Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Menedzserek és a technika: Nincs menekvés
No menu items!

Menedzserek és a technika: Nincs menekvés

Rakétasebességgel fejlődnek a kommunikációs és információs technológiák és technikák. Ezt a fejlődést, a sok új szoftvert, berendezést nehéz követniük azoknak a vezetőknek és dolgozóknak, akik nem ezekre a területekre szakosodtak. Meglehetősen kellemetlen helyzet egy vezető számára, amikor beosztott munkatársát kell megkérnie valamiféle beállításra saját számítógépén vagy éppen egy patroncserére a nyomtatóban. Ilyen helyzetekben is felmerül a kérdés: elfogadható-e, hogy egy vezető „technikailag” lemaradjon saját vállalata vagy részlege munkatársaitól?

Nem kétséges, hogy egy vezetőnek szükséges folyamatosan fejlesztenie műszaki ismereteit, a lemaradás ugyanis állandó stresszt hoz magával és nem ritkán csökken ilyen esetekben a munkatársak szakmai és emberi tisztelete, megbecsülése is iránta. Viszont az is igaz, hogy egyrészről a vezetés egy külön „szakma” (nem véletlen, hogy a beosztott munkatársak nem vezetők), másrészről pedig a menedzser irányítása alatt dolgozók egyre inkább specializálódnak mind a technika, mind a technológia vonatkozásában is. Évtizedek óta kérdés, hogy egy műszaki projekt menedzserének mennyire kell értenie a humán vezetéshez, illetve egy vállalati részlegvezetőtől milyen fokon várhatóak el a műszaki, technikai ismeretek? Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, annyi azonban bizonyos, hogy a 21-dik században egyre jobban átjárhatónak kell lenniük a műszaki és a humán-vezetési gyakorlat határainak.

Az új technikai forradalom és a vezető

A vállalati napi gyakorlatban az említett le- és elmaradás gyakran fordul elő vezetői szinten is. Noha a legújabb technikai és technológiai forradalomban (amelynek része többek között a digitalizáció, a robotika, a mesterséges intelligencia, a biotechnológia, a genetika, a személyre szabott gyógyszerek és a mesterséges szervek előállítása és a sort hosszan lehet folytatni) a vezetők ugyan igyekeznek lépést tartani a legfrissebb fejleményekkel, de ez az igyekezet csak többnyire a felszínt érinti. Ugyanis ma már a számítógépek és számítógépes rendszerek nem csak munkaeszközök az irodában, nem csak a termelés és a szolgáltatások hatékonyabbá tételét segítik, hanem az innováció, a kutatás, a fejlesztés, a felfedezés, az oktatás, a termelésirányítás, a kreativitás stb. eszközei is. Századunk első két évtizedének technikai, technológiai forradalma, fejlődése jelentősen megváltoztatta a cégek szervezeti felépítését, a munkaerőt és nem utolsó sorban a vezetés folyamatát is.

Ami a munkaerőt illeti: a McKinsey Global Institute 2017-ben készült felmérése szerint 2030-ra az automatizáció 1,2 milliárd munkavállalót fog érinteni a világon, közülük 75‒375 millió embernek kell szakmát váltania. Az OECD a foglalkozások egytizedének teljes megszűnését, egynegyedük átalakulását jelzi előre az évtized végéig. Bőven van mit tanulni az „új világban”, hiszen az Eurostat adatai szerint az uniós polgárok 44 százaléka (!) nem rendelkezik az alapvető digitális készségekkel, míg a munkavállalók 37 százaléka nincs a munkájához szükséges digitális készségek birtokában.

Napjaink negyedik ipari forradalmának néhány – távolról sem teljes – jellemzője: munkahelyek és munkatevékenységek szűnnek meg és alakulnak át, szakmák tűnnek el, és ma még ismeretlen foglalkozások jönnek létre. Új típusú munkavégzési formák és munkavállalók jelennek meg a termelés, a szolgáltatások és a közszféra területén. A munkavégzés egyre inkább új, korábban kevésbé hangsúlyos készségeket és kompetenciákat igényel.

Puha és kemény készségek, ismeretek

Előtérbe kerülnek az úgynevezett „puha” készségek (soft skills), például a kreativitás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldó-képesség, az érzelmi intelligencia, valamint az együttműködési készség. (A soft skills gyűjtőfogalom, mindazon készségek összessége, melyek a személyközi kapcsolatokra vonatkozó képességeket jelentik. Ide tartozik az előbbi példákon kívül még a fejlett empátia, a könnyed és nyílt kommunikáció, a jó csapatjátékosi hajlandóság, a megszerzett tudás továbbadására való képesség éppúgy, mint a felelősségvállalás, valamint a felmerülő problémák megoldására összpontosító szemlélet. Ezen készségek meglétének alapvető feltétele a jó önismeret; ezért javasolt a vezetőknek is a szakmai képzéseken túlmenően némi önismeretet is tanulniuk, hogy tisztábban lássák saját képességeiket.)

A jelenlegi technikai forradalomban megsokszorozódik az online platformokra épülő gazdasági tevékenységek aránya és a fogyasztás mértéke is. A keresleti oldalon változnak a fogyasztói elvárások, a kínálat szempontjából gyorsul az innováció, átalakulnak az értékláncok.  A digitális eszközökkel együtt felnövő, azokat készségszinten használó Y és Z generáció új elvárásokkal lép fel az életmód, a munkavégzés, a munka és a szabadidő összehangolásának területén.

Folyamatosan módosul a menedzseri tevékenység

Már egy 15 évvel ezelőtt írt tanulmány is megállapította, hogy a műszaki innováció számottevően módosítja a menedzseri munkát, újabb és újabb elemek jelennek meg a vezetői tevékenységben:

  • a számítógépes ellenőrzési rendszerek nagy mennyiségű információt nyújtanak a dolgozók teljesítményéről
  • jól kell gazdálkodni a cég szellemi termékeivel, szellemi tulajdonaival
  • biztosítani kell a gyakori, néhány perces munkaszünetet és segíteni kell a munkatársakat az úgynevezett technostressz mérséklésében, leküzdésében
  • nyílt kommunikáció, több műszaki ismeret és egyes döntésekben a dolgozók részvételét biztosító vezetési stílus szükséges (delegálás, empowerment)”

A vezetőknek ajánlatos kikérniük munkatársaik véleményét a műszaki változásokkal kapcsolatos döntések meghozatala előtt, hiszen a változásokkal elsősorban nekik kell megküzdeniük. A döntés meghozatala után kihagyhatatlan a tanfolyamok szervezése, amelyeken „illik” a vezetőnek is részt vennie.

Ma már a cégek többségénél innovációs menedzserek is dolgoznak, akik megkerülhetetlen szereplői és támogatói a helyi technikai és technológiai fejlesztéseknek, beszerzéseknek és képzéseknek. (A Magyar Innovációs Szövetség szerint a gazdasági fejlődés kulcsszereplői az innovációs menedzserek, csak az ő versenyképes törekvéseik segítségével vezethetők be új termékek és technológiák, ők az új piacok meghódításának letéteményesei.)

A beosztottak helyzete sem könnyű

Nincsen kolbászból a kerítés a beosztott dolgozók számára sem. Mielőtt áttekintenék azokat a „kemény” és „puha” készségeket, amelyekre a különféle vezetői szinteken szükség van, érdemes idézni a japán óriáscég, a Sharp egy nemrégiben készült felméréséből: az új irodatechnikai eszközök használatáról megkérdezett irodai dolgozók harmada inkább megkerüli a problémát azzal, hogy nem használ bonyolult technikai eszközöket. Csaknem 40 százalékuk inkább saját eszközeit, azaz -szerintük – felhasználó-barátabb készülékeket, például okostelefonokat vagy laptopokat használ, mert azok egyszerűbben kezelhetők. Az irodai dolgozók negyede elismerte, hogy tett már úgy, mintha egy eszköz elromlott volna, hogy ezzel elkerülje annak használatát. (Az úgynevezett kemény készségekhard skills – közé tartoznak főleg a tanteremben elsajátítható ismeretek, többek között az információtechnika, az adatfeldolgozás, a programozás és az adatbányászat.)

A koronavírus-járvány felgyorsított olyan folyamatokat, amelyek az ügyfelek, a vásárlók kényelmes, gyors és biztonságos kiszolgálásáról szólnak. Ez szinte minden ágazatra jellemző, beleértve a pénzügyi szektort is. Egy hazai bankinformatikai szakember véleménye szerint húsz évvel ezelőtt a pénzintézetekben főleg bankárok, pénzügyi szakemberek dolgoztak, mára azonban az informatikai alkalmazottak kerültek többségbe. Ez az irányzat nemcsak a bankszektorra jellemző, hiszen a digitális átalakulás által szinte minden nagy vállalat egy idő után némi túlzással – egy nagy szoftvercéggé alakul át. A pénzintézetek mellett világszerte számos vállalat is jelentős összeget költ az IT kapacitás bővítésére, sok esetben saját informatikai cég létrehozására.

„Konyhakész” vezetők kerestetnek!

Az elektronikus munkavégzés nemcsak munkahelyek megszűnéséhez vezetett az adminisztratív területeken, hanem olyan új munkakörök megjelenését is eredményezte a cégeknél, mint a rendszergazda, informatikus, szoftverfejlesztő stb.

Vezetési tanácsadás. Értékteremtő szakemberek, csodadoktorok? 2. részAz irodai alkalmazottaknak emellett állandóan lépést kell tartaniuk a kommunikációs technológia fejlődésével, érteniük és használniuk kell a vállalati szoftvereket és hardver elemeket is. Az informatikai ismeretek és készségek mára már elengedhetetlenül szükségesek szinte minden irodai munkakör betöltéséhez.

A fejvadász cégek megbízóik nevében ma többnyire olyan menedzsereket, vezetőket keresnek, akik a vezetési ismeretek és gyakorlat mellett rendelkeznek korszerű technikai ismeretekkel és jól ismerik egy adott termelési vagy szolgáltatási ágazat helyzetét, szakmai kérdéseit stb. is. Nem könnyű ilyen „konyhakész” vezetőket találni, de az sem haszontalan, ha egy vezető folyamatosan képezi magát tanfolyamon vagy egyénileg a kemény és a puha készségekből, ráadásul szakértője egy adott gazdasági területnek.

Technikai tudásminimum menedzserek részére

Melyek azok a legalapvetőbb műszaki, technikai ismeretek, amelyekről, illetve amelyek egy részéről egy mai vezetőnek nem árt (némi) tudással rendelkeznie?

  • információ-technológia
  • adatelemzés
  • adatbázis és információ menedzsment
  • programozás, kódolás
  • közösségi média, digitális marketing
  • elektronikus kommunikáció
  • hálózatbiztonság
  • informatikai nyelvtudás
  • projekt menedzsment

A különböző szintű vezetőket és munkatársakat kereső cégek minden esetben megadják, hogy egy pozíció betöltéséhez mely műszaki, technikai ismeretek szükségesek elengedhetetlenül, s az előbbieken kívül melyek megléte jelent előnyt a jelentkezők számára. Nem árt tehát, ha az újonnan alkalmazott vezetők és dolgozók az utóbbi készségek, ismeretek elsajátítására is figyelmet fordítanak.

Természetesen minden, eltérő gazdasági, üzleti ágazatban tevékenykedő vállalat egyrészről azonos, másrészről szektor-specifikus műszaki és technikai készségekre, ismeretekre, képzettségre tart igényt vezetőitől és beosztott munkatársaitól. Legalább ilyen fontos az ágazati ismeretek (távközlés, közlekedés, textilipar, nagykereskedelem, autógyártás, építőipar, bank és biztosítás stb.) megléte, illetve a munkakörhöz kapcsolódó szoftverek (például könyvelés, kontrolling, számlázás, minőség-ellenőrzés, logisztikai menedzsment, ügyfélkapcsolat) ismerete.

Mennyi műszaki ismeret szükséges a vezetői szinteken?

Ismeretes, hogy a 21-dik század menedzserének már nem kizárólag az a feladata, hogy a beosztottjainak kiadott munkákat „behajtsa”, ellenőrizze. Ezen már többnyire túl vagyunk, hiszen a munkatársak „minősége” is sokat változott. A mai vezetőnek a szakmai és a vezetési ismeretek mellett rendelkeznie kell számos kemény és puha készséggel is. De mennyi műszaki, technikai ismerettel?

Dr. Gonda György tanár-szakértő sorozata a vezetés tudományáról menedzsereknek AzÜzlet. huNem bonyolult a kérdés megválaszolása: a mennyiség a vezetői szinttől függ. A legtöbb ismerettel és készséggel az alsóbb szintű menedzsereknek kell rendelkezniük, hiszen ők irányítják munkatársaik napi munkáját, tevékenységét. Egyúttal döntően ők veszik fel az új munkatársakat, ők bocsátják el a kevésbé alkalmasokat, ők végzik munkatársaik teljesítmény-értékelését stb. Ha nincs elegendő műszaki, technikai ismeretük, nem tudják kellően ellenőrizni, megítélni a beosztottak által elvégzett feladatokat. Ez egyben azt is jelenti, hogy csaknem annyi hard skill-t kell ismerniük, mint beosztottjaiknak. Persze a munkatársi specializáció miatt alacsonyabb szinten.

De a közép- és felső vezetők sem lehetnek ma már műszaki és technikai analfabéták, bizonyos mennyiségű és szintű ilyen jellegű ismerettel, képzettséggel nekik is rendelkezniük kell. Ők sem úszhatják meg a rendszeres hard és soft skill tréningeket, tanfolyamokat. De miután a felső vezetők az alattuk lévő vezetői szinteken keresztül irányítanak, nem várható el, hogy a top menedzsment tagjai minden terület műszaki, technikai ismeretével rendelkezzenek. Ezért is vannak a szakosodott alsóbb szintű vezetők.

Puha készségek ábécéje vezetők számára

Nem megfeledkezve a puha készségekről sem, a vezetéstudomány elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó szakemberek az alábbi készségeket és ismereteket tartják fontosnak a menedzserek számára:

  • vezetési ismeretek
  • üzleti-pénzügyi ismeretek nem pénzügyi vezetők számára
  • pozitív értelemben vett munkatársi befolyásolási ismeretek a kitűzött célok elérése érdekében
  • kommunikációs ismeretek
  • tárgyalástechnikai ismeretek
  • projekt menedzsment
  • cégen belüli együttműködés
  • üzleti stratégia és tervezés
  • alapvető menedzsment ismeretek

S mindezekhez jönnek még hozzá a kapcsolódó, valamint az önálló műszaki, technikai ismeretek.

Tanulni, bevonni, ösztönözni, csillapítani a technostresszt

Végső soron – a hard és a soft készségek, ismeretek megszerzése és elsajátítása mellett- mi a menedzser feladata ezen a területen saját maga és munkatársai vonatkozásában? Mindenekelőtt rendszeresen küldje el munkatársait a szükséges tréningekre, tanfolyamokra, hogy azok műszaki, technikai ismeretei naprakészek legyenek. Ugyanezen cél és a vezetői tekintély megszerzése, megőrzése érdekében a menedzser is képezze magát. Egyes, a műszaki, technikai kérdésekkel kapcsolatos döntések előkészítése, esetleg delegálása, a nyílt kommunikáció ma már kiemelten fontos a vállalati, szervezeti életben. Ugyancsak fontos a munkatársak bevonása a technikai, technológiai váltások szükségességének megbeszélésébe, előkészítésébe. Ma már elkerülhetetlen a munkatársak ösztönzése az innovációra, az alkalmazott technológiák továbbfejlesztésére.

Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant

A gyártás területén egyre terjed az a számítógépes technika, amelynek segítségével a vezető folyamatosan ellenőrizheti a munkások teljesítményét, a munkaidő kihasználását. Az érem másik oldala, hogy a vezetőknek minden munkahelyen biztosítaniuk kell meghatározott időközönként némi stresszoldó szünetet. A munkapszichológiai kutatások szerint ugyanis egyértelmű, hogy a technikák, technológiák igen gyors ütemű fejlődése és bővülése napjainkban már gyakori „kikapcsolást” igénylő komoly, úgynevezett technostressz-szel jár. Különösen a vezetők számára….

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Tőzsde – Erősödés nyitáskor New Yorkban

Pluszban indítottak az irányadó New York-i tőzsdeindexek csütörtökön. A kőolaj ára nőtt.

Megugrott az uniós adósság – középmezőnyben a magyar

A koronavírus-járvány miatt az államháztartási hiány és az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is megugrott az Európai Unióban és az euróövezetben - jelentette az Eurostat.

Államháztartás. 2270 milliárd fölé nőtt a hiány

Szeptemberben 9 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya, így az év első kilenc hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2270,3 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

Hírek

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Dél-koreai igen-nem. Vita az oltási kampányról

A dél-koreai orvosi kamara azt javasolta, hogy a szöuli kormány egy hétre függessze fel az influenza elleni oltási kampányt, miután a napokban legalább tizenheten meghaltak azt követően, hogy megkapták a vakcinát.

Brit aggodalom: idénymunkások nélkül veszélyben a karácsonyi ebéd

Sürgősen mentesíteni kell a koronavírus-járvány miatti karanténkötelezettség alól a közép- és kelet-európai EU-országokból érkező idénymunkásokat, mert nélkülük veszélybe kerülhet a hagyományos karácsonyi pulykaebéd - közölte a brit baromfitenyésztők üzleti szervezete.

Légszennyezés. A magyarok több havi fizetést költenek rá

A légszennyezés miatt bekövetkezett betegségek kezelésével és az elhalálozással járó kiadások az európaiak számára évente átlagosan 1250 euróba (mintegy 450 ezer forint) kerülnek fejenként. A budapestiek számára a légszennyezettség miatti kiadás évente mintegy 677 ezer forint - derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) jelentéséből.

Ausztrál kutatók – Ilyen a gyerekek ideális napirendje

A gyerekeknek 11 óra alvás, 8 óra ülés és különböző intenzitású, több órás mozgás lenne az ideális napi időbeosztásuk. Máskülönben rossz lesz a csonttömegük felnőtt korukra, vélekednek egy ausztrál tanulmány szerzői. Részletek.

Emlékérmék az Állami Számvevőszék kettős jubileumára

Két emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank az Állami Számvevőszék megalakulásának 150. és a független számvevőszéki ellenőrzés újraindulásának 30. évfordulója alkalmából.

Túlszámlázás – vádemelés OLAF-ajánlásra

Vádat emeltek két férfi ellen, akik 272 millió forintos kárt okoztak öntvénygyártáshoz és öntvények megmunkáláshoz szükséges szerszámgépek beszerzését szolgáló uniós támogatások felhasználásánál - közölte a fővárosi főügyész.

Covid-vakcina – az oroszokat hamarosan beoltják

November végén tömegesen alkalmazhatják a Covid-19 elleni vakcinát Oroszországban - jelentette be Vaszilij Ignatyjev, a Szputnyik V elnevezésű első orosz vakcinát gyártó R-Pharm gyógyszergyár vezérigazgatója

Kamatdöntés – erősödött a forint

Erősödött a forint a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd délután, miután kihirdették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntését.

Wifi a Holdon. A Nokia 4G hálózatot telepít

Negyedik generációs mobilhálózatot épít ki a Hold felszínén a Nokia az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) megbízásából - jelentette be a finn telekommunikációs vállalat.

Harmincéves az Alkotmánybíróság – az MNB emlékérmével tiszteleg

Az Alkotmánybíróság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére tízezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank.

Miskolc. Újra látták a városban kóborló medvét

A vasárnap hajnali észlelés után hétfőn, a kora reggeli órákban is látták a Miskolcra bekóborló medvét a lyukóvölgyi térségben - közölte az önkormányzat sajtóosztálya.

Gazdaság

Maradt az egyhetes betéti kamat 0,75 százalék

Ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön.

Koronavírus – Már forog az EU-s SURE kötvény, nagy a túljegyzés

Az Európai Bizottság közel 17 milliárd euró (mintegy 6200 milliárd forint) értékben kibocsátotta a koronavírus-járványból adódó munkanélküliség kockázatait mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó szociális kötvények (SURE) első sorozatát - közölte az uniós bizottság.

Bankszövetség – Moratórium és/vagy adósságrendező program

A törlesztési moratórium meghosszabbítása jó megoldás. Aki egy kedvezményezetti kategóriába sem fér bele, részt vehet bankja adósságrendező programjában - véli a Magyar Bankszövetség elnöke.

Marad az alapkamat 0,60 százalék

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott.

Törlesztési moratórium: megszavazták a hosszabbítást

Az Országgyűlés 2021. június 30-ig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratóriumot egyes kiemelt társadalmi csoportoknak és pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak.

Újabb amerikai bank ment csődbe

Háromra nőtt az idén csődbe jutott amerikai bankok száma. Tavaly négy bank húzta le a rolót, tavalyelőtt egy sem.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom