Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Menekül a tőke a feltörekvő országokból - globális válság közeleg?
No menu items!

Menekül a tőke a feltörekvő országokból – globális válság közeleg?

A világsajtó hetek óta tele a pánikkeltő szalagcímekkel: menekül a tőke, dúl a kereskedelmi háború, újabb világgazdasági válság fenyeget. Bármennyire is messze vannak tőlünk ezek az országok, nem csak Törökország, a líra megítélése befolyásolja térségünk értékelését. Az sem mindegy, mi történik az argentin pesóval, az indiai rúpiával. Török, argentin, indiai  államkötvények és részvények sok befektetési portfólióban szerepelnek. A nyugdíj-előtakarékossági és befektetési életbiztosítások révén az átlag magyart is érintik a nemzetközi pénzpiaci turbulenciák. 

A nemzetközi befektetők nyugtalanságának következményei Indiában még kevésbé, Argentínában és Törökországban viszont már a mindennapokban is érződnek: értékét vesztő nemzeti valuta, elszabaduló árak, növekvő munkanélküliség, elszegényedés. A folyamatot részben hibás gazdaságpolitikai döntése indították be. Meghatározó azonban az amerikai és európai befektetők szerepe is. Utóbbiak jórészt a feltörekvő országok kárára szedték rendbe portfólióikat a 2008-ban kezdődött pénzügyi válság után.

Amikor ez elérte a reálgazdaságot az európai központi bankok és az amerikai Fed soha nem látott mértékben csökkentették az alapkamatokat. Így biztosították, hogy az állami költségvetések és a vállalatok friss pénzhez jussanak, és újrainduljon a gazdaság. Ami jó volt a reálgazdaságnak, kihívás elé állította a pénzpiaci szereplőket. A befektetési alapok menedzserei a fejlett országok állampapírjainak minimálissá váló kamatszintjével nem tudták biztosítani a befektetőknek ígért hozamokat. Ezért a feltörekvő országok magasabb kamatot kínáló állampapírjaiból és részvényeiből egyre több került a bankok és biztosítók portfólióiba.

Idő közben ismét növekszik a fejlett országok gazdaság, méghozzá olyan ütemben, hogy infláció fenyeget. Ezért egy ideje az USA-ban, Európában és a világ más fejlett országaiban a központi bankok lassan, de emelik az alapkamatokat. Így a befektetők már ezeknek az országoknak az államkötvényeivel is elfogadható hozamhoz jutnak, minimális kockázat mellett. Az argentin vagy török papírok helyét ismét az amerikai, német, vagy éppen japánok veszik át.

A kárvallottak

A tőke távozását a feltörekvő országokból azok érzik leginkább, akiknek a legkevesebb ráhatásuk van a globális pénzpiaci folyamatokra: a kis és közepes vállalkozások, valamint az átlagemberek. Hullámvasútra kerül a nemzeti valuták árfolyama, ezért a cégek alig tudnak árakat kalkulálni. Drágul az import is, mindenekelőtt az energiáé. Argentínában például az év eleje óta már közel 50%-al. A növekvő szállítási költségek pedig minden termék árára kihatnak. A munkanélküliség és a növekvő megélhetési költségek miatt csökken a vásárlóerő és így a fogyasztás. Ezért szaporodnak a vállalati csődök, ami tovább növeli a munkanélküliséget.

Az argentin hírműsorok egy ideje az aktuális pesó-dollár árfolyam ismertetésével kezdődnek. Az államcsőd biztos előjele – tapasztalták meg a múltban az ország lakói.

Argentína rosszat lépet?

Miért éppen Argentína? Mert az állam adósságának összege 300 milliárd dollár körül mozog, ami az éves GDP 80 százalékának felel meg. Másrészt, mert ennek többsége valutában, leginkább dollárban van.

Az ország elnöke, Mauricio Macri ’15-ös hatalomra kerülése után feloldotta a ’01-es államcsőd óta érvényben lévő pénzpiaci korlátozásokat. A devizatranzakciók ismét a központi bank közbeiktatása nélkül folyhattak. Ezzel sikerül az államcsőd után bizalmatlan befektetőket meggyőzni, hogy tőkét hozzanak az országba. Azóta bárki korlátozás és kontroll nélkül vásárolhat állampapírt és részvényt a Buenos Aires-i tőzsdén. A gazdasági szakértők, pénzpiaci elemzők és befektetők nem győztek dicsérni a kormányt: befektető barát jogi környezet, szolid költségvetésű politika. Folyni kezdett a pénz Argentínába.

Aztán jött a váratlan fordulat: a fejlett országok emelkedő kamatszintje mellett a dél-amerikai ország hirtelen kockázatos lett, mindenki szabadulni akar az argentin befektetéseitől. A következmény: a pesó az év eleje óta értéke felét veszítette el a dollárral szemben. Több mint 50 milliárd dollár hagyta el az országot.

Nem csak a külföldi befektetők menekülnek, a tehetős argentinok is külföldön helyezik biztonságba megtakarításaikat. Különösen rossz jel és nagy botrányt kavart, amikor kiderült, hogy az ország gazdasági minisztere is így tett.

A dollárban eladósodott állam kormánya számára drámai következményei vannak a pesó értékvesztésének. Minél gyengébb a nemzeti valuta, annál többe kerül az államadósság finanszírozása. Hisz az adók pesóban folynak be, a hiteleket dollárban kell törleszteni. Megoldást csak a kiadáscsökkentés és a bevételnövelés lehet.

Tehát ismét a cégek és az átlag polgárok viselik a következményeket.

Törökország is bajban van

Nem csak Argentína, de más dollárban eladósodott országok is küzdenek a nemzetközi befektetők hangulat- és koncepcióiváltásával. Közülük Törökország helyzete különösen nehéz. Ugyanis az amerikai szankciók miatt a külföldi befektetők már amúgy is el voltak bizonytalanodva.

A török problémák jobban érintik az európai bankokat, mint Argentína nehézségei. Ha a török állam, illetve cégek nem tudnák visszafizetni a nyugati bankoktól dollárban és euróban felvett hiteleket, az közvetlen veszteséget jelentene az ezeket kihelyező európai pénzintézeteknek.

India is meginog?

Argentína és Törökország esetében már korábban látszódtak a problémák. De a szakértők is meg voltak lepve, amikor az indiai rúpia felkerült a legveszélyeztetettebb valuták listájára. Az ország ugyanis évek óta kiegyensúlyozott költségvetési politikát folytat, és alacsony az államadósság is. Az egyik legnagyobb feltörekvő ország esetében a globálissá való amerikai kereskedelmi háború lehetséges következményei állnak a háttérben.

Mégse olyan rossz a helyzet?

Mágnesként vonz a biztos kamat. A tőke átáramlik a fejlett országok bankjaiba

A német szakértők ennek ellenére nyugalomra intenek. Nem látják a helyzetet drámainak az európai bankok sem. A németek szerint a törökországi befektetések áttekinthető mértékűek. Utóbbiak úgy vélik a bizalom gyors visszanyerésével megakadályozóható az összeomlás. Ehhez azonban elengedhetetlen a kormányzati kiadáscsökkentés.

Kérdés, ezzel reagál-e a két leginkább érintett ország vezetése. Törökországból más jelzések érkeznek. Erdogan, nem gazdasági és költségvetési intézkedésekkel reagál, elsősorban nemzetközi összeesküvésről beszél, az USA-t hibáztatva. Amerika felelősségét Macri is felveti Argentínában, de sokkal visszafogottabban. Ráadásul már segítséget is kért a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), illetve a Világbanktól. Egyúttal a költségvetési kiigazításokba is kezdte.

Sok helyen a devizaforgalom korlátozás  eszközéhez nyúlnak, hogy így akadályozzák, vagy legalább lassítsak a tőke menekülését, és a hazai fizetőeszköz további értékvesztést. Ez azonban öngerjesztő folyamat, amely nem csak a befektetők, de a lakosság körében is pánikot okoz.

Nemzetközivé lesz a válság?

Az idők változnak…. 1929 és Napjaink Forrás: Hetesi Zsolt blogja

Egy lehetséges forgatókönyv. A lokális problémákból lesz globális válság lehet, ha a befektetőket elfogja a pánik. Akkor egyenlőséget tesznek valamennyi feltörekvő ország között, függetlenül gazdasági helyzetüktől és költségvetési politikájától. Szakértők szerint itt még nem tartunk. Nem ok nélkül lett éppen Argentína, Törökország és újabban India a pénzpiaci folyamatok kárvallottja. Nem hallgatható persze el az európai központi bankok és a Fed felelősségét sem. Az érintett országok szakértői és politikusai joggal róják fel, hogy a kamatemelésnél nem voltak tekintettek a feltörekvő országok helyzetére. Persze azt is mondják: az érintett országok önhibája nélkül nem kerültek volna ilyen nehéz helyzetbe.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

KSH: a harmadik negyedévében 12,1 százalékkal csökkentek a beruházások

A beruházások volumene 2023 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 12,1 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest.

BÉT – Csökkenés várható a nyitásban

Csökkenéssel nyithat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) kedden az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Erősödött kedd reggelre a forint

Erősödött kedd reggelre a forint a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Aggasztó a brit gazdaság gyenge növekedési potenciálja

A brit gazdaság potenciális növekedési üteme jelenleg alacsonyabb, mint az ő szakmai pályafutásának eddigi legnagyobb részében.

Hírek

Együttműködési megállapodás a világ legnagyobb bankjával, az ICBC-vel

Az együttműködési megállapodásban a felek különösen nagy hangsúlyt fektetnek az infrastrukturális és zöld projektek finanszírozásának lehetőségeire.,

Európa rájött, hogy védenie kell magát

Európa gazdasági biztonságának érdekében az Európai Bizottság összeállította a kritikus fontosságú technológiai területek jegyzékét.

A game-streaming mellett bejött a vegán bor

Az értékelés során végül az 4 kategóriában összesen 12 hallgatót díjaztak.

Kamatplafon nélkül is viszik a személyi kölcsönt

Kamatplafon nélkül is viszik a személyi kölcsönt, a lakáshiteleknél ennyit hozna az új THM-maximum Ennyit spórolnának az ügyfelek a lakáshiteleken az ármaximalizálással.

Vadbalesete volt? Már majdnem minden esetben az autóst terheli a kár

A vadászati törvény változásával július elsejétől szinte minden esetben a jármű tulajdonosának vagy üzembentartójának kell megtérítenie a vadgázoláskor keletkezett kárt.

Időzített bombán ül közel 4 millió magyar lakástulajdonos

Egy társasház nem csupán egy épület, hanem egy élő közösség, ahol minden tulajdonos felelősséggel tartozik a közös területekért is.

Kapacitáscsökkentésre kényszerül a héten a Gatwick repülőtér

A NATS közlése szerint egészségügyi okok, köztük koronavírusos megbetegedések miatt az irányítók körülbelül egyharmada nem tudja felvenni a munkát.

A DRK és EGOM közös kollekciója Esztergomban

Közös ruházati kollekciót, két márka együttműködéséből született termékcsaládot mutattak be a közelmúltban Esztergomban. A helyiek úgy vélték, hogy Esztergom beceneve, az EGOM ruhamárkává is vált.

Gazdaság

Együttműködési megállapodást kötött az MNB

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kazah Asztana Nemzetközi Pénzügyi Központ (AIFC) pénzügyi felügyeleti hatósága (Astana Financial Services Authority, AFSA) pénteken Budapesten.

Rendkívüli kiadások előtt a magyar büdzsé – a költségvetés állja a sarat

Október végéig az államháztartás központi alrendszere 3487,6 milliárd forintos hiánnyal zárt.

Kamatdöntés – MNB: továbbra is indokolt a körültekintő monetáris politika

Az MNB prognózisa szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2023-ban a GDP 1 százaléka alá mérséklődik, és az egyenleg az előrejelzési horizonton tovább javul.

Az OTP Bank 49 millió forint bírságot kapott több hiányosság miatt

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 49 millió forint bírságot szabott ki az OTP Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységével kapcsolatban feltárt hiányosságok miatt.