Kezdőlap Pénzvilág Menekül a tőke a feltörekvő országokból - globális válság közeleg?

Menekül a tőke a feltörekvő országokból – globális válság közeleg?

A világsajtó hetek óta tele a pánikkeltő szalagcímekkel: menekül a tőke, dúl a kereskedelmi háború, újabb világgazdasági válság fenyeget. Bármennyire is messze vannak tőlünk ezek az országok, nem csak Törökország, a líra megítélése befolyásolja térségünk értékelését. Az sem mindegy, mi történik az argentin pesóval, az indiai rúpiával. Török, argentin, indiai  államkötvények és részvények sok befektetési portfólióban szerepelnek. A nyugdíj-előtakarékossági és befektetési életbiztosítások révén az átlag magyart is érintik a nemzetközi pénzpiaci turbulenciák. 

A nemzetközi befektetők nyugtalanságának következményei Indiában még kevésbé, Argentínában és Törökországban viszont már a mindennapokban is érződnek: értékét vesztő nemzeti valuta, elszabaduló árak, növekvő munkanélküliség, elszegényedés. A folyamatot részben hibás gazdaságpolitikai döntése indították be. Meghatározó azonban az amerikai és európai befektetők szerepe is. Utóbbiak jórészt a feltörekvő országok kárára szedték rendbe portfólióikat a 2008-ban kezdődött pénzügyi válság után.

Amikor ez elérte a reálgazdaságot az európai központi bankok és az amerikai Fed soha nem látott mértékben csökkentették az alapkamatokat. Így biztosították, hogy az állami költségvetések és a vállalatok friss pénzhez jussanak, és újrainduljon a gazdaság. Ami jó volt a reálgazdaságnak, kihívás elé állította a pénzpiaci szereplőket. A befektetési alapok menedzserei a fejlett országok állampapírjainak minimálissá váló kamatszintjével nem tudták biztosítani a befektetőknek ígért hozamokat. Ezért a feltörekvő országok magasabb kamatot kínáló állampapírjaiból és részvényeiből egyre több került a bankok és biztosítók portfólióiba.

Idő közben ismét növekszik a fejlett országok gazdaság, méghozzá olyan ütemben, hogy infláció fenyeget. Ezért egy ideje az USA-ban, Európában és a világ más fejlett országaiban a központi bankok lassan, de emelik az alapkamatokat. Így a befektetők már ezeknek az országoknak az államkötvényeivel is elfogadható hozamhoz jutnak, minimális kockázat mellett. Az argentin vagy török papírok helyét ismét az amerikai, német, vagy éppen japánok veszik át.

A kárvallottak

A tőke távozását a feltörekvő országokból azok érzik leginkább, akiknek a legkevesebb ráhatásuk van a globális pénzpiaci folyamatokra: a kis és közepes vállalkozások, valamint az átlagemberek. Hullámvasútra kerül a nemzeti valuták árfolyama, ezért a cégek alig tudnak árakat kalkulálni. Drágul az import is, mindenekelőtt az energiáé. Argentínában például az év eleje óta már közel 50%-al. A növekvő szállítási költségek pedig minden termék árára kihatnak. A munkanélküliség és a növekvő megélhetési költségek miatt csökken a vásárlóerő és így a fogyasztás. Ezért szaporodnak a vállalati csődök, ami tovább növeli a munkanélküliséget.

Az argentin hírműsorok egy ideje az aktuális pesó-dollár árfolyam ismertetésével kezdődnek. Az államcsőd biztos előjele – tapasztalták meg a múltban az ország lakói.

Argentína rosszat lépet?

Miért éppen Argentína? Mert az állam adósságának összege 300 milliárd dollár körül mozog, ami az éves GDP 80 százalékának felel meg. Másrészt, mert ennek többsége valutában, leginkább dollárban van.

Az ország elnöke, Mauricio Macri ’15-ös hatalomra kerülése után feloldotta a ’01-es államcsőd óta érvényben lévő pénzpiaci korlátozásokat. A devizatranzakciók ismét a központi bank közbeiktatása nélkül folyhattak. Ezzel sikerül az államcsőd után bizalmatlan befektetőket meggyőzni, hogy tőkét hozzanak az országba. Azóta bárki korlátozás és kontroll nélkül vásárolhat állampapírt és részvényt a Buenos Aires-i tőzsdén. A gazdasági szakértők, pénzpiaci elemzők és befektetők nem győztek dicsérni a kormányt: befektető barát jogi környezet, szolid költségvetésű politika. Folyni kezdett a pénz Argentínába.

Aztán jött a váratlan fordulat: a fejlett országok emelkedő kamatszintje mellett a dél-amerikai ország hirtelen kockázatos lett, mindenki szabadulni akar az argentin befektetéseitől. A következmény: a pesó az év eleje óta értéke felét veszítette el a dollárral szemben. Több mint 50 milliárd dollár hagyta el az országot.

Nem csak a külföldi befektetők menekülnek, a tehetős argentinok is külföldön helyezik biztonságba megtakarításaikat. Különösen rossz jel és nagy botrányt kavart, amikor kiderült, hogy az ország gazdasági minisztere is így tett.

A dollárban eladósodott állam kormánya számára drámai következményei vannak a pesó értékvesztésének. Minél gyengébb a nemzeti valuta, annál többe kerül az államadósság finanszírozása. Hisz az adók pesóban folynak be, a hiteleket dollárban kell törleszteni. Megoldást csak a kiadáscsökkentés és a bevételnövelés lehet.

Tehát ismét a cégek és az átlag polgárok viselik a következményeket.

Törökország is bajban van

Nem csak Argentína, de más dollárban eladósodott országok is küzdenek a nemzetközi befektetők hangulat- és koncepcióiváltásával. Közülük Törökország helyzete különösen nehéz. Ugyanis az amerikai szankciók miatt a külföldi befektetők már amúgy is el voltak bizonytalanodva.

A török problémák jobban érintik az európai bankokat, mint Argentína nehézségei. Ha a török állam, illetve cégek nem tudnák visszafizetni a nyugati bankoktól dollárban és euróban felvett hiteleket, az közvetlen veszteséget jelentene az ezeket kihelyező európai pénzintézeteknek.

India is meginog?

Argentína és Törökország esetében már korábban látszódtak a problémák. De a szakértők is meg voltak lepve, amikor az indiai rúpia felkerült a legveszélyeztetettebb valuták listájára. Az ország ugyanis évek óta kiegyensúlyozott költségvetési politikát folytat, és alacsony az államadósság is. Az egyik legnagyobb feltörekvő ország esetében a globálissá való amerikai kereskedelmi háború lehetséges következményei állnak a háttérben.

Mégse olyan rossz a helyzet?

Mágnesként vonz a biztos kamat. A tőke átáramlik a fejlett országok bankjaiba

A német szakértők ennek ellenére nyugalomra intenek. Nem látják a helyzetet drámainak az európai bankok sem. A németek szerint a törökországi befektetések áttekinthető mértékűek. Utóbbiak úgy vélik a bizalom gyors visszanyerésével megakadályozóható az összeomlás. Ehhez azonban elengedhetetlen a kormányzati kiadáscsökkentés.

Kérdés, ezzel reagál-e a két leginkább érintett ország vezetése. Törökországból más jelzések érkeznek. Erdogan, nem gazdasági és költségvetési intézkedésekkel reagál, elsősorban nemzetközi összeesküvésről beszél, az USA-t hibáztatva. Amerika felelősségét Macri is felveti Argentínában, de sokkal visszafogottabban. Ráadásul már segítséget is kért a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), illetve a Világbanktól. Egyúttal a költségvetési kiigazításokba is kezdte.

Sok helyen a devizaforgalom korlátozás  eszközéhez nyúlnak, hogy így akadályozzák, vagy legalább lassítsak a tőke menekülését, és a hazai fizetőeszköz további értékvesztést. Ez azonban öngerjesztő folyamat, amely nem csak a befektetők, de a lakosság körében is pánikot okoz.

Nemzetközivé lesz a válság?

Az idők változnak…. 1929 és Napjaink Forrás: Hetesi Zsolt blogja

Egy lehetséges forgatókönyv. A lokális problémákból lesz globális válság lehet, ha a befektetőket elfogja a pánik. Akkor egyenlőséget tesznek valamennyi feltörekvő ország között, függetlenül gazdasági helyzetüktől és költségvetési politikájától. Szakértők szerint itt még nem tartunk. Nem ok nélkül lett éppen Argentína, Törökország és újabban India a pénzpiaci folyamatok kárvallottja. Nem hallgatható persze el az európai központi bankok és a Fed felelősségét sem. Az érintett országok szakértői és politikusai joggal róják fel, hogy a kamatemelésnél nem voltak tekintettek a feltörekvő országok helyzetére. Persze azt is mondják: az érintett országok önhibája nélkül nem kerültek volna ilyen nehéz helyzetbe.

Friss

Kínai tőzsde: növekvő negyedéves nyereség

Az A-kategóriás kínai tőzsdei cégeknek több mint a fele nyereségének a növekedésére számít az első negyedévben az értékpapír felügyelet hivatalos lapjában kedden publikált jelentés szerint.

Agrártámogatás. Maradnak a benyújtási határidők

A gazdálkodók már igényelhetik a támogatást az egységes kérelem (EK) beadó felületen - közölte az Agrárminisztérium (AM). A határidőket fontos betartani, a falugazdászok előzetes egyeztetést kérnek.

Szálláshelyek – A február még a növekedésé volt

Februárban a koronavírus-járvány negatív hatása még nem jelentkezett a vendégforgalomban. A külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 11,2 százalékkal, a belföldi vendégeké 8,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Varga Mihály: nem kell külföldi hitelt felvenni

A kormány saját forrásokból fedezi a koronavírus-járvány miatt szükséges gazdaságvédelmi programot, külföldi hitelt nem tervez felvenni - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Hírek

Milliárdokat csaltak el – luxusban éltek a bűnbanda vezetői

Közvetített munkavállalók után fizetendő közterheket csalt el, közel kétmilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek egy Fejér megyéből irányított bűnbanda, amelynek két tagja letartóztatásban van. Ellenük bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt folyik nyomozás.

Boris Johnsont kórházban kezelik

Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, hogy jó hangulatban van és folyamatosan dolgozik az új koronavírus okozta betegsége miatt szükségessé vált kórházi kezelése közepette is.

Többféle koronavírus terjed Magyarországon

Újabb koronavírusokat izoláltak a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumában. Ez alapján úgy tűnik, hogy több helyről érkezhetett a kórokozó Magyarországra - mondta Kis Zoltán, a központ laborvezetője.

Koronavírus – Emberről állatra is terjedhet

New York egyik állatkertjének több nagymacskája is megfertőződött a koronavírussal - jelentette be az amerikai szövetségi agrárminisztérium (USDA), amely szerint bár bizonyíték egyelőre nincs, a fertőzés emberről állatra is terjedhet.

Tűz volt a paksi atomerőműben

Kisebb tűz ütött ki csütörtökön délelőtt a paksi atomerőmű 4-es blokkjának turbinagépházában - közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).

Mától országszerte ingyenes a parkolás

Megjelent a díjmentes magyarországi közterületi parkolásról szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben.

Kínában százezreket óvtak meg a fertőzéstől

Több mint 700 ezer Covid-19-esetet akadályozhattak meg Kínában a korlátozásokkal egy új nemzetközi tanulmány szerint, amely a Science tudományos folyóiratban jelent meg. A tudósok szerint Kína fenyegetettsége azonban nem szűnt meg teljesen ezzel.

Fizetés nélküli szabadság: a tb-járulékot fizetni kell

Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, szünetel a biztosítási jogviszonya, ezért a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Több forrásból ered a marsi víz

Két különböző, a vörös bolygó belsejében található forrásból ered a marsi víz - állapították meg kutatók a Marsról származó meteoritok elemzése révén.

Türkmenisztán betiltotta a koronavírust – a maszk is tilos

Türkmenisztánban betiltották a koronavírus szót a sajtóban és az utcán, ahol a maszkviselés is szigorúan tilos - adta hírül a Riporterek Határok Nélkül médiajogi csoport türkmén forrásokra hivatkozva.

Újra mélyponton a forint

Történelmi mélypontra gyengült a forint az euróhoz képest kedd délután a nemzetközi bankközi devizapiacon.

Mutálódott a koronavírus – már nyolc törzse van

A többi vírushoz hasonlóan az új koronavírus is mutálódik, már nyolc törzse van világszerte - közölték amerikai kutatók.

Gazdaság

MNB: a hitelkártyákra is vonatkozik a fizetési moratórium

Minden 2020. március 18-ig folyósított hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik a fizetési moratórium, így a hitelkártyákra, és a munkáltatói kölcsönökre is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

MNB: hosszabb lejáratú hitel a befektetési alapoknak is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris tanács március 24-i döntésével összhangban úgy döntött, hogy lehetővé teszi a hazai nyílt végű, nyilvános befektetési alapok részvételét a jegybank új, hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein.

MNB: tavaly három százalékkal csökkent az államadósság

Az államháztartás névértéken számított bruttó konszolidált adóssága a GDP 64,7 százalékát - 30 287 milliárd forintot - tette ki 2019 végén, vagyis 3 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi 67,7 százalékról - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A Bankszövetség szerint a magyar bankrendszer stabil

A magyar bankrendszernek magas a tőkeellátottsága, stabilan működik, a lakosság részéről jelentkező nagyobb készpénzigényt is tudta kezelni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Az MNB az infláció lassulására számít

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom