Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Menekül a tőke a feltörekvő országokból - globális válság közeleg?
No menu items!

Menekül a tőke a feltörekvő országokból – globális válság közeleg?

A világsajtó hetek óta tele a pánikkeltő szalagcímekkel: menekül a tőke, dúl a kereskedelmi háború, újabb világgazdasági válság fenyeget. Bármennyire is messze vannak tőlünk ezek az országok, nem csak Törökország, a líra megítélése befolyásolja térségünk értékelését. Az sem mindegy, mi történik az argentin pesóval, az indiai rúpiával. Török, argentin, indiai  államkötvények és részvények sok befektetési portfólióban szerepelnek. A nyugdíj-előtakarékossági és befektetési életbiztosítások révén az átlag magyart is érintik a nemzetközi pénzpiaci turbulenciák. 

A nemzetközi befektetők nyugtalanságának következményei Indiában még kevésbé, Argentínában és Törökországban viszont már a mindennapokban is érződnek: értékét vesztő nemzeti valuta, elszabaduló árak, növekvő munkanélküliség, elszegényedés. A folyamatot részben hibás gazdaságpolitikai döntése indították be. Meghatározó azonban az amerikai és európai befektetők szerepe is. Utóbbiak jórészt a feltörekvő országok kárára szedték rendbe portfólióikat a 2008-ban kezdődött pénzügyi válság után.

Amikor ez elérte a reálgazdaságot az európai központi bankok és az amerikai Fed soha nem látott mértékben csökkentették az alapkamatokat. Így biztosították, hogy az állami költségvetések és a vállalatok friss pénzhez jussanak, és újrainduljon a gazdaság. Ami jó volt a reálgazdaságnak, kihívás elé állította a pénzpiaci szereplőket. A befektetési alapok menedzserei a fejlett országok állampapírjainak minimálissá váló kamatszintjével nem tudták biztosítani a befektetőknek ígért hozamokat. Ezért a feltörekvő országok magasabb kamatot kínáló állampapírjaiból és részvényeiből egyre több került a bankok és biztosítók portfólióiba.

Idő közben ismét növekszik a fejlett országok gazdaság, méghozzá olyan ütemben, hogy infláció fenyeget. Ezért egy ideje az USA-ban, Európában és a világ más fejlett országaiban a központi bankok lassan, de emelik az alapkamatokat. Így a befektetők már ezeknek az országoknak az államkötvényeivel is elfogadható hozamhoz jutnak, minimális kockázat mellett. Az argentin vagy török papírok helyét ismét az amerikai, német, vagy éppen japánok veszik át.

A kárvallottak

A tőke távozását a feltörekvő országokból azok érzik leginkább, akiknek a legkevesebb ráhatásuk van a globális pénzpiaci folyamatokra: a kis és közepes vállalkozások, valamint az átlagemberek. Hullámvasútra kerül a nemzeti valuták árfolyama, ezért a cégek alig tudnak árakat kalkulálni. Drágul az import is, mindenekelőtt az energiáé. Argentínában például az év eleje óta már közel 50%-al. A növekvő szállítási költségek pedig minden termék árára kihatnak. A munkanélküliség és a növekvő megélhetési költségek miatt csökken a vásárlóerő és így a fogyasztás. Ezért szaporodnak a vállalati csődök, ami tovább növeli a munkanélküliséget.

Az argentin hírműsorok egy ideje az aktuális pesó-dollár árfolyam ismertetésével kezdődnek. Az államcsőd biztos előjele – tapasztalták meg a múltban az ország lakói.

Argentína rosszat lépet?

Miért éppen Argentína? Mert az állam adósságának összege 300 milliárd dollár körül mozog, ami az éves GDP 80 százalékának felel meg. Másrészt, mert ennek többsége valutában, leginkább dollárban van.

Az ország elnöke, Mauricio Macri ’15-ös hatalomra kerülése után feloldotta a ’01-es államcsőd óta érvényben lévő pénzpiaci korlátozásokat. A devizatranzakciók ismét a központi bank közbeiktatása nélkül folyhattak. Ezzel sikerül az államcsőd után bizalmatlan befektetőket meggyőzni, hogy tőkét hozzanak az országba. Azóta bárki korlátozás és kontroll nélkül vásárolhat állampapírt és részvényt a Buenos Aires-i tőzsdén. A gazdasági szakértők, pénzpiaci elemzők és befektetők nem győztek dicsérni a kormányt: befektető barát jogi környezet, szolid költségvetésű politika. Folyni kezdett a pénz Argentínába.

Aztán jött a váratlan fordulat: a fejlett országok emelkedő kamatszintje mellett a dél-amerikai ország hirtelen kockázatos lett, mindenki szabadulni akar az argentin befektetéseitől. A következmény: a pesó az év eleje óta értéke felét veszítette el a dollárral szemben. Több mint 50 milliárd dollár hagyta el az országot.

Nem csak a külföldi befektetők menekülnek, a tehetős argentinok is külföldön helyezik biztonságba megtakarításaikat. Különösen rossz jel és nagy botrányt kavart, amikor kiderült, hogy az ország gazdasági minisztere is így tett.

A dollárban eladósodott állam kormánya számára drámai következményei vannak a pesó értékvesztésének. Minél gyengébb a nemzeti valuta, annál többe kerül az államadósság finanszírozása. Hisz az adók pesóban folynak be, a hiteleket dollárban kell törleszteni. Megoldást csak a kiadáscsökkentés és a bevételnövelés lehet.

Tehát ismét a cégek és az átlag polgárok viselik a következményeket.

Törökország is bajban van

Nem csak Argentína, de más dollárban eladósodott országok is küzdenek a nemzetközi befektetők hangulat- és koncepcióiváltásával. Közülük Törökország helyzete különösen nehéz. Ugyanis az amerikai szankciók miatt a külföldi befektetők már amúgy is el voltak bizonytalanodva.

A török problémák jobban érintik az európai bankokat, mint Argentína nehézségei. Ha a török állam, illetve cégek nem tudnák visszafizetni a nyugati bankoktól dollárban és euróban felvett hiteleket, az közvetlen veszteséget jelentene az ezeket kihelyező európai pénzintézeteknek.

India is meginog?

Argentína és Törökország esetében már korábban látszódtak a problémák. De a szakértők is meg voltak lepve, amikor az indiai rúpia felkerült a legveszélyeztetettebb valuták listájára. Az ország ugyanis évek óta kiegyensúlyozott költségvetési politikát folytat, és alacsony az államadósság is. Az egyik legnagyobb feltörekvő ország esetében a globálissá való amerikai kereskedelmi háború lehetséges következményei állnak a háttérben.

Mégse olyan rossz a helyzet?

Mágnesként vonz a biztos kamat. A tőke átáramlik a fejlett országok bankjaiba

A német szakértők ennek ellenére nyugalomra intenek. Nem látják a helyzetet drámainak az európai bankok sem. A németek szerint a törökországi befektetések áttekinthető mértékűek. Utóbbiak úgy vélik a bizalom gyors visszanyerésével megakadályozóható az összeomlás. Ehhez azonban elengedhetetlen a kormányzati kiadáscsökkentés.

Kérdés, ezzel reagál-e a két leginkább érintett ország vezetése. Törökországból más jelzések érkeznek. Erdogan, nem gazdasági és költségvetési intézkedésekkel reagál, elsősorban nemzetközi összeesküvésről beszél, az USA-t hibáztatva. Amerika felelősségét Macri is felveti Argentínában, de sokkal visszafogottabban. Ráadásul már segítséget is kért a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), illetve a Világbanktól. Egyúttal a költségvetési kiigazításokba is kezdte.

Sok helyen a devizaforgalom korlátozás  eszközéhez nyúlnak, hogy így akadályozzák, vagy legalább lassítsak a tőke menekülését, és a hazai fizetőeszköz további értékvesztést. Ez azonban öngerjesztő folyamat, amely nem csak a befektetők, de a lakosság körében is pánikot okoz.

Nemzetközivé lesz a válság?

Az idők változnak…. 1929 és Napjaink Forrás: Hetesi Zsolt blogja

Egy lehetséges forgatókönyv. A lokális problémákból lesz globális válság lehet, ha a befektetőket elfogja a pánik. Akkor egyenlőséget tesznek valamennyi feltörekvő ország között, függetlenül gazdasági helyzetüktől és költségvetési politikájától. Szakértők szerint itt még nem tartunk. Nem ok nélkül lett éppen Argentína, Törökország és újabban India a pénzpiaci folyamatok kárvallottja. Nem hallgatható persze el az európai központi bankok és a Fed felelősségét sem. Az érintett országok szakértői és politikusai joggal róják fel, hogy a kamatemelésnél nem voltak tekintettek a feltörekvő országok helyzetére. Persze azt is mondják: az érintett országok önhibája nélkül nem kerültek volna ilyen nehéz helyzetbe.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Hálót feszítettek ki a Gangesz folyón – holttesteket sodort a víz

India északi részén hálót feszítettek ki a Gangesz folyóban, miután a vízben több tucat sodródó holttestet - feltehetően koronavírus-fertőzötteket - fedeztek fel.

BÉT – Elemző: a Richter volt a nap nyertese

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 189,96 pontos, 0,43 százalékos csökkenéssel, 44 160,71 ponton zárt szerdán.

Veszteséges kezdés az amerikai tőzsdéken

Csökkenéssel indult a kereskedés szerdán az amerikai értékpapírpiacokon.

Kamubombával rabolt trafikot – felmentették

Igazságügyi elmeorvosi vélemény alapján első fokon - nem jogerősen - felmentették azt a férfit, aki 2014 novemberében bombarobbantással fenyegetőzve rabolt ki egy nemzeti dohányboltot Székesfehérváron - közölte a Székesfehérvári Törvényszék.

Hírek

Hálót feszítettek ki a Gangesz folyón – holttesteket sodort a víz

India északi részén hálót feszítettek ki a Gangesz folyóban, miután a vízben több tucat sodródó holttestet - feltehetően koronavírus-fertőzötteket - fedeztek fel.

Kamubombával rabolt trafikot – felmentették

Igazságügyi elmeorvosi vélemény alapján első fokon - nem jogerősen - felmentették azt a férfit, aki 2014 novemberében bombarobbantással fenyegetőzve rabolt ki egy nemzeti dohányboltot Székesfehérváron - közölte a Székesfehérvári Törvényszék.

Korrupció? Három rendőrt gyanúsít az ügyészség

Az ügyészség gyanúsítottként hallgatott ki három rendőrt, mert egy mezőgazdasági vállalkozó kérésére, ellenszolgáltatás fejében nem ellenőrizték a szabálytalanul körbálát szállító teherautóját Hajdú-Bihar megyében - közölte a központi nyomozó főügyész.

Zöld pénzügyminiszterekhez csatlakozott Varga Mihály

Magyarország csatlakozott a Pénzügyminiszterek klímavédelmi koalíciójához, miután Varga Mihály aláírta az erről szóló dokumentumot. A 2019-ben alakult, immár 61 országot számláló szervezet tagjai a költségvetés zöldítésével, valamint a zöld finanszírozással kapcsolatban tesznek vállalásokat - közölte a Pénzügyminisztérium.

Nagy értékű lízingelt kocsikban utaztak – nemzetközi bűnbandát leplezett le a rendőrség

Nagy értékű autókkal üzletelő román-olasz-magyar bűnbandára csapott le a rendőrség. A társaság tagjai Olaszországból hoztak lopással, sikkasztással, csalással érintett gépkocsikat Magyarországra, illetve más európai országokba, majd értékesítették azokat.

Ever Given baleset – Kiszélesítik a Szuezi-csatornát

Kiszélesítik és kimélyítik a Szuezi-csatorna déli részét, ahol márciusban...

Hetvenéves rekord dőlt meg a magyar utakon

Tavaly az 1950-es évek óta először csökkent 500 alá a hazai közutakon elhunytak száma - hangsúlyozta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a Közlekedési Kultúra Napja nyitórendezvényén.

Nemzetközi hekkerbandán ütött rajta a BRFK – videó

Nemzetközi hekkerbandát számolt fel a rendőrség, amelynek tagjai a gyanú szerint egy online fizetési rendszer felhasználóinak adataival több száz csúcskategóriás okosórát és mobiltelefont rendeltek - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztályának vezetője.

Szegedi kiskertbe jelentettek be 61 céget – apa és fia a vádlott

Vádat emeltek két férfi ellen, akik 62 vállalkozás számára biztosítottak fiktív székhelyet egy szegedi kiskertben - tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője.

Miniszteri biztost kapott a Balaton élővilága

A Balaton élővilágának megóvásával kapcsolatos feladatok ellátására miniszteri biztossá nevezte ki Szári Zsoltot az agrárminiszter május 1-től - közölte az Agrárminisztérium.

Orvhalászok gereblyéztek a Tiszán

Vádemelést javasoltak a tiszai vízirendészet rendőrei két tiszaburai orvhalásszal szemben, akik januárban a tilalom ellenére kifogtak egy nagyméretű szürkeharcsát - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság.

Koronavírus. Mentők: csak a világháborúk és ’56 okozott hasonló kihívást

Csak a világháborúk és az 1956-os forradalom állította a mostani járványhoz mérhető kihívás elé a mentőszolgálatot - mondta az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója.

Gazdaság

Moratórium. A bankszövetség a célzott hosszabbítás mellett van

A Magyar Bankszövetség támogatja, hogy a moratórium meghosszabbításában a rászorulók, a koronavírus-járványban jelentős károkat elszenvedő családok és vállalkozások kaphassanak további, célzott segítséget - közölte Kovács Levente főtitkár.

Belgiumból érkezett a K&H új vezérigazgatója

Guy Libot-t, a KBC Csoport korábbi pénzügyi szenior ügyvezető igazgatóját nevezték ki a K&H Csoport vezérigazgatójává. Az új vezető korábban már dolgozott négy évig a K&H-nál.

OTP: minden fontos mutatóban javultak az eredmények

Nagyon jó eredményeket ért el az OTP csoport az idei első negyedévben, sikerült megfelelnie a kihívásoknak - mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes a bank negyedéves eredményeit ismertető sajtóbeszélgetésen.

Az OTP már a második Szerbiában

Sikeresen zárult az OTP Bank két szerbiai leánybankjának integrációja: a Vojvođanska banka és az OTP banka Srbija egy bankként, Szerbia második legnagyobb pénzintézeteként működik tovább.

Takarékbank: a járvány után felpöröghet a személyi hitelezés

A járvány lecsengése után felpöröghet a személyi kölcsönök igénylése: a Takarékbanknál április közepéig kihelyezett ötmilliárd forintos volumen az év végére az ötszörösére ugorhat az otthonfelújítási programnak is köszönhetően - közölte a Magyar Bankholdinghoz tartozó pénzintézet.

Erste. 280 százalékkal nőtt az adózott nyereség

Jelentősen, 280 százalékkal, 3,9 milliárd forintról 15,1 milliárd forintra ugrott az Erste Bank adózás utáni nyeresége az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest - hangzott el a pénzintézet első negyedéves eredményeit bemutató online sajtótájékoztatón.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom