A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott keddi ülésén az alapkamaton, amely így változatlanul 6,5 százalék.
A kamatfolyosó alsó széle, az egynapos (O/N) betéti kamat 5,75 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,75 százalék maradt.
Szeptemberben az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb. A tanács két opciót tárgyalt: a 25 bázispontos kamatcsökkentés és a változatlan kamatkondíciók lehetőségét.
Az MTI közleménye szerint 2024 második negyedévében megtorpant a magyar gazdaság kilábalása. A háztartások fogyasztása emelkedett éves összehasonlításban, valamint a nettó export növekedési hozzájárulása is pozitív volt, miközben a beruházások jelentősen mérséklődtek a második negyedévben.
Az ülést követően kiadott közlemény szerint a szeptemberi kamatdöntés óta a romló nemzetközi befektetői hangulatban erősödött a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés. Emögött elsősorban a közel-keleti konfliktus éleződése és az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve kamatpályájára vonatkozó várakozások felfelé tolódása állt.
A jegybank közölte: 2024 szeptemberében az infláció 3,0 százalékra mérséklődve a jegybanki célnak megfelelő szinten és a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésével összhangban alakult. Az infláció elmúlt hónapokban mutatott változékonysága az idei év végéig fennmarad. A fogyasztóiár-index év végéig enyhén 4 százalék fölé emelkedik. A dezinflációs trend 2025 első negyedévétől folytatódik.
Az MNB előrejelzése szerint éves átlagban idén 3,5–3,9 százalék közötti infláció várható. Az infláció 2025-ben átlagosan 2,7–3,6 százalék között, 2026-ban pedig 2,5–3,5 százalék között alakul. Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évben tartósan visszatérjen a jegybanki célra.
Kitértek arra, hogy a nyár folyamán bejelentett hiánycsökkentő intézkedések támogatják az idei és a jövő évi költségvetési hiánycélok elérhetőségét, amelyhez a kiadások feletti kontroll fenntartása is szükséges.
A monetáris tanács helyzetértékelése alapján a romló nemzetközi befektetői hangulat és a változékony nyersanyagárak együttesen felfelé mutató kockázatot jelentenek a hazai inflációra. A külső kamatkörnyezet a korábbi várakozásoknál lassabb ütemben mérséklődhet, miközben a globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpályáját továbbra is bizonytalanság övezi.
Ezen alapján a testület az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. A tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek újbóli fokozódása, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés szüneteltetését indokolják – írták. (MTI)
