Hirdetés
Kezdőlap Agrárvilág Német vágóhidak - kelet-európai munkások. Vége az embertelen kizsákmányolásnak?
No menu items!

Német vágóhidak – kelet-európai munkások. Vége az embertelen kizsákmányolásnak?

A PETA (Emberek az állatok etikai kezelése érdekében) aktivistája feliratán: “Vágóhidak: halálos az állatok és a munkavállalók számára”

A COVID-gócponttá vált németországi húsüzemek felfedték az embertelen munkakörülményeket, amelyben a ‘keletről’ érkezettek Németországban gondoskodtak az olcsó húsárúról. A kormány ezért a vállalkozási szerződéssel és munkaerő közvetítéssel történő foglalkoztatás tilalmát tervezi. Egyre több német úgy nyilatkozik, hogy nem kér az olcsó húsból, ha azért a munkavállalók embertelen kizsákmányolása a valódi ár.

Németország, a vágóhidak országa!

2019-ben naponta legalább 2 millió tenyészállatot vágtak le Németországban! 1,7 millió csirkét, 151 ezer sertést és 94 ezer pulykát. A statisztika éves kimutatása szerint összesen 653 milliós csirke, 55 millió sertés, 35 millió pulyka, 16 millió kacsa, 3 millió szarvasmarha, 1 millió birka, 600 ezer liba és 23 ezer kecske is kés alatt végezte.

Túlnyomó többségüket ipari körülmények között, hatalmas húsüzemekben ölték le, bontották szét és dolgoztak fel. Az elmúlt évek fúziói és felvásárlása következtében féltucat cég határozza meg a hatalmas piacot. Az egyéni gazdálkodók részesedése elenyésző. A három legnagyobb, a Tönnies, a Westfleisch és a Vion piaci részesedése 57 százalék! Az első tízé pedig 79.

A nehezen elviselhető  a hivatalosan vállalkozónak nevezett munkásokról szóló beszámoló illusztrációja a dw.comon

Etikátlan, de legális

A német húsüzemek az elmúlt évtizedben a világpiac fontos szereplőivé váltak. Sikerükben döntő szerepük van az olcsó termékeiknek, amelyeket elsősorban az extrém alacsony bérekkel és a munkavállalók egyéb módon történő kizsákmányolásával érnek el.

A szegmens 90 ezer embert foglalkoztat. A reprezentatív ágazati érdekképviseleti szervezet, az Élelmiszer-, Vendéglátó- és Szórakoztatóipari Dolgozók Szakszervezetének (NGG) becslése szerint kétharmaduk nem áll munkaviszonyban a munkavégzés helye szerinti húsüzemmel. Munkaerő-kölcsönzéssel kerülnek a vágóhidakra, vagy színlelt vállalkozói szerződéssel foglalkoztatják őket. Szinte kivétel nélkül kelet- és közép-európaiak.

A munkaerő kölcsönzés keretében a kölcsönadó cég a vele munkaszerződésben álló dolgozóit egy másik cég rendelkezésére bocsájtja egy meghatározott feladat elvégzésére. A kölcsönvevő a kölcsönadó cégnek fizet a munkaerőért. A munkavállaló a kölcsönbeadótól kap állandó fizetést, függetlenül attól, hogy az aktuális hónapban hol, kinek és mit dolgozott. Az EU-ban a munkaerő egy másik tagállamba is kikölcsönözhető.

Modernkori rabszolgatartás

Az NGG és számos civil szervezet rendszeresen felhívja a figyelmet a húsüzemek dolgozóinak gátlástalan anyagi és fizikai kizsákmányolására.

A kölcsönzött munkavállalókra nem vonatkozik az ágazati minimálbér és az ágazati kollektív szerződés sem. Azonban, ha Németország a munkavégzés helye, legalább az általános, óránkénti bruttó 9,50 eurós minimálbért megilleti a kikölcsönzött munkásokat. Az NGG felmérése szerint döntő többségük ezt is csak papíron kapja meg.

A fizetésből horribilis összegeket vonnak le elszállásolás és munkaeszközök, például a munkavégzéshez elengedhetetlen kések, valamint a munkaruha bérleti díja címén. A munkavállalók nem részesülnek fizetett szabadságban, valamint táppénzben, és nem fizetik ki a túlórákat se. Ráadásul a jogszabály által előírt munka-, illetve védőruha fel és levétele a munkahelyen nem része a munkaidőnek – mondják az NGG-nél.

Kis szoba – nagy ár, ez is recept A kép illusztráció egy valóságos német munkásszállóról, 1500 eurót is elkérnek egy ilyen szálláshelyért

Az ágazati szakszervezet információi szerint a vágóhidak által üzemeltetett tömegszállásokon havi 250-300 euró egy ágy havi bérleti díja az 5-10 fős hálótermekben. Ráadásul az épületek általában kritikán aluli állapotban vannak.

Még rosszabb helyzetben vannak, akik színlelt vállalkozási szerződés alapján dolgoznak. Egy 2019-es bírósági eljárásban kiderült, hogy egy kisebb húsüzem 1 eurós órabért fizetett az így alkalmazott henteseinek!

A botrányok ellenére még mindig keveset eljárás indul a vágóhidak ellen. Ennek legfőbb oka, hogy a németül nem, vagy alig beszélő, szakszervezetileg nem szervezett munkavállalók kiszolgáltatott helyzetben vannak. A kevesek, akik megpróbáltak belépni az NGG-ben, rögtön az utcán találták magukat.

A németek nem kérnek a munkából

A közismerten borzasztó munkakörülmények miatt alig akad olyan német fiatal, aki a húsiparban képzelné el a jövőjét. A Németországban elterjedt duális képzés keretében alig dolgoznak ipari tanulók a vágóhidakon. A német húsipar három központjában, Alsó-Szászországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában és Bajorországban 4 ezer 700 munkavállalóra 116, 104, illetve 45 ipari tanuló jut!

A rossz példa ragadós

A Németországgal szomszédos, a húsipari termékek előállítása terén számottevő világpiaci részesedéssel rendelkező Hollandiában és Dániában sokkal jobb a munkavállalók helyzete. A kölcsönzésen és színlelt vállalkozási szerződésen keresztüli foglalkoztatásra alig van jogi lehetőség. Minden dolgozót megillet az ágazati minimálbér és nem lehet mondvacsinált okokból a fizetés jórészét levonni.

Németországba ment a csőd elől a dán cég – honlap

Ezért kétszer akkora egy vágóhídi munkás bérköltsége, mint a németeknél. Nem csoda, hogy számos húsüzem elvesztette a nemzetközi versenyképességét a németekkel szemben és csődbe ment.

Dániában 2000 és 2020 között 20 ezerről 10 ezerre csökkent az ágazatban foglalkoztatottak száma és a 10 évvel ezelőtti 21 milliónál mintegy 3 millióval kevesebb állatot vágtak le tavaly. Számottevően nőtt viszont a Németországba irányuló élőállat export.

A csődöt megelőzendő a piacvezető dán húsipari vállalat, a Danish Crown Németországba helyezte át a termelése nagy részét.

Ellenőrzés helyett botrányok – járványgócok

Tavaly az NGG és számos civil szervezet követelése ellenére nem, hogy több, de tavaly 2019-cel összehasonlítva 50 százalékkal kevesebb hatósági ellenőrzés történt a húsfeldolgozóknál. A fekete-, illetve jogszabálysértő foglalkoztatás felderítésiéért felelős vámügyőrség létszámhiánnyal küzd.

Ellenőrzés helyett botrányok voltak 2020-ban. Az amúgy is rossz higiénés viszonyok és a járványügyi előírások be nem tartása miatt több COVID gócponttá vált. Munkások százai fertőződtek meg és több vágóhíd hatósági karantén alá került.

Ebédidő az egyik vágóhídon – járvány idején:

Erre reagálva a kormány törvényjavaslatot dolgozott ki, amely holland, illetve dán mintára megtiltaná a vállalkozási szerződéssel és munkaerő közvetítésével történő foglalkoztatást a húsüzemekben.

Olcsó húsnak híg a leve

A botrányok hatására a húsüzemek és az élelmiszerláncok ellen fordult a közhangulat. Egyre több német nem kér az európai összehasonlításban kiugróan olcsó árú húsból, ha ennek a munkavállalók gátlástalan kizsákmányolása az ára. Egy agráripari kutatásra és élelmiszerpiaci marketingre specializálódott intézet felmérésében megkérdezettek 73 százaléka „nem akarja vásárlással támogatni a német húsipart”. 71 százalék pedig „taszítónak” találja a vágóhidakon uralkodó állapotokat. Az így érzők arány a vegetáriánusok körében 96 százalék, de a húsevők között is eléri a kétharmadot.

A legnagyobb német élelmiszerláncok ígérete szerint csak olyan beszállítóktól rendelnek húsárut, amelyek igazolják, hogy közvetlenül, munkaszerződéssel foglalkoztatják a henteseiket. Ez abban az esetben is, ha a húsipari konszernek csak az ágazati minimálbért fizetik ki munkásaiknak, legalább 20 százalékkal nőnek a bérköltségek. Ez azonban a fogyasztói árak legfeljebb 5 százalékos emelkedéséhez fog vezetni – nyugtatták meg az élelmiszerláncok az élelmiszervásárlásnál a minőség mellett a pénztárcájukra is nagyon érzékeny németeket.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Matolcsy György: az infláció legyőzése a legfontosabb

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén - írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb írásában.

KSH: gyorsult az agrárárak emelkedése novemberben

Tavaly novemberben tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, átlagosan 27,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat az októberi 26,1 százalékos drágulás után - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Immár letilthatja az MNB a csaló pénzügyi szolgáltatók honlapjait

A Magyar Nemzeti Bank a befektetők érdekeinek védelmében január közepétől ideiglenesen elrendelheti a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók honlapjainak elérhetetlenné tételét.

A globális piacra segíti a startupokat a Startup Campus

A nemzetközi piacra lépés tudáshátterét és piaci kapcsolatrendszerét biztosítva támogatja az innovatív ötletekkel, megoldásokkal rendelkező vállalkozásokat a Startup Campus. Kovács Zsolt ügyvezető igazgató szerint manapság az egészségügyi projektek iránt mutatkozik a legnagyobb nemzetközi igény, de minden ígéretes innováció eséllyel pályázik a befektetők érdeklődésére.

Hírek

A szupergazdagok megduplázták vagyonukat a járvány alatt

Kétszeresénél is nagyobbra növelte vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia kezdete óta - írta a The Guardian online kiadása.

Idén is meghirdeti az UNICEO a Live Communication díjat

Az UNICEO idén is meghirdeti a Live Communication díjat, hogy a vállalatok, szakmai szervezetek stratégiájába illeszkedő, "élő kommunikációs" megoldásokat, rendezvényeket elismerje, hiszen minden rendezvénynek komoly szerepe van a cégek stratégiai, marketing és HR céljainak elérésében.

Csalás. Felfüggesztett börtönt kapott Szakoly volt polgármestere

Költségvetési csalás miatt egy év hat hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék Szűcs Gabriellát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakoly korábbi független polgármesterét.

Életveszélyes a Balaton jege – a rálépőket büntetik

Életveszélyes jelenleg a Balaton jegén tartózkodni, ezért tilos rálépni. A szabályszegőket 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal vagy szabálysértési eljárás indítása mellett akár 150 ezer forint pénzbírsággal is sújthatják - figyelmeztetett a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság.

Oltási igazolvánnyá alakul a védettségi igazolvány – rövidül a karantén

Február 15-étől oltási igazolvánnyá alakul át az oltási igazolvány - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. A kormány azt javasolja, hogy mindenki oltassa be magát a koronavírus ellen.

Sztrájkra készülnek a mozdonyvezetők

A mozdonyvezetők nem fogadják el, hogy tavaly jelentősen csökkent a reálkeresetük a 2021. évi nulla százalékos béremelés, és az "elszabadult" infláció miatt. A veszteség kompenzálására fejenként 546 ezer forint kifizetését követelik, és mivel eddig a munkáltatóval nem tudtak megegyezni, sztrájkra készülnek - közölte a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke.

Hatvan autóst fogtak a buszsávokban – két nap alatt

Hétfőn és kedden folytatódott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közös akciója, amelyben a buszsávok használatát ellenőrzik. Az ellenőrzés során a rendőrök az autóbuszsáv jogosulatlan használata miatt 60, buszöbölben való megállás miatt 3 helyszíni bírságot szabtak ki, egy sofőrt pedig, akinek az autója is ki volt vonva a forgalomból, feljelentettek.

Tíz százalékkal nőnek a bérek a MÁV-Volán-csoportnál

A hároméves bérmegállapodásnak megfelelően január 1-jétől 10 százalékkal nőnek az alapbérek a MÁV-Volán-csoport társaságainál. A munkáltatói járulékterhek csökkentéséből származó megtakarítást a csoport a bérminimumok növekedése miatt felmerülő bértorlódások kezelésére használja fel - közölte a MÁV.

Gazdaság

Matolcsy György: az infláció legyőzése a legfontosabb

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén - írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb írásában.

Immár letilthatja az MNB a csaló pénzügyi szolgáltatók honlapjait

A Magyar Nemzeti Bank a befektetők érdekeinek védelmében január közepétől ideiglenesen elrendelheti a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók honlapjainak elérhetetlenné tételét.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

MAKISZ: uniós direktíva értékelheti fel a követeléskezelői tevékenységet

Magyarországon is a követeléskezelői tevékenység felértékelődéséhez vezethet, hogy az Európai Parlament és a Tanács, felismerve, hogy a nemteljesítő hitelek magas aránya milyen súlyos veszélyeket rejt a bankszektor és a teljes gazdaság számára, 2021 végén elfogadta azt a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra vonatkozó irányelvet, amit a tagállamoknak 2023. december 29-ig kell a nemzeti jogukba átültetniük. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ), üdvözli az irányelv elfogadását, és javasolja a direktívában foglaltak kiterjesztését a nem hitelmegállapodásból eredő egyéb követelésekre is.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom