurókamaton

Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa nem változtatott csütörtöki kamatdöntő ülésén az irányadó eurókamaton.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom