Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Nem kérnek a kínaiakból, de nélkülük nem megy
No menu items!

Nem kérnek a kínaiakból, de nélkülük nem megy

A német kormánypárt, a CDU politikusai között egyre nagyobb az ellenállás a Huawei-el szemben. Meg akarják akadályozni, hogy részt vegyen a kínai óriás a németországi 5G hálózat kiépítésében. Ennek azonban úgy tűnik komoly ára lenne. Németországban – mint világszerte – érvek ütköznek ellenérvekkel.

Peter Altmaier

Ren Zhengfei

Amikor a német gazdasági miniszter legutóbb Kínában járt nem csak pekingi kollégájával találkozott. Egy olyan megbeszélés is szerepelt Peter Altmaier programjában, amelynek a CDU politikus eredeti szándéka szerint titokban kellett volna maradnia. Egy sanghaji luxushotelben Ren Zhengfei-el reggelizett.

Egy menedzser, akinek az életművét Donald Trump komoly nemzetbiztonsági kockázatnak tartja. Egy cég vezetője, amelytől már komolyan tart az amerikai konkurencia. A 74 éves üzletember a Huawei alapító-tulajdonosa. A 1987-ben alapított mobiltávközlési cég tavaly több mint 200 millió okostelefont adott el. Ezzel lemaradt ugyan a Samsungtól, de megelőzte az Appelt. Mindezt 109 milliárd dollár bevétel és fantasztikus, 60 milliárdos nyereség mellett.

Végül Altmaier kiállta a sajtó képviselői elé, és elmondta, hogy egy fajsúlyos üzletember kér tőle találkozót, nem szokása nemet mondani. Azt is megtudhattuk a politikustól, hogy a cégvezető nem tudott az ellenállás mértékéről, amely a Huawei németországi aktivitását kíséri az 5G hálózat kiépítésével összefüggésben.

A találkozó jelzés volt a Fehér Háznak is: A berlini gazdaság- és biztonságpolitikát nem Washingtonban határozzák meg. Hiába a fenyegetés a titkosszolgálati együttműködés korlátozásáról, a német kormányt nem lehet zsarolni.

Kormány vs. kormánypárti politikusok

Altmeier a hivatalos kormányzati álláspontot képviselte Sanghajban: A Huawei-t nem zárják ki az 5G tenderből. Ugyanakkor egy listát állítottak össze szigorú biztonsági követelményekkel, amelyeknek minden pályázónak, így a Hauwei-nek is meg kell felelnie.

Komoly üzletről van szó. A kormány 6,55 milliárd eurót kér a frekvenciáért. Az idő azonban szorít, az eredeti tervek szerint már el kellett volna indulni a hálózat kiépítésének.

Christoph Bernstiel

Ellenállás nem csak Washingtonból jön. Altmeier párttársai is tiltakoznak. Egyik szószólójuk Christoph Bernstiel. A CDU parlamenti képviselője nemrég tért vissza Japánból, ahol a szintén pályázni készülő NTT vezetőivel tárgyalt. A szigetország a Huawei-t az 5G hálózat építéséből kizáró államok közé tartozik.

Ha Japán képes a kínaiak nélkül kiépíteni a rendszert, akkor nekünk is tudnunk kell ugyan ezt” – nyilatkozta Berlinbe visszatérve.

Véleményével nincs egyedül. Kormánypárti képviselők egy csoport a nemzetbiztonságot és Németországdigitális szuverenitását” látja veszélyben a Huawei részvétele esetén. Nem csak kínai kémkedéstől tartanak. Szerintük Pekingből manipulálhatják a hálózatot, és ha érdekükben áll, akár blokkolhatják is azt. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján megalapozottak tartják a félelmeket.

A kínaiakat ki kell zárni, még, ha ez drágábbá és lassúbbá is teszi a fejlesztést” – mondja Bernsteil.

A véleményét osztó konzervatív politikusok többek között arra hivatkoznak, hogy a rendszer kiépítője hozzáférést szerez valamennyi kapcsolati adathoz és lehallgathat minden beszélgetést, betekinthet minden továbbított üzenetbe.

Európai megoldás kellene

Patrick Sensburg

A CDU biztonságpolitikai kabinetjét vezető Patrick Sensburg az amerikaiaktól is tart. Véleménye szerint a telekommunikációs cégek Kínában és az USA-ban is szorosan együttműködnek a titkosszolgálatokkal. „Szigorú biztonsági követelményeket kell érvényesítnünk.”- vallja. Szerinte az Airbus mintájára a távközlés terén is egy páneurópai konszernt kellene felépíteni.

Norbert Röttgen

Hasonlóan vélekedik a törvényhozás külügyi bizottságának kormánypárti elnöke, Norbert Röttgen is: „A biztonságunkról van szó. Németországnak és az EU-nak sem szabadna spórolnia.”

A kínaiak nélkül nem megy?

A berlini kabinet pragmatikus álláspontot képvisel a Huawei-el kapcsolatban. Tisztában vannak azzal, hogy mindhárom németországi hálózatüzemeltető évek óta használja a kínai óriás technológiáját. Kevés alternatívája van a Huawei-nek. A svéd Ericsson, a finn Nokia és a dél-koreai Samsung rendelkezik még hasonló know-how-al. A Huawei azonban 31%-al piacvezető. A svédeknek 27%, a finneknek 22%, a szintén kínai ZTE-nek pedig 11% jut a tortából. A maradék 10%-on osztozik mindenki más. Az említett japán NTT tehát kishal a nagy német megbízáshoz.

Arne Schönbohm

A német Szövetségi Információtechnológiai Biztonság Hivatalának (BSI) vezetője nagy szerepet játszott a pragmatikus kormányzati álláspont kialakításban. A bonni hivatal elnöke szerint vállalhatók a kockázatok. „Szigorú biztonsági feltételeket szabtunk. Az ezeket nem teljesítő cég nem kaphatja meg a megbízást” – mondja Arne Schönbohm.

A vita nem csak az 5G hálózat kiépítését érinti. Felveti a kérdést, mennyi önállósággal és know-how-val rendelkezik a német ipar a XXI. század kulcságazataiban. Az internetes világot az amerikai cégek dominálják, a mobiltávközlésit a skandinávok mellett egyre inkább a kínaiak. És hol maradnak a németek? – teszik fel sokan a kérdést.

Amerika vádol, Kína tagad, Németország pragmatikus

Meddig tart Kína nélkül?

A Huawei következetesen tagadja, hogy együttműködne a pekingi kormánnyal ill., hogy a kínai titkosszolgálat megbízásából kémkedne. Gazdasági okokkal magyarázza a németországi tenger fontosságát: a legnagyobb európai távközlési piacról van szó. 2008 és 2018 között 26%-al 2,7 milliárd euróra emelkedett a Huawei 2550 embert foglalkoztató németországi leányvállalatának bevétele. Már most is a távközlési piac megkerülhetetlen szereplője.

Sok ország a kínai fenyegetések és válaszlépések ellenére is kizárta a Huawei-t az 5G tenderekből. Az ausztrálok annak ellenére kitartanak, hogy hirtelen a megszokottnál kétszer tovább tart, amíg a kínai hatóságok levámolják az Ausztráliából érkező importot. Az USA inkább tudomásul vette, hogy a Huawei k+f területén aktív amerikai leányvállalata masszív létszám csökkentésbe  kezdett.

James Lewis

Huawei egy országot képvisel, amelynek kormánya az elmúlt években egy totális online kontrollt épített ki, amelyben lábbal tiporják a szólásszabadságot és más alapjogokat, amelynek titkosszolgálata odahaza és szerte a világon ipari kémkedést folytat” – mondja James Lewis, a jó nevű amerikai agytröszt, a CSCI szakértője.

A berlini kormány nagyobb digitális szuverenitást és több hazai, vagy legalább európai know-how-t szeretne a területen.

„Ez nem megy egyik napról a másikra. Az 5G hálózatra inkább ma, mint holnap van szükség” – mondja a Duisburgi Egyetem telekommunikáció professzora. „Ez a hajó már elment” – teszi hozzá Torsten Gerpott.

A magyar kapcsolat

A magyar kormány évek óta jó kapcsolatot ápol nem csak a kínai vezetéssel, de a Huawei-el is. Varga Mihály pénzügyminiszter díszvendége volt a cég magyarországi piacnyitásának 10. évfordulóján. Később a kínai központba is ellátogatott. A magyar kormány nem szeretné veszélyeztetni a kínai-magyar kapcsolatokat. Ellenállni látszik a Huawei elleni nyomásnak: eddig nem zárta ki a Huawei-t az 5G tengerből.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Júniustól visszafogják az online szállásközvetítőket

Június 1-től lép hatályba az az új uniós szabályozás, amelyik többek között az online szálláshelyközvetítőket is korlátozza olyan megállapodások megkötésében, amelyek előírják, hogy például a hotelek kötelezően náluk hirdessék szobáikat a legkedvezőbb áron.

Újabb online divatnagyágyú érkezett Magyarországra – 350 ezernél több termékkel

A Zalandón a magyar vásárlók több mint 1700 márka 350 ezernél több terméke közül válogathatnak olyan kategóriákban, mint ruházat, cipők, kiegészítők, sport-, prémium- és gyermekruházati termékek.

Bővít a magyar Aldi: háromszáz informatikus kerestetik

Megduplázza létszámát Magyarországon az Aldi informatikai szolgáltatásokat végző leányvállalata, az Aldi International IT Services Kft. (AIIS). A vállalat 300 olyan informatikai munkahelyet hoz létre, amelyek jó része otthonról is ellátható feladatokból áll.

A Volkswagen 2025-re előzni akarja a Teslát. A vezérigazgató szerint a legnagyobb e-autógyártók lesznek

A Volkswagen vezérigazgatója úgy véli, hogy az általa vezetett konszern 2025-re megelőzheti a Teslát, és a világ legnagyobb elektromos autógyártójává válhat.

Hírek

Bővít a magyar Aldi: háromszáz informatikus kerestetik

Megduplázza létszámát Magyarországon az Aldi informatikai szolgáltatásokat végző leányvállalata, az Aldi International IT Services Kft. (AIIS). A vállalat 300 olyan informatikai munkahelyet hoz létre, amelyek jó része otthonról is ellátható feladatokból áll.

Új elnök a Magyar Gépjárműipari Egyesület élén

Krisztián Róbertet, a Magyar Suzuki Zrt. operatív igazgatóját választotta a Magyar Gépjárműipari Egyesület (Mage) elnökévé a szervezet tisztújító közgyűlése. A felügyelő bizottság elnöke Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese maradt.

Az Európai Bizottság a nemzetközileg bizonytalan helyzetben is a fenntarthatóságra biztatja Magyarországot

Az Európai Bizottság közreadta a 2022. évi európai szemeszter tavaszi csomagját, amely támogatást és iránymutatást nyújt a tagállamoknak. A csomag közzététele előtt két évvel kezdte éreztetni hatását a koronavírus-világjárvány, jelenleg pedig teljes erővel folyik az Ukrajna elleni orosz invázió.

Nyolc év börtön. Több mint 300 céget csapott be egy nő

Az Esztergomi Járásbíróság első fokon nyolc év börtönbüntetésre ítélt egy nőt, aki férfitestvérével együttműködve ügyvédnek, illetve közjegyzőnek adta ki magát, és országszerte 310 vállalkozást károsított meg.

Ennyibe kerülne szerdától az üzemanyag az ársapka nélkül

Szerdán a gázolaj beszerzési ára bruttó 11 forintta csökkenl. Ez várhatóan a piaci árazású gázolaj árát illetve a prémium gázolaj árát is érinti majd. A benzin esetében a hét közepén nem lesz árváltozás. Ahogy a 480 forintos hatósági árakat illetően sem.

Biden: nem valószínű, hogy a majomhimlő világjárványt okoz

A majomhimlő nem valószínű, hogy a koronavírushoz hasonlóan világjárványt okozhat - mondta Joe Biden amerikai elnök Tokióban.

Most érdemes Németországba utazni: havi 9 euróért az egész országban tömegközlekedhetünk

Németországban 9 eurós országos havi közlekedési bérletet vezetnek be. A Bundesrat jóváhagyása azt jelenti, hogy a három hónapos támogatott bérletterv június 1-jétől lép hatályba.

Az EU újabb 600 millió euró támogatást folyósított Ukrajnának

Az Európai Unió 600 millió euró összegű makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának. Ez a gyors pénzügyi támogatás segíteni fog abban, hogy Ukrajna kezelje az ország rendkívüli humanitárius és védelmi szükségleteivel kapcsolatban fellépett súlyos finanszírozási hiányt - közölte az Európai Bizottság.

Gazdaság

Bankszövetség: ideje kivezetni a kamatstopot

A változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre korábban kamatbefagyasztást rendelt el a kormány, a Magyar Bankszövetség szerint azonban a reális gazdasági növekedés és a versenyképesség érdekében kívánatos a piaci viszonyok visszaállítása - közölte a szervezet.

Megugrottak a SZÉP-kártyás költések – rekordot várnak a kibocsátók

Áprilisban megugrott a SZÉP-kártya költések értéke, az idén rekordot várnak a kártyakibocsátók, amihez a juttatások élelmiszerüzletekben történő felhasználásának július elsejéig történt meghosszabbítása is hozzájárul - közölték a kártyakibocsátók.

OTP: napról napra kevesebbet érnek a forintban lévő megtakarítások

Az OTP bank ügyfeleinél jelentős összegek halmozódtak fel az év elején, a befektetési volumen mégis 10 százalékkal elmaradt a bank várakozásától. A legnépszerűbb megtakarítási forma a deviza volt, megelőzve a forint takarékszámlát és az értékpapírokat.

MNB: folytatódik a monetáris szigor, határozott kamatemelések jönnek

Fokozatos, változatlanul határozott alapkamat-emelési szakasz következik, a reálkamatok további emelése mellett - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy konferencián.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom