Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Nem a csillagos ég a határ - Beindult a világűr üzlet
No menu items!

Nem a csillagos ég a határ – Beindult a világűr üzlet

Az űrbizniszre vállalkozók már nem csak a NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) megrendeléseiből élnek. Egyre több cég jelent meg a szabadpiacon… 

„A Marson szeretnék meghalni, de nem landolás közben” – mondta néhány éve Elon Musk. A kaliforniai elektroautó gyártó, a Tesla alapító tulajdonosa közismert nagyratörő, sokszor nem túl realisztikusnak tűnő terveiről. Ilyen volt, amikor 2002-ben céget alapított néven. A vállalkozás profilja a kereskedelmi célú űrrepülés.

 

Musk ma már elismeri, túl optimista volt az akkori ígérete, mi szerint 2024-től menetrendszerinti járatai lesznek a Marsra. Célját azonban nem adta fel és számos üzleti sikerről is beszámolhat az SpaceX. Korábban a ’Falcon 1’, jelenleg a ’Falcon 9’ rakétájával a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) legfontosabb áruutánpótlás szállítója. Nem utolsó sorban, mert az SpaceX rendelkezik a világ legnagyobb teherbírású szállítórakétájával. Ennél azonban sokkal nagyobb sajtóvisszhangot keltő siker volt, amikor 2020 tavaszán első magáncégként űrhajóst juttatott el az ISS-re. Hab a tortán, hogy Musk cége 8.000 munkatársával az elmúlt években darabszám alapján a legnagyobb szatellit gyártóvá lépett elő.

A SpaceX tevékenységéből a NASA és így közvetve az amerikai adófizetők is profitálnak. Az többször használatos kilövőrakéta, a ’Falcon 9’ érdeme, hogy jóval olcsóbb lett az ISS-re árut szállítani.

Új üzleti szegmens született

Az űrbizniszben vállalkozók már nem csak a NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) megrendeléseiből élnek. Egyre több szolgálgatást nyújtanak a szabadpiacon. A neves elemzőcég, a Morgan Stanley becslése szerint napjainkban évi 350 milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak az űrben aktív cégek. 2040-re évi 1.100 milliárd lehet az összebevételük.

A legtöbb vállalkozás azonban még túl kockázatosnak számít, ezért nem mer a tőzsdére menni. Túl olcsón mennének el a papírok. Nem jegyzik a SpaceX papírjait se. Musk ezt csak a rendszeres Mars-járatok beindulása után tervezi.

Richard Branson

Pedig vannak tőzsdei sikertörténetek. Egy amerikai milliárdos, Richard Branson 2004-ben alapított cégének árfolyama a tőzsdei debütálás óta 60 százalékkal nőt. A Virgin Galactic papírjainak összértéke mára eléri a 4 milliárd dollárt. Mindezt azonban erős árfolyamingadozás mellett. Volt, hogy 37 és olyan is, hogy 400 dollárt ért egy részvény. Ez mutatja, hogy a cég, mint, ahogy általában az űrbizniszben utazó start up-ok, a spekulatív kategóriába tartoznak.

A Virgin Galactic a civilek számára is elérhetővé akarja tenni az űrutazást. Branson ígérete szerint egy fél órás sétarepülés a Föld atmoszférájának határán már 2021-ben lehetséges lesz. Legalábbis azok számára, akik ki tudnak fizetni 250 ezer dollárt a 30 perces kalandért.

Egyre nagyobb a konkurencia

A Northrop Grumman Antares rakétája mintegy 7600 font súlyú terhet juttat el az orbitális laboratóriumhoz és legénységéhez a 2019-ben készült felvétel szerint.
Kredit: NASA / Bill Ingalls

A szegmens perspektíváit mutatja, hogy már nem csak start-up-ok látnak benne fantáziát. Egyre több nagy múltú cég is érdeklődik az űrbiznisz iránt, vagy kínál már szolgáltatást a területen. Elsősorban rakétákat és szatelliteket építenek, illetve ezekhez gyártanak alkatrészeket. A nagy, tőkeerős konszernek könnyebben tudnak belépni az üzletbe, mint a start up-ok. Az űripari gyártás ugyanis rendkívül nagy kezdőberuházást követel meg.

Sok hadiipari cég aktív a területen. A Lockheed Martin tavaly 11 milliárd dollár bevételre tett szert űripari gyártással. De továbbra a hadiipar a közel 100 ezer embert foglalkoztató marylandi konszern főprofilja. Az űripari tevékenység teljes árbevétele csak 20 százalékát adja. Az arány viszont évek óta bővül. Pénzpiaci elemzők ennek tudják be, hogy az elmúlt öt évben duplájára nőtt a társaság részvényeinek ára. Az űripari aktivitással a Lockheed Martin függetlenedni tud az államtól. A hadiiparban ugyanis megrendelése 80 százaléka az amerikai kormánytól érkezik.

Egy másik amerikai hadiipari óriás, a Northrop Gruman legnagyobb megrendelője szintén az amerikai hadügyminisztérium. Ezért örülnek a virginiai cégnél is, hogy az utóbbi időben egyre több megrendelésük van az űrszektorból. A 90 ezer embert foglalkoztató cég tavaly közel 8 milliárd dollár értékben gyártott rakétákat űrhajók és szatellitek kilövéséhez. Összességében 6 százalékkal, 14 milliárd dollárra növelt bevételét az új szektorból a Northrop Gruman.

Reménysugár az Airbusnak és a Boeingnek

A polgári repülőgépgyártást monopolizáló Airbus és Boeing is aktív az űriparban. A páneurópai Airbus 1986 óta gyárt rakétákat és szatelliteket. Az űripari gyártásért a francia Gruppe Safrannal közös tulajdonában álló Ariane Group égisze alatt folyik. A Boeing legfontosabb űripari terméke a ’CST-100’: Egy asztronautákat az ISS-re juttató, többször használható kapszula. A Boeing rakétákat is gyárt a Lockheed Martinnal kooperálva, egy közös vállalat, a United Launch Alliance keretében.

Az United Launch Alliance (ULA) felvétele

A terület jelentősége felértékelődött az Airbus és a Boeing számára is, miután a korona-válság jelentősen csökkent a civil repülők iránti keresletet. Nem lesz azonban könnyű új megrendeléseket szerezniük, mert az igazán csak mostanában felfedezett űrbizniszben is egyre nagyobb a konkurenciaharc. De mindkét céget segítheti a politikai hátszél. Az Airbus az EU-tól és az űrkutatásban aktív tagállami kormányoktól, míg a Boeing leginkább a NASA-tól számíthat megrendelésekre.

Az állam továbbra is megkerülhetetlen szereplő az űriparban. Erre jó példa egy német cég, az OHM. 2001-es alapítás óta kizárólag az ESA megrendeléseiből él. Az amerikai ’GPS’ alternatívájaként fejlesztett európai navigációs rendszer, a ’Galileo’ építéséhez szállít szatelliteket.

A brémai cég a legjelentősebb német szereplő az űrszektorban. 3.000 munkatársával és évi 700 milliós eurós bevételével azonban nemzetközi összehasonlításban kispályásnak számít. Ez azonban gyorsan változhat, ha beválik az új fejlesztésű ’micro-launcher’ rakétája. Az űrkapszula kisebb, 100 kiló alatti terheket képesek az orbitális pályáig eljuttatni.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Elemző: felülteljesített a budapesti tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 455,04 pontos, 1,01 százalékos emelkedéssel, 45 429,12 ponton zárt pénteken.

ÁSZ: megalapozott a 2022-es költségvetés – kockázatokkal

A tervezett bevételi előirányzatok teljesíthetők, a kiadási előirányzatok pedig elegendők a közfeladatok ellátására: megalapozott a 2022-es központi költségvetési törvényjavaslat - közölte az Állami Számvevőszék.

Kutatás – Fejlett a digitalis infrastruktúránk, de az előnyeit nem használjuk ki

Magyarország digitális infrastruktúrája Európa élmezőnyéhez tartozik, a vállalkozásoknak azonban csak egy kis része használja ki a digitalizáció nyújtotta előnyöket

Megkéselte ápolóját a műtétre érkezett beteg egy borsodi kórházban

Egyelőre nincs információ arról, milyen körülmények vezettek késeléshez a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei központi és egyetemi oktató kórházban: betegágya mellett az őt ellátó ápolónőt szúrta meg egy műtétre érkező idős nő, súlyos sérüléseket okozva.

Hírek

Megkéselte ápolóját a műtétre érkezett beteg egy borsodi kórházban

Egyelőre nincs információ arról, milyen körülmények vezettek késeléshez a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei központi és egyetemi oktató kórházban: betegágya mellett az őt ellátó ápolónőt szúrta meg egy műtétre érkező idős nő, súlyos sérüléseket okozva.

Covid 19 – Románia: zavarkeltő, 50 %-os eltérések a halálozást összegző adatbázisokban

Jelentős eltéréseket talált a román egészségügyi minisztérium szakértői bizottsága a koronavírusnak tulajdonított haláleseteket összegző, különböző intézmények által vezetett adatbázisok között.

Kiterjesztett vészhelyzet Japánban – a többség ellenzi az olimpiát

A koronavírus-fertőzések emelkedő adatai miatt, alig három hónappal a tokiói olimpia előtt kiterjesztették a járványügyi vészhelyzetet Japánban.

Az ombudsman a védettségi igazolványt nem kifogásolja, de felülvizsgálatot is javasol

A védettségi igazolvány hatályos szabályozása összességében nem visszás, ám az egyes részletszabályokkal összefüggésben felmerülhetnek alapjogi szempontú korrekciós igények - állapította meg az alapvető jogok biztosa, aki az igazolvány kiállításáról szóló rendelkezések áttekintését javasolta.

Brexit – 5,4 millió EU-állampolgár kért letelepedési engedélyt. Kampányt indított a brit kormány

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett adatai szerint meghaladta az 5,4 milliót azoknak az EU-állampolgároknak a száma, akik tartós letelepedési engedélyért folyamodtak a brit hatóságokhoz. A brit kormány csütörtökön széleskörű figyelemfelhívó kampányt indított, kérve, hogy minél több uniós állampolgár adja be letelepedési kérelmét, mivel másfél hónap múlva lejár a benyújtási határidő.

A bölények menthetik meg a spanyol erdőket

A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik - hívják fel a figyelmet szakemberek.

Maezava Juszaku japán divatmágnás megkerüli a Holdat

Maezava Juszaku japán milliárdos, aki a tervek szerint Elon Musk SpaceX vállalatának első magánutasaként 2023-ban megkerüli a Holdat, a Nemzetközi Űrállomásra utazik idén.

Gulyás: május végére ötmillió beoltott lehet – újabb lazítások jönnek

A mostani számítások szerint a pünkösd utáni héten éri el Magyarország az ötmillió első oltást, ezért a kormány a jövő heti ülésén a korlátozó intézkedések további enyhítéséről tárgyal - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Elon Musk meggondolta magát – zuhan a bitcoin árfolyama

Zuhanni kezdett a bitcoin - ahogy az ether és a dogecoin jegyzése is - Elon Musk bejelentésére, miszerint környezetvédelmi megfontolásokból mostantól nem lehet kriptodevizával Teslát venni.

Kiütötték, mégis McGregor kereste a legtöbbet

A kevert harcművészet (MMA) egyik legnagyobb sztárja, Conor McGregor volt az elmúlt egy évben a világ legjobban kereső sportolója.

Hálót feszítettek ki a Gangesz folyón – holttesteket sodort a víz

India északi részén hálót feszítettek ki a Gangesz folyóban, miután a vízben több tucat sodródó holttestet - feltehetően koronavírus-fertőzötteket - fedeztek fel.

Kamubombával rabolt trafikot – felmentették

Igazságügyi elmeorvosi vélemény alapján első fokon - nem jogerősen - felmentették azt a férfit, aki 2014 novemberében bombarobbantással fenyegetőzve rabolt ki egy nemzeti dohányboltot Székesfehérváron - közölte a Székesfehérvári Törvényszék.

Gazdaság

USA – emelkedtek az állampapírhozamok, erősödött a dollár, olcsóbb lett az arany

Egyheti mélypontra csökkent az arany ára az amerikai állampapírhozamok emelkedésének és a dollár erősödésének hatására.

PM-államtitkár: 15 százalékos adó jöhet a kriptodevizákra

Az új kriptodeviza-szabály - amely az eddiginél alacsonyabb elvonással fehérítené ki a hazai piacot - növelheti az érdeklődést Magyarország iránt. Több tízezer embernek lehet ilyen megtakarítása, összességében akár háromszázmilliárd forint értékben - mondta az adóügyi államtitkár.

Moratórium. A bankszövetség a célzott hosszabbítás mellett van

A Magyar Bankszövetség támogatja, hogy a moratórium meghosszabbításában a rászorulók, a koronavírus-járványban jelentős károkat elszenvedő családok és vállalkozások kaphassanak további, célzott segítséget - közölte Kovács Levente főtitkár.

Belgiumból érkezett a K&H új vezérigazgatója

Guy Libot-t, a KBC Csoport korábbi pénzügyi szenior ügyvezető igazgatóját nevezték ki a K&H Csoport vezérigazgatójává. Az új vezető korábban már dolgozott négy évig a K&H-nál.

OTP: minden fontos mutatóban javultak az eredmények

Nagyon jó eredményeket ért el az OTP csoport az idei első negyedévben, sikerült megfelelnie a kihívásoknak - mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes a bank negyedéves eredményeit ismertető sajtóbeszélgetésen.

Az OTP már a második Szerbiában

Sikeresen zárult az OTP Bank két szerbiai leánybankjának integrációja: a Vojvođanska banka és az OTP banka Srbija egy bankként, Szerbia második legnagyobb pénzintézeteként működik tovább.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom