Kezdőlap Pénzvilág Mobilfizetésben Kína a császár
No menu items!

Mobilfizetésben Kína a császár

A mobiltelefonos pénztárcát milliárdnyian használják Kínában, a technológia tud németül, törökül, olaszul és lengyelül. Igaz ezeken a nyelveken még nem kínálja a fizetési funkciót. Kína azonban terjeszkedni készül. A magyar mobilfizetés egyelőre gyermekcipőben jár, Németországi tudósítónk beszámolója szerint Európa is csak kullog az ázsiai ország után: a kontinensen a kínai fizetési rendszerre egy év alatt  tízezer üzlet regisztrált.

Alipay és WeChat – európaiaknak semmit mondó kifejezések, pedig a két okostelefon alkalmazás 1 milliárd felhasználójával Kínában forradalmasította a kereskedelmet. Most a világ meghódítására készülnek.

Az eljárás nagyon egyszerű: letöltjük az app-et, regisztrálunk, a kasszánál vagy beolvastatjuk okostelefonunkkal az eladó QR-kódját és beütjük a kívánt összeget (tipikusan éttermekben), vagy a pénztáros fókuszál rá vonalkód leolvasó eszközével a mobilunkon generált QR-kódra és levonja a fizetendő összeget (általában szupermarketekben). Kapunk egy megerősítő üzenetet és kész. Igény esetén nyugtát is letölthetünk. Néhány másodperc az egész. Töredéke, mint amire a leggyorsabb bankkártya leolvasó terminálnak szüksége van, a készpénzes fizetéssel járó aprókeresgélésről és visszajáró számolásról nem is beszélve. Érthető, hogy Kínában, ahol állandó a tömeg, ezért mindennek gyorsan kell mennie a bankkártya és a készpénz már a múlt.

Kínában tarolnak

Az 1 milliárd, 90%-ban kínai felhasználó tavaly forintban alig kifejezhető 3 billiárd dollárt (kínai GDP 50%-a!) mozgatott meg a két, 80%-os részesedésével a piacot uraló app-en keresztül. Az okostelefonok kétharmadára már le van töltve a két alkalmazás. „Az idősebb generációt leszámítva szinten mindenki így fizet” – erősítette meg egy kínai barátom, Tang a tavaly Pekingben és Sanghajiban szerzett saját tapasztalatomat. Nem csak a nagybevásárlásnál, de a sarki kioszkban, a taxiban és a népszerű közösségi biciklibérlésnél is ezt használják. Sőt, még az utcazenésznek is okostelefonjukkal adakoznak. „Néhány éve Németországban tanultam. Amikor elutaztam még én sem ismertem a mobil fizetést. Egy év múlva visszatérve haverjaim többség már pénztárcát sem hordott magánál” – meséli Tang. A lakosság 20%-a már egyáltalán nem használ készpénzt! Nyereség az államnak; jóval kevesebbet kell bankjegyelőállításra költeni.

A vesztesek

A mobil fizetés vesztesei a bankok és a kártyatársaságok. Előbbiek helyzet valamivel jobb, ugyanis az app-ek bankszámlával összekötve működnek. Banki számláról lehet feltölteni az egyenleget, ill. átutalni a mobil fizetésből származó bevételt. Tehát a bankok a pénzmozgás utáni továbbra is jutalékot vonhatnak le. Viszont jelentősen csökken annak esélye, hogy a mínuszba futó számlát a hitelkeretéből kelljen feltölteni. Márpedig az ilyen kölcsönöknél vastagon fog a pénzintézetek kamatot meghatározó ceruzája. A kártyatársaságok elesnek mindentől: az éves díjtól és a fizetések utáni jutaléktól is. Utóbbi csak az USA-ban évi 90 milliárd dollár tesz ki. E mellett jelentősen visszaszorul a borsos díjáról ismert ATM-használat is.

A mobil fizetés sikerében szerepet játszó kínai sajátosság, hogy a bankkártyákat és általában a banki szolgáltatásokat a népesség nagy része soha nem vette igénybe. Így azokról nem is kellett leszoktatni őket. A készpénzről rögtön az app-re váltottak. Magától érthetődő döntés, hisz alig akad, akinek ne lenne a zsebében okostelefon. A mobil net olcsó és jó minőségű.

Nem csak fizetési eszköz

A két szolgáltató közül 500 millió felhasználóval a kifejezetten a mobil fizetésre specializálódott Alipay a nagyobb. A WeChat egy „szuperalkalmazás”, amelyhez hasonlót a nyugati világban nem ismerünk: kereső, közösségi portál, híroldal, chat, messenger, videómegosztó, játékplatform, apró- valamint álláshirdetések felülete, ahol sok más szolgáltatás mellett pizzát vagy taxit is rendelhetünk és persze fizethetünk. Utóbbira az 1 milliárd felhasználóból 400 millió regisztrált. Nem csak a WeChat felhasználók száma, de a szolgáltatások köre is folyamatosan bővül. A 11 milliós dél-kínai Guangzhouban ’17 óta a WeChat-et a személyi igazolvánnyal összekötve a hivatalos ügyek is intézhetők. A kísérlet működik, országos kiterjesztése csak idő kérdése.

A WeChat sikerében nagy szerepet játszott, hogy Kínában még a 2000-es években is kevés volt a személyi számítógép. Az internet robbanás szerű terjedése egybeesett az okostelefonok megjelenésével. Így a többség rögtön mobillal kapcsolódtak a világhálóra. A nem irodai munkát végzők körében a privát asztali gép, de még laptop sem lettek a mindennapok része. Mindet az okostelefonon keresztül bonyolítanak.

A WeChat dominálja az online kereskedelmet is. A netes áruházak nem saját weboldalukra, hanem WeChat profiljukra koncentrálnak. Kínában évek óta több új WeChat profilt, mint a weboldalt regisztrálnak.

Kreativitásból az Alipay-nél sincs hiány. 2017 óta néhány üzletben már alkalmazzák az arcfelismerést. A „smile to pay” fizetési móddal az okostelefonnak sem kell kéznél lennie. Egy kamera felismeri az ügyfél arcát, kapcsolatot létesít a mobiljával, és már meg is történt a fizetés. A rendszer termesztésen felismeri, ha egy fényképpel akarják félrevezetni.

A nagy testvér figyel

Az Alipay és különösen a WeChat megvalósította Orwell 1984-es vízióját. A WeChat nem csak azt tudja, mire keresünk rá, kivel vagyunk kapcsolatban, miről beszélgetünk, hanem azt is, hol, mikor mennyiért vásároltunk. A gigantikus adatmennyiséget a nyugati világ szolgáltatói kereskedelmi célból használnák. Ezt megteszik a kínaiak is. Ráadásul nem is mindig legálisan. ’18 elején látott napvilágot, hogy az Alipay felhasználói tudta nélkül hitelképességi profilokat állított elő és adott el számos cégnek. A felhasználók legalább az app-ek ingyenességén keresztül profitálnak az adatkereskedelemből.

A kínai államkapitalizmusban nem létezhetne a WeChat, ha nem kooperálna a hatóságokkal. A netes óriás a regisztrálók által jóváhagyott felhasználói feltételekből is tudhatóan automatizáltan és eseti jelleggel is szolgáltat felhasználói adatokat a belügyi szerveknek. Működik a cenzúra is. Nem csak a híreket és a kereső használatát korlátozzák, de a privát üzeneteket is szűrik. A gyanús tartalom rögtön a hatóságok tudomására jut. Ennek a nyugaton tanult Tang nem tulajdonít jelentőséget. Amikor az app-ek árnyoldalairól kérdezem, csak az akku lemerülését említi, mint horrorszcenáriót. Kifejezetten az adatvédelemre terelve a szót pedig annyit mond, „ez valóban probléma.” Majd meglepetésemre hozzáteszi, nem az államtól, a privát szolgáltatóktól félti személyes adatait.

Van azonban pozitív, össztársadalmi mellékhatás is: a lopások, rablások száma évek óta számottevően csökken.

A kínaiak Európában is ezt használják

2017-ben az Alipay megjelent Európában is. Szolgáltatására ugyan bárki regisztrálhat, de ez kínai bankszámla nélkül nehézkes. Elsősorban nem is minket, hanem a kínai turistákat célozza meg. Számukra olyan természetes a mobil fizetés, hogy a nyaralás alatt sem akarnak lemondani róla.

Jól járnak az európaiak is. Az Ázsiát elhagyó kínai utazók körében Európa, azon belül Németország a legnépszerűbb célpont. Ez több tízmillió turistát és minden évben kétszámjegyű növekedést jelent. Ráadásul a kínaiak a japánokkal ellentétben nem a fényképezésre, hanem a vásárlásra koncentrálnak. Naponta átlagosan 515 eurót kiadva a legtöbbet költő utazók.

Nem csoda, hogy 1 év alatt Európa-szerte 10.000 üzlet regisztrált az Alipay-nél. Egyszerű beszállni. Nincs bonyolult infrastruktúra. A szándék bejelentése után 3 nappal alá van írva a szerződés és aktív a terminál. Sok a néhány tíz eurós, de nem ritka a 10.000 euró feletti tranzakció sem! Az app azt is megmutatja, hol lehet a közelben mobillal fizetni. Az üzletek pedig direkt marketinggel juttathatják el ajánlataikat a potenciális kuncsaftokhoz, akik az üzlet közelében járva figyelmeztető üzenetet kapnak: most tessék vásárolni! Ezt még bátrabban teszik a kínaiak, ha jól ismert, biztonságosnak tartott módon fizethetnek.

Mivel fizetnek Kínában a külföldiek?

Paradox módon használják a készpénzt. A Visa és a Mastercard soha nem volt számottevő tényező Kínában. A legnagyobb multinacionális hotelláncok kivételével sehol sem fogadják el a kártyáikat. A bankjegyen kívül csak mobillal, vagy China’s Union Pay bankkártyájával lehet fizetni. Ráadásul pénzt csak bankfiókokban, bürokratikus procedúra árán lehet váltani. Így a hétvégén érkező turista, aki nem vált eleget még a repülőtéren, könnyen kellemetlen helyzetbe kerül. Nálunk is ez a jövő?!

Az Alipay egyenlőre csak kínaiul működik. A WeChat 2011 óta elérhető németül, törökül, olaszul és érdekes módon lengyelül is. Ezeken a nyelveken azonban nem kínálja fel a fizetési funkciót.

Ennek ellenére a bankoknak mi felénk is van félnivalójuk. A két piacvezető, saját operációs rendszerrel rendelkező okostelefon gyártó, az Apple és a Samsung felismerték a mobil fizetésben rejlő üzleti lehetőséget. Alkalmazásaik, az Apple Pay, a Samsung Pay és az Android Pay azonban a sok európai országban, így például a németeknél sem érhetők el. , Magyarországon az Android készülékek közül a 4.4 és az annál újabb verziót futtató eszközök esetében állítható be ez a funkció.

Magyarország 2017-ben csatlakozott újabb bank a mobilos fizetési rendszerhez, így öt kereskedelmi pénzintézet, a Budapest Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, az MKB Bank és az OTP Bank mobiltárcái teszik lehetővé az ügyfeleknek, hogy kártya helyett mobiljukat érintsék a terminálhoz.

Megfelelő nyilvános összegző adat hiányában azt mondhatjuk, egyelőre csak a vásárlók körében erős a szándék, a robbanás szerű felhasználást hivatalos adattal nem igazolhatjuk. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a több mint 83.500 terminálnál fizethetnének egyetlen érintéssel itthon a vásárlók. A felmérések ezt mutatják. A Mastercard Impact of Innovation reprezentatív kutatása szerint a magyarok 88%-a mondta azt, hogy rendelkezik okostelefonnal. Egyelőre azonban nem minden mobil alkalmas a termináloknál történő mobilfizetésre. Az Android készülékek közül a 4.4 és az annál újabb verziót futtató eszközök esetében állítható be ez a funkció.

Németországban a legnagyobb pénzintézet, a Deutsche Bank kapcsolt előszőr. Néhány hónapja a bank app-je mobil fizetésre is alkalmas, igaz csak 25 eurós összeghatárig. Ez is mutatja, hogy inkább presztízs fejlesztésről, mint felhasználói igények kielégítéséről van szó. „A németek többsége még ragaszkodik a készpénzhez; a kártyás fizetés is a nemzetközi átlag alatt van, a mobilos pedig alig ismert, ill. nagy szkepszis övezi” – nyilatkozták a Deutsche Banknál.

Jobb a helyzet Észak-Amerikában, Európán belül Nagy-Britannia mellett Olaszországban, és természetesen a távol-keleti, a technológiai innovációban élen járó országokban. Kínán kívül azonban többnyire az Apple és a Samsung app-jeit használják. Például az USA-ban 100 milliárd dollár felett van az éves forgalom, ami azonban a kínai volumennek csak az ötvenede!

Kínában a kormányzati gazdaságstratégia fontos eleme lett, hogy a hagyományosan a belföldi piacra koncentráló kínai óriásoknak meg kell hódítaniuk a világot. Az Alipay már ennek szellemében jár el. Az USA-ban, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken, Brazíliában és Oroszországban terjeszkedik. Európában helyi partner bevonásával gondolkoznak az expanzión. Az év végégig a kontinens 20 országában akar jelen lenni.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Európáért versengő ‘áramlatok’ – Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát

Az energiahordozók ára az egekbe ugrott. A Gazprom, az orosz állami energiaórás új vezetékekkel és hosszú távú szállítási szerződésekkel kerül helyzetbe Európában. A gáz egyre nagyobb része Ukrajna megkerülésével érkezik 'Nyugatra'.  A Balkánon még nem dölt el hogyan osztozhatnak a tranzitbevételeken. Több aspiráns is vállalná a régi ukrajnai szerepet - gáz ügyben.

BKK: változik a reptéri buszjárat menetrendje

Sűrűbben és hosszabb üzemidőben jár hétfőtől a 100E reptéri gyorsjárat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

IHS Markit: féléves mélypontra lassult az euróövezeti növekedés

A szűk ellátási keresztmetszetek és a koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt hathavi mélypontra lassult az euróövezet magánszektorának növekedése októberben - derült ki az IHS Markit beszerzésimenedzser-indexeinek előzetes adataiból.

Hírek

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

Őszi szünet. Kajla útlevéllel ingyen utazhatnak a kisdiákok

Ismét díjmentesen utazhatnak a MÁV-Start, a Volánbusz és a GYSEV belföldi járatain október 23. és november 1. között azok a gyerekek, akik a jegyvásárláskor felmutatják Kajla-útlevelüket és személyazonosításra alkalmas igazolványukat.

Elindult a fűtési szezon – a legtöbb helyen távfelügyelettel

Elkezdődött a fűtési időszak Budapesten, mintegy 240 ezer lakossági és 7 ezer egyéb fogyasztónál kapcsolták be a távfűtést.

Tragikus filmforgatás. Alec Baldwin véletlenül agyonlőtt egy operatőrt

Halálos baleset történt Alec Baldwin amerikai színész filmjének új-mexikói forgatásán - közölte Santa Fe rendőrsége.

Bocuse d’Or – Dalnoki Bence nyerte a magyar döntőt

Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja (segédje), Nyikos Patrik nyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyar döntőjét. Jövő márciusban ők képviselhetik az országot az európai döntőn, amelyet szintén Budapesten rendeznek meg.

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Gazdaság

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom