Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Nem kérnek a kínaiakból, de nélkülük nem megy
No menu items!

Nem kérnek a kínaiakból, de nélkülük nem megy

A német kormánypárt, a CDU politikusai között egyre nagyobb az ellenállás a Huawei-el szemben. Meg akarják akadályozni, hogy részt vegyen a kínai óriás a németországi 5G hálózat kiépítésében. Ennek azonban úgy tűnik komoly ára lenne. Németországban – mint világszerte – érvek ütköznek ellenérvekkel.

Peter Altmaier

Ren Zhengfei

Amikor a német gazdasági miniszter legutóbb Kínában járt nem csak pekingi kollégájával találkozott. Egy olyan megbeszélés is szerepelt Peter Altmaier programjában, amelynek a CDU politikus eredeti szándéka szerint titokban kellett volna maradnia. Egy sanghaji luxushotelben Ren Zhengfei-el reggelizett.

Egy menedzser, akinek az életművét Donald Trump komoly nemzetbiztonsági kockázatnak tartja. Egy cég vezetője, amelytől már komolyan tart az amerikai konkurencia. A 74 éves üzletember a Huawei alapító-tulajdonosa. A 1987-ben alapított mobiltávközlési cég tavaly több mint 200 millió okostelefont adott el. Ezzel lemaradt ugyan a Samsungtól, de megelőzte az Appelt. Mindezt 109 milliárd dollár bevétel és fantasztikus, 60 milliárdos nyereség mellett.

Végül Altmaier kiállta a sajtó képviselői elé, és elmondta, hogy egy fajsúlyos üzletember kér tőle találkozót, nem szokása nemet mondani. Azt is megtudhattuk a politikustól, hogy a cégvezető nem tudott az ellenállás mértékéről, amely a Huawei németországi aktivitását kíséri az 5G hálózat kiépítésével összefüggésben.

A találkozó jelzés volt a Fehér Háznak is: A berlini gazdaság- és biztonságpolitikát nem Washingtonban határozzák meg. Hiába a fenyegetés a titkosszolgálati együttműködés korlátozásáról, a német kormányt nem lehet zsarolni.

Kormány vs. kormánypárti politikusok

Altmeier a hivatalos kormányzati álláspontot képviselte Sanghajban: A Huawei-t nem zárják ki az 5G tenderből. Ugyanakkor egy listát állítottak össze szigorú biztonsági követelményekkel, amelyeknek minden pályázónak, így a Hauwei-nek is meg kell felelnie.

Komoly üzletről van szó. A kormány 6,55 milliárd eurót kér a frekvenciáért. Az idő azonban szorít, az eredeti tervek szerint már el kellett volna indulni a hálózat kiépítésének.

Christoph Bernstiel

Ellenállás nem csak Washingtonból jön. Altmeier párttársai is tiltakoznak. Egyik szószólójuk Christoph Bernstiel. A CDU parlamenti képviselője nemrég tért vissza Japánból, ahol a szintén pályázni készülő NTT vezetőivel tárgyalt. A szigetország a Huawei-t az 5G hálózat építéséből kizáró államok közé tartozik.

Ha Japán képes a kínaiak nélkül kiépíteni a rendszert, akkor nekünk is tudnunk kell ugyan ezt” – nyilatkozta Berlinbe visszatérve.

Véleményével nincs egyedül. Kormánypárti képviselők egy csoport a nemzetbiztonságot és Németországdigitális szuverenitását” látja veszélyben a Huawei részvétele esetén. Nem csak kínai kémkedéstől tartanak. Szerintük Pekingből manipulálhatják a hálózatot, és ha érdekükben áll, akár blokkolhatják is azt. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján megalapozottak tartják a félelmeket.

A kínaiakat ki kell zárni, még, ha ez drágábbá és lassúbbá is teszi a fejlesztést” – mondja Bernsteil.

A véleményét osztó konzervatív politikusok többek között arra hivatkoznak, hogy a rendszer kiépítője hozzáférést szerez valamennyi kapcsolati adathoz és lehallgathat minden beszélgetést, betekinthet minden továbbított üzenetbe.

Európai megoldás kellene

Patrick Sensburg

A CDU biztonságpolitikai kabinetjét vezető Patrick Sensburg az amerikaiaktól is tart. Véleménye szerint a telekommunikációs cégek Kínában és az USA-ban is szorosan együttműködnek a titkosszolgálatokkal. „Szigorú biztonsági követelményeket kell érvényesítnünk.”- vallja. Szerinte az Airbus mintájára a távközlés terén is egy páneurópai konszernt kellene felépíteni.

Norbert Röttgen

Hasonlóan vélekedik a törvényhozás külügyi bizottságának kormánypárti elnöke, Norbert Röttgen is: „A biztonságunkról van szó. Németországnak és az EU-nak sem szabadna spórolnia.”

A kínaiak nélkül nem megy?

A berlini kabinet pragmatikus álláspontot képvisel a Huawei-el kapcsolatban. Tisztában vannak azzal, hogy mindhárom németországi hálózatüzemeltető évek óta használja a kínai óriás technológiáját. Kevés alternatívája van a Huawei-nek. A svéd Ericsson, a finn Nokia és a dél-koreai Samsung rendelkezik még hasonló know-how-al. A Huawei azonban 31%-al piacvezető. A svédeknek 27%, a finneknek 22%, a szintén kínai ZTE-nek pedig 11% jut a tortából. A maradék 10%-on osztozik mindenki más. Az említett japán NTT tehát kishal a nagy német megbízáshoz.

Arne Schönbohm

A német Szövetségi Információtechnológiai Biztonság Hivatalának (BSI) vezetője nagy szerepet játszott a pragmatikus kormányzati álláspont kialakításban. A bonni hivatal elnöke szerint vállalhatók a kockázatok. „Szigorú biztonsági feltételeket szabtunk. Az ezeket nem teljesítő cég nem kaphatja meg a megbízást” – mondja Arne Schönbohm.

A vita nem csak az 5G hálózat kiépítését érinti. Felveti a kérdést, mennyi önállósággal és know-how-val rendelkezik a német ipar a XXI. század kulcságazataiban. Az internetes világot az amerikai cégek dominálják, a mobiltávközlésit a skandinávok mellett egyre inkább a kínaiak. És hol maradnak a németek? – teszik fel sokan a kérdést.

Amerika vádol, Kína tagad, Németország pragmatikus

Meddig tart Kína nélkül?

A Huawei következetesen tagadja, hogy együttműködne a pekingi kormánnyal ill., hogy a kínai titkosszolgálat megbízásából kémkedne. Gazdasági okokkal magyarázza a németországi tenger fontosságát: a legnagyobb európai távközlési piacról van szó. 2008 és 2018 között 26%-al 2,7 milliárd euróra emelkedett a Huawei 2550 embert foglalkoztató németországi leányvállalatának bevétele. Már most is a távközlési piac megkerülhetetlen szereplője.

Sok ország a kínai fenyegetések és válaszlépések ellenére is kizárta a Huawei-t az 5G tenderekből. Az ausztrálok annak ellenére kitartanak, hogy hirtelen a megszokottnál kétszer tovább tart, amíg a kínai hatóságok levámolják az Ausztráliából érkező importot. Az USA inkább tudomásul vette, hogy a Huawei k+f területén aktív amerikai leányvállalata masszív létszám csökkentésbe  kezdett.

James Lewis

Huawei egy országot képvisel, amelynek kormánya az elmúlt években egy totális online kontrollt épített ki, amelyben lábbal tiporják a szólásszabadságot és más alapjogokat, amelynek titkosszolgálata odahaza és szerte a világon ipari kémkedést folytat” – mondja James Lewis, a jó nevű amerikai agytröszt, a CSCI szakértője.

A berlini kormány nagyobb digitális szuverenitást és több hazai, vagy legalább európai know-how-t szeretne a területen.

„Ez nem megy egyik napról a másikra. Az 5G hálózatra inkább ma, mint holnap van szükség” – mondja a Duisburgi Egyetem telekommunikáció professzora. „Ez a hajó már elment” – teszi hozzá Torsten Gerpott.

A magyar kapcsolat

A magyar kormány évek óta jó kapcsolatot ápol nem csak a kínai vezetéssel, de a Huawei-el is. Varga Mihály pénzügyminiszter díszvendége volt a cég magyarországi piacnyitásának 10. évfordulóján. Később a kínai központba is ellátogatott. A magyar kormány nem szeretné veszélyeztetni a kínai-magyar kapcsolatokat. Ellenállni látszik a Huawei elleni nyomásnak: eddig nem zárta ki a Huawei-t az 5G tengerből.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Mol jelentős eredményeket ért el 2023-ban

A Mol-csoportnak az "egyáltalán nem támogató" feltételek mellett is sikerült helytállnia, és bár pénzügyi teljesítménye tavaly elmaradt a 2022-es rekordévitől, operációs és stratégiai szempontból egyaránt jelentős eredményeket ért el.

A 4 évszakos abroncsban egyre jobban hiszünk

Ellentmondásos számok láttak napvilágot az európai abroncspiacon. A legfontosabb üzenet: a piacon a téli abroncs mellett a négyévszakos eladása növekedett a legjobban.

Adókockázatokkal is együtt jár az üzemanyagkártya

Az üzemanyagkártyák használata széles körben elterjedt a vállalkozások körében, mert jelentős adminisztrációs könnyítést eredményezhet az elszámolás tekintetében. A piacon jelenleg széles körben alkalmazott konstrukció azonban adókockázatot jelenthez, amely kiküszöbölhető lehet egy új konstrukció kialakításával, állapították meg a Deloitte szakértői.

Lakáshitelek: itt vannak a számok a gödör aljáról

A lakáshitelezés a földbe állt tavaly, az állomány kizárólag az államilag támogatott hitelek miatt bővült, de csak minimális mértékben. Hitelkiváltás gyakorlatilag nem volt.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.