Kezdőlap Pénzvilág Német alkotmánybíróság: sárga lap az európai monetáris politikának
No menu items!

Német alkotmánybíróság: sárga lap az európai monetáris politikának

Az Európai Központi Bank (EKB) 2015 óta sok ezer milliárd euróért vásárolt állampapírokat, a német Alkotmánybíróság ítélete szerint ezzel megsértve Németország alaptörvényét. A bank Franciaország, Spanyolország és leginkább Olaszország esetében az országok gazdasági súlyánál és finanszírozási hozzájárulásánál jóval többet költött, mint tehette volna. A német további szerepvállalást feltételekhez köti a karlsruhe-i testület. 

Az EKB a kötvényvásárlási programjával túllépte a hatáskörét; a német kormány és a törvényhozás alkotmányt sértett, amikor tudomásul vette ezt – áll a karlsruhei ítéletben. Az európai jegybank programja nem minősül az államadósság tiltott módú finanszírozásának. Az európai jog azért sérült, mert az EKB nem igazolta, hogy a PSPP (Public Sector Purchase Programme) forrásainak felhasználása arányban áll az elérendő céllal, a kívánatos mértékű infláció biztosításával és a konjunktúraélénkítéssel.

Az alkotmánybírók szerint az EKB aránytalanul megosztva és aránytalanul sokat költött. A francia, spanyol és leginkább az olasz papírokból az országok gazdasági súlyánál és finanszírozási hozzájárulásánál jóval többet.

És utóbbiból aránytalanul sokat, 700 milliárdnyit. Ezzel az EKB az összes olasz adósságjegy 30 százalékát tarja magánál.

A német jegybanknak három hónapos türelmi idő után meg kell szakítaniuk közreműködésüket a PSPP-ben, ha az EKB nem bizonyítja, hogy a program megfelelnek az arányosság követelményének.

Kilépés? Visszafogott reakciók

A németek kiszállásának komoly következményei lennének. Az EKB legnagyobb részvényeseként a Németország finanszírozási részesedése a PSPP-ben eddig 2.200 milliárd euró volt!

Jörg Kukies reménykedik

Bízunk benne, hogy az EKB igazolja a program arányosságát” – reagált a berlini pénzügyminisztérium államtitkára, Jörg Kukies.

Eric Mamer: jogkonform volt a döntés

Az Európai Bizottság értetlenséggel áll az ítélet előtt. Brüsszel szerint éppen a német Alkotmánybíróság lépte túl a hatáskörét, amikor az európai jogot értelmezte és szembement az Európai Bíróság (EB) korábbi döntésével.

Eric Mamer, a testület szóvivője emlékeztetett, hogy az EB jogkonformnak találta az állampapír vásárlást. „Az EB döntései minden tagállamnak akceptálnia kell.” Luxemburg szűkszavú közleményt adott ki: Az európai bírák sosem kommentálják tagállamai kollégáik döntéseit.

Euró-válság és korona-krízis

A PSPP keretében az EKB a tagállami által kibocsátott kötvények pénzpiaci felvásárlásán keresztül éveken át friss pénzt öntött a gazdaságba. Cél a konjunktúra élénkítése, az infláció kívánt mértékének elérése, a kamatok és ezzel az államadósság refinanszírozhatóságának biztosítása volt. A PSPP 2015 és 2018 között volt a csúcson, de 2019 novembere óta megint működik. Az EKB ismét a defláció, a recesszió és a kamatoknövekedés veszélyét látja. De a korábbinál jóval kevesebbet, 20 milliárd euró friss pénzt pumpált a piacra.

Christine Lagarde

Az EKB elnöke, Christine Lagarde a korona-válság kirobbanása után bejelentette, hogy 750 milliárd eurós volumennel új program indul. A PEPP (Pandemic Emergency Purchase Programme) célja minden idők legnagyobb recessziójának tompítását és a déli államok várható refinanszírozási gondjainak megelőzése.

A kötvényvásárlás Németországban a kezdetektől óta vitatott. A sok tucat politikus és közgazdász, akik a német Alkotmánybíróság elé vitték az ügyet, tiltott jegybanki államadósságfinanszírozásnak tartják a programot: AZ EKB pénzt nyomtatva finanszírozza a déli országok államadósságát.

Az ügy 2015 óta van Karlsruhe előtt. Európai jogot kellett értelmezni, ezért a bírák megkeresték az ebben kizárólagos hatáskörű EB-t. Luxemburg 2018-ban jogkonformnak ítélte a PSPP-t. A német alkotmánybírók mostani ítéletükben maguk is értelmezték az uniós jogot és más eredményre jutottak. Az első eset, hogy egy tagállami bíróság nem akceptálja az EB kizárólagos hatáskörét.

Mi változik?

Karlsruhe a PSPP-ről ítélkezett. Nem mondta ki, hogy az európai jegybank nem vásárolhat tagállami kötvényeket a pénzpiacon, ahogy az új PEPP-ről sem mondott véleményt. Ezért a gazdasági fókuszú német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) által megkérdezett elemzők többsége nem tartanak az EKB működésképtelenné válásától.

  • A korona-krízis miatt indult PEPP-ből Németországnak csak akkor kellene kivonulnia, ha az ítélet kifejezetten erről rendelkezett volna. Ez lehet ugyan egy külön eljárás tárgya, de ha valaki most akarja megindítani, akkor is hónapokig tartana, ameddig Karlsruhe döntést hozna.
  • Az ítélet három további hónapra mindenképp megengedi a német részvételt. Ez elegendő idő arra, hogy az EKB biztosítsa a likviditást a PEPP-hez német részvétele nélkül is.
  • Bizonyos, hogy az EKB elő fog állni a német bíróság által megkövetelt tanulmánnyal a program arányosságáról. Ameddig ezt – várhatóan hónapokig – vizsgálja a német taláros testület, a német jegybank részt vehet a PEPP finanszírozásban.

Nem kalkulált következmény

A 2008-es krízis csúcsán, az EKB akkori elnöke, Mario Draghi elhíresült szavaival vált a kötvényvásárlás a válságkezelés alfájává és ómegájává: „whatever it takes” (’minden eszközzel’). Tehát az EKB mindent meg tesz az euró megmentéséért. Ez konkrétan a csőd szélére került országok, a piacon eladhatatlan államkötvényeinek felvásárlását jelentette, amelynek során nem volt a kiadható összegnek felső határa.

Mégis lehet közös kötvény?

Christine Lagarde is világossá tett, hogy az EKB a monetáris politika minden eszközével támogatni fogja a kormányok korona-krízis enyhítésre hozott intézkedéseit. Valamint, hogy a PEPP kerete felülről nyitott. „Abból, akkor és annyi papírt fogunk venni, melyből, mikor, mennyi szükséges a tagállamok és az euró-övezet stabilitásának megőrzéséhez”.

2012-ben a pénzpiacok hittek Draghinak, ahogy most is Lagardenak is. A karlsruhei döntés legnagyobb veszélye, hogy meginoghat a bizalom. A korlátlan kötvényvásárlás ígérete könnyen lehet, hogy nem lesz elég a kamatok elfogadható szinten tartásához. Ez paradox módon éppen a déli, eladósodott álmoknak segíthet.

Egyetlen eszköz maradhat a bizalom helyreállítására: az euró-kötvények. Tehát az EU által valamennyi tagállam nevében kibocsátott adósságjegyek.

Ezekért valamelyik állam fizetésképtelenség esetén az össze többinek helyt kellene állnia. Ausztria, Finnország, Hollandia és a németek elvetik az államadósság szocializálását. Mint az euró-válság idején, most is attól tartanak, hogy ez felelőtlen költekezésre ösztönözné a délieket, amiért az északi adófizetőknek kellenen helytállniuk. Az ítélet után, a közös fizetőeszköz stabilitása érdekében rákényszerülhetnek az együttes eladósodásra.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Gyenge kezdés az amerikai tőzsdéken

Indexcsökkenéssel indult a kereskedés hétfőn a New York-i értékpapírpiacokon. Az indexek pénteken nyereséggel zártak és a hetet is emelkedéssel fejezték be.

Matolcsy: Közép-Kelet-Európa a világ egyik növekedési motorja lehet

Magyarország térségének jövője, hogy az európai jövő térsége legyen - állítja a jegybank elnöke a Magyar Nemzet online kiadásában megjelent írásában.

Virtuális világot épít a Facebook – tízezer uniós szakemberrel

A metaverzum kiépítéséhez a Facebook tízezer magasan képzett szakember felvételét tervezi az Európai Unión belül a következő öt évben.

Hetekre leáll a Skoda mindhárom csehországi gyára

A chiphiány miatt a Skoda Auto - egyetlen gyártószalag kivételével - hétfőtől két hétre leállítja a termelést mind a három csehországi üzemében - jelentette be Tomás Kotera, a vállalat szóvivője Mladá Boleslavban.

Hírek

Virtuális világot épít a Facebook – tízezer uniós szakemberrel

A metaverzum kiépítéséhez a Facebook tízezer magasan képzett szakember felvételét tervezi az Európai Unión belül a következő öt évben.

Fellobbant az olimpiai láng – Pekingbe indul a fáklya

Fellobbant a jövő februárban rendezendő pekingi téli olimpia lángja Görögországban. A kínai szervezők kedden veszik át a fáklyát.

Bölcsődeépítési program – újabb 50 milliárdos pályázat nyílik

Folytatódik a bölcsődeépítési program, és elkészült a bölcsődemintaterv-katalógus, amely az önkormányzatoknak és egyházaknak nyújt segítséget a tervezésben - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Szerdán újra drágul az üzemanyag

Szerdán tovább emelkedik az üzemanyagok ára: a 95-ös benzin literje bruttó 5 forinttal, a gázolajé pedig bruttó 7 forinttal kerül majd többe a hét közepétől.

Microsoft: erős ügyfél-azonosítással a kibertámadások 99 százaléka kivédhető

A Microsoft szerint a ma ismert támadások 99 százalékát vissza lehetne verni egyszerű, gyakran díjtalanul elérhető módszerekkel, mégis, az ügyfeleinek csak kevesebb, mint a 20 százaléka használ még olyan jól bevált védekezési eszközt is, mint a többtényezős hitelesítés.

Az EU igazságügyi együttműködést kezdeményezett a helyreállítási források védelmére

Az Európai Unió az uniós rendőrségi együttműködési szervezet (Europol) irányításával igazságügyi együttműködést kezdeményezett a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását szolgáló uniós források védelmére - tájékoztatott az Europol.

Hálapénz. Bűnügyi felügyelet alá került egy zalai szülészorvos

Egy hónapig nem hagyhatja el lakóhelyét az a zalaegerszegi orvos, akit kedden vettek őrizetbe a rendőrök vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt - döntött a Zalaegerszegi Járásbíróság.

Kórházba került Bill Clinton volt amerikai elnök

Fertőzést kapott, és több napja kórházban ápolják Bill Clinton volt amerikai elnököt - erősítette meg a kaliforniai Irvine klinika egyik tisztségviselője.

Gazdaság

OTP: újabb munkavállalói résztulajdonosi program indul

Az OTP Bank rendkívüli közgyűlésén döntött egy újabb munkavállalói résztulajdonosi program létrehozásáról és támogatásáról - jelentette be Csányi Sándor, a pénzintézet elnök-vezérigazgatója.

Befektetési alapok – 7500 milliárd fölé nőtt a kezelt vagyon

Szeptemberben 2 százalékkal, mintegy 144 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, így a hónap végén 7532 milliárd forintot kezeltek a Bamosz-tagok - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.

Fizetési mérleg. Egymilliárd eurós hiány augusztusban

Augusztusban 1,035 milliárd euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg a júliusi 267 millió és az első félévi 598 millió euró hiányt követően - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Jövő nyárig marad a hitelmoratórium – a rászorulóknak

A kabinet 2022. június 30-ig meghosszabbítja a rászorulók segítésére bevezetett hitelmoratóriumot - jelentette be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom