Kezdőlap Cégvilág Német világcégek játsszák ki az Oroszország elleni szankciókat

Német világcégek játsszák ki az Oroszország elleni szankciókat

Továbbra is hatályban marad a meghatározó orosz és krími politikai-gazdasági vezetőkre vonatkozó beutazási, valamint az ipari és mezőgazdasági termékek széles körét érintő szállítási tilalom. A német világvállalatok ellenzik a szankciókat. Sokan meg is szegik a tilalmat – szisztematikusan. Az állam pedig szemet huny.

A német kormány annak ellenére támogatta a korlátozások fenntartását, hogy komoly lobbierővel rendelkező nagyvállalatok szívesen látták volna a felfüggesztésüket, vagy legalább a lazításukat. A Siemens elnöke például sosem titkolta, hogy cégének fontos az orosz piac.

„A büntetőintézkedések ügye csak politikai kérdés. Látni kell, hogy mi Oroszországban sokaknak munkát, megélhetést biztosítunk” – nyilatkozta Joe Krieges 2014-ben, a szankciók bevezetése után. Szavai komolyságát megerősítendő nem sokkal később Putyinnal tárgyalt Moszkvában. 

Mialatt a magyar agrár- és élelmiszeripar az orosz piac elvesztését sínyli, megalapozott a gyanú, hogy német világcégek 2014-es bevezetésük óta szisztematikusan megszegik az EU szankcióit. A német állam pedig az uniós rendelet szerint a kötelessége, a szankciósértők büntetőjogi üldözése helyett hallgat.

Az EU továbbra se tekinti az Orosz Föderáció részének a Krím-félszigetet. Ezt fejezi ki az is, hogy külön jogszabály rendelkezik az agresszor Oroszország és a szeparatista Krím elleni kereskedelmi-, és gazdasági korlátozásokról, valamint beutazási tilalmakról. 

Ezek a félsziget vonatkozásában jóval szigorúbbak és szerteágazóbbak, mint Oroszország esetében. A német világcégeket elsősorban a Krímet érintő szekciók megszegésével gyanúsítják a civil szervezetek és a sajtó.  

Titánszállítmányok a Krímbe

Sok jel utal arra, hogy német fuvarvállalatok közreműködésével 2017-ben több 10 ezer tonna norvég titánérc érte el a Krím-félszigetet. A cégek és a német vámhatóságok is azzal védekeznek, hogy a rakományok minden alkalommal a szállítóleveleken feltüntetett oroszországi célállomásra érkeztek. A probléma, hogy itt nem a szárazföldre, hanem orosz hajókra rakodták át a titánt, hogy aztán ezek a mindössze 20 km-re fekvő Krímbe szállítsák. „Honnan tudhattuk volna, mi történik az átadás után a rakománnyal? Ez egyébként sem a mi felelősségünk” – nyilatkozta az egyik hajótársaság, a Hansa Heavy Lift.

Bonyolult az eset jogi megítélése. Oroszországba hadászati termékeket és alapanyagokat tilos szállítani. Ebbe a kategóriába tartozik a nem csak a hadiiparban hasznosított titánt? A Krím esetében viszont egyértelmű a helyzet. A titán kifejezetten szerepel a tiltott termékek listáján.

Az esetet napvilágra hozó orosz civil szervezet, a Black Sea News aktivistái folyamatos megfigyelés alatt tartják a régió hajóforgalmát. Szerintük mindegy, mi szerepel a szállítólevélben. „Nyilvánvaló, hogy Oroszországnak, amely jelentős készletekkel rendelkezik az Urálban, semmi szüksége külföldi titánra. Nem úgy a Krímnek. A régió legnagyobb munkaadója egy titán feldolgozó üzem. A félszigeten viszont hiányzik a nyersanyag. Oroszországgal nincs szárazföldi összeköttetés, ezért a titánt tengeri úton, Európából kell behozni” – nyilatkozta Andrij Klymenko, a civil szervezet vezetője.

Tekintettel arra, hogy Norvégia is csatlakozott az EU szankcióihoz, az ottani hatóságok nyomoznak az ügyben. Németországban a hamburgi ügyészség még csak a feljelentés vizsgálatánál tart. 

Siemens és a gázturbinák

Az ügy nem új keletű. 2015-ben az orosz állam tulajdonában álló Rostec egyik leányvállalata 200 millió euró értékben rendelt gázturbinákat a világszerte 500 ezer embert foglalkoztató német elektronikai cégóriástól. Az üzlet a kezdetektől fogva gyanús volt. Egyrészt, mert közbeszerzés nélkül köttetett, és csak egy orosz gazdasági napilap, a Vedomosti jóvoltából vált nyilvánossá. Másrészt, mert a szerződésben rendeltetési helyként a Krímmel szembeni, attól légvonalban csak 20 km-re fekvő, de már orosz Taman-félsziget szerepelt.  

Az üzlet jogellenessége nyilvánvaló. Tamban nem épült erőmű. Nem úgy a krími Szimferopolban és Szevasztopolban. Viszont az EU szankciói tiltják az európai cégeknek a közreműködést a krími infrastruktúra, különösen az energiaellátás kiépítésben.

Ráadásul a turbina ügyletnek a gazdasági mellett a politikai jelentősége is nagy. Ezt mutatja, hogy Putyin személyesen fogadta a Siemens-vezért. Ukrajna ugyanis a Krím annexiója után megszakította a félsziget energiaellátását. 

Az oroszok rögtön erőmű-építésbe kezdtek, de hiányozott a lényeg, a turbina. Ukrajnában nagy a felháborodás. Úgy látják az infrastruktúra újraépítése a félsziget Oroszországba integrálásának fontos eszköze. Ha a Siemens büntetlenül szállíthat a Krímbe, mi tartana vissza más európai cégeket? – teszik fel sokan a kérdést Ukrajnában és Németországban is.  

Miután az ügylet jogellenessége nyilvánvalóvá vált, és politikai botrány lett belőle, a Siemens bírósági úton próbálta visszakövetelni a turbinákat. A sikerre esélye sem volt. Mintha a cég előre el akarta volna veszteni az esetleges későbbi pert, egy nemzetközi fórum helyett egy moszkvai bíróság joghatósága került a szerződésbe. Felettébb felelőtlen és szokatlan egy nagy értékű nemzetközi üzletkötésnél. A Siemensnél azzal védekeznek, hogy az orosz fél kifejezetten megígérte, hogy a turbinák nem kerülnek a Krímbe. Ezt Putyin egyébként a német gazdasági miniszternek is megerősítette.

A német óriáscég, hogy mutassa, komolyan veszi a szankciókat, nem vett részt a turbinák beépítésében. Erre az orosz szakembereknek nem is volt szükségük. A termékeket beépítették, az erőművek működnek. A moszkvai bíróság egyébként éppen erre hivatkozva jutott arra a következtetésre, hogy a turbinákat átépítették, így már nem is az eredti termékekről van szó. Jogsértés tehát nem történt, az áru nem jár vissza. Ezzel a Siemens részéről lezártnak tekintik az ügyet. Nem látják, miért kellene az orosz szószegésnek és a bírósági eljárásnak az amúgy kiváló oroszországi kapcsolatok végét jelentenie. Business is usual…

Jogsértés a fellegek felett

Az EU-rendelet értelmében a Krímet légi úton csak Ukrajnából szabad megközelíteni. Ehhez természetesen nem tartják magukat az orosz regionális légitársaságok és az állami tulajdonú Aeroflot sem. A következmény a légitársaságok kitiltása lenne az európai repterekről. Brüsszel azonban inkább behunyja a szemét. Attól tart, hogy – különösen az Aeroflotot is érintő – szankcionálás esetén az oroszok egész légterüket lezárnák az európai légitársaságok előtt.  

Jogsértés a mindennapokban

Kisebb gazdasági jelentősége, de annál látványosabb további három, a világon mindenhol ismert német cég, az Adidas, a Puma és a DHL ügye. A világ két vezető sportruházati termék gyártójának üzletei a tilalom ellenére is tovább üzemelnek a Krím nagyvárosaiban. A nyilvánvalót a cégek sem tagadják. Arra hivatkoznak, hogy franchise rendszerben működnek. A világszerte 350 ezer főt foglalkoztató nemzetközi szállítmányozási konszern, a DHL pedig minden további nélkül vállalja küldemények szállítását a Krím-félszigetre. A német posta, a Deutsche Post leányvállalata a divatcégekhez hasonlóan védekezik: a szolgáltatást helyi alvállalkozók bonyolítják; a DHL közvetlenül nem tevékenykedik a Krímben.

A nagyoknak követőik akadnak?

A jogsértések tényénél és gazdasági relevanciájánál is súlyosabb társadalmi üzenetük: a Siemens és a hajótársaságok az üzleti élet, míg a divatcégek az átlagember számára teszik nyilvánvalóvá, hogy egy multinacionális óriáscég bármit megtehet.

Így nem meglepő, hogy a kis és középvállalatok is felbátorodtak (kkv). Az orosz piacra specializálódott német befektetési tanácsadók ajánlataikkal kifejezetten a német kkv-kat célozzák meg: 10 évig ingatlan-, 3 évig társasági adó mentesség, a nyereségadó pedig csak 2 százalék!

Tippeket is adnak, miként lehet a tőkebeviteli tilalmat kijátszani: ingatlant például nem közvetlenül, európai magán-, vagy jogi személyként, hanem a Krímben alapított cégen keresztül kell vásárolni, a tőkét pedig egy oroszországi bank közbeiktatásával átutalni. 

A német közvetítők elsősorban gasztronómiai és egészségügyi vállalkozásokat csábítanak – a nem utolsó sorban a Kreml masszív propagandájának köszönhetően – az oroszok körében népszerű turisztikai célpontnak számító Krímbe.

Friss

Tőzsde – Pozitív kezdés New Yorkban

Indexemelkedéssel folytatták az előző nap szerény pozitív eredményét a pénteki nyitáskor az amerikai tőzsdeindexek.

Jogerősen elítélték a Telekomot meghekkelő fiatalt

A Szolnoki Törvényszék jogerősen 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte azt a férfit, aki két éve feltörte a Magyar Telekom szerverét. A fiatalembert folytatólagosan elkövetett, információs rendszer vagy adat megsértése miatt mondták ki bűnösnek.

Vörösiszap szerencsétlenség – Felmentésüket kérték a vádlottak

A vörösiszapper tizenhárom vádlottja tagadta bűnösségét és felmenését kérte a Győri Ítélőtáblán. Az ügyész döntően súlyosítást indítványozott másodfokú eljárásban, egy hét múlva, december 13-án hirdetnek ítéletet.

Vizet hozott a Naprendszerbe – vasárnap megfigyelhető

Egyre fényesebb és nagyobb a Naprendszeren át száguldó csillagközi üstökös, a Borisov-üstökös. Az égi vándor vasárnap nagyobb amatőr csillagászati távcsövekkel is megfigyelhető lesz.

Hírek

Jogerősen elítélték a Telekomot meghekkelő fiatalt

A Szolnoki Törvényszék jogerősen 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte azt a férfit, aki két éve feltörte a Magyar Telekom szerverét. A fiatalembert folytatólagosan elkövetett, információs rendszer vagy adat megsértése miatt mondták ki bűnösnek.

Vizet hozott a Naprendszerbe – vasárnap megfigyelhető

Egyre fényesebb és nagyobb a Naprendszeren át száguldó csillagközi üstökös, a Borisov-üstökös. Az égi vándor vasárnap nagyobb amatőr csillagászati távcsövekkel is megfigyelhető lesz.

Tejfehérje-allergia ellen anyatejjel

Az anyatej hozzájárulhat a kisgyermekkorban kialakuló, a gyermekek három százalékát érintő tejfehérje-allergia megelőzéséhez - közölte az Első 1000 nap program.

Az MNB 22,5 millió forintra bírságolta a nedolgozz.hu működtetőjét

A Magyar Nemzeti Bank 22,5 millió forint bírságot szabott ki a nedolgozz.hu internetes honlap működtetőjére, mert jegybanki engedély nélkül végzett portfóliókezelést, befektetési elemzést, illetve függő ügynöki tevékenységet, amelyeket az MNB azonnali hatállyal meg is tiltott

Tanárkéselés: Palkovics László telefonon kért tájékoztatást

A győri tanárkéselésre reagált az szakképzési intézmények fenntartója, az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Mint közleményükben fogalmaztak: megdöbbenéssel fogadta a győri iskolában történt késelés hírét.

Tudósok vizsgálták a slágerek titkait

Egy kutatócsoport az amerikai Billboard slágerlistán szereplő klasszikus popsikerek több tízezernyi akkordhangzását elemezték ki statisztikailag. A tudósok úgy vélik, megfejtették a jó dalok írásának titkát. 

Kisebb mínuszok jönnek – néhol ónos szitálás

Jellemzően borult, párás idő lesz a hét végén. Kissé mérséklődik a hideg - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből.

Tanárnőjét késelte meg egy diák Győrben

Egy 17 éves diák többször megszúrta tanárnőjét csütörtök délben egy győri iskolában.

BKK – Kártyával is rendezhető az utólagos pótdíj

Immár bankkártyával is kifizethetik a határidőn túli pótdíjat a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatain bliccelők. Az érintetteknek értesítő levelet küldenek.

Többszintű társadalomban élnek a gyöngytyúkok

Többszintű társadalmat fedeztek fel a keselyűfejű gyöngytyúkok (Acryllium vulturinum) egy populációját vizsgálva német tudósok.

Lehullt a lepel a Habsburg-áll titkáról

Belterjesség okozta a Habsburgok jellegzetes előreálló alsó ajkait - közölték spanyol kutatók, akik a család 15-17. században élt tagjait vizsgálták.

Fegyverropogás Pearl Harborban – három halott

Két embert megölt, egyet súlyosan megsebesített egy amerikai tengerész Hawaiin, a Pearl Harbor-i flottatámaszponton, majd magával is végzett - közölték a támaszpont tisztségviselői.

Gazdaság

Az ÁSZ átgondolt áfacsökkentésre int

Az áfa csökkentése a termékek felénél nem mérsékelte a fogyasztói árakat, ezért az áfacsökkentés elhatározása előtt átgondolt értékelés szükséges - erre az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzése figyelmeztet.

Az MNB 22,5 millió forintra bírságolta a nedolgozz.hu működtetőjét

A Magyar Nemzeti Bank 22,5 millió forint bírságot szabott ki a nedolgozz.hu internetes honlap működtetőjére, mert jegybanki engedély nélkül végzett portfóliókezelést, befektetési elemzést, illetve függő ügynöki tevékenységet, amelyeket az MNB azonnali hatállyal meg is tiltott

Magyar kilátások. Az IMF javította prognózisát

Az IMF tovább javította Magyarország idei és jövő évi gazdasági bővülésére vonatkozó előrejelzését: a 2019-est 4,9 százalékra, a 2020-ast pedig 3,5 százalékra emelte a novemberben várt 4,6 és 3,3 százalékról.

Az Európai Tanács elnöke szorosabb gazdasági és monetáris uniót akar

A gazdasági és monetáris unió elmélyítése, valamint a bankunió erősítése mellett érvelt az Európai Tanács elnöke az Európai Unió fő vezetőinek brüsszeli munkamegbeszélésén.

Matolcsy: új, kihívásokkal teli világrend alakul

A technológia és a pénz forradalmának jelenlegi korszakában új világrend alakul, az új kihívásokra pedig a jegybankoknak is meg kell találniuk a megfelelő válaszokat - hangsúlyozta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Kevesebb a hamis forint

A Magyar Nemzeti Bank napi gyakorisággal monitorozza a pénzhamisítás helyzetét, tavaly 42 százalékkal csökkent a kiszűrt hamis forintbankjegyek száma.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom