Kezdőlap Mozaik Nem kérnek a kínaiakból, de nélkülük nem megy

Nem kérnek a kínaiakból, de nélkülük nem megy

A német kormánypárt, a CDU politikusai között egyre nagyobb az ellenállás a Huawei-el szemben. Meg akarják akadályozni, hogy részt vegyen a kínai óriás a németországi 5G hálózat kiépítésében. Ennek azonban úgy tűnik komoly ára lenne. Németországban – mint világszerte – érvek ütköznek ellenérvekkel.

Peter Altmaier

Ren Zhengfei

Amikor a német gazdasági miniszter legutóbb Kínában járt nem csak pekingi kollégájával találkozott. Egy olyan megbeszélés is szerepelt Peter Altmaier programjában, amelynek a CDU politikus eredeti szándéka szerint titokban kellett volna maradnia. Egy sanghaji luxushotelben Ren Zhengfei-el reggelizett.

Egy menedzser, akinek az életművét Donald Trump komoly nemzetbiztonsági kockázatnak tartja. Egy cég vezetője, amelytől már komolyan tart az amerikai konkurencia. A 74 éves üzletember a Huawei alapító-tulajdonosa. A 1987-ben alapított mobiltávközlési cég tavaly több mint 200 millió okostelefont adott el. Ezzel lemaradt ugyan a Samsungtól, de megelőzte az Appelt. Mindezt 109 milliárd dollár bevétel és fantasztikus, 60 milliárdos nyereség mellett.

Végül Altmaier kiállta a sajtó képviselői elé, és elmondta, hogy egy fajsúlyos üzletember kér tőle találkozót, nem szokása nemet mondani. Azt is megtudhattuk a politikustól, hogy a cégvezető nem tudott az ellenállás mértékéről, amely a Huawei németországi aktivitását kíséri az 5G hálózat kiépítésével összefüggésben.

A találkozó jelzés volt a Fehér Háznak is: A berlini gazdaság- és biztonságpolitikát nem Washingtonban határozzák meg. Hiába a fenyegetés a titkosszolgálati együttműködés korlátozásáról, a német kormányt nem lehet zsarolni.

Kormány vs. kormánypárti politikusok

Altmeier a hivatalos kormányzati álláspontot képviselte Sanghajban: A Huawei-t nem zárják ki az 5G tenderből. Ugyanakkor egy listát állítottak össze szigorú biztonsági követelményekkel, amelyeknek minden pályázónak, így a Hauwei-nek is meg kell felelnie.

Komoly üzletről van szó. A kormány 6,55 milliárd eurót kér a frekvenciáért. Az idő azonban szorít, az eredeti tervek szerint már el kellett volna indulni a hálózat kiépítésének.

Christoph Bernstiel

Ellenállás nem csak Washingtonból jön. Altmeier párttársai is tiltakoznak. Egyik szószólójuk Christoph Bernstiel. A CDU parlamenti képviselője nemrég tért vissza Japánból, ahol a szintén pályázni készülő NTT vezetőivel tárgyalt. A szigetország a Huawei-t az 5G hálózat építéséből kizáró államok közé tartozik.

Ha Japán képes a kínaiak nélkül kiépíteni a rendszert, akkor nekünk is tudnunk kell ugyan ezt” – nyilatkozta Berlinbe visszatérve.

Véleményével nincs egyedül. Kormánypárti képviselők egy csoport a nemzetbiztonságot és Németországdigitális szuverenitását” látja veszélyben a Huawei részvétele esetén. Nem csak kínai kémkedéstől tartanak. Szerintük Pekingből manipulálhatják a hálózatot, és ha érdekükben áll, akár blokkolhatják is azt. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján megalapozottak tartják a félelmeket.

A kínaiakat ki kell zárni, még, ha ez drágábbá és lassúbbá is teszi a fejlesztést” – mondja Bernsteil.

A véleményét osztó konzervatív politikusok többek között arra hivatkoznak, hogy a rendszer kiépítője hozzáférést szerez valamennyi kapcsolati adathoz és lehallgathat minden beszélgetést, betekinthet minden továbbított üzenetbe.

Európai megoldás kellene

Patrick Sensburg

A CDU biztonságpolitikai kabinetjét vezető Patrick Sensburg az amerikaiaktól is tart. Véleménye szerint a telekommunikációs cégek Kínában és az USA-ban is szorosan együttműködnek a titkosszolgálatokkal. „Szigorú biztonsági követelményeket kell érvényesítnünk.”- vallja. Szerinte az Airbus mintájára a távközlés terén is egy páneurópai konszernt kellene felépíteni.

Norbert Röttgen

Hasonlóan vélekedik a törvényhozás külügyi bizottságának kormánypárti elnöke, Norbert Röttgen is: „A biztonságunkról van szó. Németországnak és az EU-nak sem szabadna spórolnia.”

A kínaiak nélkül nem megy?

A berlini kabinet pragmatikus álláspontot képvisel a Huawei-el kapcsolatban. Tisztában vannak azzal, hogy mindhárom németországi hálózatüzemeltető évek óta használja a kínai óriás technológiáját. Kevés alternatívája van a Huawei-nek. A svéd Ericsson, a finn Nokia és a dél-koreai Samsung rendelkezik még hasonló know-how-al. A Huawei azonban 31%-al piacvezető. A svédeknek 27%, a finneknek 22%, a szintén kínai ZTE-nek pedig 11% jut a tortából. A maradék 10%-on osztozik mindenki más. Az említett japán NTT tehát kishal a nagy német megbízáshoz.

Arne Schönbohm

A német Szövetségi Információtechnológiai Biztonság Hivatalának (BSI) vezetője nagy szerepet játszott a pragmatikus kormányzati álláspont kialakításban. A bonni hivatal elnöke szerint vállalhatók a kockázatok. „Szigorú biztonsági feltételeket szabtunk. Az ezeket nem teljesítő cég nem kaphatja meg a megbízást” – mondja Arne Schönbohm.

A vita nem csak az 5G hálózat kiépítését érinti. Felveti a kérdést, mennyi önállósággal és know-how-val rendelkezik a német ipar a XXI. század kulcságazataiban. Az internetes világot az amerikai cégek dominálják, a mobiltávközlésit a skandinávok mellett egyre inkább a kínaiak. És hol maradnak a németek? – teszik fel sokan a kérdést.

Amerika vádol, Kína tagad, Németország pragmatikus

Meddig tart Kína nélkül?

A Huawei következetesen tagadja, hogy együttműködne a pekingi kormánnyal ill., hogy a kínai titkosszolgálat megbízásából kémkedne. Gazdasági okokkal magyarázza a németországi tenger fontosságát: a legnagyobb európai távközlési piacról van szó. 2008 és 2018 között 26%-al 2,7 milliárd euróra emelkedett a Huawei 2550 embert foglalkoztató németországi leányvállalatának bevétele. Már most is a távközlési piac megkerülhetetlen szereplője.

Sok ország a kínai fenyegetések és válaszlépések ellenére is kizárta a Huawei-t az 5G tenderekből. Az ausztrálok annak ellenére kitartanak, hogy hirtelen a megszokottnál kétszer tovább tart, amíg a kínai hatóságok levámolják az Ausztráliából érkező importot. Az USA inkább tudomásul vette, hogy a Huawei k+f területén aktív amerikai leányvállalata masszív létszám csökkentésbe  kezdett.

James Lewis

Huawei egy országot képvisel, amelynek kormánya az elmúlt években egy totális online kontrollt épített ki, amelyben lábbal tiporják a szólásszabadságot és más alapjogokat, amelynek titkosszolgálata odahaza és szerte a világon ipari kémkedést folytat” – mondja James Lewis, a jó nevű amerikai agytröszt, a CSCI szakértője.

A berlini kormány nagyobb digitális szuverenitást és több hazai, vagy legalább európai know-how-t szeretne a területen.

„Ez nem megy egyik napról a másikra. Az 5G hálózatra inkább ma, mint holnap van szükség” – mondja a Duisburgi Egyetem telekommunikáció professzora. „Ez a hajó már elment” – teszi hozzá Torsten Gerpott.

A magyar kapcsolat

A magyar kormány évek óta jó kapcsolatot ápol nem csak a kínai vezetéssel, de a Huawei-el is. Varga Mihály pénzügyminiszter díszvendége volt a cég magyarországi piacnyitásának 10. évfordulóján. Később a kínai központba is ellátogatott. A magyar kormány nem szeretné veszélyeztetni a kínai-magyar kapcsolatokat. Ellenállni látszik a Huawei elleni nyomásnak: eddig nem zárta ki a Huawei-t az 5G tengerből.

Friss

Kínára épít az olasz csokigyáros. „Aki innovatív, a válságból is profitál”

Itália sosem látott népegészségügyi és gazdasági krízisben van. A nagy múltú csokoládégyártó, a Venchi elnöke mégis optimista. A kínai piacra és a találékonyságra épít Daniele Ferrero.

Rigó Csaba Balázs lehet a GVH új elnöke

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta Rigó Csaba Balázs kinevezését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) élére.

Baltikum. Kölyökfókák százai haldokolnak az enyhe télben

Százszám pusztulnak a púpos fókakölykök a Balti-tenger észtországi és lettországi partvidékén a szokatlanul meleg, jégmentes tél miatt.

Az autókereskedésekben is megállt az élet – elkel az állami segítség

Állami segítséget kérnek, és az új autók  számára előírt EU-s károsanyag kibocsájtási szigorítás elhalasztásának hathatós támogatását szeretnék elérni a magyar kormánynál a hazai autókereskedők.  

Hírek

Rigó Csaba Balázs lehet a GVH új elnöke

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta Rigó Csaba Balázs kinevezését a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) élére.

Baltikum. Kölyökfókák százai haldokolnak az enyhe télben

Százszám pusztulnak a púpos fókakölykök a Balti-tenger észtországi és lettországi partvidékén a szokatlanul meleg, jégmentes tél miatt.

Szerdán tovább zuhan a benzin ára

Április 1-től a benzin 8 forinttal kerül majd kevesebbe: a literenkénti ára 290 forintra csökken, amire 2010 óta nem volt példa. A gázolaj ára változatlan marad.

Porfelhő érte el az országot – romlott a levegőminőség

Az Aral-tó vidékéről indult porfelhő miatt emelkedett a szálló por koncentrációja Magyarországon - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Varga: eddig 245 milliárdot költöttünk védekezésre

Mostanáig 245 milliárd forintot költött a kormány a költségvetésből a járvány elleni védekezése - mondta a Facebookra eltöltött videójában a pénzügyminiszter.

Boris Johnson is elkapta a koronavírust

Boris Johnson brit miniszterelnök szervezetében is kimutatták a Covid-19 megbetegedést okozó új koronavírust - jelentette be pénteken a Downing Street.

Prága. Bordélyházban szállásolnák el a hajléktalanokat

Prága egyik legismertebb bordélyházában, a holesovicei Showparkban akar ideiglenes szállást biztosítani a cseh főváros hajléktalanjainak Zdenek Hrib főpolgármester. Az intézkedés célja, hogy a hajléktalanok is betarthassák az állam által elrendelt vesztegzárat.

A biztonsági őrök is járulékmentességet kérnek

A vagyonőri tevékenységre is járulékmentességet kér a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK), amely levélben fordult a Pénzügyminisztériumhoz.

Orbán: kijárási korlátozás lép életbe szombattól

Kijárási korlátozást vezetnek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között. Két héten keresztül az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni - jelentette be Orbán Viktor.

Az állam 17,44 milliárdot fizetett a Mátrai Erőműért

A kormány lezárta a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos tranzakciót, a vételár 17,44 milliárd forint volt - közölte a Miniszterelnökség vezetője.

Otthonról dolgozik? Kapcsolja ki a mikrót!

A mikrohullámú sütő lelassíthatja a wifijeleket, ezért az Ofcom azt javasolja, hogy videohívás vagy más fontos online tevékenység közben ne használjuk ezt a konyhai eszközt.

Vámmentességet kér a kormány a szájmaszkokra

A kormány kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetre tekintettel vám- és áfamentességet kért a külföldről behozott szájmaszkokra, lélegeztetőgépekre és egyéb egészségügyi védőfelszerelésre - közölte Izer Norbert.

Gazdaság

A Bankszövetség szerint a magyar bankrendszer stabil

A magyar bankrendszernek magas a tőkeellátottsága, stabilan működik, a lakosság részéről jelentkező nagyobb készpénzigényt is tudta kezelni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Az MNB az infláció lassulására számít

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.

Emelt érintéses limit: a Fizetési Pont már bevezette

A POS-terminál piac harmadik legnagyobb szereplője, a Fizetési Pont egy nap alatt bevezette a 15 ezer forint alatti kártyás vásárlásokra a PIN-kód mentességet termináljain.

A Lánchíd lábához költözik a Nemzetközi Beruházási Bank

A Lánchíd Palota műemlék épületét veszi meg székhelyének a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB), ahova a tervek szerint még az idei év végéig átköltözik.

Monetáris tanács: marad az alapkamat 0,9 százalék

A monetáris tanács fokozott figyelemmel kíséri és folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, valamint a koronavírus-járvány makrogazdasági és pénzpiaci hatásait. A hatékony monetáris politikai transzmisszió megőrzése érdekében a testület kész további likviditásbővítő intézkedéseket hozni - írta a tanács a kamatdöntő ülését követően.

Érintés. Tizenötezer forintig nem kell PIN-kód

Ötezerről tizenötezer forintra emelkedik a PIN-kód nélküli, érintőkártyás vásárlások összeghatára április közepétől - közölte a Pénzügyminisztérium, emlékeztetve, hogy az intézkedés a járvány lassítását szolgálja.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom