Hirdetés
Kezdőlap Agrárvilág Német vágóhidak - kelet-európai munkások. Vége az embertelen kizsákmányolásnak?
No menu items!

Német vágóhidak – kelet-európai munkások. Vége az embertelen kizsákmányolásnak?

A PETA (Emberek az állatok etikai kezelése érdekében) aktivistája feliratán: “Vágóhidak: halálos az állatok és a munkavállalók számára”

A COVID-gócponttá vált németországi húsüzemek felfedték az embertelen munkakörülményeket, amelyben a ‘keletről’ érkezettek Németországban gondoskodtak az olcsó húsárúról. A kormány ezért a vállalkozási szerződéssel és munkaerő közvetítéssel történő foglalkoztatás tilalmát tervezi. Egyre több német úgy nyilatkozik, hogy nem kér az olcsó húsból, ha azért a munkavállalók embertelen kizsákmányolása a valódi ár.

Németország, a vágóhidak országa!

2019-ben naponta legalább 2 millió tenyészállatot vágtak le Németországban! 1,7 millió csirkét, 151 ezer sertést és 94 ezer pulykát. A statisztika éves kimutatása szerint összesen 653 milliós csirke, 55 millió sertés, 35 millió pulyka, 16 millió kacsa, 3 millió szarvasmarha, 1 millió birka, 600 ezer liba és 23 ezer kecske is kés alatt végezte.

Túlnyomó többségüket ipari körülmények között, hatalmas húsüzemekben ölték le, bontották szét és dolgoztak fel. Az elmúlt évek fúziói és felvásárlása következtében féltucat cég határozza meg a hatalmas piacot. Az egyéni gazdálkodók részesedése elenyésző. A három legnagyobb, a Tönnies, a Westfleisch és a Vion piaci részesedése 57 százalék! Az első tízé pedig 79.

A nehezen elviselhető  a hivatalosan vállalkozónak nevezett munkásokról szóló beszámoló illusztrációja a dw.comon

Etikátlan, de legális

A német húsüzemek az elmúlt évtizedben a világpiac fontos szereplőivé váltak. Sikerükben döntő szerepük van az olcsó termékeiknek, amelyeket elsősorban az extrém alacsony bérekkel és a munkavállalók egyéb módon történő kizsákmányolásával érnek el.

A szegmens 90 ezer embert foglalkoztat. A reprezentatív ágazati érdekképviseleti szervezet, az Élelmiszer-, Vendéglátó- és Szórakoztatóipari Dolgozók Szakszervezetének (NGG) becslése szerint kétharmaduk nem áll munkaviszonyban a munkavégzés helye szerinti húsüzemmel. Munkaerő-kölcsönzéssel kerülnek a vágóhidakra, vagy színlelt vállalkozói szerződéssel foglalkoztatják őket. Szinte kivétel nélkül kelet- és közép-európaiak.

A munkaerő kölcsönzés keretében a kölcsönadó cég a vele munkaszerződésben álló dolgozóit egy másik cég rendelkezésére bocsájtja egy meghatározott feladat elvégzésére. A kölcsönvevő a kölcsönadó cégnek fizet a munkaerőért. A munkavállaló a kölcsönbeadótól kap állandó fizetést, függetlenül attól, hogy az aktuális hónapban hol, kinek és mit dolgozott. Az EU-ban a munkaerő egy másik tagállamba is kikölcsönözhető.

Modernkori rabszolgatartás

Az NGG és számos civil szervezet rendszeresen felhívja a figyelmet a húsüzemek dolgozóinak gátlástalan anyagi és fizikai kizsákmányolására.

A kölcsönzött munkavállalókra nem vonatkozik az ágazati minimálbér és az ágazati kollektív szerződés sem. Azonban, ha Németország a munkavégzés helye, legalább az általános, óránkénti bruttó 9,50 eurós minimálbért megilleti a kikölcsönzött munkásokat. Az NGG felmérése szerint döntő többségük ezt is csak papíron kapja meg.

A fizetésből horribilis összegeket vonnak le elszállásolás és munkaeszközök, például a munkavégzéshez elengedhetetlen kések, valamint a munkaruha bérleti díja címén. A munkavállalók nem részesülnek fizetett szabadságban, valamint táppénzben, és nem fizetik ki a túlórákat se. Ráadásul a jogszabály által előírt munka-, illetve védőruha fel és levétele a munkahelyen nem része a munkaidőnek – mondják az NGG-nél.

Kis szoba – nagy ár, ez is recept A kép illusztráció egy valóságos német munkásszállóról, 1500 eurót is elkérnek egy ilyen szálláshelyért

Az ágazati szakszervezet információi szerint a vágóhidak által üzemeltetett tömegszállásokon havi 250-300 euró egy ágy havi bérleti díja az 5-10 fős hálótermekben. Ráadásul az épületek általában kritikán aluli állapotban vannak.

Még rosszabb helyzetben vannak, akik színlelt vállalkozási szerződés alapján dolgoznak. Egy 2019-es bírósági eljárásban kiderült, hogy egy kisebb húsüzem 1 eurós órabért fizetett az így alkalmazott henteseinek!

A botrányok ellenére még mindig keveset eljárás indul a vágóhidak ellen. Ennek legfőbb oka, hogy a németül nem, vagy alig beszélő, szakszervezetileg nem szervezett munkavállalók kiszolgáltatott helyzetben vannak. A kevesek, akik megpróbáltak belépni az NGG-ben, rögtön az utcán találták magukat.

A németek nem kérnek a munkából

A közismerten borzasztó munkakörülmények miatt alig akad olyan német fiatal, aki a húsiparban képzelné el a jövőjét. A Németországban elterjedt duális képzés keretében alig dolgoznak ipari tanulók a vágóhidakon. A német húsipar három központjában, Alsó-Szászországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában és Bajorországban 4 ezer 700 munkavállalóra 116, 104, illetve 45 ipari tanuló jut!

A rossz példa ragadós

A Németországgal szomszédos, a húsipari termékek előállítása terén számottevő világpiaci részesedéssel rendelkező Hollandiában és Dániában sokkal jobb a munkavállalók helyzete. A kölcsönzésen és színlelt vállalkozási szerződésen keresztüli foglalkoztatásra alig van jogi lehetőség. Minden dolgozót megillet az ágazati minimálbér és nem lehet mondvacsinált okokból a fizetés jórészét levonni.

Németországba ment a csőd elől a dán cég – honlap

Ezért kétszer akkora egy vágóhídi munkás bérköltsége, mint a németeknél. Nem csoda, hogy számos húsüzem elvesztette a nemzetközi versenyképességét a németekkel szemben és csődbe ment.

Dániában 2000 és 2020 között 20 ezerről 10 ezerre csökkent az ágazatban foglalkoztatottak száma és a 10 évvel ezelőtti 21 milliónál mintegy 3 millióval kevesebb állatot vágtak le tavaly. Számottevően nőtt viszont a Németországba irányuló élőállat export.

A csődöt megelőzendő a piacvezető dán húsipari vállalat, a Danish Crown Németországba helyezte át a termelése nagy részét.

Ellenőrzés helyett botrányok – járványgócok

Tavaly az NGG és számos civil szervezet követelése ellenére nem, hogy több, de tavaly 2019-cel összehasonlítva 50 százalékkal kevesebb hatósági ellenőrzés történt a húsfeldolgozóknál. A fekete-, illetve jogszabálysértő foglalkoztatás felderítésiéért felelős vámügyőrség létszámhiánnyal küzd.

Ellenőrzés helyett botrányok voltak 2020-ban. Az amúgy is rossz higiénés viszonyok és a járványügyi előírások be nem tartása miatt több COVID gócponttá vált. Munkások százai fertőződtek meg és több vágóhíd hatósági karantén alá került.

Ebédidő az egyik vágóhídon – járvány idején:

Erre reagálva a kormány törvényjavaslatot dolgozott ki, amely holland, illetve dán mintára megtiltaná a vállalkozási szerződéssel és munkaerő közvetítésével történő foglalkoztatást a húsüzemekben.

Olcsó húsnak híg a leve

A botrányok hatására a húsüzemek és az élelmiszerláncok ellen fordult a közhangulat. Egyre több német nem kér az európai összehasonlításban kiugróan olcsó árú húsból, ha ennek a munkavállalók gátlástalan kizsákmányolása az ára. Egy agráripari kutatásra és élelmiszerpiaci marketingre specializálódott intézet felmérésében megkérdezettek 73 százaléka „nem akarja vásárlással támogatni a német húsipart”. 71 százalék pedig „taszítónak” találja a vágóhidakon uralkodó állapotokat. Az így érzők arány a vegetáriánusok körében 96 százalék, de a húsevők között is eléri a kétharmadot.

A legnagyobb német élelmiszerláncok ígérete szerint csak olyan beszállítóktól rendelnek húsárut, amelyek igazolják, hogy közvetlenül, munkaszerződéssel foglalkoztatják a henteseiket. Ez abban az esetben is, ha a húsipari konszernek csak az ágazati minimálbért fizetik ki munkásaiknak, legalább 20 százalékkal nőnek a bérköltségek. Ez azonban a fogyasztói árak legfeljebb 5 százalékos emelkedéséhez fog vezetni – nyugtatták meg az élelmiszerláncok az élelmiszervásárlásnál a minőség mellett a pénztárcájukra is nagyon érzékeny németeket.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Romlott a fizetési fegyelem, egyre több a behajthatatlan számla

Magyarországon a 2015-ös szintre esett vissza a fizetési fegyelem - közölte az EOS kintlévőség-kezelő és pénzügyi szolgáltató vállalat saját kutatása alapján.

Újra gyengül a forint, emelkedik az olaj- és a gázár

Szerdán napközben gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, miközben emelkedett a kőolaj és a földgáz jegyzése.

Szijjártó: az újabb uniós szankciók nem sértik Magyarország érdekeit

Magyarország kivételeket kapott az Európai Unió mindazon újabb szankciós intézkedései alól, amelyek sértették volna a magyar érdekeket és veszélyeztették volna hazánk energiaellátásának biztonságát - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Von der Leyen: az EU kész tárgyalni a gázársapkáról

Mivel korlátozni kell a gáz elektromos áramra gyakorolt inflációs hatását, az Európai Bizottság kész megvitatni a villamosenergia-termelésre használt gáz árának felső határának megszabását - közölte az uniós testület elnöke Strasbourgban.

Hírek

Újra gyengül a forint, emelkedik az olaj- és a gázár

Szerdán napközben gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, miközben emelkedett a kőolaj és a földgáz jegyzése.

Pénteken újabb nagy drágulás jön a hazai benzinkutakon

Mivel a Brent típusú olaj drágulásba kezdett, péntektől tovább emelkednek a hazai üzemanyagárak: a piaci benzin literjéért bruttó 7 forinttal, a piaci gázolaj literjéért pedig bruttó 16 forinttal kell majd többet fizetni.

Feketéző benzinkutasra csaptak le a NAV nyomozói – videó

Mintegy 6700 liter gázolajat adott el adózatlanul egy dél-dunántúli benzinkutas, akit üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt hallgattak ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói.

Elon Musk mégis megvásárolhatja a Twittert

Elon Musk mégis megvásárolná a Twitter közösségi médiavállalatot, méghozzá az eredeti 44 milliárd dolláros vételáron, ha az eladó eltekint a peres eljárástól.

Sztrájk kezdődött az FKF-nél, leállhat a hulladékszállítás

A BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. keretein belül önállóan működő FKF Hulladékgazdálkodási Divízióban kedd reggel előzetes bejelentés nélküli munkabeszüntetés kezdődött - közölte az FKF sajtószervezete.

Döntött a parlament: jön az Integritás Hatóság a korrupció elleni küzdelem jegyében

Autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében.

Putyin a világvége fegyverét is bevetheti Ukrajnában

Vlagyimir Putyin nukleáris katonai vonatot rendelt Ukrajnába. Szakértők szerint az orosz elnök arra készül, hogy egy nukleáris kísérlettel demonstrálja, kész tömegpusztító fegyvereket használni Ukrajna határainál.

Az MNB szerdán kezdi a likviditás szűkítését

A változó kamatozású likviditáslekötő betéti eszköz első tenderét szerdán, míg a rendszeresen meghirdetendő diszkontkötvény első aukcióját csütörtökön tartja a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be a jegybank a honlapján.

Gazdaság

Az MNB szerdán kezdi a likviditás szűkítését

A változó kamatozású likviditáslekötő betéti eszköz első tenderét szerdán, míg a rendszeresen meghirdetendő diszkontkötvény első aukcióját csütörtökön tartja a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be a jegybank a honlapján.

Kriptovalutával segítenének Oroszországnak

Oroszbarát csoportok kriptovalutában gyűjtenek pénzt, hogy az amerikai szankciókat kikerülve támogassák Oroszország háborúját Ukrajnában - derült ki egy friss kutatásból.

425 forint is lehet egy euró? Ismét a dollár a vezető menedékvaluta

Miközben ismét a dollár lett a vezető menedékvaluta, új negatív csúcsra jutott forint. Mellette a fonttól kezdve az északi országok valutáin át a régiós fizetőeszközökig nagyon erős árfolyamkilengések jellemezték és jellemzik a devizapiacot – fejttette ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Összezárult az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

Amint az a keddi kamatdöntés után várható volt, az alapkamattal megegyező 13,0 százalékos kamatlábbal hirdette meg egyhetes betétjét csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom